1426. Szkerisórai-jegesbarlang (Erdély) (GCSCJB)

Ördöngős patak

Ördöngős patak

Ennél rosszabb utak is vannak

Ennél rosszabb utak is vannak

Lefelé

Lefelé

Dementor vagy Palpatine netán Anonymus?

Dementor vagy Palpatine netán Anonymus?

Megfagytak

Megfagytak

Másik oldalról

Másik oldalról

Család jégoszlopokkal

Család jégoszlopokkal

Felfelé

Felfelé

Család a rejtek mellett

Család a rejtek mellett

A rejtek

A rejtek
Szélesség N 46° 29,441'
Hosszúság E 22° 48,598'
Magasság: 1196 m
Megye/ország: Románia
Térképen: TuHu - OSM - GMaps
Koordináták letöltése GPS-be
Közeli ládák
Közeli pontok

Elhelyezés időpontja: 2006.07.29 15:00
Megjelenés időpontja: 2006.08.03 07:45
Utolsó lényeges változás: 2022.05.29 21:35
Utolsó változás: 2022.05.29 21:43
Rejtés típusa: Hagyományos geoláda
Elrejtők: Tatuka, Anyuka, Krisztike, Viktor, Apuci (geo_CsN)
Ládagazda: Adoptálható ládák
Nehézség / Terep: 1.5 / 3.0
Megtalálások száma: 130 + 6 egyéb, grafikon
Megtalálások gyakorisága: 0.1 megtalálás hetente

A geoláda megtekinthető a geocaching.com-on is.
A fordítást veszett disznó készítette.




Ez egy örökbefogadható geoláda. Két éve beteg, és a szabályaink szerint - négy hónapon túli betegállomány után és a javulás látható jele nélkül - ÖRÖKBE FOGADHATÓ. Ha szívesen lennél a gazdája, kérlek, keress meg!
Ha egy árva ládát szívesen gyógyítanál, ha van rá módod, előtte vedd fel a kapcsolatot a LádaDokikkal.
Ha csak a helyszínen derül ki, hogy a gazdátlan láda gyógyításra szorul, segíts rajta bátran! Változtass azon, amin szükséges! Ha akarsz, találj ki új jelszót, keress a közelben egy jobb rejteket!
A megváltozott adatokat juttasd el minél hamarabb az Adoptálható ládák felhasználónak!
Köszönjük a közösség nevében! :)

(a leírás szövegét módosítottam: halaszkiraly, 2020.12.28)



Kérlek benneteket, aki Erdélybe tervez kirándulást, vegyen célba beteg vagy karbantartást igénylő ládát is! Segítek! Ha Debrecent érintve utaztok, akkor gyógyító csomagot is szívesen adok! Elérhetőségeim az oldalamon! (Ládadoki / Tapiapi)

Ez is egy régen beteg erdélyi láda. A ládagazda már nem aktív vagy nem látszik javítási szándék.

A ládát akár új helyre is rejtheted az eredeti rejtek közelében, adhatsz tetszőleges új jelszót is, azaz belátásod szerint módosíts. Ha javítottad a ládát, akkor a részleteket, esetleg néhány szép fotóval együtt, küldd el a ladadoki@geocaching.hu címre.

Ezt a ládát akár örökbe is lehet fogadni, de elsődleges a javítás.




WAP

A láda, 18x18x8 cm-es konyhai doboz, egy kifordult tuskó gyökerei között, egy-két kővel álcázva. Kérek mindenkit a gondos visszarejtésre!

WEB

FIGYELEM megváltoztak a koordináták és a leírás is új (20091101)!
A barlang bejáratától elindulsz a turistaúton (kék háromszög) felfelé, kb 100 méter múlva lesz egy körbekerített zsomboly a bal oldalon - éjszaka érkezők különösen figyeljenek, hogy bele ne essenek! -, utána rögtön meg egy beton villanyoszlop maradványa az út jobb oldalán. Ennél a maradványnál kell bemenni jobbra az útról, és kb 15-20 méterre bent egy hatalmas kifordult tuskó gyökerei között mélyen van a láda, még egy-két kővel álcázva.

Az áthelyezést és a fenti leírást tisztelettel köszönöm turboka-nak és waldegard-nak.

A láda

A láda tartalmaz karbantartó készletet zacskókkal. Ezt, és a ládában található tollakat, ceruzákat, betéteket kérem nem ajándéknak tekinteni!

Az utazás

Vadabb vidékek utáni vágyakozással teli hosszú hónapok után, végre sikerült egy hosszú hétvégét eltölteni a Szkerisórai-jegesbarlang (Peştera Gheţarul de la Scărişoara) közelében. Egy kollégám hívta föl a figyelmemet még az év elején a Pádis és vidékének szépségeire. Különös szerencse, hogy gyerekkoromban rengeteget kirándultunk erre a szüleimmel, a jegesbarlangnál is voltam jópárszor. Emiatt egy közeli panzió (Pensiunea Scărişoara) tulajdonosa Dinu, szinte családi barátnak számít ( N 46° 29,499' E 22° 49,441' 1110 m [GCSCJB+PS]).

Az utazásunk leírásával próbálom érzékeltetni, hogy milyen szépségekkel és nehézséggel kell szembenézni az idelátogatónak. A Rozsda-szakadékot (GCRozs) elhagyva Felsőgirdán (Gârda de Sus) kell a főútról letérni. A főútnak a Felsőgirdáig tartó része az évek múltával meglehetősen változatos képet mutat. Az egyik évben kiváló műút a másikban már kátyúkkal telített, lepusztult utacskává válik. Azonban a Felsőgirda utáni részről egységesen azt lehet mondani, hogy hitvány minőségű.

A  N 46° 27,334' E 22° 49,736' 733 m [GCSCJB+FG] pontot elhagyva, a  N 46° 27,658' E 22° 49,610' 740 m [GCSCJB+OJ] pontnál választhatunk, hogy jobbra vagy balra megyünk. A jegesbarlanghoz a balos út vezet, de érdemes megnézni a jobbra található Ördöngős Völgyet (Valea Ordâncuşei) is. Itt is van egy kis barlang, valamint egy nagyon szép, egyre inkább mini-vízeséssé alakuló forrás.

Haladjunk azonban balra tovább, óvatosan kerülgetve a kátyúkat, amik eső után különösen megnehezítik a dolgunkat. Körülbelül 1,8-2 km után érünk el a  N 46° 28,393' E 22° 48,782' 768 m [GCSCJB+ME] ponthoz, ahol az utunkat jobbra, egy meredeken felfelé ívelő, kavicsos úton kell folytatnunk.

Inenntől kezdve csak az menjen tovább autóval, akinek erre megfelelő, magas alvázú autója vagy endúró motorja van. Netán ha nem félti a kocsit annyira. Terepjáró bérlésére van lehetőség, nagyjából 15000 Ft-nak megfelelő értékben. Mi egy Ford Mondeo kombival mentünk fel, ami meglehetősen lapos járgány. Ez az autó többször is megtette már ezt az utat, de mindannyiszor meg is sérült a felverődő kavicsok, a kiálló kövek és az agresszív hepe-hupák következtében. Egyszerűen szólva: leért az alja. Azonban azt is el kell hogy mondjam, ettől a ponttól kezdve még 7,5-8 km-t kell megtenni.

Mivel viszonylag gyorsan emelkedünk az úton, ezért kisvártatva páratlan panoráma tárul a szemünk elé. A fenyveseket szépen karbantartott tisztások, legelők szegmentálják. Kis hegyi utak, és tipikus kerítések kanyarognak mindenfele. Itt-ott látszik egy-egy szikla is. Napsütéses időben jól lehet látni a hegyen az átvonuló felhők árnyékát, míg a reggeli órákban köd ülepszik a völgybe, ami felülről, az alföldi szemnek majdnem bizarr, de gyönyörű látványt nyújt. Az út meglehetősen keskeny, ezért szembejövő forgalom esetén az egyiknek félre kell állni. Ez sokszor elég körülményes, ám számomra kellemes meglepetés, hogy a közlekedő felek kifejezetten előzékenyek egymással szemben. Valószínűleg a vadregényes út épít ki egyfajta bizalmi viszonyt az emberek közé.

Az úton piros kereszt jelzést láttam, de igazság szerint nem nagyon figyeltem, mivel az út gyakorlatilag egyenesen a jegesbarlanghoz visz. Egyedül a  N 46° 29,437' E 22° 48,934' 1145 m [GCSCJB+MU] pontnál kell figyelni, ahol balra kell fordulni. Itt egy néprajzi kiállítás, egy bolt-kocsma található.

Érdemes letölteni a (Rozsda-szakadéktól a Szkerisórai-jegesbarlangig) tracket, ami ezen a túrán készült. A jegesbarlang közelében piros kereszt, piros pont, kék vonal, zöld háromszög jelzéseket láttam. Idő híjján sajnos nem sikerült ezeket bejárni, de a sok jelzésből az következik, hogy más úton is el lehet ide jutni. Valóban, a fent említett GCSCJB+MU pontnál kiderül, hogy a Spre Casa de piatră - Padis (A Kőház felé - Pádis) a kék háromszög, a Spre Totoşeşti - Arieşeni (Totoşeşti felé - Lápos) utakat pedig a piros háromszög jelzi, és mind a kettő a jegesbarlang irányába mutat.

A jegesbarlang

A jegesbarlangot évekkel ezelőtt még ingyen, bármikor lehetett látogatni egy helyi vezető segítségével, aki a jelenleg látogathatónál még mélyebb régiókba is elkalauzolta az érdeklődőket. Ma azonban - érzékenyen reagálva a fokozott érdeklődésre -, már csak pénzért, meghatározott látogatási időben lehet megtekinteni az amúgy lezárt barlangot.

A barlang 720 m hosszú, 105 méteres szintemelkedéssel, ennek azonban csak az Előcsarnok, a Nagyterem és a Templom nevű részei a látogathatók. A Nagy-rezervátum, Coman-folyosó és a Kis-rezervátum nevűeket csak tudományos kutatásra használják, amit a Kolozsvári Barlangkutató Intézet felügyel. Az itt található jég körülbelül 3500 éves és a térfogata nagyjából 75000 m3. A barlangban 0 °C körüli hőmérsékletre kell számítani, ezért célszerű legalább pulóver és hosszú nadrág viselete.

A barlanghoz lemenni egészen korrekt fém lépcsősoron lehet, ellentétben a korábbi állapottal, amikor csak risz-rossz, fából összetákolt, laza, csúszos alkalmatosságon, hevenyészett korlát segítségével lehetett lejutni. Azonban a lépcsőfokok most is elég szabálytalanul dőlnek, ezért hasznos a csúszásmentes cipő viselete, az utolsó szakaszon egyébként is jégen kell menni. A barlangban deszka folyosó és korlát van, ott már kényelmesen lehet közlekedni. Mivel az idegenvezetés - ami automatikus szolgáltatás -, román nyelvű, ezért - személyes tapasztalatom szerint - érdemes a csoport végére maradni, mert akkor kényelmesen lehet akár állványról is fotózni, ami az ilyen fénymentes helyeken nem hátrány, ha az ember figyel a színhelyességre is. Maga a látogatás 45-50 percig tart.

A barlang hétköznapokon 09:00-től 17:00-ig, hétvégén 10:00-től 18:00-ig van nyitva. Naponta hét csoport indul a következő időpontokban: 9:00, 10:20, 11:40, 13:00, 14:20, 15:40, 17:00. Bejutni 7 (veszett disznó módosíttatta az eredeti összeget - köszönöm) lejért lehet koponyánként. Felhívom rá a figyelmet, hogy lehet euróban is fizetni, de célszerű magunknál tartani kis címleteket, mert visszajárót csak lejben tudnak adni.

Felnőtt jegyzár 15 lej, gyerek 10 lej.

Az elmélet

Lássuk, báró Eötvös Loránd hogyan írja le a jegesbarlangok keletkezésének elméletét:

"(...)

Karst-képződmények (mert legjellemzőbben úgy nevezzük eme szaggatott mészképleteket) a Biharon 4000 lábon felül emelkednek, s éppen e körülménnyel függnek össze sajátságos jelenetek, melyeket e hegységnek még nyár derekán is hóval telt vermei és jégbarlangjai nyújtanak. E jégbarlangok örökös tele, ellentétben a nehány öllel felettök ülő nyári viránnyal, oly tünemény, mely magyarázatot kiván; legyen tehát szabad megkisérelnem, annak értelmébe tudományos fogalmak segítségül hivása nélkül is behatni.

Ki ne lett volna olvasóim közül már valaha pincében, s ki nem törte volna fejét gyermekkorában a talányon: nyáron hideg, télen meleg; mi az? S ne találta volna ki több vagy kevesebb szülői segítség után, hogy az csak a kút vagy pince lehet.

E szerint mindannyian saját gyermekkori észleleteik után jutottak azon ismerethez, hogy a felszín alatti földrétegek nem melegednek, de nem is hűlnek meg soha annyira, mint maga a földfelület. Hozzáteszem, hogy az ily pincék vagy éppen nem, vagy csak nagyon rövid ideig vannak kitéve a napsugarak behatásának, s így a főtényező, mely hőmérsékletüket meghatározza, a pince falait körülvevő kőzetek által a felszínről levezetett meleg.

Ezeket egybevetve, azon tételhez jutunk, hogy egy sziklának valamely pontjánál, mely melegét annak valamely más pontjától vezetés útján nyeri, a különböző időbeli hőmérsékletek közt kisebb különbség van, mint a kiindulási pontnál a megfelelő időkben levő hőmérsékletek közt. és mélyebbre ás: el kell hogy érje, azt a mélységet, melyben az egész év folyama alatt, a legérzékenyebb hőmérőkkel sem lesz képes hőmérsékletváltozásokat kimutatni. Hamarább mint reményli, talán már 4-5 ölnyi mélységben el fogja célját érni.

A hőmérséki különbségek e folytonos kiegyenlítése által a természet nem csinált egyebet, mint a közép számtani arányost kereste ki mind ama hőfokok között, melyek a felszínen az egész év folyama alatt egymást követték. Ugyanazon műtét ez, melyet egy hely évi közép-hőmérsékének kiszámításánál végezünk, s így e számitás eredménye s a felszínhez közeli földrétegek állandó hőmérsékének észlelete között megegyezést várhatunk. E megegyezést csakugyan kimutathatjuk, mert a látszólagos eltérések, melyek talán első pillanatban zavarba ejtenek, a föld benső melege által teljes magyarázatot nyernek.

(...)

Lépjünk tárgyunkhoz közelebb! (Azaz a Szkerisórai-jegesbarlanghoz - geo_CsN)
Mindazon hóvermek, melyekre a Bihart átkutatva bukkantunk, több öl mélységű tölcsér alakú üregek, melyek mintegy 4000 lábnyi magasságban sűrű erdővel borított helyeken nyílnak. E viszonyokból következtethetjük, hogy e helyek évi középhőmérséklete fagyponton alóli. Félek, hogy többen olvasóim közül, az előrebocsátottak után a kérdést mely foglalkoztat, már is ez egy körülmény által teljesen megoldva látják. A dolog még sem oly egyszerű.

A teljes megértés végett tekintetbe kell vennünk, hogy az említett mélyedések feneke három úton nyerhet meleget; először: mint már tudjuk, a kőzeten keresztül a felületről levezetett meleg által; másodszor: a lég által, mellyel érintkezik, és harmadszor a napsugarak behatása által. E melegforrások elseje, mely a fenéken a felszín évi középhőmérsékét, tehát egy fagypont alatti hőfokot törekszik fenntartani, egész év folytán se fogja a tél folyama alatt hullott havat megolvaszthatni.

Csekélynek tartom azon hatást is, melyet e tekintetben a lég melege gyakorol, mert egyrészt annak rossz meleg-vezetési képessége a hóval érintkező légrétegek jelentékeny megmelegedését nem eszközölheti; másrészt ez alsó légrétegek, mint a nyár tartama alatt leghidegebbek, s így legsűrűbbek, e külső légáramlásoktól ment helyeken csaknem tökéletes nyugvásban lévén, csak kis mértékben eszközölhetik a légnek keveredés utján melegedését. De ha a hó önfenntartási küzdelmében ez említett két körülménytől talán még segítségre is számolhat, úgy a harmadik hőforrás, a nap annál elkeseredettebben törekszik őt tüzes sugaraival megsemmisíteni. Tágítsanak bár a köröskörül emelkedő védbástyák csak percekre is e hatalmas ellentámadásainak: a pusztítás, melyet az ezek alatt véghez visz, iszonyú; az elkerületlen sors, olvadás. Talán sikerülni fog egy-két ily jól épített erődítményben a sziklafalaknak fagyasztó ölelésükkel éjjelenként behegeszteni a sebeket, melyeket nappal a nap sugári ejtettek; de ily esetek csak a kivételek közé tartoznak. Nagyon alkalmasnak tartom e hasonlatosságot arra, hogy tulajdonképpeni tárgyamra, a jégbarlangokra áttérjek. Valamint nem kis mértékben emeli egy várnak erősségét, ha biztos menhelyekkel van ellátva, melyekben betegeit, vert hadait ismét talpra állíthatja, úgy biztosítják a tél uralmát s szolgálnak menhelyeiül a jégbarlangok. Ítélje meg a tisztelt olvasó, mennyire jogosult e hasonlat.

Kössük az éppen leírt hóvermek valamelyikét egy a fenéktől oldalvást benyíló üreggel vagy barlanggal össze, s elkészítettük a mintát, mely szerint a Bihar-hegység jégbarlangjai alkotva vannak. Tudjuk, hogy a viszonyok közt melyeket mint a hóvermek keletkezésére szükségeseket emeltünk ki, e barlang falai állandóan a fagypont alatti hőmérsékkel kell, hogy bírjanak, és pedig annyival inkább, mert a napsugarak behatása ellen teljesen védve vannak. Ha most a nap a külső veremben hevesen tüzel, s az abban összegyűlt havat olvadásra bírja, úgy az ekként képződő víz a barlangba foly, s annak fenekével érintkezve, lassanként lehűl, s azon újra megfagyva jégréteget képez. Így történik ez napról-napra, még pedig nemcsak a hómezőről leolvadó vízzel, hanem azzal is, mely a verem nyílásán eső alakjában hull alá. A barlang jégrétegének ezek szerint csakhamar óriási vastagságura kellene nőnie, sőt az egész üreget be kellene töltenie, ha a természet egy időben a barlanggal nem alkotott volna a felesleges eltávolítására szolgáló kiömlési csatornát is.

E csatorna, melynek létezését mint a jégbarlangok keletkezésére szükségeset emeljük ki, a Scarisorai barlangban szemünkbe ötlik. A kép, melynek magyarázatául e sorokat írom, e barlang jég-stalagmitjait ábrázolja; a mód, melyen ezek keletkeztek, nem szorul hosszú magyarázatra. Említém már, hogy a víz a karst-féle mész-képletekben nemcsak nagyobb nyílásokon keresztül ömlik, hanem apró repedéseken, csöveken keresztül is szivárog a föld alsóbb rétegei felé. E vízerek bizonyára a jégbarlangok hideg boltozatához is el fognak jutni, s részben már azzal érintkezésben megmeredve, jég-stalactitokat képeznek; részben pedig a fenékre hullva, azon eleinte jégdombokat, utóbb oszlopokat vagy gúlákat, egy szóval stalagmitokat alkotnak.

(...)"

(Magyar Természetbarát Szövetség (Természetbarát Híradó 75. szám, 1998. /Eötvös Loránd különszám/))'

Ládatörténet

2020.12.28. A láda több mint négy hónapja beteg volt, a ládagazda már nem aktív (vagy nem látszik javítási szándék), a ládaoldal nincs aktualizálva, ezért adoptálhatóvá teszem. [Admin(kectam)]
Állapot: kereshető

KRW értékelés (89 db): környezet: 4.86 rejtés: 4.59 web: 4.83 átlag: 4.76

-
történelmi nevezetesség, várrom, épület
+
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
+
különleges látványosság, helyszín
-
speciális koordináta-érték vagy magasság
-
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
-
település belterületén van a láda
+
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
-
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
+
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
+
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
-
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
-
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
-
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
+
gyerekbarát láda
+
igénybe veszi a cipőt, ruhát a környék (csalános, bogáncsos, sáros)
-
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
-
sötétben is érdemes keresni
+
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
-
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
-
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
+
GPS nélkül is érdemes megkeresni
+
kereshető egész évben
+
kereshető 24 órában
-
a látnivalóért fizetni kell

Bejelentkezés név:  jelszó:   [regisztráció]