Megközelítés: a 10-es úton Nyergesújfaluig, onnan Bajóton át, a Pusztamarót táblánál a nyíl irányába bekanyarodva végig a meglehetősen rossz minőségű úton.
Másik lehetőségként a Piliscsaba-Tinnye-Úny-Máriahalom-Bajna útvonal is szóba jöhet.

A láda helye: a temető fölött (a temető középvonalától balra, a kerítésen kívül) egy fa tövében található.

Pusztamarót a Gerecse jelentős emlékhelye. Történelmünk egyik legtragikusabb eseményének helyszíne, ahol a mohácsi csatavesztés után a legnagyobb ellenállásra került sor a törökökkel szemben.
A Gerecse lábánál a XIII. szd-ban feltűnő Marót falu eredetileg a Tardos nemzetségbeli Maróti nemeseké, a XIV. szd-ban a Bajóti családé volt, majd királyi tulajdonba került. 1388-ban Zsigmond király az esztergomi érsekségnek adományozta. Az érsekség a XIV. szd. végén vadászkastélyt építettek a falu közelében és halastavakat létesítettek a völgyben.

A mohácsi csatavesztés (1526. 08. 29.), majd Buda várának elfoglalása után a törökök végig pusztították egészen Győrig a Dunántúl északi részét. A természet által jól védett Marót térségében sok menekült - köztük a mohácsi csatából visszatérő katonák - és a környék megyéiből származó lakosság sáncolta el magát. A szekérvárral is megerősített település 3 napon át hősiesen védekezett a törökökkel szemben. A törökök végül Budáról hozott ágyúkkal törték meg a védők ellenállását. A leírások szerint 25 ezer esett el ezen a helyen.

"És te virulj, gyásztér!
a béke
malasztos ölében,

Nemzeti nagylétünk
hajdani sírja
Mohács"

(Kisfaludy Károly)

A kegyetlen csata emlékét napjainkban is "Emberölő-völgy"-nek nevezik. Az egykori falu helyén kialakult Pusztamarót település az 1970-es években néptelenedett el. Emlékét a temető őrzi.

Az emlékhelytől 3-4 km-re a hegy oldalában található kastélyt is érdemes meglátogatni. A hely autóval is megközelíthető.

A Gerecse hegy oldalában álló kastélyt Serédi Juszticián bíboros hercegprímás, esztergomi érsek emeltette 1935-ben, érseki pihenőhely és nyaraló céljára.
A kastély terveit Dr. Fábián Gábor építész készítette. Az épület pontos helyét Serédi választotta ki a tervek elkészítése után. Egy a Gerecse aljában lévő bányában Fábián megtalálta azokat a hasábköveket, melyeket még az esztergomi bazilika építésekor faragtak ki., de már nem volt szükség rájuk. Ezeket az alapokhoz használták fel, a falakhoz szükséges téglát is helyben égették. A főhomlokzat oromzatára került a hercegprímási címer, amelyet egy tömbből faragtak ki. Az épület tetején kilátószoba készült, ahonnan kiváló panoráma nyílt a környező vidékre. 1945 után a Fővárosi Tanács kapta meg az épületet, és gyermeküdülőt helyezett el benne. A rendszerváltás után a római katolikus egyház visszakapta egykori tulajdonát, mely jelenleg az esztergomi Ferences Gimnázium kezelésében áll, a gimnázium erdei iskolája és diáküdülője működik falai között.

2006.szept.29. Karbantartás
Faágakkal béleltük ki a rejteket és pótoltuk a ládát védő zacskót.

2008.febr.01. Karbantartás
A rejteket faágakkal béleltük ki. A régi ládát kicseréltük, helyette egy új várja a megtalálókat.

2008.május 23.
Karbantartás

2009.okt.23.
Karbantartás; ajándékokat helyeztünk a ládába.

2011.április 29.
Karbantartás; kerítésen kívülre helyeztük a ládát és ajándékokat tettünk bele.

2012.április 6.
Karbantartás

2017. június 11.
Karbantartás; új ládát helyeztünk ki.