Röviden
Fekete egészséghenger talajszinten, "betonba ágyazva", jól megvilágított helyen!
AZ ELMÚLT ÉVBEN HÁROMSZOR TŰNT EL A LÁDA, KÉRLEK, KÖRÜLTEKINTŐEN KERESD ÉS REJTSD VISSZA! KÖSZÖNÖM!
A ládába TravelBug
nem helyezhető.
Bevezető
A ládát 2020. 10. 15-én fogadtam örökbe, a rejtők Sanyi és Maya voltak.
Megközelítés
A láda közelében, Kisbér történelmi központjában lehet parkolni, s itt található a buszvégállomás is.
N 47° 29,965' E 18° 1,615' 174 m [GCKIMB+parkoló]
Részletes leírás
A Királyi Lovarda, a Batthyány-Wenckheim-kastély mellett elsétálva érsz a ládához, ahol talajszinten, "betonba ágyazva", jól megvilágítva találod a 14 x 8 x 3 cm-es konyhai dobozt.
Egy év alatt már háromszot lába kelt a ládának, ezért kérlek, óvatosan vedd elő és rejtsd vissza a közelben sétáló muglik miatt!
Kisbér, a hazai lótenyésztés egykori fellegvára
Kisbért, ezt a bakonyaljai kisvárost a lovak tették ismertté.
Eredetileg Batthyány Kázmér gróf családi birtoka volt, majd az 1848-49-es forradalom és szabadságharc után császári kézbe került.
I. Ferenc József az újonnan szerzett területen katonai ménes kialakítását rendelte el, melynek célja egy "nemesvérű lófajta" kitenyésztése, valamint az ország ménállományának javítása volt.
A ménest 1853-ban alapították.
Itt tenyésztették ki a "Kisbéri-félvér"-t.
A terv szerinti 300 angol telivér anyakanca összehozatala még a Monarchia számára is megoldhatatlan feladatot és anyagi terhet jelentett.
Ezért az angol telivér importok mellett nagy létszámú egyéb állományt telepítettek Kisbérre. Angol telivér mének és vegyes származású, de következetesen válogatott kancák alkották a ménest. A kancák főleg arab, spanyol, norfolki és mecklenburgi fajtájúak voltak.
A nagy értékű angol méneket a ménes állományának fedeztetésén túl a köz rendelkezésére is bocsájtották. Így nem csak a mének jobb kihasználását és a kiváló tenyészanyag elterjedését érték el, hanem a fedeztetési díjakból számottevő bevételhez jutottak.
A lótenyésztés emlékét több épület együttese őrzi: Batthyány-kastély, Tiszti Kaszinó, Ménes Parancsnokság, Királyi Lovarda és az ehhez tartozó istállórendszer. A Lovarda Közép-Európa legnagyobb ilyen épületének számít. A tetejét ma is a 150 éves, 23 méter hosszú fenyőgerendák tartják.
Nagyszerű emberek: Ritter Ferenc, Kozma Ferenc és Wenckheim Béla szakértelme van abban, hogy Kisbér neve a legmagasabb szintű lótenyésztést jelenti az egész világon.
1865-ben vásároltak egy
Buccaneer nevű mént. Buccaneer 30 évet élt. Csontváza a
Helytörténeti Múzeumban látható.
N 47° 30,060' E 18° 1,660' 123 m [GCKIMB+Múzeum]
Leghíresebb utódja a
Kisbér nevet viselte, aki 1876-ban megnyerte az Epsom Derby-t, majd néhány hét múlva a Grand Prix de Paris-t.
1874-ben megszületik Cambuscan és Waternymph utódja, egy sárga kanca, aki legyőzhetetlennek bizonyult.
Kincsem 54 versenyen indult és győzött. 13 évet élt.
A II. világháború során a többi, hagyományos magyar lófajtához hasonlóan a kisbéri állomány is jelentős károkat szenvedett.
A Kisbérről különböző helyekre kimenekíteni próbált 610 ló közül mindössze 150 került vissza az országba.
78 ló az USA-ba került, ezt az állományt máig fajtatisztán tenyésztik tovább.
A méntelepeken fellelt kisbéri tenyésztésű ménekkel sikerült a hajdani híres törzsek jó részét újraéleszteni és a fajta tenyészirányát az előtérbe kerülő sportkövetelmények felé irányítani.
1960-ban születik
Imperiál, aki Magyarországon veretlen maradt. 26 versenyen indult, 21-szer győzött. 29 évet élt.
A kisbéri félvér lovak a lovassport valamennyi ágában eredményesen használhatók.
A két világháború között megalapozott híréből ma is kiemelkedik a lófajták közül acélosságával, robbanékonyságával, nemességével.
1961. december 31-én a ménest felszámolták és ezzel Kisbér elvesztette kapcsolatát a lótenyésztéssel.
Kisbér neve tehát a világ telivér tenyésztőinek és futtatóinak ismeretében három kiváló telivér-szülöttje kapcsán lett ismertté: KISBÉR, KINCSEM, IMPERIÁL.
Jó szerencsét, eredményes vadászatot! 
