A ládába TravelBug helyezhető.
WAP
Ládakarbantartás 2022 08. 02. Rejtek: Úttól nem messze, fenyőfa tövében. Köszönet KálmánCsaládnak
Kőrösi Csoma Sándor szülőfaluja.
A székely falu 1904-ben változtatta a Kőrös nevet a falu nagy szülötte iránti megbecsülés jeléül Csomakőrösre. Csoma emlékének megörökítését Pákéi Sándor József országgyűlési képviselő emelte országos üggyé, ő kezdeményezte a névváltoztatást. Lakói hajdan szitakészítéssel, ma inkább forgácskalapok (anyagában a szalmához hasonló, de valójában hosszú gyaluforgács, háncs) készítésével foglalkoznak. A kőrösi kalapokat nyárfa gyalulása során (egykor kézzel, ma már géppel gyalulják) keletkezett forgácsból készítették. Szükség szerint szélesebbre vagy keskenyebbre gyalulták a forgácsot, ezt összefonták, megkötötték, majd varrógéppel megvarrták belőle a kalapot. Általában a felső résszel kezdték, ezt kifordították, majd úgy varrták tovább. Különböző méretű kalapokat készítettek, a forgácsot néha színezték is.
Csomakőrös 1968-tól közigazgatásilag Kovászna városhoz tartozik. Tőle 3 km-re délre, 560 m magasan települt a Zágon felé vezető 121E jelzésű megyei út mentén A hegyláb és a völgysík érintkezésénél terül el, a Felső-háromszéki-medence déli sarkában. A hegylábi falutól északra a Kőrösi domb (567 m), délre pedig a Tölgyeshavas (627 m) emelkedik. Közte folyik el a Kőrös-patak (a Köztetőről ered), mely Páké közelében bal oldalilag ömlik a Kovászna-patakba. A Kőrösi-patak szintén a kárpáti homokkőbe mélyül. Völgyének felső szakaszán a Varga-malom működött. A Szurduk nevű helyen hajdanában vasat bányásztak. Keletre a Pilíske (920 m), délkeletre a Papolci köz (1318 m), előtte a Hegyes-vész (1040 m) emelkedik. Délre a Tölgyes havas (656 m) hegynyúlvány, majd délnyugatra, Páké felé, a Nagytó határrész húzódik. Csomakőrös egykoron a kovásznai járás, majd 1941 -tői az Orbai járás települése volt.
Látnivalók
A református templomon az 1779-es évszám a templom építésének kezdetét jelzi. A toronytestet takaró kis gótikus bejáró azonban a 18. századinál korábbi eredetre vall. Kónya Ádám szerint az egyenes záródású, kelet felé enyhén keskenyedő kis szentély alapzata a sokkal ősibb építményekre jellemző. Véleménye szerint már a 14. század közepe táján is állhatott itt templom. Átalakítások időpontjai: 1779, 1815-1830.
A műemlék templomban Csoma-táblák tekinthetők meg. Az egyházközség anyakönyve 1764-ből maradt fenn, s ide jegyezte be Fazekas Gábor prédikátor Körösi Csoma Sándor 1784. április 4-i megkeresztelési napját. Kádár László professzor azonban kétségbe vonja, hogy ez a Csoma Sándor valóban a nagy kutatóval azonos. Csoma születési évét több kortársi adattal egybehangzóan 1789-re teszi. Az anyakönyvből azért maradhatott ki, mert a határőrségre kényszerített székelyek - a lelkészek hallgatólagos támogatásával - igyekeztek kivonni a fiúgyermekeket a nyilvántartásokból. Csoma szüleinek 1784-ben leánygyermekük született.
Középkori templomról nincs adat. A 18. században már anyaegyház. Katolikus lakói a reformáció idején reformátusok lesznek, s azóta is csak református egyháza van.
A falu központjában, a templom közelében, Körösi Csoma Sándor mellszobrát láthatjuk, Orbán Áron szobrászművész alkotása (1972). A kultúrotthonban, az emlékszobában az állandó jellegű Csoma-kiállítás tekinthető meg. Könyvek, térképek, faragványok és emlékszalagok láthatók. A nagy tudós születésének 215. évfordulójára az 1990-ben megalakult Körösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület és a Körösi Csoma Sándor Alapítvány emlékmúzeum felállítását kezdeményezte. Az emlékház építése befejezés előtt áll, az emlékmúzeum alapjainak lerakása is folyamatban van.
A felszegi Csoma-diófák
N 45° 49,388' E 26° 9,438' 556 m [GCKCSS+diofak](évszázados fák, természeti emlékek) annak a háznak a kertjében állnak, ahol Csoma gyermekkorát töltötte. A szülőházat sajnos lebontották.
Kőrösi Csoma Sándor 1784. április 4-én született a Háromszék megyei Körösön. Tanulmányait Nagyenyeden folytatta. Majd tanár lett a nagy hírű Bethlen kollégium költészeti osztályában. Már ekkor gondolt arra, hogy beutazza Ázsiát. 1815 - 1818-ig a göttingai egyetem hallgatója volt, egyik tanára ott is buzdította ázsiai utazásra. Terve az volt, hogy Oroszországon keresztül jut el Kína északi részébe .
1819-ben indult el Ázsia felé. Uticéljáról így írt:
"... elhagyván hazámat, kelet felé megyek ... egész életemet oly kutatásokra szentelem, melyek egykor az európai tudós világnak átalában és különösen saját históriánk némely homályos factumainak felvilágosítására szolgálandanak."
1822. márciusában már Lahorban volt, ahonnan Szrinagárba, Kasmír fővárosába ment, innen tovább indult Ladak fővárosába Lehbe. Júliusban találkozott William Moorcroft angol kormánymegbízottal, aki rábeszélte, hogy tanulmányozza a tibeti nyelvet. Kőrösi Csoma Sándor ekkor lemondott további útjáról, s a tibeti nyelvet és kultúrát kezdte el tanulmányozni.
1822-ben egy perzsául is tudó tibetitől tanulta a tibeti nyelvet. 1823. júniusától 1824. októberéig Zangla kolostoráben tanulta a beszélt és írt nyelvet egy lámától, s megismerkedett a tibeti irodalom főbb műveivel is. 1831. májusában visszatért Kalkuttába, magával vitte valamennyi tibeti könyvét is. Itt az Ázsiai Társaság könyvtárosa lett, s munkája ellátása mellett jutott ideje szótárának és nyelvtanának sajtó alá rendezésére is. 1832 decemberére készült el a tibeti-angol szótár, a tibeti nyelvtan és egy buddhista terminológiai szótár is.
1834 januárjában nyomtatták ki a szótárat és a nyelvtant. Az 1834. októberében Pesten megjelent JELENKOR így írt: "Kőrösi Csoma, az isméretes magyar utazó, ... Calcuttába költözött ... itt egy tibeti szókönyv nyomtattatásával foglalkozott .. A' munka 351 lapnyira terjed ... a czím csupán tibeti nyelvű ... fordítása így hangzik: Kisérlet egy tibeti és angol szótárhoz Bande Sangs-RGyas Phun-tsogs zangskári zárdához tartozó tudós Láma segítségével elkészítette Körösi Csoma Sándor székely-magyar Erdélyországból Kanumban a Himaláyák hegyei között tartózkodása alatt, India és Tibet határán, 1827-1830 években." Ezzel a munkájával teremtette meg a tibetológia tudományát, szótárát az azóta megjelent valamennyi szótár és nyelvtan felhasználja. Kőrösi egy levelében így írt céljáról: "A sanskrit és tibeti irodalmak széles tért tárnak fel előttem az emberiség történetének tanulmányozására. Lelkesedésem még mindig ugyanaz, a mi volt akkor, a midőn először terveztem és elhatároztam, hogy keletre jőjjek ..."
1835-ben elindult, hogy megkeresse a magyar őshazát, 1837 telén tért vissza eredménytelenül Kalkuttába. 1837-1842 között ismét az Ázsiai Társaság könyvtárosa.
1842 februárjában útnak indult, márciusban ért Dardzsilingbe, de maláriával fertőződött meg, és április 11-én meg is halt. Haláláról az 1842. július 13-i JELENKOR így írt : "Kőrösi Csoma Sándor hazánkfia a' magyar tudós társaság lev. tagja nincs többé! F. évi april elején Tibetbe utazta közben Dardzsilingben láz lepte őt meg, melly munkás és hazánkra díszt árasztó életének april 11kén véget vetett Kalkuttából Lassza felé intézett utjában! Béke fölötte!"
Forrás: INTERNET
