Elhelyezés időpontja: 2007.02.24 11:31
Megjelenés időpontja: 2007.03.02 15:20
Utolsó lényeges változás: 2018.05.08 13:29
Utolsó változás: 2023.01.11 09:07
Rejtés típusa: Hagyományos geoláda
Elrejtők: Bubuka és Scele >> skiccpausz
Ládagazda: skiccpausz Nehézség / Terep: 1.5 / 2.5
Úthossz a kiindulóponttól: 850 m
Megtalálások száma: 578 + 4 sikertelen + 7 egyéb, grafikon
Megtalálások gyakorisága: 0.6 megtalálás hetente
A láda a hegytetőn, a stációk felől érkezve, az erdőben egy jellegzetes, formás sziklától kb. 30 méter távolságra, egy kisebb facsoport ölelésében, kövek közötti üregben található.
A ládába TravelBug NEM helyezhető.
NFC tag a ládán. Olvasd le a mobiloddal!
További infók az NFC technológiáról itt.
A triászkor (földtörténeti középkor) közepén, a mezozoikumban rakódtak le a dunántúli középhegységek rétegei. Ekkor keletkezett a vidék hatalmas fődolomit rétege, amely ennek a vidéknek az alzatát képezi. A pilisi hegység e triász dolomit ún. ladini emelete. A két Somlyó-hegyen a dachsteini mészkövet fejtik, ahol az vastag padokban fordul elő. Ezt a mészfajtát mészégetésre, de útkövezésre is használják. A követ kezdetben a hegyek oldalában összegyűjtötték, később a kitüremkedéseket csákánnyal fejtették, vasrúddal feszítették, összetörték és lovas kocsival szállították. A kőfejtés modernebb változatában először fúrt lyukakkal lerobbantották a falat. A leomlott fal nagyobb darabjait, melyeket még nem lehetett nagykalapáccsal törni, ismét robbantották, úgy, hogy a szikla oldalára tapasztott és besározott robbanóanyag éles csattanással szétrepesztette a követ. A meszet kezdetben boksákban égették ki. A Kis-Somlyó aljában kettő a mai napig látható. 1934-ben az iparvágány mellett mészüzemet létesítettek. A Nagy-Somlyó bányáját az 1980-as években bezárták. A mészmű faluközpont céljára történő hasznosítására a község pályázatot nyújtott be az EU-hoz.
A bánya peremén nézzetek a lábatok elé, gyerekekre kérem fokozottan vigyázni!!!
Pilisjászfaluról
Pilisjászfalu község a Pilis hegység lábánál, a Kenyérmezői-patak völgyében található, Pest és Komárom-Esztergom megye határán. A területet délről a Budai-hegység, keletről a Pilis hegység határolja.
A település határain belül az alföldi és a középhegységi felszíni formák egyaránt fellelhetők. Az emelkedő dolomitrétegekkel váltakozó un. dachsteini mészkőrögök változatossá teszik a tájat. A dombokon barna erdőtalajok, a lábaknál homoktalajok, a völgyek helyenként pangóvizes területein öntéstalajok alakultak ki, ahol az első katonai térképek mocsaras területeket jelöltek. A Kis- és a Nagy-Somlyó jelenleg is feltárás alatt lévő barlangjai gazdag kalcitkristály lelőhelyek. A Kenyérmezői-patak mentén mocsári és lápnövényzetet találunk. A falu közigazgatási területének valaha kétharmadát borító erdők csökkenésével egyenes arányban nőtt a szántók ill. beépített területek aránya. A természetes növénytakarót azonban a mészkőbányászat utóbbi százötven éve is pusztította, maradandó sebeket ütve a hegyek oldalában. A megmaradt erdők állandó és kedvelt helye a fácánoknak, vaddisznóknak, őzeknek.
A vasútépítés 1894. évi munkálatai során honfoglalás kori köznépi temetőt találtak a Kis-Somlyó oldalában, a leletanyag később azonban megsemmisült. Régészeti ásatások folytán az i.sz. I.-III. századból római kori villa épületmaradványait tárták fel. Az 1970-es években III. századi cserépedény töredékeket találtak a régészek. A falu területén előkerült leletek egy töredékét régészeti kiállítás mutatja be az általános iskola épületében.
A jász ősök 1239 körül, a tatárok által megveretve érkeztek az országba. IV. Béla király telepítette le őket a Duna-Tisza közére, de a kunokhoz hasonló, azonos jogokat csak 1323-ban Károly Róbert királytól kaptak. A pilisi jászok első említése 1325-ből való. A letelepített jászok faluja a török alatt lakatlan területté vált, később a Miskey család birtokába került. Az 1870-es években lakóinak száma 226 fő. A nagybirtok ezen a területen nem volt jelentős. 1948-ban alakították meg a Pilishegyi Állami Gazdaságot. Az 1970-es években nyírségi, hajdúsági családok érkeztek a gazdaságban való munkavállalás lehetősége miatt.
A települést összevonások következtében Tinnyével együtt Piliscsabához csatolták, fejlődése lelassult.
1994-ben a helyi választók szavazatai alapján a köztársasági elnök Piliscsaba-Jászfalut Pilisjászfalu néven önálló településsé nyilvánította, visszanyerte önállóságát. A település lakói a környezet értékeinek megóvását, gondozását egyik fontos feladatuknak tekintik. A község életében jelentős szerepe van a helyi civil szerveződéseknek, melyek ápolják az emlékeket, a falu jeles lakóinak emlékét, összefogják a lakosságot és őrzik a hagyományokat.
Jászok emlékköve
A Pilis hegységből hozott követ az 1995-ben állították fel a temető szomszédságában. Itt láthatók még Ott Zoltán (1881-1953), Prinner Vilmos (1899-1976) és Döbrentei Gábor (1897-?) festőművészek emlékére állított kopjafák, valamint a Központi Kereszt (In memoriam 1956). A láda multis korában itt volt a második pont. N 47° 39,146' E 18° 47,213' 189 m [GCPIKO+Jászok-köve]
A Jászok-kövén kívül javaslom a település egyéb látnivalói (Jász Triptichon, Millecentenáriumi Emlékoszlop, Bisztray Ádám Díszkapu, régészeti kiállítás) megtekintését is.
Ezúttal is köszönöm Pilisjászfalu lakója és kollégám, Gábor János és Scele segítségét.
2016.05.31.
A ládát újratelepítettem, a bányát befotóztam.
A Jászok-köve környéke rettentően el van hanyagolva, nem érdemes oda elrángatni a népet, ezért megszűnik a láda multisága, mostantól hagyományos.
skiccpausz
2015.11.24.
A ládát elcseréltük gagimoccapiccivel a GCMamm ládámra.
skiccpausz
2015.11.23.
A geoládát gagimoccapicci örökbefogadta.
2012.01.07. Karbantartás
A ládát cseréltem. Mivel az eredeti rejtek tönkrement, kicsit arrébb tettem (kb. 2 m-rel, a tűrésbe belefér). Egy fa melletti kis szikla alatt bújik kövekkel takarva.
2009.08.30. Karbantartás
Ma cseréltem a ládát. Elég nagy, tele ajándékkal (egy sk. geomaci is) várja a megtalálókat.
A régi 2. ('48-as emlékmű) pontot kivettem, mert a jelszó többeknek gondot okozott, így a multi már csak 2 pontos.
Mivel az emlékmű útba esik, így is megnézheti, akinek kedve van.
2007.02.24.
A láda kihelyezése.
Eredeti rejtők: Bubuka és Scele
Állapot: kereshető
1 játékos jelölte kedvenc ládájának
-
történelmi nevezetesség, várrom, épület
+
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
+
különleges látványosság, helyszín
-
speciális koordináta-érték vagy magasság
-
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
+
település belterületén van a láda
+
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
+
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
+
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
+
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
+
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
+
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
-
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
+
gyerekbarát láda
-
igénybe veszi a cipőt, ruhát a környék (csalános, bogáncsos, sáros)
-
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
-
sötétben is érdemes keresni
-
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
-
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
+
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
Megtaláltam, köszönöm a rejtést, majdnem kitőrtem a bokám. Most húzogatom ki a tüskéket az ujjamból. Szadista vagy...ugye tudod... hahaha [Geoládák v4.2.5]
Ez a rejtés tényleg az öncélú szopatás kategória, érthetetlen, hogy minek kell lerakni egy csúszós sziklás meredek hegyoldalba... Pedig a kálvária meg úgy az egész hely zseniális.
Részletek hamarosan, feltehetőleg otthonról!
(Bár eléggé el vagyok maradva a logírással.) Köszönöm a rejtést!
-Bobby Holmes [Geoládák v3.12.10] [Geoládák v4.2.1]
Megtaláltam. A rejtőnek üzenem: ezen a gyönyörű helyen értelmes helyet nem találtál? tényleg a szivatás a lényeg? Ne haragudj, ez gáz... [Geoládák v4.2.1]
Megvan, köszi.
A panoráma nagyon szép. A bánya egy tájseb, de már legalább gyógyul. Végigjártam a kálváriát, aztán - elnézést a blaszfémiáért - tizenötödik stáció gyanánt megkerestem a ládát.
A rejtőnek vannak igen kreatív, ötletes rejtései, meg vannak öncélúan szívatósak is. Ez a láda az utóbbi kategória. A meredek, homokos-köves csúszós hegyoldal, megspékelve a bozótossal, bogáncsmezővel, ahol aztán egy random helyre le van téve a doboz, ez a legjobb kombó ahhoz, ha meg akarod utáltatni a ládázást egy kezdővel, aki erre téved. Pláne egy ilyen helyen, mint ez, ahol kb. kétmillió alkalmas hely lenne rejteni.
Láda rendben.
Megtaláltam. [Geoládák v4.0.2]
Ha az a cél, hogy az ember anyázzon mire eléri a ládát, akkor tökéletes helyen van.
Ha a környezet, a bánya, netán a stációk bemutatása lenne a cél,
akkor ezernyi jobb helyet lehetne találni neki.
Sajnos oda az én adottságaimmal nem tudtam lemászni. :(
Pedig nagyon megtetszett ez a hely. Lent a bányában már jártam korábban, de a kereszthez akkor már nem volt idő felmenni. Ezt most egy másik túra keretében pótoltam, és nagyon nem bántam meg. A láda nélkül lehet, hogy fel se jöttem volna ide.
Kár, hogy megkeresni nem tudtam, de a hegyoldal nekem sajnos túl meredek volt. Ha lehet, kérnék egy elfogadást képek alapján. Köszi!
Megtaláltam barnanyával, köszönöm a rejtést! Erre a ládára már régóta fájt a fogam. Megérte megkeresni Esztergomból hazafelé tartva. A kilátás a tetőről gyönyörű. A láda rendben van. [Geoládák v3.12.10]
N 47° 39,231' E 18° 47,622' [GCPIKO+Letérés]
N 47° 39,585' E 18° 48,075' 254 m [GCPIKO+Parkoló]
N 47° 39,567' E 18° 48,210' 313 m [GCPIKO+Csörlőház]
N 47° 39,650' E 18° 48,163' 275 m [GCPIKO+Lejárat]
N 47° 39,574' E 18° 48,306' 359 m [GCPIKO+Kilátás]
N 47° 39,552' E 18° 48,279' 342 m [GCPIKO+Kereszt]
N 47° 39,550' E 18° 48,276' 326 m [GCPIKO+Pad]
N 47° 39,146' E 18° 47,213' 189 m [GCPIKO+Jászok-köve]
