Első pontonon a jelszót 3 helyen is megtalálhatod: mágneses mikró a híd nyugati oldalán, laminált lap földközelben, természetvédelmi tábla hátulja.
Második pontonon a jelszót 3 helyen is megtalálhatod: mágneses mikró a híd déli oldalán, laminált lap földközelben, ismertető tábla hátulja.
A ládába TravelBug nem helyezhető.
WAP:
Hárompontos multi Szigetszentmiklóson. Az első ponton a jelszót a hídhoz legközelebbi ismertető tábla hátulján találod, vagy mágneses mikró a híd nyugati oldalán, műanyag lapon földközelben(alternatív:természetvédelmi terület tábla hátulja)
N 47° 20,147' E 19° 2,807' 102 m [GCkgat-1],
A második ponton
N 47° 20,254' E 19° 2,909' 102 m [GCkgat-2] egy mágneses mikró dobozt keress a fa híd déli oldalán(a közeli tábla hátulján is ott a jelszórészlet,illetve egy műanyag táblán is rajta van földközelben). A harmadik ponton
N 47° 20,384' E 19° 2,996' 102 m [GCkgat-3] a nagy zöld oszlopot tartó talapzaton egy két betűből álló feliratot keress a csavarok tetején. Jelszó: a tábla hátulján lévő jelszó, a ládában lévő jelszó és a csavarok tetején lévő két betű egybeírva. (úthossz: 650 m)
RÉSZLETES LEÍRÁS:
Ezzel a ládával a Ráckevei (Soroksári)-Duna-ág
ÉLŐVILÁGÁT és természeti szépségét szeretnénk bemutatni az
ÚSZÓLÁPOKRA épített egyedülálló ökológiai
TANÖSVÉNY növény és állatvilágával együtt.
Természeti értékei miatt kedvelt kiránduló és pihenőhely a szigetszentmiklósi Kis-Duna part. 2002-ben a Duna-ág ezen szakaszán építették meg az eddig egyedülálló ökológiai tanösvényt. Különlegessége, hogy úszólápokra építették a terület növény és madárvilágát bemutató sétautat.
Kerepesi Nándor ötlete alapján fogalmazódott meg az úszólápokat és a vízparti állat- és növényvilágot bemutató tanösvény gondolata. Elsődleges cél volt a Ráckevei (Soroksári)-Duna-ág élővilágának és természeti szépségének megőrzése, a part védelmének és rendbehozatalának és a környezetvédelemi szemléletre nevelés szorgalmazása.
TANÖSVÉNY
A tanösvény története a mellékág hajózóútjának mederalakítási munkálataival kezdődnek, amikor a hajózóút mélyítése miatt eltávolítandó homokos kavicsot a partok előtt hosszirányban, zátonyszerűen helyezték el a múlt század ötvenes-hatvanas éveitől kezdve. Az így kialakult iszapos-kavicsos zátonyokon részben őshonos, részben behurcolt növényfajok telepedtek meg, majd már állatok is kihasználták az új lehetőséget. Az elmúlt két-három évtizedben a fák és bokrok nagyra nőttek, a nádas és a gyékény megerősödött, a zátony anyaga összetömörödött és a part felé elzárt, mocsaras öblözetek alakultak ki, ahol vízi madarak nevelhetik elzártan, megközelíthetetlenül fészekaljukat.
A kialakult új sétány lehetővé teszi azt, hogy a figyelmes és türelmes idelátogató a maguk megszokott környezetében lássa az itt előforduló növény- és állatfajokat
ÚSZÓLÁPOK
A Ráckevei (Soroksári)-Duna-ág kiemelkedő jelentőségű természeti értéke a vízfelületének északi részén található úszóláp-együttes, amely kiterjedése alapján Európában a második legnagyobb úszólápos terület a franciaországi Rhőne-delta úszólápja után.
Az úszólápok speciális növénytársulások, vízfelületen úszó szárazulatok. A láp növényzetét nagyrészt nád, sás, gyékény alkotja, amely növényeknek fejlett, erős, jól sarjadó és rhizómákat növesztő gyökérzete van. Ez a gyökérrendszer az évről évre termelődő és elszáradó növényi részeket megköti és behálózza, egy vízen lebegő, vastag, korhadó növénytakarót hozva létre. Ilyen módon a vízben lebegő szerves és ásványi eredetű tápanyagokat előbb növényi anyagokká, majd lebegő, korhadó, lassan érő úszóláp-talajjá, lebegő tőzeggé alakítja a növényzet, és hosszú időre kivonja a tápanyag-körforgásból. A lebegő növényszőnyeg gyökérrendszere nem rögzül a folyó medréhez, így a növényszőnyeg egészen nagy darabja is megváltoztathatja helyzetét a víz áramlási viszonyainak módosulása miatt.
A NÁDVILÁG ÁLLATAI:
molnárpoloska (Gerris sp.), tavi kagyló (Anodonta piscinalis), keszegfélék, kecskebéka, tavi béka,
vízisikló, pézsmapocok (Ondatra zibethicus).
A NÁDAS MADÁRVILÁGA
A tanösvényen sétálva tavasszal és nyáron, szerencsés esetben több tucat madárfajjal is lehet találkozni:
szárcsa (Fulica atra), vízityúk (Gallinula chloropus),
búbos vöcsök (Podiceps cristatus), törpegém (Ixobrychus minutus), tőkés réce (Anas platyrhynchos), dankasirály (Larus ridibundus), szarka (Pica pica) és az örvös galamb (Columba palumbus), fekete rigó (Turdus merula),
nádi tücsökmadár (Locustella fluviatilis), nádfakó nádirigó (Acrocephalos arundinaceus) ,függőcinege (Remiz pendulinus), nádi sármány (Emberiza schoeniclus)
A SÉTÁNY NÖVÉNYEI
A sétány által határolt területen alapvetően kétféle nagyobb növénytársulást figyelhetünk meg. Részben a kavicszátonyra és annak partjára megtelepülő bokrokról és fákról van szó, részben pedig a zátony és a part által határolt vízfelületen tenyésző nádas - gyékényes - zsombékos terület változatos flórájáról:
mézgás éger (Alnus glutinosa), szomorúfűz (Salix x chrysocoma), fűz (Salix cinerea), fehér nyár (Populus alba) , fekete nyár (Populus nigra), nád(Phragmites australis), gyékény(Tipha latifolia), zsombéksás(Carex elata) , tőzegpáfrány(Thelypteis palustris).
A PONTOK ÉS A LÁDA:
A hídhoz legközelebbi ismertető tábla hátulján keresd a jelszó első felét. .
A második ponton egy 10X15 műanyag dobozt keress a fa híd alatta a jelszó második felével (déli oldalon)
A harmadik ponton a nagy zöld oszlopot tartó talapzaton egy két betűből álló feliratot keress a csavarok tetején. Jelszó: a mokroládában lévő jelszó, a ládában lévő jelszó és a csavarok tetején lévő két betű egybeírva. Ha a mikroládát nem találod, akkor laminált lapot keress a zöld széles tartóvas alatt.(az út a 3.pontig 650 m)
A 3.ponttól érdemes továbbmenni a dunasétány végéig. A műútra kiérve nem messze találjátok a Szigetszentmiklós HÉV megállóhelyet.
MEGKÖZELÍTÉS:
Ráckevei HÉV-vel (József Attila - telep mh.)
menetrend
Kerékpárral, gyalog, autóval, csónakkal, korcsolyával.
Kellemes sétát és jó vadászatot kívánunk.
szipeti&gusty