WAP: Virtuális geoláda, gravírtáblát keress az adott koordinátán található mesterséges tereptárgyon.

A gyulafehérvári Szent Mihály Székesegyház

Ezzel a ládánkkal Erdélybe, Gyulafehérvárra invitálunk, oda, ahova minden magyarnak legalább egyszer illik ellátogatni. Több oka is van annak, hogy ezt ki merem jelenteni: Egyrészt ez a templom Erdély leghatalmasabb román kori építészeti emléke. Az erdélyi püspökséget Szent István király 1009-ben alapította Gyulafehérvár székhellyel. Másrészt olyan Nagyjaink sírhelyéhez látogatsz, mint Bethlen Gábor, I. Rákóczi György, Hunyadi László, Hunyadi János, János Zsigmond, Izabella királyné, Bocskai István, Martinuzzi Fráter György, hogy a teljesség igénye nélkül a legismertebbeket említsem, akik itt, a templomban találtak végső nyughelyet.
A székesegyház burgundiai és elzászi mintára épült a XII-XIII. században. Ebből az időből maradt ránk a diadalív, a kereszthajók homlokívei, a mellékszentélyek félköríves záródásai, a szentélynégyszög és a mellékapszisok keskeny ablakai. A tatárjárás előtt épült a sekrestye, az északi előcsarnok és a fejedelmi kapu. A tatárjárás során a templomot felgyújtották, a boltozatok beszakadtak, a kupolás torony beomlott. A templom falait a legyilkoltak vére festette és környékét holttestek és koponyák tették borzalmas látvánnyá - írja Rogerius mester, a váradi kanonok. A templomot újraépítették, koragótikus szentélyt kapott. 1277-ben szászok gyújtották és dúlták fel a templomot, 1439-ben pedig a török pusztította. A törökdúlást követően Pálóczi György esztergomi érsek 1000 forintot adott a javításra. A XVI. sz.-ban újabb építések került sor: az északi előcsarnok kápolnává bővült, gótikus és reneszánsz elemek keverednek benne. A nyugati díszes főkaput Hunyadi János építtette gótikus stílusban, a két torony közé erkélyt emeltetett. A nyugati torony azonban 1603-ban, az ostrom idején felrobbant, azóta sem építették fel. A templom hányatattott sorsa tovább folytatódott: 1601-ben zsoldosok rabolják ki, akik megrongálják Hunyadi sírját is. 1658-ban és 1661-ben a törk rombol: szétzúzzák Bethlen Gábor és I. Rákóczi György márvány síremlékeit. Utóbbi anyagából oltár készült.

A Gyulafehérvár helységnév eredete:

A VI-VII. századokra tehető a szlávok megjelenése a térségben (korábban agathyrek, dákok, rómaiak és gótok lakták), akik településüket Belgrádnak (Fehérvárnak) nevezték el. A honfoglalás után, a Pannóniából ide települt Horka fia, Gyula vezér székhelye lett, aki a régi romokra új várat építtetett, amit aztán Gyulafehérvárnak neveztek el.
997-ben István fejedelem legyőzte Koppány vezért Veszprémnél. Testét felnégyeltette és egy darabját a fehérvári kapura szegeztette ki.

Megközelítés:

A hely könnyedén megközelíthető, ugyanis a gyulafehérvári várban van, ami önmagában is egy érdekes látnivaló (erődrendszer). A várnak több bejárata is van. A parkolással nem lesz gondod, mert sok helyen meg lehet állni, ezért nem is teszek fel parkoló koordinátát. A templom közelében több látnivaló is akad, többek között egy szép ortodox templom is.

Virtuális ládát helyeztünk ide, mert nem láttuk értelmét mikroládával való "bohóckodásnak", ugyanis a hely forgalmas lehet, hetente pótolni pedig nem lesz lehetőségünk.

Felhasznált forrás: Batiz Réka, Mándoki Ferenc, Szász Péter Zsolt, Szilágyi Palkó Pál, Tulics Helga - "Erdély száz csodája" c. könyv

Szép erdélyi kirándulást és ládázást kívánunk!

Zsu + Mikulás

(Pótjelszó is van: szintén gravírtábla, fehér kapcsolószekrény alján:  N 46° 4,074' E 23° 34,131' 257 m [GCGYSZ+Potjelszo])