Fatönk mellet az örökzöld szorosan rejti a geoládát.
S hogy ez sokáig így maradhasson, legyél körültekintő, amikor visszarejted.
Nem szokványos, viszonylag nehéz rejtés, 3,5!
A ládába TravelBug helyezhető.
A ládába utazó ügynök, vándorbogár, geoérme helyezhető. Ha még nem tudod, hogy ezek micsodák, feltétlenül olvasd el ezt a leírást!
Hévíz története
Hévízen és közvetlen környékén a középső újkőkortól kezdődően a honfoglalást megelőző karoling korig folyamatosan lakták ezt a területet. Hévíz nevét elsőként 1328-ban említik. Az oklevélben Hosszúsár néven feljegyezték azt a hatalmas mocsarat, amelyet a tóból szabadon kiömlő meleg víz táplált. A 18. század végén megszületett Hévízfürdő. 1731-ben Bél Mátyás leírásában aránylag részletesen beszámolt élményeiről. A század vége felé a hévízi tavat már egyes térképeken is feltüntették. A II. József-féle 1783. évi, első katonai felmérés térképén a ''meleg, kénes tó'' megjelöléssel illették a hévízi tavat. Hévíz neve 1780-ban jelent meg először nyomtatásban. A század utolsó évtizedében került előtérbe a gyógyító víz hasznosítása, melynek újra felfedezése és a fürdőhely kiépítése gróf Festetics György érdeme. 1871-ig a tó közelében hét ház épült meg. Az 1870-71-ben épült ún. "Hetes ház" ma is áll. A két világháború között Hévíz jelentősége egyre nőtt, Magyarország legjelentősebb fürdőjévé vált. A tó körül folytatódtak az építkezések, s 1926-ban kiépült a strandfürdő. 1970. január 1-jén Hévíz nagyközségi rangot kapott. Az 1990-es évek minden eddiginél nagyobb fejlődést hozott a településnek. 1992. május 1-jén Hévíz megkapta a városi címet.
A tóról
A Hévízi tó 60,5 hektáros természetvédelmi területen fekszik, melyből 4,44 hektár a tó felszíne. A tavat körülvevő lápok törvényileg védettek. Ellentétben a világ többi melegvizes tavával, melyek általában vulkanikus eredetű agyag- vagy sziklatalajban nyugszanak, a hévízi tőzegmedrű forrástó. Az 1975-ben felfedezett, nagyméretű barlangban több hideg- és melegvizes forrás karsztvize keveredik össze egymással. Innen a kevert gyógyvíz egy szűk folyosón halad tovább, majd egyenletes, 38,5 °C-os hőmérsékleten jut a forrásbarlangból a gyógytóba. A tó élővilága a víz hőmérsékletéből és sajátos összetételéből adódóan egyedi. A víz és iszap mikroorganizmusai nagyban hozzájárulnak a tó gyógyító erejéhez. A tó legszebb növénye a tündérrózsa Hévíz szimbóluma lett, s bekerült a város címerébe és zászlajába. A tó a világ legnagyobb, közvetlen fürdőzésre is alkalmas gyógytava. Forrás
Hévízi séta során kerestük fel a helyet. Ez volt a tókörnyéki utolsó találatunk. Az eredeti rejtek darabokban, így pótjelszóval logoltunk.
Köszönjük a rejtést!
PS: Mint utólag kiderült, a régi rejtés helyét találtuk csak meg, mivel a koordinátákat nem frissítettem le a GPS-ben. Az ideiglenes pótjelszóval logoltunk.
Október 20-23 között egy 4 napos OKT túrázás és mikronyaralás közben jártam erre.
1. nap Sümeg - Zalaszántó
2. nap Zalaszántó - Hévíz (+Rezi vára)
3. nap Hévízen fürdőzés a tóban
4. nap Hévíz - Keszthely (+Festetics kastély)
A pótjelszót megtaláltam, köszi a rejtést! :) [Geoládák v4.1.2]
Utoljára 2012-ben jártunk itt, akkor készült el a kilátó és nem volt még átadva, most jó pár évvel később erre volt dolgunk, és újra felkerestem a ládát és maga a lombkorona kilátót.
A ládának hűlt helye, szétesve a rejtek, logbook egy darabja van csak már meg, viszont a pótjelszó az funkcionál. Jelezném ezúttal a láda karbantartás szükségességét!