WAP:
1. Pavilon tartóoszlopainak száma.
2. Balról az első miniszter vezetékneve.
3. Egy láda egy tujacsoportban.
4. Szobrászművész vezetékneve (szobor hátulján.)
Jelszó: jelszórészletek egybeírva.
Részletes leírás:
Ezzel a multival egy kellemes zalakarosi sétára invitállak benneteket. Zalakaros városként igen fiatal, és habár sokszázéves múltra tekint vissza, a jelenlegi igen kellemes arca az elmúlt évtizedekben alakult ki, köszönve a nagyon jól kiépített termálfürdőnek. Ez a multi tehát egy kicsit eltér a szokásos városi multiktól, ahol általában ilyen-olyan épületeket kell megkeresni, és mindegyiknek van egy érdekes története. Ez sokkal inkább egy élmény, egy impresszió. Majd látni fogjátok.
A település első említése 1254-ből való Korus néven. Ekkor a faluban földdel rendelkező, magyar ajkú várszolgák éltek, majd IV. Béla király felesége idegen telepeseket hozott ide.
1430-ban épült meg temploma az akkor már valószínűleg Somogy megye részét képező településen. A török idők komoly terheket róttak a falura, mivel mind a törökök, mind a Kanizsa várában szolgáló végvári katonák dézsmálták az ittélők terményeit. Ennek következtében lakossága szinte teljes mértékben elfogyott.
A XVIII. században mint mezővárost említik a települést, amely azonban csak a környező mocsarak XIX. század végi, elsősorban a Déli Vasút megépítéséhez köthető lecsapolását követően indulhatott kisebb fejlődésnek. Az 1920-as években kapcsolódott be a közlekedésbe helyközi autóbusz járatokkal. Ekkortájt épült meg a helyi postahivatal is. A II. világháborút követően megindult az elvándorlás, melynek elsődleges iránya a nagyban iparosodó Nagykanizsa lett.
1962-ben termálvizet találtak a településen, amely következtében beindult az idegenforgalom, a község látványos fejlődést produkált, a lakosságszám ismét nőni kezdett. 1984-ben kapott nagyközségi rangot. 1987-ben új óvoda, illetve gázvezeték-hálózat, majd 1990-ben új iskola létesült. Zalakaros a rendszerváltás után is jelentős idegenforgalmi központ maradt, ám a térségben megjelenő újabb gyógyfürdők komoly konkurenciát jelenthetnek a 1997-ben városi rangot kapott településnek.
A közelben található "Zalalakrosi csibe" (GCzkcs) láda a kilátóhoz közel, a közeli turistaútvonal mentén található. Ez a multi kizárólag városon belüli pontokat érint.
A bejárási sorrend tetszőleges, az alábbi sorrend az ajánlott.
1. Zalakarost Magyarországon szinte mindenki ismeri a vizéről, de jól ismert a hozzánk nyugatabbra fekvő német területeken is (Ausztria, Bajorország), ahonnan nagyon sok vendég érkezik Zalakarosra. A fürdő az, ami ide vonzza a turistákat, és ennek köszönhető az, hogy a település igencsak prosperáló, messze kiemelkedik a környező, kissé szegényes falvak közül. Ezért a legelső állomás a település vizéhez kapcsolódik: a fürdő főbejáratát kell megkeresni. A N 46° 33,036' E 17° 7,507' 139 m [GCZKAR-1] pontnál található objektum (pavilon vagy szaletli) tartóoszlopainak a számát kell feljegyezni.
2. A N 46° 33,135' E 17° 7,355' 147 m [GCZKAR-2] ponton az első felelős magyar kormány minisztereinek a domborművei láthatóak. Itt balról az első miniszter vezetéknevét jegyezzétek fel.
4.Szent István és Gizella szobra ( N 46° 33,616' E 17° 7,271' 147 m [GCZKAR-4]). Ez az egyetlen olyan helyszín, ami a többitől kissé távolabb található. Egyébként abba az irányba tovább haladva elérjük a régi, kissé falusias Zalakarost. A szobor hátulján a szobrot készítő művészek nevei láthatóak. A szobrászművész vezetéknevét jegyezzétek fel.
Kellemes sétát kívánok! A séta maga a legkellemesebb egyébként nyáron vagy ősszel. A fürdőt pedig ha csak tehetitek, próbáljátok ki!
Állapot: kereshető
Értékelés:
-
történelmi nevezetesség, várrom, épület?
-
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni?
-
különleges látványosság, helyszín?
-
speciális koordináta-érték vagy magasság?
-
vízpart, tó/folyó, forrás van-e a környéken?
+
település belterületén van a láda?
+
van-e a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület?
+
nyugodtan ajánlanád-e télen, hóban is (megtalálható-e)?
+
ajánlanád-e a környéket nyáron a legnagyobb kánikulában is?
-
hegyen, csúcson, nagy dombon van-e a láda (a környékhez képest)?
+
megközelíthető-e járművel néhány száz méteren belül?
+
a javasolt kiindulóponttól elérhető-e fél órán belül?
+
babakocsit toló család induljon-e a láda keresésére?
+
kisgyermekkel, nagyszülőkkel is elérhető helyen van?
-
igénybe veszi-e a cipőt, ruhát a környék (csalános, bogáncsos)?
-
a láda megszerzéséhez kell-e sziklát mászni (gyerek a nyakban kizárt)?
+
sötétben ajánlanád a láda felkeresését?
-
jellemző-e GPS-t valószínűleg zavaró sűrű erdő, magas sziklafal?
-
szokatlan méretű/alakú-e a láda (az ajándékok miatt fontos)?
+
el tudok-e menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyhatom)?
Kéktúra közben megkerestem a pontokat. A több napos túra során készített fényképekbe kissé belebonyolódtam, rossz fotót raktam be, amit egy másik láda jelszóról készítettem. Felhívtam a Rejtőt, egyeztettük és segítségével sikerült logolni. Köszönöm Csaba.
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! A tujacsoporton ne a bokrosat, hanem a fenyőfaszerűt kell érteni. Mi sokat kerestük, már azt hittük nincs meg, mire kiderült, hogy rossz helyen kerestük.
Egy hetes nyaralásunk alkalmával kerestük fel ezt a ládát. Könnyű séta, szép helyek. Köszönjük a rejtést. Sajnos a doboz teljesen elázott. [Geoládák v2.2.5]
Három napos ládázás Zalában. Szélben, esőben, motorral, kerékpárral és gyalog.
Jó volt itt lenni ismét, augusztus végén újra jövünk.
Köszi szépen a lehetőséget.
N 46° 33,036' E 17° 7,507' 139 m [GCZKAR-1]
