Környezet: A falu történelme
Bény község a Duna menti síkság keleti részén, Garam menti területen fekszik.
Bizonyított, hogy ez a vidék már több ezer évvel ezelőtt is alkalmas volt a letelepedésre. A községben már négy évtizede rendszeresen folynak ásatások. Tudjuk, hogy már 6 000 évvel ezelőtt lakott település volt a falu helyén. Az első cserépedényleletek ebből az időből valók.
Kelták, rómaiak, hunok, avarok, magyarok telepedtek le itt. A keltáknak már megerősített telepük is volt. A települést a római birodalom idején Marcus Aurelius császár elfoglalta. Az avarok több évszázadig uralták a környéket. A gyűrű alakú erődítményt az itteni nép ma is avarsáncoknak nevezi.
Honfoglaló őseink a 9. században jöttek e területre. Géza fejedelem a bényi sáncvárat katonai erőddé alakítatta. Fatemplomot és kolostort építtetett.
Ezt a sáncvárat utolsó terjedelmes formájában I. István király építette ki. A három félgyűrű a Garamra támaszkodik. Hossza: 5 200 m és 107 ha területet ölel magába. Szent István király még koronázása előtt itt gyűjtötte össze hadát a pogány magyarok ellen. Segítségére Hunt és Pázmán német lovagok jöttek, s Istvánt lovaggá ütötték.
István Hunt lovag fiának Bynnek adományozta e helységet és környékét. Erről kapta a település a nevét.
A mai Bény a múltban két községre oszlott, amelyek a sáncváron belül terültek el. Azt a települést, amelyik közelebb volt a Garamhoz, Alsó-Bénynek hívták (később Kisbény), a másik község volt Felső-Bény (később Nagybény). Ezek egyesüléséből keletkezett Bény.
A bényi Szentkút története és Szent László legendája
A legenda szerint Szent László király vizet fakasztott a bényi sánc völgyében. Egy alkalommal Szent László királyunk kisebb csapattal üldözői elől menekült. Alkonyatkor már fáradtak voltak és megálltak pihenni a bényi külső sáncvölgyben. A katonák és a lovak imár szomjaztak. Szent László király kihúzta hüvelyéből a kardját és leszúrta a füves földbe. Föltekintett az égre, fohászkodott a Szűz Anyához. Mikor kihúzta kardját, víz fakadt a helyén. Forrás keletkezett, amiből szomjukat olthatták a fáradt katonák és állataik.
Hogyan lett a kutacskából Szentkút?
A község mellett a külső sánc (földvár) északi végének völgyében, közel a Kétyi patakhoz volt egy bőforrású kis kutacska. Ez a terület a Herceg Pálffy féle uradalmi birtokhoz tartozott és a közelben lakott a birtok bérlője.
A legenda szerint a múlt század második felében történt:
A bérlő nem nézte jó szemmel, hogy a kutat látogatva ay emberek legyúrják a gabonát, ezért a kutat a domb oldalából földdel betöltette. Másnap jelentették neki, hogy a kút forrása feltört és elmosta a beledobált földet. Tiszta vize újra csobogva folydogált az éren át a patakba. A bérlő dühös lett és egy urasági szekeret megrakatott piszkos trágyás földdel, négy ökröt fogatatt elébe és odavontatta a kúthoz . Betöltette a kutat, úgy gondolva, hogy a trágyától bűzlő betöltött kúthoz nem jönnek majd az emberek. A következő nap reggelére a kút erős forrása kidobálta a szennyet és nagy részét elhordta a patakba. A béresgazda ezt jelentette az uradalmi intézőnek. A bérlő megparancsolta, hogy a völgyet hagyják meg legelőnek, a kútra pedig szabadon járhassanak az emberek vízért. Fakápolnát csináltatott a forrástól keletre.
A nép a történetet csodának tartotta és Szentkútnak nevezte el a kutacskát.
A fakápolna 1925. évben leégett. Az új kegykápolna a Szentkúttól délre épült, és a lourdesi Szent Szűz tiszteletére lett felszentelve.
A Tizenkét apostol rotundája
Eredetileg románkori kápolna, a 12. századból származó egyházi komplexum. A templom építését körülbelül 80 évvel megelőzte. Téglából készült, a vakolatot nem dolgozták el rajta teljesen simára. A vasból készült simítólapokat tűzben megmelegítették és forró vassal rásütötték a vakolatot. Ezt a műveletet a második világháború utáni időszakban a javításnál is alkalmazták. Sisakszerű tetejét fazsindely fedte. Középcsúcsán Szent István király apostoli kettőskeresztje látható. Román stílusban épült, de a középkor után két barokk ablak is került rá, a mennyezetre és az oldalfalakra barokk stílusú freskók.
Az épület 1683-ban megrongálódott, és több mint 70 évig állt gondozatlanul.
Csak 1755 után lett barokk stílusban felújítva. 1944-ben - a bombázás következtében - levált a kápolna barokk vakolata, és előjött az eredeti románkori. A második világháború utáni restaurálás alkalmával az oldalfalakról eltávolították a felső vakolatréteget és előkerültek az eredeti románkori falfestmények töredékei. A mennyezetet egyszínűre festették be. Megtalálták a románkori ablakokat is, a két barokk ablakot befalazták. A szentély ablakainál a megmaradt festmények az apostolokat ábrázolják. A körfalban 12 boltíves mélyedés, ülőke van. Ebből arra következtethetünk, hogy a 12 apostol tiszteletére építették. A 12 mélyedés úgy van kiképezve, hogy ha a benne ülő személy a falhoz teszi a fejét és énekel, más-más hang hallatszik. Ha délről számítjuk, akkor az első mélyedésből a legmélyebb, az északiból a legmagasabb hang halltszik.
A körkápolna talaja téglából van kirakva. Kuti Pál plébános szerint ezen a helyen állt a keresztút, mert a rotunda keresztelőkápolnaként is szolgált.
Mivel a Börzsönyből a legrövidebb út hazafelé Szlovákián át vezet, egy mozgó megtalálása után felkerestem néhány kis kitérővel elérhető szlovákiai ládát. Ez volt a második.
Tetszett a rotunda és a templom környezete. A szent-kútnál levő kápolna kulcslyukán keresztül, sikerült az oltárról egy falatnyi képet készíteni. A láda kereséssel jó pár percet elidőztünk, ugrabugrált a koo-rendesen. A domboldal tetején végül meglett a láda, de a benne levő jelszóval először nem sikerült belogolni. Felhívtam a rejtőt, aki elmondta, hogy korábban, (10.07-én) felhívta az egyik kesser, hogy mivel nem találta a dobozt, ezért kitett egy új ládát, új jelszóval. Mivel meglett az eredeti láda általunk, ezért átírta újra a régi jelszóra. Tehát ha két dobozt találnál, akkor az a jó láda, amiben a jelszó 3-as számmal kezdődik.
Köszönet a rejtésért.
Hónapokig abban tudatban tengettem életemet, hogy biztosan rosszul olvastam le a jelszórészltetet a kopjafáról. Mígnem meg nem láttam az utánunk érkezők logját. Bizony erős lett a meggyőződés, hogy rossz ládát (jelszórészletet) találtunk meg. Hamarosan töltök fel képeket is. Szeretném kérni a megtalálás elfogadását.
A láda első jelszórészletét megtaláltam, de a ládát valamiért sehol se leltem, szerintem a telefonom GPS-e megőrült a fák között és egy darabig úgy tűnt, hogy jól irányított, majd egyszer csak pontosan az ellenkező irányba mutatott a nyíl. Így inkább GPS nélkül kezdtem el keresgélni, de sajnos nem jártam a 2. pont esetében sikerrel. Mellékelek igazoló képeket, bízva abban, hogy a rejtő elfogadja a találatot. Köszönöm, hogy megmutattad a helye(ke)t!
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v4.1.0]
Utólag nehezebb sajnos logot írni, de nem szerettem volna kihagyni. Bény kedves kis település, szlovák kirándulásunk alkalmával kerestük fel. Szép a templom parkja is. A kápolna nagyon hangulatos, biztosan jó lehet itt akkor is, amikor esemény van. A parkolóval szemközt még gyönyörű napraforgókat is találtunk. Köszi, hogy megmutattad a helyet.
Nem találtam meg, sajnos csak későn olvastam el azt a naplóbejegyzést, amely szerint nem fa tövében, hanem fatuskóban van a rejtek. Az első jelszórészlet megvan, így kérem elfogadni a kép alapján.
Megtaláltam, köszönöm a rejtést!
Zselízről hazafelé, így a 2. ponttal kezdtem. a ládát érdemes a sánc gerince felől megközelíteni, lentről macerásabb és csalán is akad, ha valaki nem bírja :)
A rotunda éppen tatarozás alatt állt. Bény szép és rendezett kis település, érdekes történelemmel.
Köszönöm, hogy megmutattad.
-dSz- [Geoládák v4.0.1]
Pancsolás a Dorogi-tóban, majd rövid autós ládázás a szlovák oldalon. Kedves kis falu, a ládához mászni kell be a fák közé, ott egy tuskóban pihen. Köszi.
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! Már többször jártam itt, de mindig voltak a láda közelében. Most végre meg tudtam keresni úgy, hogy nem buktatom le a ládát. [Geoládák v3.6.0]