Zsitvatoroki béke
A béke harangjai
Egy nemzet történelmének eseményei (legyenek azok felemelők vagy éppen lehangolók) mindig
tartalmaznak olyan elemeket, amelyek a jövő szempontjából is fontosak és megszívlelendők. A Rákóczi-féle szabadságharcról időnként még csak olvashatunk vagy hallhatunk, de a száz évvel korábban történt harci eseményekről és annak vezetőjéről, Bocskai Istvánról már jóformán alig. Pedig Bocskai vívta az egyetlen győzedelmes magyar szabadságharcot, amelynek eseményei részben a Felföldön, a mai Szlovákia területén zajlottak, s a nevéhez fűződik az békekötés is, amely Zsitva-toroki békeként került be a történelemkönyvekbe. Mint ismeretes, az 1606. november 11-én aláírt megállapodás egyrészt véget vetett a 15 éves háborúnak, másrészt húsz évre biztosította a területi status quot a Habsburgok, a törökök és az Erdélyi Fejedelemség között. Ebből a szerződésből profitálhatott később Bethlen Gábor is, aki Bocskai életművének méltó folytatója és talán betetőzője volt.
Zsitvatő
(szlovákul Žitava): Dunaradvány településrésze a mai Szlovákiában a Nyitrai kerület Komáromi járásában. Korábban Zsitvatoroknak is nevezték.
Nevét arról kapta, hogy régen itt ömlött a Zsitva-folyó a Dunába. Folyószabályozás miatt azonban ma a Zsitva a Nyitrába ömlik, mielőtt eléri a Dunát, tehát a mostani torkolat nem azonos a 17. századi helyszínnel.
Története
Zsitvatő középkori eredetű magyar település volt, mely a 16. században pusztult el, később tanyaként éledt újjá. Egy európai jelentőségű esemény fűződik ehhez a helyszínhez. 1606. november 11-én itt kötötte meg a császár és a porta a tizenöt éves háborút lezáró zsitvatoroki békét. A helyi szájhagyomány szerint a békét egy öreg tölgy alatt kötötték meg, amely még 1940-ben is állt. A terület Trianon előtt Komárom vármegye Udvardi járásához tartozott. 2006-ban a béke 400. évfordulójára avatták fel emlékművét.
Zsitvatoroki béke
A zsitvatoroki béke a tizenöt éves háborút lezáró békekötés. A békét Bocskai István közvetítésével kötötte II. Rudolf (1552-1612) német-római császár. magyar és cseh király és I. Ahmed Oszmán szultán 1606. november 11-én a Zsitva folyó torkolatánál.A békeszerződés fontosabb pontjai:
Mindkét fél megtarthatta elfoglalt területeit.
A Habsburgok mentesültek az adófizetés alól.
A császár egyszeri ajándékként 200 000 forintot küldött a Portának.
Várakat megtámadni, rabokat ejteni tilos, a jelenlegi rabokat kiadják.
A töröknek járó adót a hódoltsági falvak bírái szedik össze, nem török katonák.
A királynak nem adózó nemesek a töröknek sem kell, hogy adót fizessenek, vagyonukban és személyükben szabadok.
Eger, Kanizsa és Esztergom vára török kézen maradt.
A békét húsz évre kötötték.
A bécsi béke kiegészítésének tekintették.
A béke megkötéséhez nagymértékben hozzájárult, hogy a török birodalmat lekötötték a kisázsiai felkelések és a perzsa támadások. A békekötéssel kezdődött a törökök magyarországi uralmának hanyatlása. A szerződést latin, török és magyar nyelven fogalmazták meg, és azt Gévay Antal adta ki.
Forrás:
A béke harangjai
Zsitvatő
Zsitvatoroki béke
Ládatörténet
2007.09.23 Ládaáthelyezés
2008.02.01 Ládakarbantartás - Ellenőriztük és feltöltöttük a ládát.
2009.07.05 Ládaáthelyezés - A láda átirányítva a com-on található koordinátákra, és egy közös ládává alakítva boyt-tal.
2010.08.01 Ládakarbantartás - Jelszó valóban eltűnt a füzetből. Pótoltam.
2013.09.15 Ládakarbantartás - A láda és a jelszó a helyén. Csak kicsi.
2018.10.23 Ládakarbantartás - A ládát valaki rossz helyre tette vissza, ezért nehezebb volt megtalálni. Visszatettem az eredeti helyére
2023.08.24 A láda beteg, a ládagazda már nem aktív, nem látszik javítási szándék, a ládaoldal nincs aktualizálva, ezért adoptálhatóvá teszem. [Admin(kectam)]
2023.09.18 akosgy pótolta az elveszett ládát
Free counters
Free counters