A legaktívabb hónap 2006-11 volt 15 'Megtaláltam' loggal, OFF
Megtalálások gyakorisága: 0.8 megtalálás hetente
A ládát kifosztották, megbecstelenítették. ideiglenesen virtuálissá alakítottam.
WAP: A tájékoztató tábla templom felé néző oldalának legrövidebb sora.
Első ládánkkal a második szomszéd falunkba, Csempeszkopácsra szeretnénk elvezetni minél több ládavadászt. Tudjuk hogy Árpád kori templomok közelében ez már sokadik rejtés, de úgy gondoltuk, hogy az ország ládatérképe túlságosan üres a környéken. Másrészt a templom talán a legbájosabb példája a magyarországi románkori falusi építészetnek. Szeretnénk továbbá azért is megmutatni ezt a kis falut országnak-világnak, mert élő példája annak, hogy egy kb. 300 lakosú település is képes fenntartani óvodát és iskolát.
Megközelítés:
Csempeszkopács Szombathelytől délkeletre, attól 17 km-re, a 87-es számú főút két oldalán, sík területen, a Gyöngyös, Sorok patakok és Rába folyó által bezárt terület súlypontján helyezkedik el.
Két különálló középkori kisnemesi település, Kopács és Csempesz egyesüléséből jött létre a 19. század közepén.
Csempesz nevének előzménye a régi magyar Chempez személynév amely a régi csempes (= csalárd) szóból származik. Kopács neve is személynévi eredetű, ennek előzménye a kopács (gesztenye, vagy harkály) főnév. Csempeszt 1346-ban, Kopácsot 1272-ben említik először oklevelekben.
A falu fő látnivalói a kopácsi 13. sz-i Szent Mihály templom ( N 47° 9,138' E 16° 47,985' 181 m [GCKOPA+templom] ), illetve Csempeszházán a későreneszánsz Balogh-kastély ( N 47° 9,349' E 16° 48,436' 177 m [GCKOPA+kúria]) , amelynek egykor Béri Balogh Ádám kuruc brigadéros is tulajdonosa volt.
A Szent Mihály templom:
Románkori templomot Kopácson, mesterséges dombra építették. A dombot a kitermelt föld helyén létrejött széles árok vette körül. Helyben égetett téglából építették, melyhez egy korábbi építmény római kori nagy formátumú tégláit is felhasználták, a diadalív északi pillérébe beépítve.
A gazdag téglapárkányú szentély és hajó, a kőből faragott bélletes kapuval - amit műtörténészek valószínűen a földrajzi közelség miatt a jáki templomot építő mesterek művének tartanak - 13. század közepén már állt. Az ugyancsak téglából rakott, ikerablakokkal díszített harangtorony pár évtizeddel később épült. Az így létrejött mesteri tömegritmus az 1200-as évek utolsó harmadában nyerte el mai formáját. A plébániatemplomnak már 1342-ben Szent Mihály arkangyal volt a védőszentje. Az Anjouk kora Kopács aranykora is lehetett, mivel Vas megye főszolgabíróit innen választották. A hajóbelső nyugati részén található karzat, később épült. A karzat beépítésével egyidőben nyitották egybe a toronybelsőt a hajóbelsővel. A templom 1526 és 1653 között átmenetileg evangélikus templom volt, ugyanis a kisnemesi falvak lakói a Mohács utáni években, a reformáció hatására áttértek az evangélikus hitre. A rekatolizáció idejét a templom karzatára festett 1658-as évszám jelzi.. A szentély és hajóbelső terében látható falképek, festéstöredékek nyolc festési periódust mutatnak be. Ezek a falképek az 1960-as évek kutatása nyomán kerültek elő. Restaurálásuk Lente István festőrestaurátor vezetésével történt. Az első periódust a szentély falán látható, vakolatlan meszelt falra festett három apostolfej képviseli. Az apostolsort a templombelső bevakolása után újra megfestették a szentélyben. Az északi falra előbb Ábrahám áldozatát, később Ádám és Éva bűnbeesését festették meg. A reneszánsz korát, a hajót és a szentélyt elválasztó diadalív mértanias díszítése képviseli, amely a nyolc festési periódusból az ötödik. Ezt követik a szentély és hajó virágcsokrai, a hit, remény és szeretet alakjai a szentély kupoláján. Az utolsó periódust a déli falra festett, Feltámadt Krisztus alakja jeleníti meg. A szentély és a hajó párkányzatán látható mértanias díszítő festés a 17. században keletkezett, amikor a templom külső homlokzatát is bevakolták. Rangos tárgyi emléke a templomnak a barokk oltárkép, levéldíszes keretezésével, függőleges és vízszintes hármas kompozíciójával, a Szentháromsággal és a Szent Családdal. A levéldíszes keretezés tetején áll Szent Mihály szobra. Az oltárképfal 1758-ban már a szentélyben állt. A karzat északi falán id. Dorffmaister István Szentháromság képe az érett Nyugat-Magyarországi barokk korszakát képviseli.
A Balogh kúria:
A XVI. század utolsó harmadában a Csempesz család birtokát megszerző Csempeszházi Balogh Bertalan kétszintes, síkmennyezetes kastélyt építtetett Csempeszházán. A kastély és a birtok a XVII. század elején a Béri Balogh család kezébe került. A Béri Balogh család közismert történelmi alakja a kuruc szabadságharc hőse, Béri Balogh Ádám a XVII. század végén a csempeszházi kastélyt átépítteti. Néhány évet itt tölt fiatal feleségével, Festetich Juliannával, majd 1699-ben 12 évre zálogba adja a kastélyt és a hozzá tartozó birtokot és Tolnában szeretne letelepedni. A barokk formába átépített késő-reneszánsz kastély a XIX. század elejéig nem a törvényes örökösök, hanem többek között a vasi alispán, Rosthy István kezében is volt. A Sarlay család házasság révén lett a kiskastély és a birtok tulajdonosa 1949-ig.
Állapot: kereshető
+
történelmi nevezetesség, várrom, épület
-
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
+
különleges látványosság, helyszín
-
speciális koordináta-érték vagy magasság
-
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
+
település belterületén van a láda
+
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
+
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
+
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
-
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
+
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
+
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
+
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
+
gyerekbarát láda
-
igénybe veszi a cipőt, ruhát a környék (csalános, bogáncsos, sáros)
-
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
-
sötétben is érdemes keresni
-
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
-
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
+
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?