Elhelyezés időpontja: 2008.08.18 22:41
Megjelenés időpontja: 2008.08.18 23:05
Utolsó lényeges változás: 2015.04.11 18:54
Utolsó változás: 2020.04.05 16:37
Rejtés típusa: Hagyományos geoláda
Elrejtők: Szőke-Kiss
Ládagazda: Szoke-Kiss Nehézség / Terep: 1.5 / 1.5
Úthossz a kiindulóponttól: 2400 m
Megtalálások száma: 181 + 1 sikertelen + 2 egyéb, grafikon
Megtalálások gyakorisága: 0.2 megtalálás hetente
Kedves ládát lopó! A láda eltulajdonítása nem akasztja meg a játékot! Legfeljebb bosszúságot okoz. Rossz tetted helyébe azonban Te is csak rosszat várj! Az átok utol ér!
Javasolt kiindulási pont: N 47° 3.598' E 21° 39.640'. A gps irányát követve a földúton a cahe közelébe lehet érni. Csak száraz időben érdemes keresni. Klasszikus rejtekben lapul a 20x8x5 cm-es ládika. Alternatív jelszó az N 47° 02.556 E 21° 39.821 koordinátán. Jelszó a GC felirat alatti 7 karakter. Ha nem találod egyiket sem, hívj! Adok további segítséget.
FIGYELEM ! A vár-lakótorony román területen fekszik! Kizárólag napkeltétől napnyugtáig kereshető a 15x10x6 cm-es geoláda, mely magyar területen található. Legyen nálatok igazolvány vagy útlevél, mert jelenleg itt húzódik az Európai Unió külső védett határa. Román területre jelenleg itt szigorúan tilos átlépni!
A ládába TravelBug NEM helyezhető.
KÖRÖSSZEG várát az 1241-42-es pusztító tatárjárás viharának elmúltával az Árpád-házi IV. Béla király udvari köréhez tartozó Borsa nemzettség tagjainak parancsára építhették.
Magáról a körösszegi várról az első, napjainkig fennmaradt okleveles említés 1289-ből való, akkor a Borsa nembeli Beke nagyúr uralta.
A következő esztendő nyarán a vár falai alatt táborozó "Kun" IV. László királyt az őt körülvevő és általa kedvelt kunok legyilkolták.
A Borsák a XIV. század elején a tiszántúli területekből hatalmas magántartományt hasítottak ki, zsarnoki uralmuknak csak Anjou Károly király 1317-es hadjárata vetett véget, ezután a bihari királyi várnagy hatáskörébe tartozott a váruradalom. Mint annyi más várunkat ezt is Luxemburgi Zsigmond király adományozta oda az őt trónra segítő bárók egyikének Losonczi Istvánnak. Mivel a főúr hat esztendő múltán fiúgyermek hátrahagyása nélkül hunyt el, a Csáky főnemesi család kapta meg. Az ekkor végzett összeírás szerint a kővárhoz tartozott szolgálni Körösszeg mezővárosa és még 13 jobbágyfalu. Jól gazdálkodhattak a földesurai, mert egy 1421-es oklevélben már 29 település tartozott az erősséghez.
Az 1514-es Dózsa György vezette parasztfelkelés idején a keresztesek feldúlták a falut, de a téglavárat nem tudták bevenni.
A török hódoltság fokozatos kiterjedésével a hadászatilag igen fontos Nagyvárad előváraként szerepelt. A Nagyváradot sikertelenül ostromló török-tatár seregek 1568-ban megrongálták, de sérüléseit rövidesen kijavították.
Bocskai István hajdúcsapatai pusztították el a várat 1604-1606 között. Egy 1635-ös urbárium elhagyatottnak írja le. Ezt követően vált fokozatosan rommá.
Többé nem állították helyre falait és épületeit, amelyeket a környék lakossága folyamatosan elhordott, egyedül a hatalmas lakótornyot használták gabonaraktárként. Napjainkban azonban ez is tetőzet nélkül, gazdátlanul pusztul, régészeti feltárása és helyreállítása nem történt meg.
A vár Körösszeg falutól észak-nyugatra fekszik, közvetlenül a román-magyar határ mentén. Területének nagyobb része a román oldalon található, a vár árkának egy része (az északi sarok) a magyar oldalon.
A terepjelenségek arról tanúskodnak, hogy egy hozzávetőlegesen trapéz alaprajzú (kb. 120 x 130 m) erődítése volt, sarkai pedig a négy égtáj irányába mutattak. Minden bizonnyal egy árok nyomáról van szó, amely esetleg sánccal vagy kőfallal egészült ki. Ezen belül, az észak-nyugati oldal közelében egy négyszögletes magaslaton (kb. 50 x 35 m) helyezkedik a vár lakótornya.
A lakótorony téglából épült, alaprajza szabálytalan hatszög (11,70 m x 10,30 m x 7,40 m x 3,30 x 5 x 4,90 m). A falak vastagsága változó, a földszinten közel 4 m vastag és piramisszerűen vékonyodik a vár fokának irányába. A legfelső szinten, a közel 1 m vastag falban egy meredek lépcső helyezkedik el. A torony 24 m magas és öt vagy hat szintre oszlik. A bizonytalanság abból adódik, hogy az első vagy a második szint boltozva volt, a többi szint deszkafödémmel rendelkezett. Bejárata az első emeletről nyílt. Innen a fal vastagságában kialakított lépcső vezetett az emeletre. Egy másik félköríves ajtó talán egy külső erkélyre vezetett. A torony felsőbb szintjein több ajtó is megfigyelhető. Ezek külső folyosókra vagy erkélyekre vezettek. Az ablaknyílások mérete és száma a felsőbb szinteken nagyobb, egyesek ülőfülkések. A tornyot védőpártázat koronázta és fedett volt.
Egy 20. század eleji rajzon megfigyelhető, hogy a torony északi falához egy körkörös építmény csatlakozott (átmérője kb. 4 m), amely esetleg egy régebbi ciszterna nyoma lehet. A déli falon, az első (második?) és második (harmadik?) szintek között egy tető nyoma is megfigyelhető a fal felületén. A toronyhoz csatlakoztatott építmény (palota?) tetőzetéről lehet szó. A toronytól délre és keletre egyéb építmények romjai figyelhetők meg.
A 16. század eleji birtokosztályok során készült iratokból kiderül, hogy a torony mellett a vár egy másik kisebb toronyból (kaputoronyból?) és egy kápolnából állt. 1635-ben kettős falrendszert említenek a vár körül, továbbá két kaput, egy régit és egy gyalogosat. Az ismert épületek mellett egyéb helyiségekről is történik említés (korcsma, malom, istállók). Tartottak még a várban búzát és fegyvereket.
Kicsit tartottam az odavezető úttól a tegnapi eső miatt, de meglepően jól járható volt kerékpárral. A tornyot csak távolról nézegettem. Érdekes hely, köszönöm a rejtést!
Megtaláltam, köszönöm a rejtést!
A földút szinte a ládáig jól járható, kivéve az utolsó 150 m-t, mert ott egy fa dőlt az útra. A ládával minden rendben. Ez volt az utolsó megtalálatlan hajdú-bihari ládám.
A legegyszerűbb, legrövidebb földúton hibátlanul megközelíthető a láda, még úgy is, hogy lelcache jött szembe :).
Otthon a hevenyészett felkészülésben még nem esett le, hogy a látnivaló Romániában van. Azért csak közelebb óvatoskodtam, aztán a kihalt pusztában pár percig kijjebb toltam a Schengeni határt. Érdekes a látnivaló.
Ezen a hétvégén facér voltam, így egy kétnapos hétvégi ládakeresést találtam ki magamnak a Körösök környékére. Az első nap egy 121km-es biciklis körben kerestem fel szebbnél-szebb helyeket, a második nap pedig leginkább autós kirándulás volt, némi túrázással, és egy pici biciklizéssel. 24 ládát sikerült begyűjteni, és sok szép és érdekes helyet meglátogatni!
A mai nap leginkább autóval elérhető, esetleg rövid sétás célpontokat gyűjtöttem össze. Jelentősebb mennyiségű látnivaló várt rám, így viszonylag korán indultam.
Ez volt a tizenegyedik a sorban. Nézegettem a térképen, hogy be lehet-e menni kocsival. Terv szerint gyalogoltam volna, de a helyszínen úgy ítéltem meg, autóval is járható, így a poros földúton majdnem egészen a ládáig eljutottam. Itt a láda megtalálása után, ami most a helyén van sértetlenül, megnéztem a tornyot is. (Természetesen átautóztam a Román oldalra, mert onnan aszfalt vezet egészen a toronyig.) Egészen jó állapotban van a torony. Jó vastag falakat építtettek neki. Még látszanak az egykori lépcsők helyei a fal oldalában.
Kifelé haladva a földúton, nagy porra lettem figyelmes szemből. Az egysávos úton próbáltam arra figyelni, hogy elférjünk majd egymás mellett a szembe kocsival, ami, miután lehúzódtam, és elhaladt mellettem, hirtelen megállt. Visszatolattam, hogy mit akarhat, és akkor konstatáltam, hogy Fazék is hasonló megközelítést választott a ládakereséshez, mint én. :-) Furcsa volt itt, az isten háta mögött, egy nehezen járható földúton egy hazai ismerőssel összefutni. Gyors üdvözlés után mindenki ment a dolgára. Később azért még egymásba akadtunk más ládánál is!
Békés-megyei ládázós bringatúrán megtaláltam.
Tudom, hogy nem illett volna sötétedés után keresni, sokat gondolkoztam is, hogy elinduljak-e a bringával a földúton a határ felé.
Végül úgy döntöttem, hogy nem biztos, hogy mégegyszer eljutok ide, illetve rossz szándék nélkül tartózkodom és közlekedek kizárólag magyar oldalon, így túl nagy hátrányos következménye nem lehet.
Aggodalmaim ellenére végül senkivel sem találkoztam.
A földúton vendégmarasztaló kátyúk jelzik, hogy csak gyalog vagy biciklivel egyelőre. A szellemes jelszó tetszett.
Köszönöm, hogy idevezettél és megmutattad!
+Van! Köszi :) [Geoládák v3.12.10]
Autóval a nyílegyenes út észak felől nem biztos, hogy a legjobb. Elég sok helyen volt mély, sáros az út. Szerencsére kifelé nyugatnak indultam, majd pár kilóméterre a gáton végig lehet menni az aszfaltos útig.
Hetek óta nem esett az eső, mikor máskor kezdett el, amikor pont a ládához értem. Nem is esett, hanem szakadt. Így nagy szerencsém volt, hogy kijutottam a felázott földúton.
Csak óvatosan!