WAP: Az emlékmű Duna felé néző végén a felirat 2. szava (7 betű).
Ezzel a rejtéssel a jelenlegi országhatár közelébe, magyarok által mégis kevéssé látogatott vidékre, Batinára invitállak benneteket.
Batina (magyarul Kiskőszeg) Eszéktől 25 km-re északkeletre a Duna jobb partján az ún. Baranyai háromszögben fekszik.
Itt torkollik az 1793 és 1802 között épült Ferenc-csatorna a Dunába.
Batina történelme: A feltárt régészeti leletek arról tanúskodnak, hogy már több mint 5000 évvel ezelőtt ember élt e vidéken. A nagy népvándorlás utolsó hullámaként a IX. században a magyarok érkeztek. Abban az időben ezen a területen a bodrigok szláv törzse tanyázott. Ők építették a Bodrog földvárat melyet a Duna a középkor végére lassan elmosott. A vár a mai Bezdántól DK-re lehetett 3-4 km-re. A Botond törzs magyarjai a várat elfoglalták, a szláv lakosságot pedig lassan beolvasztották saját népük soraiba.
A római korban Bacincum nevű település volt a helyén, amely Duna egyik átkelőhelye volt.
A Mohácsi-csata után a magyar lakosság északabbra szorult és helyükre az északra húzódó szerbek telepedtek le.
A délszláv háború során ez a terület némileg kimaradt a harcokból, de az öldöklő Vukovár-Vinkovci harcok hadműveleti területéhez tartozott, amelynek végén ezt a területet is aláaknázták a szerbek, elzárva ezzel a menekülés egyetlen útját, az udvari határátkelő felé.
Az aknazár kiépítésével 5.000 embert, zömmel civileket zártak a vukovári katlanba.
A láda azonban egy másik csata emlékét őrző objektum miatt került ide.
A batinai csata: A batinai csata a második világháborúban a Duna mentén vívott harcok egyik legnagyobb csatája volt. A térségben építették ki védelmi állásaikat a német-magyar erők, céljuk a Dél-Dunántúl stratégiai védelme volt. A magaslatról jól lehetett védeni az átkelőt, a parancs egyértelmű volt, mindenáron meg kell akadályozni a Vörös Hadsereg áttörését.
Azonban a 3. Ukrán Front (parancsnoka Tolbuhin marsall) csapatai és a velük harcoló partizán egységek az éj sötétjét kihasználva 1944. november 9-én közvetlenül éjfél után Batina körzetében átkeltek a Duna nyugati partjára és hídfőt építettek ki, amely a súlyos harcok bevezetőjének számított.
A szovjetek november 16-án kitörtek a hídfőből és november 26-ára egyesítették a korábban Apatinnal szemben létesített hídfővel.
A hivatalos adatok szerint az ütközetben az 51. vajdasági rohamhadtest kötelékéből 276 harcos elesett, 917 megsebesült, 243 eltűnt, az oroszok között csak a hősi halottak száma 1.170, noha ténylegesen mindkét oldalon jóval nagyobbak voltak a veszteségek.
A harcokban résztvevő szovjet katonák egyike megkapta a Szovjetunió Hőse kitüntetést. Ivanovics gárdaőrmester, a felderítőraj parancsnoka Baja és Mohács között két alkalommal is hosszabb időre átúszott a folyam nyugati oldalára (november volt!), ahol felderítette az ellenség védelmét.
A Vörös Hadsereg az áttörést követően november 29-ére elérte Pécset, majd december 2-án elfoglalta Kaposvárt, 4-én Marcalit.
A csata emlékére Antun Augustinčić által készített 27 méter magas alkotást 1947-ben állították fel.
A volt-Jugoszláv időkben népszerű kirándulóhely volt, aztán az ország szétesését követően gyorsan feledésbe merült, környéke elgazosodott. Az utóbbi időkben azonban a kirándulók felfedezték maguknak, a területet most szépen gondozzák, kinyílt egy söröző-kávézó, nagyszerű kilátással, hétvégenként sok motoros jön Eszékről és néhány magyar rendszámú autó is van már. Az emlékműtől szép kilátás van a Dunára, a szemben lévő Ferenc-csatorna torkolatára, tiszta időben a Keleti-Mecsek tömbje is látszik.
A környéken vannak látnivalók, elsősorban a Kopácsi-rét, (GCARET), a közeli települések részei a Dél-Baranyai borútnak, Eszék is közel van és a várost a délszláv háború után gyönyörűen helyreállították. Érdemes átruccanni a szerb oldalra, Bezdán, Apatin vagy Sombor kész időutazás.
Megközelítés: A legegyszerűbb Udvar vagy Beremend felől jönni, de Hercegszántó felől sincs semmi probléma. Ha beértünk Batinára, akkor a
N 45° 50,353' E 18° 50,317' 108 m [GCBRS+kereszteződés] pontban kanyarodjunk ÉNY felé és a szőlőskertek között kanyargó aszfaltúton haladjunk a parkolóig
N 45° 51,248' E 18° 50,827' 105 m [GCBRS+parkoló].
Update (2019.05.11): Az elmúlt 10 év során a láda néhányszor eltűnt. Amíg Boszniában dolgoztam, meg tudtam oldani, hogy utazás közben ideugorjak pótolni a dobozt, de miután befejeztem a kinti munkát, gondot okoz a karbantartás, ezért virtuálisra változtatom a rejtést, remélve, hogy ettől még a látnivaló, amit meg akartam mutatni, ugyanolyan marad. A jelszó a fejlécben szereplő ponton, az emlékmű Duna felé néző végén a felirat 2. szava (7 betű) az alternatív jelszó.
Kellemes időtöltést kívánok!