A végláda
Egy kis kirándulással, némi kaptatóval egybekötött 15x30x6 cm-es műanyag láda - koordinátáját egy üregben található tárgyon találod, melynek adatai három virtuális ponton szedhetőek össze.
1. ponton található objektumra több helyen fel van írva a mikroláda hosszúsági koordinátájának egy részlete (XYZ), mely koordináta az E18° 26.XYZ'. Mivel többen jelezték, hogy ez a szám már nem nagyon olvasható, így pótlásáig egy egyszerű konverzió XYZ = DCCXLII.
2. ponton az emlékmű rézfejes tábláján felülről a negyedik név betűinek száma adja BC számot. Alternatíva: nézz fel a torony óra alatti ablakára és számold meg az ablak vízszintes léceit!
3. ponton az emlékmű jobb alsó sarkán levő szám, második számjegye adja az A számot. Alternatíva: fordulj meg és a közelben lévő épület falán található fa dobozra faragott betűket számold össze!
A szélességi koordináta tehát a következőképpen alakul N47° 39.ABC'
A ládába TravelBug
nem helyezhető.
Láda leírás:
Több pontból álló utat kell végigjárnotok, mely Tardoson visz keresztül. Három virtuális ponton szedhetitek össze egy üregben található tárgy koordinátájának részleteit, melyen a végláda helye található. Mindegyik helyszín próbál valamit bemutatni Tardos érdekességeiből.
1. Kilátópont: a megadott
N 47° 39,511' E 18° 26,359' 356 m [GCTrds-1] koordinátán található objektumra több helyen egy háromjegyű szám van felírva, mely a mikroláda hosszúsági koordinátájának utolsó három számjegye (XYZ). A hosszúsági koordináta tehát a következő: E 18° 26,XYZ'. Mivel többen jelezték, hogy ez a szám már nem nagyon olvasható, így pótlásáig egy egyszerű konverzió XYZ = DCCXLII.
2. Templom és környéke: a megadott
N 47° 39,763' E 18° 26,754' 301 m [GCTrds-2] koordinátán lévő emlékmű rézfejes tábláján, felülről a negyedik név betűinek száma adja a szélességi koordináta utolsó két számjegyét (BC). Alternatív meghatározás: nézz fel a torony óra alatti ablakára és számold meg az ablak vízszintes léceit!
3. Polgármesteri Hivatal és Iskola: a megadott
N 47° 39,800' E 18° 26,971' 295 m [GCTrds-3] koordinátán lévő emlékmű jobb alsó sarkában lévő szám második számjegye adja a szélességi koordináta tizedes vessző utáni számjegyét (A). Alternatív meghatározás: fordulj meg és a közelben lévő épület falán található fa dobozra faragott betűket számold meg!
Tehát a szélességi koordináta a következő képpen alakul: N 47° 39,ABC'
A fenti koordináta birtokában már meg tudjátok keresni a végláda koordinátáját tartalmazó tárgyat egy fa tövének odvában - mészkő darabbal - eltakarva. Annyit segítségként még, hogy a fa közvetlenül egy márvány emlékoszlop mögött található.
A végláda megközelítése az alábbi koordinátákról induló pontokról lehetséges:
N 47° 40,341' E 18° 26,238' 277 m [GCTrds+ösvény-nehéz],
N 47° 40,237' E 18° 26,586' 290 m [GCTrds+ösvény-könnyebb]
A végláda egy kis kirándulásra ill. könnyebb hegymászásra invitál titeket, hogy a Tardos körül lévő csodálatos erdőből ill. a Malomvölgyből is kapjatok egy kis ízelítőt. Az 1. ösvény kicsit mászósabb de rövidebb, a másik hosszabb, de talán könnyebb úton vezet el a ládához, ami egy szikla alatt kövekkel és avarral van takarva.
Remélem nem sikerült túl nehézre, de szerettük volna egy kicsit izgalmasabbá tenni a keresést!
A kezdéshez ajánlott parkolóhely koordinátája:
N 47° 39,444' E 18° 26,646' 325 m [GCTrds+parkoló]. Innen a
N 47° 39,429' E 18° 26,626' 325 m [GCTrds+letérő] ponton kezdődő úton haladj az első virtuális ponthoz. Ha ezt begyűjtötted akkor, ha nem akarsz sokat visszagyalogolni, majd a végén akkor menj le a 2. vagy 3. ponthoz, ahol szintén le tudod rakni az autót. Onnan viszont már érdemes végig gyalog menni.
Tardos története:
Tardos a Gerecse hegység ölelésében fekvő település, mely a honfoglalást követően a Tarján törzs Tardos nemzetségének szálláshelye volt.
Első írásos említése 1217-ben történt Turdos alakban. Akkor a Karakó vár faluja volt, melyet Imre király 1204-ben - adománylevelével - az esztergomi káptalannak adományozta márványfejtésre, de II. Endre elvette a káptalantól, s (Katapán nb.) Paulinus és Jakab ispánoknak adta, majd visszavette tőlük, s az esztergomi egyháznak adta vissza.
A község a török hadjáratok során elpusztult és 1720-ig
lakatlan volt. Ekkor az érsekség - Keresztély Ágost herceg, Magyarország első hercegprímásának, illetve Csáky Miklós gróf hercegprímás ideje alatt - az érsekújvári birtokáról katolikus szlovákokkal népesítette be. Ezzel kialakult a település magyar-szlovák vegyes nemzetiségű lakossága.
A bányászattal kapcsolatban meg kell említeni, hogy már a rómaiak is kedvelték az itt található jura kori, vasoxidtól megszínezett, ammoniteszes vörös mészkövet, vörösmárványt. Az itteni vörösmészkő a távoli provincián élők számára is képes volt felidézni az otthoni előkelő környezetet olyannyira, hogy a Duna-partig, az akkori Lepavistáig vezető kőhordó utat építettek. A XII. századi feljegyzések szerint Imre király is innen szállíttatta a követ. 1487- és 89-ben pedig Beatrix királyné a budai építkezésekhez 42 hajórakomány márványt vitetett innen Budára.
A bányászkodás ma is rendületlenül folyik Tardoson. Ugyanakkor a már fölhagyott bányarészeken a sziklamászók találnak gyakorlóterepet, s a geológia szerelmesei, a kőzetgyűjtők, a jura kori, csigára emlékeztető lábasfejűek, az ammoniteszek ép példányai után kutatók is gyakran megfordulnak errefelé.
Egy kis földtörténet:
Tardos a Gerecse-hegység központi részén, egy, a hegység többi részétől jól elkülöníthető, tektonikus eredetű völgyben fekszik, melynek hivatalos megnevezése: Tardos - Vértestolnai Medence. Mint a medence megnevezés is utal rá, hegycsúcsokkal, hegygerincekkel határolt, hegyközi, többé-kevésbé sík területről van szó.
Akik kicsit már elmélyedtek a domborzati térképek böngészésében, és megkeresték rajta Tardost, egy jellegzetes, észak-déli lefutású "völgyet" azonosíthattak, mely még a nagyobb léptékű űrfelvételeken is jól kivehető.
A Gerecsében a Dachsteini Mészkő felett, a jura időszakban rózsaszínes, majd egyre sötétebb vörös színű, óceáni medencékre jellemző üledék rakódott le. Ebből alakult ki mai, jellegzetesen vöröses színű, főleg mészkő és márga rétegsor, melynek egy a díszítőkő bányászat szempontjából értékes szakasza a "tardosi vörösmárvány".
A tardosiak számára megszokott látvány, de az ide érkező, átutazó idegennek egy rózsaszín kőhalom a hegyen. Csupán ennyi látszik ugyanis a "vörösmárvány" bányából. Szándékosan írtam a "vörösmárványt", bár tudományos szempontból nem tekinthető márványnak, felhasználása, megmunkálása, sőt, még összetétele is megegyezik a klasszikus márványokéval: kalcium-karbonát (kalcit).
A különbség a kőzet történetéből adódik. A tardosi "vörösmárványt" nem érték azok a hatások (nyomás, hőmérséklet) amelyek pl. az Alpok, vagy a Kárpátok hegyláncainak kiemelkedése során működtek, nem préselődött össze olyan mértékben, hogy valódi márvánnyá váljon. Szerencsére. Ezért lehet pl. a kifejtett tömböket a réteglapok mentén elválasztani, és az ősmaradványok (pl.: Ammoniteszek) is ezért maradhattak meg.
Forrás: www.tardos.hu, hu.wikipedia.org
Látnivalók:
1. Régi Rádiók Múzeuma
N 47° 39,805' E 18° 26,946' 295 m [GCTrds+radiómúzeum], egyedülálló magángyüjtemény. A község központjában, - a polgármesteri hivatal szomszédságában - található a Magyar rádiózás multját, - 1925-1975-ig gyártott rádiókból és az említett kor dokumentumaiból összeállított és bemutatott állandó
kiállítás. A kiállításon megtekinthető rádiók: restauráltak, így minden darab működőképes. A gyűjtemény jelenleg 90 darab készülékkel rendelkezik. Ez a szám lassan gyarapodik, ahogy a gyűjtő egy-egy újabb régiség restaurálásával, bővíti a már meglévő állományt. A szüleink és nagyszüleink rádióit ismerheti meg a látogató, akár működés közben is. Lehetőség nyílik régi 78 fordulatszámú bakelit lemezek hallgatására vagy orsós magnóról felhangzó 50-60 évvel ezelőtti slágerek újra átélésére.
A gyűjtemény megtekintése szép élményt nyújt a nem szakmai érdeklődésűek számára is. A rádiózásban jártas látogatók láthatnak illetve hallhatnak néhány technikai különlegességről. A kiállítás hétfő kivételével mindennap 10-18-óráig látogatható. Előzetes egyeztetés alapján, ettől eltérő időpontban is van lehetőség a gyűjtemény megtekintésére.
A gyűjtő és kiállító: Tarnóczy András Tel.: 06-30-234-6840
2. Római katolikus templom
N 47° 39,761' E 18° 26,746' 301 m [GCTrds+templom]- 1775-ben épült, barokk stílusban. A templom homlokzati tornyos, műemlék.
3. A Bánya-hegyen halad át az országos kék jelzés, a Gerecse 50 és a Kinizsi Százas teljesítménytúrák útvonala.
4. Fekete Lajos lakóhelyén
N 47° 39,790' E 18° 26,786' 298 m [GCTrds+emlékház] létesült múzeum, emlékház (jelen pillanatban felújítás alatt).
Fekete Lajos (1891-1969) Kossuth díjas, oszmán-török nyelvész és történész, egyetemi tanár. A magyar tudományos akadémia tagja.
Kellemes kirándulást!'