Elhelyezés időpontja: 2002.03.30 17:00
Utolsó lényeges változás: 2009.05.27 19:17
Rejtés típusa: Hagyományos geoláda
Elrejtők: LI, SP
Ládagazda: laszloistvan Nehézség / Terep: 3.0 / 3.0
Megtalálások száma: 117 + 4 sikertelen + 22 egyéb, grafikon
Megtalálások gyakorisága: 0.1 megtalálás hetente
A geoláda keresése az ott élő, táplálkozó, pihenő védett állatfajok egyedeinek zavarásával jár, ezért a természetvédelmi kezelő a láda fennmaradásához nem járul hozzá. A geoládát a helyszínről el kell távolítani, állapota megszűntetésre került, a továbbiakban nem kereshető.
Zala
A Balaton befolyó vizei közül legjelentősebb a Zala. Ennek torkolatához vezet el a láda a tó délnyugati csücskéhez. A folyó ide a Kis-Balatonon áthaladva, valamelyest megtisztulva érkezik. A Keszthelyi-öböl algásodással és iszaposodással kapcsolatos problémáiért nagyrészt a Zala vízminősége volt felelős, mely a Kis-Balatoni vízrendszer helyreállításával fokozatosan javul. Az alsó néhány száz méter feletti, zsilippel is leválasztott rész természetvédelmi terület, nem látogatható, csupán a híd(ak)tól a torkolatig terjedő szakasz.
Ezt a körülbelül 600 méteres szakaszt kell végigsétálni a hídtól indulva a bal part ösvényén a ládáig, mely egészen a torkolatnál, egy kidőlt fa gyökerei között rejtőzik.
Láda
Elhelyezéskor a rendkívül alacsony vízállásnak köszönhetően száraz lábbal lehetett megtenni a teljes utat, de lehet, hogy a vízszint emelkedésével vízálló cipőre, gumicsizmára, vagy kellő melegben egyszerűen mezítlábra lesz szükség (vastag bőrrel a talpon;-)). Ha esetleg van csónak, a láda a vízről is jól megközelíthető.
A tapasztalatok alapján nehézségi szintben az egyik legváltozékonyabb láda: a terep-nehézség 2-4 között ingadozik. A nyári félévben a dús növényzet (nád, sás, csalán stb.) közel megtalálhatatlanná teszi az amúgy létező ösvényt. Télen ezzel szemben szinte unalmasan egyszerű. Ilyen sok arcú táj, ez van, talán ettől is szép.
A láda 2004. végén eltűnt, és csak a következő évben pótoltam. ;-) (A régi koordináták: N46°42,403';E17°15,824')
Szerintem a rejtekhely jobb lett, de tíz méterrel többet kell leküzdeni, ami tavasztól őszig nem mindegy.
Állapot: megszűnt
-
történelmi nevezetesség, várrom, épület
-
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
+
különleges látványosság, helyszín
-
speciális koordináta-érték vagy magasság
+
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
-
település belterületén van a láda
-
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
+
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
+
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
-
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
+
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
-
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
-
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
+
gyerekbarát láda
+
igénybe veszi a cipőt, ruhát a környék (csalános, bogáncsos, sáros)
-
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
-
sötétben is érdemes keresni
-
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
-
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
-
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
Az illetékes természetvédelmi hatóság a ládát jelenlegi állapotában nem fogadja el, ezért a határozat szerint megszűntre állítom az alábbi megjegyzéssel:
A Zala-torkolatban a láda természetkárosító hatása csepp a tengerben ahhoz a környezeti terheléshez képest, amit a horgászok okoznak. A környék rettentően szemetes, az egyik dilemmám már a kihelyezéskor is az volt, ildomos-e a keresőket átkeletni ennyi szeméten. A ládának a kihelyezése óta eltelt 7 évben mindössze 120 megtalálása van.
Én is azt mondom, Kedves Hatóság: LEGYEN REND!
Nagy halott madarak szelleme és Kányavári sziget után a hévízi hétvégéről hazafelé még ezt is megkerestük. Így télen szinte "sétagalopp" volt a kitaposott úton bejutni, nyáron azért sokkal komolyabb kihívás lehet. A rejtés nagyon tetszett, meg az egész környék, egy kicsit besétáltam a torkolat szélére a jégen. Sajnos sok szemét volt az odaúton (valószínű a horgászoktól)
Már több mind egy éve fáj a fogunk erre a ládára, ma végre az idöjárás kegyes volt hozzánk.
Ahogy a parkolóba beálltunk láttuk hogy egy autó már áll ott, és a hátsó ablaka be van törve. Timi ott maradt, mert nem mertük az autónkat ott hagyni, igy egyedül indultam a ládához. A ládánál találkoztam kessertársunkkal, akinek az autója lett feltörve. :(
Hihetetlen milyen bátor, és szemét emberek vannak, akik feltörnek autókat nyilt, forgalmas helyen világos nappal.
A láda nagyon tetszett, a rejtés is kiváló. Belegondoltam, hogy ez a pár száz méter fagy nélkül nagyon kemény tura lehet, igy könnyü találat volt. Nekem ez a zalai csúcs láda.
A folyóparton kezdtük a sétát, majd bemerészkedtünk a jégre is. Előőrsnek a csapat legkönyebb tagját vetettük be. Miután látszott, hogy nincs veszély mi is jégre kerültünk. Mikor fura neszeket hallottunk a nádas felöl, már majdnem menekülőre fogtam - gondolván nádi farkas került az utunkba. Tévedtem, mj & dgm jött éppen visszafele. Üdvözöltük egymást, majd mindenki ment tovább. A ládától az utat már teljesen a jégen tettük meg. Nagyon tetszett most a hely, jobb mint nyáron. Csak a napsütést hiányoltam, sokkal szebb képek sikeredtek volna. Azért így is elégedett vagyok. Köszönjük!
Ennek a ládának már harmadszor indultunk neki, s most -végre- siker koronázta fáradásunkat! Annyira megtetszett a hely, hogy a láda közelébe el is rejtettük gyorsan az éppen nálunk lévő GCTO mozgóládát is. Nagy forgalom volt ma itt, hiszen a ládától jövet találkoztunk a "Csornai kemény mag" képviselőivel, a GYZsTeam-mel, majd nem sokkal ezután Judy05-ékkel is összefutottunk!
A hely nagyon jó, a rejtés minden szempontból remek volt. Pazar helyet talált a rejtő, köszönjük szépen neki az élményt!
Megtaláltuk!
A régi hídnál parkoltunk, és innen gyalog mentünk tovább a bal parti ösvényen. Most minden csonttá fagyott, így nem okozott nehézséget az egyébként víz alatt lévő részeken az áthaladás, az ösvény nagyon keskeny magas náddal körölvett kanyargós út. A kidölt fát végül megtaláltuk. Az előttünk érkező kesser kollégákkal találkoztunk, látták (vagy hallották), hogy jövünk és nem rejtették teljesen vissza a ládát, így könnyű volt a találat.
A torkolat nagyon szép még így télen is, a tükör simára befagyott Zala és Balaton látványa miatt különleges élmény.
Visszafelé a Zala jegén mentünk, a nádason keresztüli ösvényből még így télen is elég volt. A Zala teljesen befagyott, de azért amennyire lehetett a part közelében mentünk. A befagyott folyón sétálni különleges élmény volt, hiszen alapesetben csak csónakkal mutatja a folyó ezt az arcát.
Elgyalogoltunk a zsiliphez is, érdekesen oldották meg, hogy itt ne fagyjon be a víz.
Nagyon tetszett a közel 2 órába nyúló kirándulás, de sajnos meg kell említenem néhány negatívumot is.
A part a pecásoké és a megszokott jelentős mennyiségű elhagyott szemét mindenhol jelen volt, talán a torkolat közelében kevésbé. A befagyott folyó szélén jól látszott, hogy a víz a teljes szakaszon olajjal szennyezett, szép fénytöréseket hozott létre a vízbe fagyott olajréteg. A zsilipnél a Zala jelentős mértékben habzik, nem szép látvány. A Rábán a balhé a habzás miatt talán hatásos, de az ittenit meg sem említik. Szegény Balaton...(a Zaláról nem is beszélve).
Köszönjük a rejtést.
Persze mi is nekiindultunk már egyszer. Látva a nádast és a bejegyzéseket gondltuk - akkor jövünk ide majd, ha fagy. Hát azért most már öléggé fagy.
Remek rejtés
Minden elismerésem a láda nyári látogatóinak.Ma betegen, lázasan is el kellett ide jönni, mert ki tudja meddig tart a fagy. A magas nádas, szük utján Guba kutyával már másodszorra találkoztunk (sümegi ősborókás után) Szerintem most mindketten meglepődtünk.
Az év első ládája. :) Nagy élmény volt ez a jégkesing. :)
Régi "adósság" a láda, sosem mertünk nekiállni a logokat olvasva, én képtelen lennék egy mocsaras-nádas részen végigmenni. Így a lehető legjobb alkalom volt a befagyott Zala és Balaton. A rejtekhez odafelé a szűk nádfolyosón mentünk, visszafelé pedig a befagyott folyón. Guba életében először volt jégen. :) Kissé nehézkesen mozgott, így ő visszafelé is - párhuzamosan velünk haladva - a parton ment. :)
Különleges a rejtekadó hatalmas kidőlt fa.
Tavaly, július 26-án a Margit kilátó után úgy gondoltuk kissé körülnézünk a Zala torkolatánál. Felkészületlenül és kissé elhamarkodottan álltunk neki a feladatnak. A kudarc akkor nem maradt el. De gyűjtöttünk néhány tapasztalatot, amit később igyekeztünk felhasználni.
Levi miatt csak két mód jöhetett számításba: nyári időszakban csónakkal vagy télen fagyott talaj mellett gyalog.
Sajnos, nyáron már nem kerültünk közel a környékhez. Akkor csónakkal akartuk megoldani a problémát, de különböző okok miatt ez meghiúsult.
Most a téli szünetben tudtuk, hogy előbb-utóbb a keszthelyi rokonoknál is lesz egy látogatás. Amikor folyamatos fagyot ígért a meteorológia, elkezdtünk reménykedni. Kissé kitoltuk a látogatást, hátha könnyebb lesz a keresés. Mit mondjak, bejött az elképzelés.
A híd tövénél összefutottunk sziooka kollégával. Kellemesen elbeszélgettünk. Elmondták, hogy egy helyen volt kis problémájuk, de az sem volt jelentős. Ennyi dopping elég is volt, nekilódultunk. Végig fagyott ösvény, esetleg néha lehetett volna kis probléma, de arra már csak a gyerekek miatt is nagyon figyeltünk. A Zala teljesen be volt állva, ám néhány helyen (gondolom meleg források lehettek) tócsányi légrések maradtak. Az ösvény szépen kanyargott, a kütyü egyre kevesebb távolságot mutatott. Aztán eljött a pillanat, megláttuk a kifordult fát. Hát, én még ekkora gyökérzetet nem láttam! Lehet úgy 8 méter átmérőjű. A doboz hamar meglett, logoltunk puszkányék által otthagyott logfüzetbe. Köszönet érte, a másikkal nem nagyon tudtunk mit kezdeni!
Visszafelé néhány helyen kipróbáltuk Levi fiam merítőhálóját, amit végig kellett cipelni az úton, hátha találunk bajba jutott halakat, akiken segíteni kell...
Összességében az eddigi legkalandosabb ládikát találtuk meg! Ide tényleg nem lehet úgy "véletlenül" eljutni. Nem néztem utána, de a heti megtalálási statisztikában igencsak hátul lehet ez a hagyományos rejtés...
Persze, azért minden elismerésem a nyári, gyalogos megtalálóké! Azt már elterveztük, hogy egyszer csónakkal mindenképp viszatérünk ide, de gyalog nem igazán vonz fagymentes időszakban ez a feladat. Nem tehetek róla, de nem hiányzott a sokmillió szúnyog, kezet-lábat összevagdosó friss nád, gumicsizma marasztaló cuppogó sár!
Az év első ládája :)
A nagy hidegre és az előző beírásra való tekintettel próbálkoztunk meg a ládával. Már korábban voltunk itt, de akkor lehetetlen lett volna száraz cipővel megúszni a keresést. Most kisebb sárba lépéstől eltekintve megúsztuk száraz lábbelikkel, sőt Bubu tappancsai is fehérek maradtak :)
A hideg kedvezett. Száraz lábbal megúsztuk. TB-t elhoztuk. A ládában található papírok enyhén penészesek, hagytam ott egy új füzetet jelszóval egyetemben, de sztem nem fogja sokáig bírni.
A lista az oldal alapbállításának megfelelően nem mutatja az összes bejegyzést (143 db), az összes megjelenítéséhez kattints ide.
Az alapbeállítást (25 db) felülbírálhatja a felhasználói beállítás, amelyet bejelentkezve a felhasználói adatok között tudsz megváltoztatni.