Elhelyezés időpontja: 2007.09.16 00:00
Megjelenés időpontja: 2007.09.21 12:19
Utolsó lényeges változás: 2011.12.18 17:03
Utolsó változás: 2014.04.24 07:44
Rejtés típusa: Hagyományos geoláda
Elrejtők: Szőke-Kiss
Felhasználó: Szoke-Kiss Nehézség / Terep: 1.0 / 1.0
Úthossz a kiindulóponttól: 50 m
Megtalálások száma: 251 + 2 sikertelen + 1 egyéb, grafikon
Megtalálások gyakorisága: 0.4 megtalálás hetente
A falubeliek a hagyományos ládát rendszeresen eltüntették, ezért most mikroládát keress (2cmx3cm).
A jelszó szemmagasság fölött (Kb 1,8 m.) az egyik világos téglán is olvasható az N 47° 13,5330' E 21° 6,8330' koordinátákon. A ládába TravelBug NEM helyezhető.
Anonymus a Gesta Hungarorumban (1200 körül) azt írta, hogy a honfoglalók útja az Omsó ér felől (az Ér folyó alsó szakasza) Szeghalom irányába a Szerep sár (lutum Zerep) mellett haladt. A község neve elsőnek a Váradi Regestrumban fordul elő. Osváth Pál még azt jegyezte fel híres könyvében, hogy a vízszabályozás előtt, például 1851-ben a szerepi határ volt a legkisebb, "a község, mint tengeren egy kis sziget, úgy lebegett a roppant víz között. Ekkor csupán udvari felől egy másfél öl keskeny mindkét oldalról buja náddal szegélyezett földtöltésen lehetett Szerepre bejutni."
A falu nevezetessége a Zovárd nemzetség által Szent György tiszteletére állított monostor, illetve a kora gótikus műemlék jellegű falmaradvány, amit közönségesen Csonkatoronynak neveznek.
A torony különböző méretű téglákból áll, jelezve, hogy építészetileg nem egyöntetű, az évszázadok során újabb testek épültek be a falába.
A monostor első, biztos említése 1283-ból származik, amikor is a birtokos Zovárd nemzetség tagjai megosztoztak két elhalt rokonuk birtokain, s ekkor rendelkeztek a Szent Györgyről nevezett szerepi monostor kegyuraságáról is.
Második, s egyben utolsó adatunk 1322-ből maradt fönn, amikor Budun fiai szerepmonostori birtokukat három részre osztották.
Ettől az időponttól kezdve többé nem hallunk a monostorról, ami kevéssé meglepő, ha tudjuk, hogy a falu népe a XVI. században a kálvini hitre tért, s meg is maradt abban mind a mai napig.
A monostor talán bencés apátság lehetett, ennek tartja F.Romhányi Beatrix és Koszta László is a magyar bencés monostorokat, illetve Dél-Magyarország egyházi rendszerét ismertető tanulmányában.
Hajdú-Bihari kalandozások során itt jártunk Robogo es tabletta társaságában. Nyíregyháza, Debrecen, Hajdúszoboszló környékével ismerkedtünk, közben sok érdekes helyet is felkerestünk, hus és comos ládákat is kerestünk.
Nagyon szépen köszönöm a rejtést és a munkát, amit a láda kihelyezésébe fektettél.
A dobozban csak egy fecni volt a jelszóval, így pótoltuk a füzetet egy tabletta által felajanlott füzetkével. [Geoládák v3.3.2]
Vonattal jöttem Püspökladány felől Szeghalom felé, leszálltam itt is ládázni. Nem véletlenül hívják a környéket Sárrétnek. Nem értem be a pótjelszóval, végül a sövény végében megtaláltam a "ládát" is, ami egy a leíráshoz képest viszonylag nagy, fekete gyógyszeres doboz. De sajnos abban is csak egy cetli volt a jelszóval.
N 47° 13,533' E 21° 6,833' [GCSZRP+virtuális jelszó]
