WAP: 3 pontos multiláda, kettő pont a városban, egy pedig a Sárvíz partján:
1. pont: Pad alján, mágneslapon.
2. pont: A Szentháromság-templom kertjében az épület közvetlen közelében lévő 51 évet Abán dolgozó férfi sírkövének utolsó előtti szava, mely egy foglalkozás. A kertbe szabadon látogatható.
3. pont: Hengeres doboz, talajszinten.
A ládába TravelBug
nem helyezhető.
Megközelítés
Autóval a 63-as úton érhető el Székesfehérvár és Szekszárd irányából. Autóbusszal változatos időpontokban érhető el Székesfehérvár és Sárbogárd felől, hétvégente mindkét irányból két óránként indulnak járatok. A ládához érdemes a falu viszonylag központjának számító Hősök terén leszállni. A vasúti közlekedés lehetősége ugyan fennáll, de a szolgáltatás színvonala nagyon alacsony. Az új menetrend szerint csak, az ugyan Abához tartozó, de attól messze található Belsőbárándon áll meg, három óránként.
Az abai Szentháromság-templom
A jezsuiták alapították az 1700-as években, ezt az egyenlőszárú háromszög alaprajzú templomot, mely belül kör alaprajzú. A templom belső festéseivel és az ablakaival is a Szentháromságot jelképezi, melynek tiszteletére 1756-ban szentelték fel. Valószínűsíthetőleg egy linzi építész, Paul Hatzinger műve. A templom harangját az egyik leghíresebb 20. századi magyar harangöntő, Szlezák László öntötte. A templom földterületét a Fiáth család adományozta, ezért a család egyes tagjai a templomkertbe temették el. Régebben a kupolán volt egy fa harangtorony, mely többször is leégett, ennek okán egy külön épületet adtak a harangtoronynak. A "harangozó házban"
N 47° 1,695' E 18° 31,392' 112 m [GCABA+múzeum]egy kicsi múzeumot alakítottak ki, mely ritkán, ámde ingyenesen látogatható, a régi leírásból idézve:
Minket a rendkívül segítőkész és tájékozott "idegenvezető" Póray Imréné (született Csörgő Márta) kalauzolt végig a látnivalókon. Hálásan köszönjük a kedvességét!
Aba városa és annak egyéb látnivalói
Aba
Aba város Fejér megyében található, a Székesfehérvári járásban található. A járások kialakítása előtt az Abai kistérség központja volt. Aba a Közép-Mezőföld kistáján található, de közel a Sárréthez, attól csak a falu mellett húzódó Sárvíz folyó választja el. A település jelenleg három részből áll: maga Aba városból, a várostól nem messze található Belsőbárándból és az 5 kilométerrel északra fekvő Bodakajtorból.
A falu régi neve Besnyő, ez is utal arra, hogy régen besenyők laktak itt. Az Aba nevet valószínűleg a 13-14. században kapta egy Aba nevű besenyőről vagy egy Abai András nevű méltóságról. Aba a 14. században, Bodakajtor és Belsőbáránd először a 15. században kerül említésre. A terület többször is kezet cserélt, de mindig a Monoszló nemzetségéve volt. A falu 1543-ban kerül török hódoltságba, majd I. Ferdinánd két várpalotai vitéznek adta. A törökök elleni 15 éves háború során teljesen elpusztult, csak a 17. században települt be újra.
Az 1800-as években nagy iramú fejlődés indult el. Az évszázad elején már volt itt iskola, a végére pedig már vasútállomás, posta, csendőr- és tűzoltó egyesület is megtalálható volt itt, a lakosok száma pedig elérte a 3500-at. Egyébként a falu aktív résztvevője volt a 48-49-es szabadságharcnak. Sok szenvedés érte a falut a második világháborúban. Közel a falhoz húzódott a Margit-vonal. Ehhez kapcsolódik egy családi történet is. Volt olyan, hogy a dédanyám még szovjet katonáknak főzte a húslevest, de már németek ették meg, mert elfoglalták a falut. Egyébként a háború után lövedékkel volt tele a ház oldala.
Aba 2013.07.10 óta város. Lakosainak száma 4500 és 5000 között mozog. A város polgármestere 9 cikluson át volt Kossa Lajos, de 2019-től Dr. Mikula Lajos irányítja a települést.
Egyéb látnivalók
A református templom kertjében található a
szégyenkő, melyre régen az erkölcstelen asszonyokat ültették, ezzel büntetve őket.
A
Hősök terén található első- és második világháborús emlékmű, továbbá 56-os is.
A faluban található még 3 Zichy család által épített kastély is, ebből kettő nem látogatható, egyben pedig vegyesbolt üzemel.
Található még itt
Szent István szobor,
napóra és egy
kerék is, mely a Sárvíz környéki települések összetartozását szimbolizálja.
A falu híres volt még az Aba Napok rendezvénysorozat miatt, melyen országos hírnevű zenekarok léptek fel, ám ez fedezet hiányában abbamaradt.
A Sárvíz folyó
A folyó az ókorban és a középkorban hajózható volt, manapság a folyószabályozásnak köszönhetően már nem az. A római időkben Gorsium városnak fontos kikötője volt rajta. Ugyan ma már nem jelentős országos szinten, mégis a vármegye nyugati részének legjelentősebb vízfolyása.
A láda
1. pont:Pad alján, mágneslapon a jelszó részletek. A hely forgalmas, a körültekintő keresésre figyeljetek!
N 47° 1,717' E 18° 31,261' 117 m [GCABA-1]
2. pont: A Szentháromság-templom kertjében az épület közvetlen közelében lévő 51 évet Abán dolgozó férfi sírkövének utolsó előtti szava, mely egy foglalkozás. A kertbe szabadon látogatható.
N 47° 1,644' E 18° 31,322' 116 m [GCABA-2]
3. pont: Láda, az adott ponton talajszinten. Hengeres doboz, bőven fér bele ajándék.
N 47° 0,610' E 18° 29,609' 110 m [GCABA-3]
A régi leírás
WAP
A jelszó
1. része: az 51 évet Abán dolgozó férfi sírkövének utolsó előtti szava. N47° 01,644' E18° 31,322'
2. része: a kopjafán olvasható második évszám. N47° 01,732' E18° 31,252'
3. része a ládában. N47° 00,975' E18° 30,160'
Mivel mindenki együtt keresi meg ezt a geoládát a GCSopo-val, ezért magát a ládát közelebb telepítettem. Most egy vastag öreg fa üregében van. Kessinger Pálnak köszönöm a segítséget.
A Szentháromság-templom
Az Abán található egyenlőszárú háromszög alaprajzú barokk műemlék templom egész Európában építészeti kuriózumnak számít. Mindössze egy másik ilyen, Nyugat Európában található, templomról van tudomásuk a helyieknek.
A kívülről háromszögletű, belülről kerek, 9 pilaszterrel (falba épített oszlop) alátámasztott kupolás kialakítású templomot 1747-56. között építették a Jezsuiták missziós céllal. A földterületet a Fiáth családtól kapták, akik anyagilag is támogatták az építkezést. A család egyes tagjait közvetlenül a templom tövébe temették, ahol most is láthatók az emléktáblák a falon. A templomot 1756. november 30-án szentelték fel.
A templomnak a kupoláján volt egy fából készült harangtorony, de mivel az többször leégett, egy új, különálló harangtornyot építettek az épület elé. Ezt a tornyot 1945. március 22-én felrobbantották. Az új tornyot már egybeépítették a régi épülettel. Ezt követően egy kisebb sekrestyét és egy keresztelő kápolnát is csatoltak az épület oldalaihoz. A háromszög csúcsaiban, két szinten, galériákat hoztak létre. A jelenlegi alaprajzról készítettem egy vázlatot, ami nem méretarányos, de érzékelteti az épület egyedülálló alakját.
A régi "harangozó házban"
N 47° 1,695' E 18° 31,392' 112 m [GCABA+múzeum] egy kis múzeumot alakítottak ki, amiben a meglévő két helyiség mellé még két szobában templomtörténeti kiállítás létrehozását tervezik. A múzeumban lévő tárgyakat a helyi lakosok gyűjtötték össze. Minden tárgyat "felcímkéztek" az adományozó nevével. A templom és a múzeum ingyenesen megtekinthető. Minket a rendkívül segítőkész és tájékozott "idegenvezető" Póray Imréné (született Csörgő Márta) kalauzolt végig a látnivalókon. Hálásan köszönjük a kedvességét!
N 47° 1,781' E 18° 31,266' 117 m [GCABA+idegenvezető]
Szégyenkő
A nagyközség egy másik ritka érdekessége a Szégyenkő. Ez a nagy kődarab a Református templom kertjében fekszik. A kertbe álítólag csak engedéllyel szabad bemenni, de a kő a kerítésen kívülről is jól látható. A kőbe faragtak egy bemélyedést. Ide azoknak az asszonyoknak kellett ülni, akik a viselkedésükkel "kiérdemelték" ezt a büntetésformát.
Sárvíz Kistérség
A ládát a község életében nagy szerepet játszó Sárvíz Kistérség egyik öreg fájában rejtettem el. A Kistérség nevezetességei közé tartozik a Sárvíz Tájvédelmi Körzet védett és fokozottan védett növény- és madárfajaival.
Aba története dióhéjban
Aba nagyközség Fejér megyében, Székesfehérvártól déli irányban található. Az alapjául szolgáló ősmagyar Aba személynév ótörök eredetű atyát, őst jelent. A lakosság 2/3-a katolikus, 1/3-a református vallású. A három településrészből (Aba, Belsőbáránd, Bodakajtor) álló közösség lakosainak száma 4300 fő.
Az okleveles emlékek Aba birtokot 1334-ben említik először. Salamon fia János folytatott osztályos pert a vele egy őstől származott Lőrinc fia János ellen, Guth, Athya, és Aba nevű birtokokért. Pál országbíró 1334. július 15-én Visegrádon kelt oklevelében határnapot tűzött ki Lőrinc fia Jánosnak a birtokjogot igazoló oklevelei bemutatására.
Aba nemesi lakói szoros kapcsolatban állottak a királlyal, hiszen a XIV-XV. században királyi, nádori parancsra gyakran szerepeltek királyi emberként vagy tanúként birtokbeiktatások, idézések, eltiltások alkalmával. Az első két abai, kinek neve ismert: Abai Chut fia András és János.
1543. után Aba török megszállás alá került. A török alóli felszabadítást követő hét-tíz évben - magyar lakosokkal - újratelepült. 1626-ban a falu még mindig adómentes az újratelepülés miatt.
Az 1818-1821. évi nemesi összeírás 103 nemest említ, köztük Fiáth János kamarás táblabírót és Fiáth György kamarás kapitányt is.
Az 1848-as év eseményeiből az abaiak 183 nemzetőrrel vették ki részüket.
1944. őszén, 1945. tavaszán a község hosszú hónapokra hadszíntérré változott. A súlyos harcok következtében 165 lakóház lakhatatlanná vált, és mindkét templom komoly károkat szenvedett. A határt 80 km hosszú lövészárok, tankcsapda, tüzelőállás, lövészgödör szelte át.
Jelenleg gazdag kulturális és közösségi élet jellemzi a települést, egyre nagyobb népszerűségre tett szert az Aba Sámuel Napok és a Sárvíz Nap, az Aba Napok pedig országos hírűvé vált az évek folyamán.
Forrás: www.aba.hu
Ezt a multi-ládát különösen azoknak a
kerékpárosoknak ajánlom, akik csendes, jó minőségű utakon, és sík terepen szeretnek kerekezni (esetleg gyerekekkel). Kiindulási pontnak
Abát vagy
Szabadbattyánt javaslom vasúti megközelíthetőségük miatt . Aba, Soponya, Tác és Szabadbattyán érintésével egy kb. 40 km hosszú könnyű terepű körutat lehet tenni a GCABA,
GCSopo,
GCKULA és a
GCGors ládák útba ejtésével. Szabadbattyánban a 7-es útról, itt kell letérni déli irányba: N47° 07.508 E18° 22.583. A minimális forgalmú alsóbbrendű út átvisz az M7 autópálya felett és egészen Abáig vezet.
A multi pontjai:
1. pont: A Szentháromság-templom kertjében az épület közvetlen közelében lévő 51 évet Abán dolgozó férfi sírkövének utolsó előtti szava. A kert mindig nyitva van.
2. pont: A Szégyenkő a Református templom kertjében. A kerítésen kívül található kopjafán olvasható második évszám. A kertbe csak engedéllyel szabad bemenni, de a kő a kerítésen kívülről is jól látható.
3. A láda: A Soponyára vezető alsóbbrendű út mellett egy öreg fa üregében van a láda. A konyhai doboz méretei: 12X10X4cm.
A teljes jelszó 17 karakter, egybeírva.
Jó vadászatot kívánok!
Ládatörténet
2020.11.10 - A ládát örökbefogadtuk.
2020.11.24 - A láda és a ládaoldal megújult formában jelent meg.
2022.02.27 - Újra kereshető a láda, ismét megújult formában.