Elhelyezés időpontja: 2007.03.26 00:00
Megjelenés időpontja: 2007.03.28 19:50
Utolsó lényeges változás: 2015.11.06 15:31
Utolsó változás: 2023.07.08 22:00
Rejtés típusa: Virtuális geoláda
Elrejtők: Szőke-Kiss
Ládagazda: Szoke-Kiss Nehézség / Terep: 1.0 / 1.0
Úthossz a kiindulóponttól: 200 m
Megtalálások száma: 745 + 3 sikertelen + 4 egyéb Megtalálások (havi bontásban):
A legaktívabb hónap 2007-04 volt 35 'Megtaláltam' loggal, OFF
Megtalálások gyakorisága: 0.8 megtalálás hetente
Sajnos másfél év után elkezdték rendszeresen lopni a ládát, ezért virtuális lett a rejtés. A jelszó; a tábla 4. sorának utolsó előtti szava - összetett szó. A cím nem számít sornak!
TravelBug NEM helyezhető virtuális ládába
Dobozt már a honfoglaláskor, vagy közvetlenül a honfoglalás után lakták magyarok. I. Géza király 1075-ben a garamszentbenedeki monostor alapító oklevele alapján engedélyezte, hogy a monostor 3 háznép szolgája sertéseit együtt legeltethesse a király tulajdonát képező sertésekkel a dobozi erdőkben. Ez az első írásos emlék Dobozról.
1720 és 1798 között gróf Wenckheim Józsefné szerzi meg a települést, s a hozzá tartozó pusztákat. Az ezt követő évtizedekben a Wenckheim család a település legnagyobb földbirtokosa.
Itt építette a Wenckheim család vadászkastélyát a gyulai Czigler Antal. Mellette 1854-ben Ybl Miklós tervei alapján romantikus stílusban istálló és kocsiszín épült. Sajnos ezek az épületek olyan mértékben lettek átalakítva, hogy műemléki jellegük megszűnt. A kastély ma iskolaként üzemel.
A volt kastély mögött a Holt Fekete Körös ágától körülölelve 3,7 hektáros kastélypark fekszik, melyet az 1880-as években alakítottak ki a Wenckheimek angol stílusban. Jellemző fái: kocsányos tölgyek, platánfák, hársak, vadgesztenyék, páfrányfenyő és erdei fenyő facsoportok.
A park legmagasabb pontján építette gróf Wenckheim Dénes 1902-ben a környék "ékszerdobozának" nevezett neoromán stílusú Szent Kereszt kápolnát és kriptát. Az építőmester a bécsi Nicolaus Schiedek volt. Az egyhajós félköríves szentélyzáródású templom eredetileg a grófi család kápolnájának épült. Főhomlokzatának jobb oldali részén homlokzat előtti torony található, a másik oldalon körív alaprajzúan ugrik elő a lépcsőfeljáró. A sekrestye a hajóhoz félkörívesen kapcsolódik. Az épület tetőszerkezete vasbetonból készült, Magyarországon az elsők között itt alkalmazták ezt az építészeti technológiát. A rendkívüli szépségű mészkőtufából készült szószék bécsi mester munkája egykor a világkiállítás nagydíját nyerte el. A márványmozaik előképek Szent Dénest és Szent Frigyest ábrázolják. Az oltár két oszlopának anyaga a különlegesen értékes egyiptomi márvány, melyet hatalmas, csiszolt féldrágakövek teszik még díszesebbé. A csodálatos főoltár fehér carrarai márványból készült, a feszület Fadrusz János alkotása. A keresztelőkút nyolcszögletű, tetejét nyolc, egymás kezét fogó kisgyermek díszíti, salzburgi vörös márványból készült. A templom és kripta kupolája egyaránt velencei aranymozaik.
E két műemlék jellegű épület mögött áll az 1863-ban épült romantikus stílusú háromszintes, silótornyos magtár épület Ybl Miklós kiemelkedő alkotása. Itt is láthatjuk, hogy milyen korszerű, meglepő, nagyvonalú alkotást hozhat létre az építész, ha a szükségletek kielégítésére törekszik. Ybl műve igazi előfutára a mai archietonikus törekvéseknek.
A magtárat néhány helyen átalakították az idők folyamán, azonban -napjainkra erősen romlott állapota ellenére is- impozáns agrártörténeti emléknek számít így is.
Elkezdődött a tanítás, az eső előtt sietve kerestük a táblát, gyorsan felírtuk a jelszót tartalmazó szöveget, lehet, hogy tévedtünk, a sétányon is voltunk de az idő vissza zavart bennünket a kocsihoz. Az utunkba eső táblán levő szöveget találtuk alkalmasnak a megfejtésre.
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! Nagyon szép környezetben van a kápolna és a kripta. Mindkettő nagyon szép és nagyon jól mutatnak egymás mellett. Odafelé menet találkoztam két barátságos macskával (Felis catus). [Geoládák v4.0.3]