WAP
A láda egy műanyag tárolódoboz a templomrom körüli ligetes részen, kövek alatt található.
A ládába TravelBug
nem helyezhető.
Megközelítés
A Szent István Pusztatemplom romja a Vajdaság Bánsági részén található, ahol a magyarság történelmi múltjának, anyagi és szellemi kincseinek jelképe. Magyarországról a Zenta (Senta) - Ada (Ada) - Óbecse (Bečej) - Törökbecse (Novi Bečej) útvonalon közelíthető meg a legkönnyebben. Adánál ugyan nemrégiben épült egy új híd a Tiszán, ezen átkelve lenne ideális elérni a célt Padé (Padej) és Bocsár (Bočar) településeken átutazva, de kétes az úthálózat kiépítettsége, ezért ezt az opciót (autósoknak legalább is) még nem merem ajánlani.
A templomrom területileg Törökbecséhez (Novi Bečej) tartozik, lakosságának megközelítőleg 30%-a magyar. A városból egyrészt Karlovabeodra (Novo Miloševo) - Nagykikinda (Kikinda) felé haladva, a
N 45° 40,657' E 20° 14,945' 84 m [GCARAC+Crossing1] ponton tudunk jobbra letérni, illetve a Basahíd (Bašaid) felé vezető útról a
N 45° 36,935' E 20° 15,916' 82 m [GCARAC+Crossing2] pontban. A templomrom az első ponttól 5 km-re, a második ponttól 4.5 km-re található aszfaltburkolat nélküli úton haladva. Légvonalban persze kevesebb, de nem célszerű ezt az opciót választani. Autóval a Crossing1 irányából közelíthető meg, ez egy könnyen járható, zúzottkővel borított út. A Crossing2 irányából való megközelítést viszont egyáltalán nem ajánlom autósoknak, még teljesen száraz időben sem.
A pusztatemplom
A rom hatalmas falai már messziről a táj fölé emelkednek, lenyűgöző látványt nyújtva az arra járóknak. A templom története kissé a régmúlt homályába vész. Igazából teljes biztonsággal nem lehet tudni, hogy mikor épült, melyik szerzetesrend használta és mi volt az igazi neve. Egyes kutatók szerint, a forráshiány miatt - kis túlzással - könnyebb bebizonyítani azt, hogy nem is létezett.
A Szent István alapította monostorok között már az aracsit is megemlítik, de valószínűbb, hogy a ma látható templom nagy része, a XIII. század első évtizedeiben épül, román stílusban, alaprajzát a bencés templomok sajátosságai jellemezik.
A 26 méter hosszú, 15 méter széles téglaépítmény faragott mészkővel díszített. Eredetileg torony nélküli, háromhajós, három apszisos, boltozott, bazilikás elrendezésű, a padozat vörös márványból készült.
Az alaprajz, a pillérformák és a szentélyrész előtti szakasz a Csák nemzetség vértesszentkereszti templomáéval (
GCVeKo), a boltozati rendszer pedig a franciaországi Bourges székesegyházát is jellemző megoldással rokonítható. A díszítőfaragványok egy része antikizáló kompozíciójú. Ezek az esztergomi királyi palota és az érseki székesegyház provence-emiliai eredetű stílusrétegének a hatásáról tanúskodnak: mestereik a tudásukat ott szerezték. A faragványok egy másik csoportja gótikus jellegű, egy közülük a pannonhalmi bencés főapátsági templom reimsi kapcsolatú faragványaival mutat összefüggést.
A nyolc pillér és a két gerinchordó faloszlop fejezete kőből faragott leveles díszű, kivétel a főapszistól délre fekvő gerinchordó faloszlop fejezete, ahol emberi alak tartja a vállkövet, mint Atlasz az égboltot. Ugyanezen faloszlop fejezetének déli oldalán a levéldísz fölött jobb arcrészét tenyerével megtámasztó figura látható. A tetőzet faszerkezetű volt, máztalan cserépfedéssel. Az apszisokat is tető fedte, melyeknek kőből faragott kis félkörös párkányzatuk volt.
Az északi csúcsíves tornyot később építették hozzá, ami már ferences fennhatóságra utal. A torony alsó részét a keleti, északi és nyugati oldalon egy-egy nyomott csúcsívű, tégla kereteléssel egybefogott, kettős csúcsíves ikerablak tagolja. Ebben az időszakban, amikor a csúcsíves tornyot 1380 körül hozzáépítették, a főhajó tetőgerinc magasságát is megemelték. A torony felső része nyújtott nyolcszögű, a legfelső részei és a toronysisak a kereszttel leomlott, elpusztult.
Korai története során többször kifosztják (tatárok, kunok), de újraépül, virágkorát a XV. század első felében éli.
Később a kolostort megerősítik, de a törökök könnyedén elfoglalják. Érdekesség, hogy a védők állítólag a becsei várral összeköttetésben lévő alagúton keresztül távoztak.
Az épületekkel a törökök nem tudtak mit kezdeni, kifosztásuk után a sorsukra hagyták őket, így csodával határos módon megmaradnak és a XIX. században "fedezik fel" újra a romokat. A templom mellett található kolostorépületek csekély maradványai láthatóak.
A templomból mára a nyugati fal, a szentélyrész a hozzá csatlakozó északi főhajófal két árkádnyi szakaszával és a toronnyal maradt fenn eredeti állapotban.
A templomrom történetéről és művészi értékeiről
Raffay Endre és
Szűgyi Ferenc munkáiban olvashatunk részletesen.
A település
A mai Aracs település Törökbecse részét képezi, a középkori település a török időben teljesen elpusztult. Az 1400-as évek elején vásáros hely, majd mezőváros volt, többször tartották itt a Torontál megyei gyűléseket is. 1536-ban pestisjárvány sújtotta a vidéket, sok lakója elmenekült, a törökök már egy hanyatló települést találtak itt.
A templomrom jelentősége
A Délvidéken nagyon kevés műemlék maradt vissza a középkori magyar hagyatékból és ez felértékeli azokat, amik ránk maradtak.
Az Aracsi Pusztatemplom a délvidéki magyarság egyik legnagyobb becsben tartott műemléke, gyakran művelődési és egyházi esemény színhelye a templomrom. Irodalmi folyóirat, két civil szervezet és a délvidéki közélet szereplőinek adományozandó díj is az Aracs nevet viseli.
Burányi Nándor írta a 2005-ös Vajdasági Magyar Kalendáriumba:
"Meg kell őriznünk, ápolnunk kell az itteni középkori magyar évszázadok romjait. Szükségünk van rájuk, akár fának a gyökereire."
A rejtés célja is ez, mely egy igazi jelképet szeretne bemutatni.
Bővebb információ, szálláslehetőség:
www.aracs-turizmus.info
A láda
A láda egy műanyag tárolódoboz , mely a templomrom körüli ligetes részen, kövek alatt található.
A láda esetleges eltűnésének esetére pótjelszó használható, mely a
N 45° 38,655' E 20° 16,357' 86 m [GCARAC+Pótjelszó] ponton lévő kopjafa délkeleti oldalán a címer alatt található felirat (két szó egybeírva ékezettel és csupa nagy betűvel).
A hely gyakran látogatott nem csak turisták, hanem kirándulók által is, akik akár napokra kiköltöznek sátorozni a romok köré, feltúrva az egész környéket, ezért sajnos a láda könnyen eltűnik. Ezért is tartozik hozzá alternatív jelszó, hogy ne érje csalódás az arra tévedt kessertársakat, ha esetleg a láda eltűnne. Ez volt az egyetlen ok, ami miatt a rejtés olyan amilyen - nem vezet hozzá kesserösvény és nem szúrható ki messziről. Annak érdekében, hogy illetéktelenek ne találják meg, meg kell hozzá mozdítani egy-két követ, vagy be kell menni a bokrok közé.
Nagyon szépen kérek mindenkit, hogy a rejtést ne bíráljátok felül, a ládát mindig az eredeti rejtekhelyére tegyétek vissza, még akkor is, ha szúrós bozót őrzi! A hely forgalmas, és ha a láda nincs kellőképpen elrejtve, könnyen eltűnik! 
