A láda közelebb került templomromhoz. A koordináták által mutatott objektum déli sarkában. Mérete visszafogott, kb. 15x10x5 cm.
A ládába TravelBug HELYEZHETŐ.
Megközelítés
Parkolni itt érdemes: N 46° 54,834' E 17° 43,616' [GCDORO+Parkoló] Innen már csak pár könnyed lépés a rom, majd azon túl, az erdőben a láda.
A rom környékén több tűzrakóhely is van, és csábító turistautak is indulnak.
Alsódörgicse műemlék romtemploma
Boldogasszony tiszteletére szentelve. A XIII. században a fehérvári őrkanonokság kegyúri templomaként épült. A szentély északi oldalához a sekrestyét építettek, ekkor történt a toronytest támpillérekkel való megerősítése is. A XVI. század közepétől már az evangélikusok használják. A templom mellett temetőt tártak fel, valamint a templomot védő kőkerítés alapjait is megtalálták. A déli oldalon L alaprajzú, 9 helyiségből álló épületkomplexumot építettek, mely kétszintes lakóházból és melléképületekből állt. A templomtoronytól észak-nyugatra, földbe mélyített kőház állt. Ez egy 6,5 m belvilágú, Árpád-kori kőház volt, 3 lépcsőfok vitt le a bejárathoz. Az első dörgicsei kőházak egyike. A templom akusztikája ma is kitunő, több zenei műsort, sőt operaelőadást is rendeztek itt.
Dörgicse
Okmányok bizonyítják, hogy Dörgicse a magyar honfoglalástól kezdve jelentős szerepet játszott a térség történetében. Katasztrofális helyzet alakult ki a török hódítás nyomán. A fennmaradt okmányok teljesen kihalt, elnéptelenedett faluról tesznek bizonyságot. Ma már, meg tudjuk érteni, hogy a harcok során az itt élőknek nem maradt más választása, csak a menekülés. a történelem során sajnos ez gyakran ismétlődött. Legutoljára. az 1944. éves orosz előnyomulás idején a község szinte minden lakója elhagyta otthonát és máshol keresett magának védelmet. Úgy ahogy korábban is, a harcok után lassan visszaszállingóztak az emberek a kirabolt otthonaikba, és szinte a semmiből kellett az életet újra teremteni. Az erdőben szétkószált állatokat igyekeztek befogni, és a termelést a lehető legprimitívebb módon megkezdeni. Így lehetett ez a történelem során a korábban és többször is, erről birtok összeírások, adó jegyzékek tanúskodnak.
A törökök kiűzése után a XVII-XVIII században fellendült a falu élete, amikor a piarista tanító rend lényeges föld adományban részesült, így jelentős birtokai voltak Dörgicsén és környékén. Megindult a "nagyüzemi" gazdálkodással együtt a falu fejlesztése is. A Fenye-hegy, Becce, Mocsár, Apácska, Picsor, Agyaglik stb. kialakított szőlő földek biztosították az "nyersanyagot" először az Agyaglik pincéi részére, majd a piaristák alapította pincéje számára is. Itt hozták létre az első palackozó üzemet és nem felejthető, hogy a Milleneumi Kiállításra 3000 palack Dörgicsei bort vittek fel s az mind elfogyott.
Végső soron a falu létének alapját a szőlő termelés és a borászat biztosította a Római Birodalom idejétől egészen napjainkig.
A középkori egyházi építészet szép emléke az itt található XIII. századi alsódörgicsei templomrom, mely az érett román stílus jegyeit mutatja. Tornya ikerablakos és a hajó teljes szélességében helyezkedik el. Szentélye egyenes záródású. A romot 1997 nyararától éjszaka is kivilágítják, így ilyenkor is érdemes felsétálni ide.
N 46° 54,834' E 17° 43,616' [GCDORO+Parkoló]
