Tömören:
Láda egy fa tövében egy oduban terepszinten.
Láda méret kb.: 30 X 10 X 5 cm-es konyhai doboz.
Kihelyeztük első ládánkat Vérteskethelyre. Reméljük, örömötöket lelitek benne és hozzá tudunk járulni, hogy kellemesebben tölthessetek el egy szép napot a családdal.
A láda:
A láda egy kék fedelű konyhai doboz. A Várhely-parkból érdemes kiindulni. A park végében egy kisebb földút vezet fel az erdős részbe. Onnan kb. 200m egyenesen felfelé.
A rejtekadó fa törzse aljában található nagyobb oduba került elhelyezésre a ládikó.
Ez egy
örökbefogadható geoláda. Ha szívesen lennél a gazdája, kérlek,
keress meg!
Ha egy árva ládát szívesen gyógyítanál, ha van rá módod, előtte vedd fel a kapcsolatot a
LádaDokikkal.
Ha csak a helyszínen derül ki, hogy a gazdátlan láda gyógyításra szorul, segíts rajta bátran! Változtass azon, amin szükséges! Ha akarsz, találj ki új jelszót, keress a közelben egy jobb rejteket!
A megváltozott adatokat juttasd el minél hamarabb az
Adoptálható ládák felhasználónak!
Köszönjük a közösség nevében! :)
További pontok:
Parkoló:
N 47° 29,093' E 18° 5,372' 251 m [GCVEKE+parkolo]
Ha megszomjaztok a szalonnasütés közben:
N 47° 29,112' E 18° 5,264' 242 m [GCVEKE+kut]
Falusi információs tábla és a templom:
N 47° 29,143' E 18° 4,924' 243 m [GCVEKE+tabla]
A településről:
A település alacsony dombháton a Bársonyos és Súr-Bakonyalja kistájak közvetlen szomszédságában, Komárom-Esztergom megye délnyugati szegletében található. A község határában folytatott kutatások alkalmával feltárt leletek, már a kora vaskorban élt emberek letelepedéséről, illetve római-, és avar kori kultúrákról tanúskodnak. Az erdő szélén, amit várhelynek nevez a lakosság, avar kori földvár maradványai láthatók még ma is. A falut egy 1250-ben kelt oklevél említi először Teregen, Teryan néven. A XIII. , XIV. században is megemlítették a falut. A község elnevezésével kapcsolatban számos találgatás látott napvilágot. 1332-ből származó oklevél szerint Károly Róbert király keddenként megtartandó vásárra adott engedélyt a településnek, innen eredhet a Kethely elnevezés, de tisztelhetjük Ketel hun vezért is névadóként. A vérteskeresztúri apát, majd 1443-tól a Héderváryak tulajdona, akik 1506-ban zálogosították el, Batthyány Benedek kedvezményezettnek. Ezután királyi adományként a Bakithok tulajdona, majd a törökök első nagy hadjárata előtt Enyingi Török Bálinté volt. A török seregek 1529-ben égették fel, majd a második hullámban is, ezek következtében az 1500-as években elnéptelenedett a falu. 100 évvel később próbálkoztak református magyarok gyökeret verni, de ez kevés sikerrel járt. Az újranépesedés Kethelyen csak az 1720-as évektől indult meg. Ekkor már három vallási felekezethez tartozó emberek próbálkoztak "életet lehelni" a faluba.
A Vértes- előtaggal kiegészített, ma is használatos nevét 1913-ban kapta a község. Az I. világháborúban 38 katona vesztette életét a kethelyi katonák közül. A II. világháború kitöréséig a község a korábbiakban megszokott dolgos, szorgalmas életét élte. A lakók megélhetését főleg a mezőgazdaság biztosította, csak páran dolgoztak iparosként, kereskedőként. Az elemi oktatást a három felekezet -katolikus, református, evangelikus- egy-egy önálló, egy tantermes iskolájának tanítói végezték. A XX. század első felében már téglaégető, szeszfőzde és darálómalom is működött a faluban. A helyi Petőfi termelőszövetkezetet 1952-ben alapították, mely a gazdasági változások következtében maga is változásokon ment keresztül. A községet 1977-ben a közigazgatási reform eredményeként Császár községhez csatolták, majd a rendszerváltás időszakában lett közigazgatási szempontból ismét független. 1998-ban Bakonysárkány községgel Körjegyzőséget hozott létre Vérteskethely, melynek székhelye Bakonysárkány lett.
Sajátos felekezeti összetételnek megfelelően három templom épült. Az egyik 1766-71 között Fellner Jakab tervei alapján, barokk stílusban épült, Mária Magdolna kegyeibe ajánlott, műemlék jellegű római katolikus, az 1789-ben emelt evangélikus, illetőleg az 1856-ban épített református templom.
A hangulatos, jó levegőjű, csendes kis község jó kikapcsolódási lehetőséget kínál az ide látogatóknak. Területéről könnyen megközelíthetőek a környék kedvelt kirándulóhelyei, nevezetességei. A faluban, illetve a környéken tett kellemes kirándulás után, szalonnasütéssel, bográcsfőzéssel összekötött pihenőt tarthatunk, a 2005-ben kialakított Várhely-parkban, kultúrált környezetben, a védetté nyilvánított öreg tölgyek árnyékában.
A letakart szalonnasütőben még előkészített fa is volt, de azért nem árt vinni gyújtóst, meg persze egy kis szalonnát:)
További információ: www.verteskethely.hu
A park melletti erdőben még kisebb-nagyobb tereprendezések vannak, de lehet túrázni egy jót a már kiépített ösvényeken.
Jó keresgélést kívánunk: Viki & Ata
Köszönet BiharyG kesser-társunknak a pontosított koordinátákért!'
