WAP-BEGIN
A jelszó 1. része a koordinátán lévő kopjafa északi oladalának alján levő családnév.
A jelszó 2. része a ládában.
WAP-END
Tartalomjegyzék
Megközelítés
Ládáról
Környezet
Forrásmunkák
Megközelítés:
Párkányból(Stúrovo) északra a 76-os úton Bénybe(Bíňa).
Ládáról:
A jelszó 1. része a románkori rotunda közelében
N 47° 55,261' E 18° 38,557' 134 m [GCbeny+rotunda] egy kopjafa
N 47° 55,264' E 18° 38,589' 133 m [GCbeny-1] északi oldalán, a felirat utolsó sorában szereplő családi név. Itt lehet parkolni
N 47° 55,235' E 18° 38,535' 130 m [GCbeny+tér].
Ha szeretnéd megnézni a rotundát belülről is, kulcs a plébánián
N 47° 55,290' E 18° 38,589' 135 m [GCbeny+plébánia ].
A láda Szent László kútjától
N 47° 55,699' E 18° 38,181' 126 m [GCbeny+kút] nem messze egy fa
N 47° 55,680' E 18° 38,165' 135 m [GCbeny-2] tövében található.
A gépkocsit itt
N 47° 55,704' E 18° 38,243' 130 m [GCbeny+gépkocsiparkoló] hagyhatod.
Környezet:
A falu történelme
Bény község a Duna menti síkság keleti részén, Garam menti területen fekszik.
Bizonyított, hogy ez a vidék már több ezer évvel ezelőtt is alkalmas volt a letelepedésre. A községben már négy évtizede rendszeresen folynak ásatások. Tudjuk, hogy már 6 000 évvel ezelőtt lakott település volt a falu helyén. Az első cserépedényleletek ebből az időből valók.
Kelták, rómaiak, hunok, avarok, magyarok telepedtek le itt. A keltáknak már megerősített telepük is volt. A települést a római birodalom idején Marcus Aurelius császár elfoglalta. Az avarok több évszázadig uralták a környéket. A gyűrű alakú erődítményt az itteni nép ma is avarsáncoknak nevezi.
Honfoglaló őseink a 9. században jöttek e területre. Géza fejedelem a bényi sáncvárat katonai erőddé alakítatta. Fatemplomot és kolostort építtetett.
Ezt a sáncvárat utolsó terjedelmes formájában I. István király építette ki. A három félgyűrű a Garamra támaszkodik. Hossza: 5 200 m és 107 ha területet ölel magába. Szent István király még koronázása előtt itt gyűjtötte össze hadát a pogány magyarok ellen. Segítségére Hunt és Pázmán német lovagok jöttek, s Istvánt lovaggá ütötték.
István Hunt lovag fiának Bynnek adományozta e helységet és környékét. Erről kapta a település a nevét.
A mai Bény a múltban két községre oszlott, amelyek a sáncváron belül terültek el. Azt a települést, amelyik közelebb volt a Garamhoz, Alsó-Bénynek hívták (később Kisbény), a másik község volt Felső-Bény (később Nagybény). Ezek egyesüléséből keletkezett Bény.
A bényi Szentkút története és Szent László legendája
A legenda szerint Szent László király vizet fakasztott a bényi sánc völgyében. Egy alkalommal Szent László királyunk kisebb csapattal üldözői elől menekült. Alkonyatkor már fáradtak voltak és megálltak pihenni a bényi külső sáncvölgyben. A katonák és a lovak imár szomjaztak. Szent László király kihúzta hüvelyéből a kardját és leszúrta a füves földbe. Föltekintett az égre, fohászkodott a Szűz Anyához. Mikor kihúzta kardját, víz fakadt a helyén. Forrás keletkezett, amiből szomjukat olthatták a fáradt katonák és állataik.
Hogyan lett a kutacskából Szentkút?
A község mellett a külső sánc (földvár) északi végének völgyében, közel a Kétyi patakhoz volt egy bőforrású kis kutacska. Ez a terület a Herceg Pálffy féle uradalmi birtokhoz tartozott és a közelben lakott a birtok bérlője.
A legenda szerint a múlt század második felében történt:
A bérlő nem nézte jó szemmel, hogy a kutat látogatva ay emberek legyúrják a gabonát, ezért a kutat a domb oldalából földdel betöltette. Másnap jelentették neki, hogy a kút forrása feltört és elmosta a beledobált földet. Tiszta vize újra csobogva folydogált az éren át a patakba. A bérlő dühös lett és egy urasági szekeret megrakatott piszkos trágyás földdel, négy ökröt fogatatt elébe és odavontatta a kúthoz . Betöltette a kutat, úgy gondolva, hogy a trágyától bűzlő betöltött kúthoz nem jönnek majd az emberek. A következő nap reggelére a kút erős forrása kidobálta a szennyet és nagy részét elhordta a patakba. A béresgazda ezt jelentette az uradalmi intézőnek. A bérlő megparancsolta, hogy a völgyet hagyják meg legelőnek, a kútra pedig szabadon járhassanak az emberek vízért. Fakápolnát csináltatott a forrástól keletre.
A nép a történetet csodának tartotta és Szentkútnak nevezte el a kutacskát.
A fakápolna 1925. évben leégett. Az új kegykápolna a Szentkúttól délre épült, és a lourdesi Szent Szűz tiszteletére lett felszentelve.
A Tizenkét apostol rotundája
Eredetileg románkori kápolna, a 12. századból származó egyházi komplexum. A templom építését körülbelül 80 évvel megelőzte. Téglából készült, a vakolatot nem dolgozták el rajta teljesen simára. A vasból készült simítólapokat tűzben megmelegítették és forró vassal rásütötték a vakolatot. Ezt a műveletet a második világháború utáni időszakban a javításnál is alkalmazták. Sisakszerű tetejét fazsindely fedte. Középcsúcsán Szent István király apostoli kettőskeresztje látható. Román stílusban épült, de a középkor után két barokk ablak is került rá, a mennyezetre és az oldalfalakra barokk stílusú freskók.
Az épület 1683-ban megrongálódott, és több mint 70 évig állt gondozatlanul.
Csak 1755 után lett barokk stílusban felújítva. 1944-ben - a bombázás következtében - levált a kápolna barokk vakolata, és előjött az eredeti románkori. A második világháború utáni restaurálás alkalmával az oldalfalakról eltávolították a felső vakolatréteget és előkerültek az eredeti románkori falfestmények töredékei. A mennyezetet egyszínűre festették be. Megtalálták a románkori ablakokat is, a két barokk ablakot befalazták. A szentély ablakainál a megmaradt festmények az apostolokat ábrázolják. A körfalban 12 boltíves mélyedés, ülőke van. Ebből arra következtethetünk, hogy a 12 apostol tiszteletére építették. A 12 mélyedés úgy van kiképezve, hogy ha a benne ülő személy a falhoz teszi a fejét és énekel, más-más hang hallatszik. Ha délről számítjuk, akkor az első mélyedésből a legmélyebb, az északiból a legmagasabb hang halltszik.
A körkápolna talaja téglából van kirakva. Kuti Pál plébános szerint ezen a helyen állt a keresztút, mert a rotunda keresztelőkápolnaként is szolgált.
Forrásmunkák:
Bény
Bény Várak.hu
