Elhelyezés időpontja: 2007.06.07 15:00
Megjelenés időpontja: 2007.06.13 15:00
Utolsó lényeges változás: 2020.04.29 17:48
Utolsó változás: 2020.04.29 17:49
Rejtés típusa: Multi geoláda (1H+1V)
Elrejtők: MeSa
Ládagazda: MeSa Nehézség / Terep: 1.5 / 2.5
Úthossz a kiindulóponttól: 6000 m
Megtalálások száma: 222 + 3 egyéb Megtalálások (havi bontásban):
A legaktívabb hónap 2007-06 volt 12 'Megtaláltam' loggal, OFF
Megtalálások gyakorisága: 0.3 megtalálás hetente
GCOPIT: Orgovány - Pimpó Tanösvény
Wap:
A tanösvény ismertetőtábláin láttok növény- és állatképeket.
A jelszó első részét a ládában találjátok.
A jelszó második részét a 2. ponton lévő tábla felső sor 3. képén látható növény neve.
A községtől északra található a Kiskunsági Nemzeti Park részterülete, a 3753 hektáros Orgoványi - rétek, melynek Európában is egyedülálló növényvilága van. Itt található a Pimpó tanösvény.
Területe láprétekkel, mocsarakkal, kaszálókkal, homokbuckákkal, szikes pusztákkal tarkított. Júniusban terjeszkedik ki a homoki flóra, a pázsitfüvek között ott ékeskedik az árvalányhaj, felettük gubbasztanak az őshonos galagonyák, terpeszkednek a borókák, de éli világát a kökény és a fagyal is. Közép-ázsiai cserjék, sivatagi füvek, naprózsa a világ legkisebb cserjéje, tollszegfű, zörgőfű, szöszkelakkakál, aranyvessző, sikkantyuminó valamennyi közép-ázsiai sivatagi növény. Az elszikesedett területek növényvilága csak tavasszal zöld, nyáron fakó, szürkén tengődik, ősszel pedig megvörösödik. Az alföldi puszta homokbuckás-árvalányhajas szépsége egyszerűségében rejlik. Itt található a hazai ugartyúk-állomány jelentős része, az állatvilágban is van ritkaság, mivel itt találta meg 1973-ban Gozmány László a kiveszettnek hitt Metelka-medvelepkéket.
Pimpó tanösvény:
A 4 km hosszúságú tanösvény a csatorna élővilágát, az ott található homokterületeket és a Csira-szék szikes mocsarának látnivalóit ismerteti meg a látogatóval. Keleti részének képét, az időszakosan vízzel borított, majd kiszáradt láprétek kaszálók határozzák meg. Nádasokat, nedves kaszálókat, szikes gyepeket, homokbuckákat foglal magába ez a változatos terület.
Orgovány:
Orgovány a Duna-Tisza közén, a kiskunsági homokhát déli részén Kecskeméttől 26, Izsáktól 10 km-re fekszik. A településről a Krisztus utáni I-II századtól vannak tárgyi emlékek, de a török uralma alatt elnéptelenedik és 1901-ig önálló településsé nyilvánításáig puszta, Jakabszállás pusztája. A jelentős tanyavilág hat önálló körzetbe különíthető el, ezek a következők: Alsójárás vagy Göböljárás, Kargala, Tolvajos, Kápolna dülő, Felsőjárás, Réti járás vagy Nyakvágó.
"Kargala" eredete a török időkig vezethető vissza. Az orgoványiak bevetették magukat a feneketlen mocsárba, hogy ott találjanak menedéket. Eközben túljártak a törökök eszén is, mivel a lovaik patáin megfordították a patkót, azt a látszatot keltve, hogy kifelé jönnek az ingoványos részből. Az ellenség mit sem sejtve belesétált a csapdába, mígnem szép lassan elsüllyedtek. Ekkor kiáltották kétségbeesve: "Karg Allah!" (Isten segíts!)
A "Nyakvágó" elnevezés a Rákóczi-szabadságharchoz, azon belül pedig a rácok portyázáshoz kapcsolódik. Szentkirályi jászkun alkapitány vezette sereg az orgoványi réten gyülekezett, és döntő fölénnyel győzedelmeskedett a környéket fosztogató rácok fölött. "Ez alkalommal sok fő vágattatott le" - emlékeznek a viadalra a krónikaírók. Nyakvágó nevének másik magyarázata a török uralom idejéből származik. Állítólag Izsák bég igencsak szerette a magyar menyecskéket. A legenda szerint ez okozta a vesztét: a csábítót egyszer üldözőbe vette egy vitéz, és fejét vette az egyik orgoványi homokbucka közelében.
"Nyikszbrót" névadói az osztrákok. Ők ugyan nem vágtak le emberfejeket, de a gyakori katonaszállásolások alkalmával éppen eléggé megkeserítették az orgoványiak életét. Persze ők sem hagyták annyiban, kapával, kaszával űzték el őket, miközben rossz németséggel kiabálták: "Nichts Brot!" (Nincs kenyér!)
A buckás, borókás "Tolvajos" kedvelt búvóhelye volt a betyároknak, a pandúrok nehezen találtak rájuk. Rózsa Sándor is bujkált arrafelé. Tolvajos legmagasabb pontja a lóállási bucka kétgerinces sűrű cserjés völgykatlant rejtett, ide terelték be a vihar elől a ménest, és húzódott meg alkonyodásig a Bácskából hajtott tinófalkával Rózsa Sándor haramiavezér. Orgoványnak is volt egy betyárja, Baski Gyuri, akinek szomorú balladáját Gárdony István kiskunhalasi népköltő hagyta az utókorra. "Szép ifjú volt Baski Gyuri, kár, hogy nem volt szerencsés, akkor végezte ki magát mikor nem volt menekvés".
Petőfi Sándor és Orgovány:
Petőfi Sándor, a néphit szerint az orgoványi csárdában született. Egy öreg félegyházi fuvaros elbeszélte, hogy 1822 decemberének végén Petrovicsot feleségével együtt Kiskőrösre vitte. Az éjszakai hóviharban eltévedtek, mígnem világosságot vettek észre, ami a pusztai csárdából szűrődött ki. Betértek a meleg helyiségbe, ahol pásztorkodó népek múlatták együtt az időt, az óévet búcsúztatták. Petrovicsné a konyhán túli első szobában tért pihenőre, csakhogy szülési fájdalmak törtek rá, s világra hozta a kis Sándort. Amikor a vendégek megtudták a hírt, mint a három királyok, úgy mentek újszülött nézőbe. Petőfi felnőtt fejjel ismét megfordult a csárdában. A legendák szerint Kecskemét felől gyalogolván 1844 egyik forró nyári napján tért be az orgoványi csárdába egy kis pihenőre. Amikor a diákos külsejű legényről, kiderült, hogy ő a neves poéta, heccelni kezdték a csikósok, ugyan írjon már róluk egy verset. S néhány perc alatt elkészült a Pusztán születtem... című költemény. Felbuzdultak a juhászok is, s Petőfi őket sem hagyta ki a sorból, hamarjában papírra vetette a Megy a juhász a szamáron... című opust. A helybeli állítás szerint Petőfi Az Alföld című költeményét is az orgoványi táj ihlette meg. Ami viszont határozott tény: az egykori csárda falán (ma a helyi általános iskolához tartozó épület) emléktábla hirdeti, hogy ott született a költő.
A ládát mi is megtalálruk (M.....a), de a tabla hiányában a jelszót beírni nem tudtuk, ezert találatunk jelszó nélküli elfogadását kérjük.
Nagyon kellemes tavaszi séta volt.
[Geoládák v4.2.6]
A sárga kupakja a ládikának ugyan repedt, de a tartalma rendben van. Viszont a 2. ponton a 6. tábla eltűnt, csak a fa lábai vannak meg. Ezért a képek alapján kérnénk a jelszó nélküli találat elfogadását.
Kecskemétről tekertem el a ládához. Mivel az 54-esen nem szívesen tekerek, Helvécia felé mentem, részben a Kiskörősi úton, utánna pedig földutakon értem át az orgoványi bekötő útra, ahonnét már simán el tudtam tekerni a ládához. Logikusabb megközelítés lett volna a Kiskörősi úton végig menni, de onnan, ahol a piros sáv rákanyarodik, bringázhatatlan, olyan vastag homokréteg van rajta.
De maga a láda nagyon szép helyen van! A tanösvény sajnos pusztulóban, de a hely csodálatos! Főleg ahogy utána áttekertem Ágasegyházára, annyira szép és számomra hihetetlen arcát mutatja az Alföld! Köszönöm!
---------
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v3.12.10]
Fagyos séta szép napsütésben, néhol síkvidéken egészen komoly hóvastagsággal. A láda (műa.flakon) jó állapotban, könnyen megtalálható. A virtuálisnál le kellett takarítanunk a tábláról a havat.
A mai szép őszi időt kisebb kirándulásokkal töltöttük el a Kiskunságban lelcache és Fidorka társaságában. Az ember azt gondolná, hogy ez a sík vidék nem mutat semmit, de téved. Nagyon sok érdekes dologgal találkoztunk, tartalmasan telt el a nap.
Egy darabon autóval közelítettünk, majd ahol már túl sáros volt az út, ott félrelöktük a szekeret. Az út melletti bodzást éppen metszették. Érdekes, hogy mennyire durván, egészen 1-2 vesszőig vissza kell vágni. Maga a kis körtúra tetszett, remek helyeket mutat meg. Az első pont közelében a faóriások, míg később a homokbuckákon a borókás is nagyon tetszett. Köszönöm, hogy megmutattad.