Az erőmű mellett múzeum üzemel, melyet csak előzetes bejelentkezéssel lehet megtekinteni.
A Rába vízenergiáját 1896. óta hasznosítja az ipartörténeti kuriózumnak is beillő ikervári vízerőmű. Egyes források Magyarország első vízierőművének jelölik meg. Itt azért van egy kis keveredés, mert akkor az ország a mostani állapot háromszorosa volt. Annyit sikerült megtudnom, hogy ebben az évben átadtak egy másik vízierőművet a Cód völgyében. Ez Nagyszebentől délre található. Melyik lehetett az első nem tudtam kideríteni.
Egykor a Batthyány-grófok uradalmát, s a vasi városokat látta el energiával, korszerűsített generátorai azonban már az országos hálózatot is táplálják árammal.
Húsz törpe vízerőmű található hazánk nyugati végein, Alsószölnöktől Vasszécsényig - a Lajta folyón lévő márialigeti osztrák tulajdonba került -, s e húsz közül az ikervári a legnagyobb. Az örökifjú matuzsálem jó ideje már nemcsak a környéket látja el, hanem az országos hálózatra is termel. A Vas vármegyei Ikervár ipartörténeti büszkeségét bárki megtekintheti, segítőként pedig ott az Ikervári Vízerőmű Múzeum kiállítása, ékes bizonyítékául annak, hogy jó elrendezésben az általános iskolai fizika tananyag egyetlen leckéje - hogyan alakul át a víz energiája elektromos árammá.
Az ikervári áramtermelés kezdetei egy évszázadnál is korábbra nyúlnak vissza. A vasi község határában elterülő Batthyány-birtokon már az 1700-as években vízimalom működött a Rába folyásirányában. A lapátkerékre rőzsegáttal vezették a vizet. Ezt tavaszonként mindig elmosta az áradás, mígnem az 1800-as években olasz mérnökök úgynevezett beeresztőzsilipet készítettek. Ők tettek javaslatot a gróféknak a Rába vízmennyiségének hasznosítására is, akik megfogadták a tanácsot. 1895-ben Batthyány Ferenc gróf vezetésével megalakult a Vas vármegyei Elektromos Művek Részvénytársaság. Az impozáns múzeumban kiállított eredeti építési napló bejegyzésének tanúsága szerint "A munkálat megkezdetett 1895. évi szeptember hó 20-án." Az elsárgult okmány szomszédságában látható az eredeti vízjogi engedély is.
A grófok Svájcból, a zürichi gépgyárból szállították dinamót, turbinákat. 1896-tól 1919-ig ezekkel üzemelt az ikervári erőmű. Létének köszönheti múltját Sárvár és Szombathely közvilágítása, az 1900-ban megnyitott soproni városi vasút és a környék ipari üzemeinek áramellátása. A három turbina-generátoregységgel megépült első főáramkör jelentette az ország első közcélú villamos erőművét. Az egyenáramot azonban nem lehetett transzformálni, ezért 1925-27 között korszerűsítették az erőművet. Az 1890-ben készült, "Ganz és tsa. Budapest" gyártóhely-megjelölésű egyenáramú dinamó nyugdíjba vonult, a korabeli generátorok, az 1925-ből való "centrifugál turbinaszabályozó" és Roné Thury (1860-1938) dinamójának társaságában most múzeumi tárgy valamennyi.
A következő nagy átalakítás 1994-ig váratott magára, de századik születésnapját már felfrissítve, modern technikába öltöztetve ünnepelte Ikervár - és az ország - ipartörténeti büszkesége. A centenáriumra Svédországból érkeztek az új gépi berendezések.
A Batthyány-kastély
Ikervár falu már az Árpád-korban is váras hely volt, várai a Rába és Herpenyő közötti mocsaras területen álltak. 1073-ban Salamon király is megfordult itt, amikor Géza herceggel békét kötött. 1532-ben a törökök, 1709-ben a Heister vezette császáriak szállták meg. Birtokosai voltak a Nádasdyak és a Draskovichok, a XVIII. századtól pedig a Batthyányak. Az itteni kastélyában többször megfordult gróf Batthyány Lajos az első magyar miniszterelnök.
Ládatörténet:
2017.9.6 Az elveszett ládát stmester kessertársunk új helyen pótolta. A jelszó is változott. [Admin(Fazék)]
Állapot: kereshető
-
történelmi nevezetesség, várrom, épület
-
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
+
különleges látványosság, helyszín
-
speciális koordináta-érték vagy magasság
+
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
-
település belterületén van a láda
-
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
+
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
+
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
-
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
+
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
+
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
-
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
+
gyerekbarát láda
+
igénybe veszi a cipőt, ruhát a környék (csalános, bogáncsos, sáros)
-
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
-
sötétben is érdemes keresni
-
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
-
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
+
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
Megtaláltuk, köszönjük szépen a rejtést! Érdekes volt, sajnos, bejelentkezés nélkül az erőmű csak kívülről látható. Nagyobb baj, hogy a faluban a kastély egyáltalán nem látogatható.
Megvan!
Nagyon látványos a csatorna. Érdekes lehet a múzeum is, de az most kimaradt!
Viszont szívesen megnéztem volna a Batthyány-kastélyt a településen, de az meg nem látogatható sajna.
Köszi a rejtést!
Sajnos - hétvége lévén - a múzeum zárva volt. Az út elég zötyögős volt, a láda kicsit odébb volt, mint ahova mutatott a GPS.
A ládából kivettem a belehelyezett speciális légpuska lőszereket - jó pár volt benne - nem hiszem, hogy ez odavaló ajándék lett volna! Aki legközelebb arra jár, töltse fel ajándékokkal, nálam ezúttal sajnos csak 1-2 db volt.
A műanyag tájékoztató lapka sem volt a dobozban, azt is pótolni kell majd.
Megtaláltuk. Köszönjük a lehetőséget. [g:hu 1.6.4]
A főútról lekanyarodva, a bevezető út elején parkoltunk és bringával mentünk a rejtekig. Így 4200 méter a táv oda-vissza.
A ládát nem fatövében, hanem egy korhadt fatuskó alatt találtuk. A dobozban talált szál cigit kivettük és egy kukában helyeztük el. Hasonló ajándékot egyik rejtés sem szeret.
Az adott koordinátán fa tövében nem lett meg a láda. Felhívtam a rejtőt egy kis segítségért. A láda nem fa, hanem fatönk tövében van, elvileg. Szételefántkodtuk az aljnövényzetet, de sajnos így sem lett meg a láda. Mindenesetre köszi szépen! A csatolt képek alapján, kérnék szépen egy jóváhagyást. [Geoládák v3.12.8]
Értem én, hogy múzeum, meg színváltós víz, de marha dühös voltam a helyszínen. A 1,5-2 km-s (úgy emlékszem kb. annyi volt) bevezető út olyan retek minőségű, hogy gyalog lehet gyorsabbak lettünk volna, mint autóval. És akkor még megláttam a múzeumnál a napelemeket, arra bezzeg volt pénz, de normális útra véletlenül se. Mindegy is, bejutottunk nagyapámmal, könnyen meglett a láda, aztán végigmentem a kerítés mellett, hogy vizet is lássak. Köszönjük a rejtést!
Megtaláltam, köszönöm a rejtést!
Használt vonatjegy, söröskupak, kiégett biztosíték...kedves Kessertársak, miért kell ilyen "ajándékokat" tenni a ládába?! Ti örülnétek neki, ha ilyeneket kapnátok mondjuk szülinapra? A szemetet természetesen eltávolítottam. [Geoládák v3.11.3]
Sárvárról Ikervárra történő kiruccanás 2/2.
Érdekes helyszín ez is :) jobban szétnéztem volna ha nem kell a buszhoz sietnem. Szívesen adoptálnám, ha nem egy fél országgal arrébb laknék. Köszönöm a rejtést!
A helyet, ahol a láda a koordináták szerint van, jól benőtte a csalán, a ládát nem sikerült megtalálnunk. Kérem a t. rejtőt, hogy a kép alapján fogadja el a találatot.
Siófoki hétvégén Celldölölkön volt dolgunk, ezért tettünk egy kis ládázós kört Csönge, Ostffyasszonyfa, Sárvár, Ikervár, Egervölgye, Bérbaltavár, Kallósd, Zalacsány útvonalon kitkat0123-al. Hu-s és com-os ládát se hagytunk megtalálás nélkül. Érdekes volt a hely.
Köszönöm a rejtést!
Szerencsénk volt, az erőműbe éppen egy bejelentett csoport érkezett, csatlakozva mi is láttuk a múzeális, mégis ma is működő műszaki csodát. Nagyon tetszett, köszönjük!
Enikő, Dávid
Szeretem az ipari emlékeket is, szerintem ezek is nagyon érdekesek, de az ünnep miatt ez a múzeum zárva volt. Kívülről megnéztük, amit meg lehetett, és a sok halacskát látva, elgondolkodtunk, lehetne-e itt ebédet fogni :)
Köszönjük!
Megtaláltuk régi sporttársnőmmel Mohácsi Évivel,aki Meggyeskovácsiban lakik. Sajnos a múzeum zárva volt!Igy nem sokat láttunk a múzeumból!Legutóbb a Rábán evezve jártam erre!
Reggel Sopronban szép idő volt, ezért másodszor is elindultam. Tegnapelőtt ugyanez tötént, de mire a busz Sárvárra ért szép csendesen szitált az eső,úgyhogy a Sárvár-Szombathely járatról nem szálltam le Ikerváron, hanem a szombathelyi vasútállomáson keresztül irány Sopron. Jó kör volt.
Ma annyival jártam jobban, hogy csak beborult az ég mire Sárvárra értem, de csapadék nem lett belőle.
Ikerváron leszálltam a buszról, és séta a ládához. Gyorsan, megtaláltam. Logolás után körbejártam az erőművet a kerítésen kívül, de bemenni sajnos nem tudtam. Csináltam néhány fotót, majd séta vissza Ikervárra, onnan busszal haza.
Tetszett a környék, köszönöm a rejtést!
Az erőműbe csak előzetes bejelentés után lehet bemenni. Nekünk szerencsénk volt, igen kedves volt az irodán dolgozó hölgy, s megmutatta nekünk a régi gépeket, a zsilipet, ...
A régi gépekért, az erőműért nagyon köszönöm a ládát.
(Egervölgyben már alig látni a falfestményeket...)
Rába kenutúra alkalmával, a leutazás közben. Mivel az élő (ámde eléggé vízmentes) ágon eveztünk, menet közben nem lett volna lehetőségünk a megtalálásra. :)
A létesítmény érdekes, megérdemli a ládát. Régóta terveztem a meglátogatását, most a kincskeresés megadta a teljesítést. Kár, hogy a múzeum zárva volt vasárnap kora délután.
A doboz kissé bepárásodott, de még nincsen baj. Rendesen lezártam, a műanyag reklámtasakot az első kukáig vittem.
Megvan! Köszi a rejtést!
Ládacsere, friss logbook. A múzeum zárva, a látnivaló hiányában ez csak egy pont. Azért a csatornát meg lehet nézni, érdekes (az úttól kb. 20m). Ennek a rejtésnek GCDUZZ-zal együtt lenne értelme.
113 kilométer kerékpározás Sárvár körül.
A kapun egy "Zárva" tábla fogadott, így csak a kerítésen kívül vettem szemügyre a létesítményt.
A Nyögér felé kerekezve áthaladtam az erőmű víztárolója felett is.
A mai nap egy kényszer ládázásra került sor Sárvár és Sümeg térségében.
6 ládát begyűjtöttünk, a 7. nem sikerült.
A láda teteje lukas, a papírlap rövidesen elfog ázni, amenyire lehetett becsomagoltuk.
Köszönjük a rejtést.
Nemcsak drive-in, hanem a megtalálást segítő leírás is tökéletes, nem kell semmiféle dzsumbujba behatolni (bár az odavezető úton elég sok a kátyú). A ládának nemcsak az alja, hanem a teteje is törött.
A Sárvárra vezető - persze nem a legrövidebb - úton ide is eljöttünk. A helyszínre érve a kapun egy "Zárva" tábla fogadott. Telefonáltunk a megadott számra, hogy szeretnénk megnézni, amire azt a felvilágosítást kaptunk, hogy éppen műszaki felülvizsgálat van, ezért nem fogadnak látogatót. Na, sebaj! Felsétáltunk Árpival a gátra, s onnan próbáltunk látni valamit. Persze innen csak a felduzzasztott Mesterséges-csatorna vizét láthattuk. De azért megpróbáltam a kölyöknek elmagyarázni, hogy mit láthattunk volna. Ha már Ikerváron jártunk, akkor elmentünk a duzzasztóműhöz is, hogy kerek legyen a történet. Ami még érdekes volt, hogy a környéken látható jó néhány szélkerék is. Tehát a megújuló energiákat intenzíven hasznosítják a környező vidéken. És ez Öcsipók medvénk szerint is jó. A kis dobozka alja törött.
Megtaláltam. Köszönöm a lehetőséget. [g:hu 1.4.30x] [wapon beküldött szöveg]
Sárvár-Szombathely között két keréken! Itt csak a nézelődés maradt a gátról, mert a múzeum bizonytalan ideig zárva! A láda persze törés nélkül nem bírja ki a követ. :(
1978-ban jártam itt bicajtúrán. Az öreg gépész még a Puma osztály Messerjeinek harcait is elmesélte, amit 1944-45-ben az égen látott.
Most ismét itt voltam a Debreceni Egészségügyi SE 6 fős kéktúrája után, mely éppen az Yvette ciklon tombolására esett a Velem - Sárvár útszakaszon. Kedvünket nem vette, jó hangulatban teljesítettük a teljes távot.
A Rába erősen áradt a sok eső után. Köszönet a rejtésért!
Miután Domonkos unokánk simán megtalálta a ládát ,megkértünk a kerítésen belül egy fiatal urat, hogy megnézhetnénk -e az erőművet.
Nagyon készségesen megmutatta sőt még a múzeumot is megnézhettük.
Köszönjük Neki is és a rejtőnek is. Egy élmény volt , különösen Domonkos unokánknak nyújtott nagy élményt.
Könnyű találat volt. Sajnos a múzeum zárva van, úgy néz ki tartósan. Lenyűgöző az építmény és a hozzá kapcsolódó vizes műtárgyak és meder! GC nélkül soha nem jutottam volna el ide! Köszi a rejtést!
Jó sáros, esős időben indultunk ládázni. Sajnos a múzeumba nem tudtunk bemenni (nem volt nyitva), ezt sajnáltuk, de legközelebb megnézzük.
Köszönjük a rejtést.
Sárvárról hazafelé meglett, sajnos a múzeumba nem mentünk be, nagy Zárva tábla várt minket és a kiírt telefonszámokon nem szerepelt az hogy: - ha megtekintenéd a múzeumot telefonálj.. így kicsit visszamenve a töltésről ráláttunk a csatornára és az erőműre, így lett élmény is, és jó összerakni a képet gcduzz -zal. köszönjük, egy nyári látogatást majd biztos megejtünk.
Bár a hétvége okán a múzeum zárva, azért a víz ott volt. :) A láda közel van az úthoz, így leparkolva rögtön szemet szúrt a hozzá vezető rövid kis "bejárat". Köszönjük!
Sárvárra menet ejtettük útba. Sok keresést nem igényel a láda. Azt azonban nem értettük, hogy miért nem lehetett közelebb tenni a vízhez?
Ettől függetlenül tetszett, mert jól fel volt duzzasztva a tiszta víz.
Köszönjük!
Köszönjük a rejtést, nagyon tetszett a múzeum, nagyon részletes, korrekt idegenvezetésben volt részünk.
Kár, hogy - mint sajnos egyre több minden - ez is idegen kézbe került :(
Tibivel tegnap Sárváron jártunk, elnéztünk a "szomszédba". A koordináták pontosak, amit több sikertelen találat után nagyon tudunk értékelni. Köszi a rejtést!
Megvan!
Még nagyon régen néztem a ládaoldalt, akkor (gondolom a múzeum nyitvatartása miatt) az maradt meg bennem, hogy csak munkaidőben lehet felkeresni. Mivel már elfogytak a közeli ládák, ránéztem megint, és láttam, hogy tévedtem, kívül van... Felkerekedtünk, nagyon könnyű találat volt. :) A bevezető úton láttunk őzikét, üldözőbe vettük, de csak a lábgombáját találtuk meg. (értsd: őzlábgomba ;))
A ládaoldalon javasolt graffiti faluba, Egervölgybe, pont én rejtettem nemrégiben ládát. Micsoda véletlen, hogy csak azután kerestem fel ezt a rejteket... :)
Köszi a rejtést!
ngbriell és Roland
Mivel a múzeum zárva volt, azt hittem, hogy a bekötő úton és a ládán kívül mást nem is fogok itt látni. Persze felmentem a gátra, s ott azért már jobb volt a helyzet, picit látni lehetett az erőművet.
Köszönjük, megtaláltuk! Mónika és Gábor (Android+g:hu, 60CSx) [g:hu 1.3.15] [wapon beküldött szöveg]
Lekéstük a nyitva tartást, de úgy néz ki feltűnő volt az érkezésünk, mert pár perc múlva megjelent a bejáratnál az ügyeletes és beengedett bennünket, sőt elmondott mindent az kiállított turbinákról, az erőműről, megmutatta a generátorházat és felmehettünk a múzeumba is.
Sárvárról hazafelé menet betértünk ehhez a ládához, sajnos későn értünk. A múzeum zárva volt már, majd egy másik alkalommal visszatérünk megnézni. Az erőműn kívül a gyerkőcök számára még egy lánctalpas kotró volt a látványosság.
Szinte mikroláda a dobozka. A múzeum bejárata ugyan nyitva volt, de nem látszott túl nagy élet bent, na meg meglehetősen hideg is volt, így most kihagytuk.
A nagyon segítőkész rejtővel történt előzetes egyeztetés után, kitettem egy új dobozt, a régi jelszóval. Itt keresd:
Szélesség: N 47°13,070'
Hosszúság: E 16°55,969'
Többtörzsű fácska tövében, kő alatt...
Nosza, ha már itt jártam, be is mentem! Nagyon tetszett! Eltekintve attól az apróságtól, hogy német tulaja van az ojjektumnak...
Miért kell nekünk mindent eladni?
Megújuló energiaforrást kiaknázó, történelmi múltú, ipari műemlék, amire büszkék kellene, hogy legyünk. Erre mi: eladjuk... A tulaj meg otthonról távfelügyel, és kaszál. Mondhatom, szép kis ország vagyunk :(
Imádom a kis erőműveket! A nagyobbakkal munkakapcsolatban vagyok, de ezek a picikék igazi gyöngyszemek! Furcsa kontraszt, a XXI. századi vezérlő, és mögötte a gépterem régi műszerei.
A víz most éppen barna volt, és 2,8MW-on állt a pillanatnyi termelés.
Régóta tervbe vettük az erőmű-látogatást, ezért nem is néztem, hogy beteg, úgyhogy bekukucskáltunk a kerítésen át, majd a láda hajdani rejtekénél mi is helyszíneltünk egy jót.
Így is tetszett, de visszajövünk még.
Érdekes ipartörténeti helyszín - amit lehetett, megnéztünk.
Ahogy a töltés aljában sétáltunk, nem gondoltuk, hogy a vízszint a fejünk fölötti magasságban van. :)
Köszönjük! Kicsi Gesztenye és Tádé
(A láda és a rejtek úgy tűnik tereprendezés áldozata lett. A logbook foszlányait megtaláltuk a földtúrások között.)
MEGVAN!
Bár elsőre azt mondtam, hogy én nem megyek a susnyásba. Persze bementem. Derékig ért a fű. És persze óriás eső volt fél órával előtte. Sz... áztunk. A szúnyogok hada baráti csapatként társult hozzánk. Fácánok röppentek lépteinre a magasba.
Köszi
Otthonról biciklivel és kis kerülővel a Kemenesaljai keringő két pontja miatt. Úgy terveztem, hogy Gérce után a kék jelzésen megyek egy kicsit, majd ahol lekanyarodik az út, ott egyenesen tovább, Sótonyig. Az elején még jó volt az út, de utána lehetetlen volt biciklivel haladni, így visszafordultam. Csalódottan beírtam a gps-be az otthoni címet, és ekkor vettem észre, hogy van 'normális' út, Ikervárig, amit a turistatérképen nem láttam - amúgy rajta van azon is, csak nagyítani kell a térképen. Mivel erdei út volt, nem volt szél, viszont Nyőgér és Ikervár között majd' megszakadtam a szembeszél miatt. A múzeum masszívan zárva volt, a mögötte lévő erőmű viszont jól nézett ki. Otthon nem kézzel írogattam be a koordinátákat, hanem importálással és úgy vettem észre, hogy a rejtés helyét is beteszi az útpontba, a multinál viszont csak valami betűhalmazt láttam; már akartam felmenni a wapra, amikor meglett a láda.
Jópofa a logbook is.
A még hiányzó váti láda után hazafelé Ikervári felé vettem az irányt. A duzzasztóműtől egy jó minőségű, felújított murvás útnak köszönhetően sokat rövidíthettem, amit a tuhu-térképhez fel is mértem. Az erőmű zárva volt. Innen ismét rövidíteni akartam Sótony felé, de sajnos a Herpenyőbe botlottam. Úszni nem volt kedvem biciklivel a hátamon, így visszamentem a megszokott úton.
Családi csapattal, négynapos, Sárvárról kiinduló, húsvéti ládázgatás. Hazafelé tartva még néhány ládát igyekeztünk összeszedni. Hideg esőben, szomorkás időben. Egyszer ragyogó napsütésben is eljövünk!
A mai nap utolsó elötti állomása volt. Már sötét volt amikor odaértünk. A ládát nem túl könnyen találtuk meg, mivel egy zseblámpa és egy kis ledes lámpa volt csak velünk. De meglett :) Kicsit jobban visszarejtettük a ládát.
Sajnos a múzeum már nem volt nyitva.
Éjszakai találat:)
6 ládás körre indultunk délután és ez volt az 5., itt sötétedett ránk végleg...
A múzeum sajnos zárva van hétvégén, pedig egyszer valahogy meg fogom oldani és megnézem. Biztos megéri...
A ládát a nálunk lévő zseblámpa és apró led lámpák segítségével találtuk meg, de gyakorlatilag átvágtunk a réten:)
Nem volt agyonrejtve a láda, picit jobban betakartuk azért.
A múzeumot a nyitvatartási időben is zárva találtam. Pedig örömmel megnéztem volna. Sajnos az erőműhöz sem sikerült bejutni. Nem maradt más, mint a láda megkeresése. Miután a fenyőfa alá dobva találtam, így a keresgélés sem okozott örömet. Ráadásul az autót is sikeresen összesaraztam a cuppogó latyakban. Ááááh, minek megy az ilyen ládázni?! A többi azért tetszett! :-)))
Sajnos a múzeumot, amiről már olyan sok jót írtak, nem találtuk nyitva. Egy lélek sem vetődött utunkba, pedig nyitva tartási időben mentünk.
A folyó tetszett.
A fenyőfa nem az a fenyőfa volt, amit kinéztünk magunknak, de a nyomokból ítélve mások is jártak ezzel így. :-) Azért könnyen meglett a megfelelő is. :-)
Klassz a logbook!
Visszafelé kökényt szedtem, ettem, ha már a ruhámat szaggatja, adjon is valamit cserébe. Lehetett finomakat találni, nem csak pofaösszehúzósat.
Az erőműnél még soha nem jártam. Elég jól ismertem a környéket, de a 80-as években a környéken eltöltött nyarak alkalmával még nem lehetett csak "úgy" idejönni. A duzzasztó, az más tészta...
A mai napon végre ide is bekukkanthattunk! Nagyon tetszett az erőmű terme, a múzeum, és a tárlatvezető önzetlen segítsége, előadása. Levi fiamat különösen a megújuló energiaforrások működését bemutató fali kivetítők nyűgözték le, a kicsiket pedig a "hajszárítós" szélkerék ki-be kapcsolgatása.
Utána visszafelé megkerestük "mellesleg" a rejtést is. Azért nyáron, "fővegetáció időben" elég nehéz lehet, meg aztán, gondolom, vérszívó is van elég...
Ez ismét egy olyan hely, amit GC nélkül nem találtunk volna meg. Köszönjük a rejtést.
Kitünő tárlatvezetést kaptunk. Részletesen elmondott és megmutatott mindent. Érdemes nyitvatartási időben menni.
Nyugat-magyarországi csatangolás közben.
Miután megnéztük a duzzasztót, eljöttünk az erőműhöz is. Sajnos nyitvatartási idő után érkeztünk, de beengedtek :) Nagyon kedves vezetést kaptunk a fenti kiállításon is, és láttuk a régi erőmű-részt is. Megnézhettük az erőmű tisztítását. Láttuk, hogy nem egyszerű feladat minden nyílást megtisztítani az ágaktól! A közeli erdőtisztítás - favágás maradéka itt akadt fenn a rácsokon, minden tiszteletünk azoké, akik ezt rendben tartják!
A láda nem volt túlságosan rejtve, egy kicsit próbáltuk betakargatni.
Mackka & Péter & Haushinka & Zolka
Már jártam itt évekkel azelőtt. Akkor is nagyon magával ragadott ez a műtárgy, szeretem az ilyen rejtéseket! Most zárva volt(hétvégén) de legutóbb sokat, nagyon sokat megtudtunk az erőműről.
A nyitva tartás "inverzén" el kellene gondolkodni.
Mindent megpróbáltunk h. autóval közelíthessük meg, de nem sikerült .. csak kellett ~50 métert sétálnunk .. :-D
.. ja, a víz tényleg barna; Köszönjük !
Köszi a rejtést.
Kerékpárral vadásztam le az OKT után.
Én a partról közelítettem meg a rejteket, s a horgászok érdeklődve nézték, hogy mit csinál itt egy őrült Outis, de nem árultam el sehogy:)))
Szúrt egy kicsit, de ami a fő, hogy nem a kereket ki.
Ajánlom mindenkinek, hogy az útról közelítse. Úgy egyszerűbb.
Amúgy jópofa kis hely.
Mai harmadik ládánk volt.
A Duzzasztó utáni sorrendben nagyon tanulságos volt. A múzeumban egy Erőmű dolgozó tartott nekünk szakszerű vezetést. Mint kiderült a Párom 30 éve készült meglátogatni ezt a helyet. Köszönjük a rejtőnek, hogy ez most összejött.
Milyen kár, hogy mindez már nem magyar tulajdon:(
Körbecsodáltuk a múzeumot, az igényes kiállítást és a belső parkot. Mindezt 100 Ft-os belépővel. Tisztára mintha megállt volna itt az idő!
Ládát keresni keresztlányommal, Noncsival indultunk. Mivel az ő méretéhez képest a nád és a csalán helyenként meglehetősen magas volt, az út egy részét a hátamon utazva tette meg. Hát pesze hogy élvezte!
A láda után némi kerülővel (a magas vízállás miatt) megnézük az egervölgyi graffitis házakat is. Némelyiket otthon is elnézegetném. Köszi az ötletet és a rejtést.
Sárvári hétvégi punnyadás után jólesett egy kis kirándulás. Sajnos hétvége lévén a múzeumot nem láthattuk, de az erőművet azért megkerülgettük, így kaptunk egy kis képet róla. Köszönjük a rejtést!
Keresztül kasul végigjártuk a susnyást....GPS nélkül. Úgy kell nekünk. De meglett..Köszi arejtést...na meg a sok kullancsot amit kiszedtünk magunkból...erről persze nem a rejtő tehet..üdv: hacsabi
Sárvári punnyadós hétvége, vasárnapi kör.
Olvastam, hogy gondok vannak a ládával, ezért hoztam magammal egy csere-dobozt. Sajnos Sárváron szombaton 12 óra után már nem sikerült nyitva tartó üzletet találni, ahol logbuknak való füzetet kaphattam volna. Ezért a nálam lévő ládaleírásokból összehajtottam néhány lapot, huntah-tól telefonon elkértem a jelszót, és így készítettem száraz, tollal felszerelt új rejteket. Nem tökéletes, de végleges javításig megteszi, és legalább ismét kereshető a láda.
Ez a malom és múzeum megér egy visszatérést nyáron :)
Sajnos nálunk sem volt logfüzet, és a ládászás is elég spontán jött, úgyhogy nem tudtunk felkészülni a "javítószettel", megtaláltuk, de tényleg szét van ázva, és ajándékügyileg is eléggé ki van fosztva.
Vasi kirándulás 5/5
Sajnos otthon maradt a pót logbook illetve a zacskó, igy helyben én sem tudtam logolni az átázott eredetibe. Szerencsére a rejtő ötletes jelszót talált ki, igy félig olvashatatlanból azért egyszerű volt kitalálni az eredetit.
Mivel vasárnap lévén nem jutottam be az "ojjektumba", ezért ez a pont is fenn marad a további célpontok listáján.
Egy wellness hétvégére érkeztünk Sárvárra és itt kezdtük a környékkel való ismerkedést. A múzeumba sajnos (hétvégén nem üzemel) nem tudtunk bejutni, de azért jól körülnéztünk.
A ládikát pucéran és félig vízzel telve találtuk, de mivel felkészületlenül érkeztünk, nem állt módunkban igazán elsősegélyben részesíteni. Ráadásul a jelszót sem tudtuk kibogarászni és így kénytelenek voltunk igénybe venni a rejtő telefonos segítségét.
Sajnos vasárnap nem volt nyitva múzeum, pedig engem nagyon érdekelnek a műszaki dolgok :(
A láda beázva, a toll rozsdás, a logbook teljesen szétázva...
Azért köszi a rejtést.
Mai nap első ládája, Sárvárról jöttünk erre. Sajnos nem sikerült bejutni, de az ide vezető csatornát meg tudtuk nézni. Sajnos a láda teljesen elázott, írni már nem lehet bele. Az útra vigyázzatok, mert nagyon kátyús (de csak helyenként), és esős időben nagyon csúszik, lassan menjetek. Irány a GCDUZZ felé.
Megtaláltuk nagy nehezen. Szerintünk nem ott van, ahol a koordináta mutatja. A koordináta a vízpartra mutat a töltés tetején. A doboz pedig onnan kb 30 méterre a töltés aljában volt a földön minden álcázás nélkül. Amikor már lemondtunk róla, akkor visszafelé véletlenül találtuk meg. A múzeum egyáltalán nem volt nyitva. Talán már téli üzemmód van
Szombathelyről hazafele egy kis kitérővel indultunk megkeresni a ládát és a láda által megmutatni kívánt látványosságot.
Nos, nem teljesen sikerült elgondolásunkat megvalósítani, hiszen a múzeum nyitvatartását az első kép mutatja, a logolási időnk pedig azt mutatja: alaposan lekéstünk a múzeumi látványosság megtekintéséről.
Maradt a láda! Örömünk azonban itt sem volt teljes, hiszen a fenyőfa alá letett ládát csak az nem veszi észre, aki kívül marad egy 50 méter sugarú körön. :-(
A láda ugyanis álcázatlanul, messziről láthatóan feküdt. A fedél leemelése után aztán az is kiderült, hogy belül igencsak magas a páratartalom, a logbook teljesen átázott, így nem is tudtunk beleírni. A jelszó még látszott, így a logolást meg tudtuk ejteni.
Szomorú még az is, hogy a ládagyógyító készletünk (tartalék doboz, logbook stb) otthon maradt, így érdemben nem igazán tudtunk a láda állapotán javítani, viszont álcázva tettük vissza az általunk rejteknek vélt helyre.
Érdekes az üzemvíz-csatorna. A láda megkeresése után a múzeumhoz mentünk...., de jól be volt zárva, ugyanis éppen ebédidő volt.
Kivártuk a 1/2 1-et, az éppen szolgálatban lévő - egykor traktoros - munkaerő vezetett végig minket, meglepően nagy hozzáértéssel. Sajna, az 5. gépegység, amely megmaradt a privatizáció poklában is, éppen javítás alatt állott. Sohasem fogok rájönni, miért kellett ezt a műszaki emléket is eladni a németeknek.
Köszi a rejtést.
Sajnos későn érkeztünk a múzeumhoz, így csak az udvaron található gépekről tudtunk fotókat készíteni.
A ládát a víz felől megközelítve - így nyár derekán - egy kicsit rázós a lejutás (papucsban, rövidnadrágban), de túljutva a csalánokon a láda fenyők alatt fekszik. Az előző rejtő jó munkát végzett: nem lehetett könnyen észrevenni a rejtést, ámbár a kesserösvény nem hagyott kétséget afelől, hogy jó helyen vagyunk.
Logolni mi sem tudtunk a teljesen átázott logbookba.
A ládát nem volt nehéz megtalálni, mivel nem is volt igazán rejtve. Én most egy kicsit jobban betakartam. A tartalma nagyon átázott, beírni se tudtam emiatt. Jó lenne kiszárítani, ha valaki felvállalná...
A hely egyébként nagyon szuper!
Ide se jöttünk volna, ha nincs csésze. A láda a körülményekhez képest jó helyen van, érdemes bozótvágó szerszámot vinni a megközelítéséhez. Az erőmű történetének leírása érdekes. Köszönjük.
A megtalálásért plusz pontot kérek, mert szandálban, rövidgatyában vágtam át a derékig érő növényzeten, és kúsztam be a fa alá. Sőt, még a gátra is felmásztam. A lányok csak távolról bíztattak.
Jól el van dugva :). Sajnos a múzeum már nem volt nyitva, ezért csak a ládát és a folyót néztük meg. El tudnám viselni, ha ilyen környezetben élhetnék :).
Megtaláltam!
A láda majd' 1 hónapig pihent magányosan(!), ahogy GCDUZZ is (csak ott a másik 2 pontot nem kutattam fel)...
Csak tudnám, hogy a jelszó honnan jött...?
Két virtuális láda után egy valódi.Az erőműben már jártam korábban így oda nem mentem be. Maga a környék nem túl tiszta, többet érdemelne.
A ládát végül is megtaláltam, köszönöm a rejtést.
Másodszori nekifutásra......nappal nem találtuk meg,ezért sötétben
jöttünk vissza.Meg mernék esküdni,hogy elsőre is cm-re ott álltam,
akkor nem volt ott.Szellemláda,este nem volt mersze elbújni...
Az ipartörténeti része az erőműnek nagyon érdekelt - sajnos a kiírás ellenére a múzeum zárva, ember sehol.
Azért jó volt így is érezni a hely történetének hangulatát.
Nagyon szép környezet, gyönyörű idő, remek célpont. Nem is gondoltam volna, hogy nyugat magyarországon ilyen sok működő "törpe" vízmű van.
Igazi élmény volt megtalálni a ládát és körüljárni a vízművet. Több ilyen célpont kellene. Gratulálok.
Megint csak mentem Ildi után, aki túrta a fenyők alját... de megtalálta, mire rájöttem volna, hol is lehet. A siker így az ővé!
Szép hely, kár, hogy nem lehetett közelebb menni az erőműhöz. De itt legalább már nem habzik a Rába. gege
A múzeumban már többször voltam, de akkor még nem kesseltem.
Most kifejezettem csak a ládáért mentem.
Érdemes megnézni a Sótony felé továbbvezető utat, szépek a rétek, patakok.
Egy nagy vadnyuszi őrizte a ládát, de Domi kiugrasztotta a bokorból és megtalálta a kincset. A múzeum zárva, de a víz szép (barna) volt. Találtunk két hatalmas ligeti pereszkét.
Hát....Először a régit kerestem, de hála a WAPnak gyorsan kiderült a fenyőfa, ami a környéken nem volt. Megpróbáltam a gát felől menni, de összecsípett a csalán és összeszúrt a csipkebokor, így inkább lentről próbáltam és meglett. Már a következő kesserek vártak visszafelé. Szerintem most méltánytalan helyen van a láda, pedig a környék rendben van és a csatorna is meglepő látványt nyújt a maga szabályosságával.
Szép a környezet. Sajnos a múzeumot nem láttuk és még az eső is eleredt! Nem volt ugyan kellemes a vizes füben mászkálni, de a rejtés kárpótolt minket! Köszönet a rejtőnek! Hajsza! Hajni és Szabi
2 szakaszból álló kőkemény hőségmenet Budapesttől Sárvárig (kb. 265 km). Tegnap 5:52 alatt értem el Attyapusztát (szokásos 1000 m emelkedés), GCOCD ládaellenőrzés céljából. Ma 90 km-t rátettem 3 ládával az Attyapuszta - Pápa - Nyárád - Nemesszalók - Külsővat - Celldömölk - Vásárosmiske - Sitke - Ikervár - Sárvár útvonalon 400 m emelkedéssel. A nagy melegre való tekintettel különösen ügyelni kellett a gumiabroncsok nyomására, a helyenként fröcskölő bitumenre, a hajtómű megfelelő kenésére, az elektronikus eszközökre és persze a folyamatos folyadék utánpótlásra és a hűtésre.
GCKHGV után Sárvár kerülgetése következett. Alig vártam, hogy víz közelébe érjek, mert ilyenkorra az aszfalt fölött megálló levegő is felforrósodik, a kerékpáros ezt lélegzi be, a hajtástól plusz hőt is termel, "megfő", és abból az állapotból nincs visszaút.
Szerencsére a láda felé lehetett haladni, és a menetszéllel még egy darabig egyensúlyban maradtam. A ládát sürgősen levadásztam a gát felől. Kellemes epizód volt, hogy a ládába valaki instant kávéport tett, és - ugye élelmiszert nem teszünk ládába - a kulcsomban szinte felforrt vízbe szórva kellemes kévéital jött létre. Kox ide vagy oda, ezt felhörpintettem, majd mindent hátrahagyva a láda közelében kiépített falépcsőről sürgősen víz alá süllyedtem. A 4. lemerülés után jobban lettem, és a sárvári vasútállomás felé vezető utat céloztam be.
A hőség ellenére a 3 láda nagyszerű helyekre vitt el, és külön érdemükre írandó, hogy mindegyikük nyári felszerelésben, tisztán kereshető volt.
Mai harmadik, Béniékkel. [wapon beküldött szöveg]
A múzeumba bementünk, érdekes volt. A szomjúságtól viszont kegyetlenül szenvedtünk, de ezt Ikerváron az első boltnál enyhíteni is tudtuk. Vas megyei nyaralás 3/8. Köszönjük!
Kedvenc látnivalóim egyike. Nem véletlen hogy az erőművet POIként mi jegyeztük. Jó hogy a láda apropóján vissza lehetett ide térni. Kár hogy nem túristabarát a múzeum nyitvatartása.
3.nekifutásra. Balsors üldözhetett,mert ma is pontosan bemértük a helyet, végül fel kellett hívnom "Huntah"-ot,aki megnyugtatott, ott kell lennie. Hitetlenül körülnéztem annak a fának a tövében,ahonnan telefonáltam. Hát nem megpillantottam a doboz sarkát?? 50. megtalálásunk közelében kicsit szégyellem magam...
Mivel első alkalommal csak a kifoszott rejtek lett meg, itt az új helyen végre megtaláltam. A víz most már tényleg barna :). Nem tudom, vajon mik azok a piros-fehér-piros táblák. Csak nem az osztrák sógorok környezetszennyezésére hívják fel a figyelmet?
Sárvár környéki ládázásuk egyik állomásaként néztük ki ezt a ládát. Nagyon megérte, bár a múzeum sajna nem volt nyitva, és a csengő sem üzemelt (bár meg sem mertük nyomni, mivel furcsamód volt leragasztva), de így is szép volt, és a gépek halk morajlása kísérteties volt.
chip@csapat
Ismerős hely.Sajnos csak a múltat tudtam felidézni, mert itt is akkor van a munkaidő amikor az enyém. Szomorú látvány ami fogadott a 70-es és 80-as évekhez viszonyítva. Akkor nem volt soha lehetőségem végig sétálni a felduzzasztott Rába melett és lám eljött ez az idő is. Csodálatos volt.
Úgy látom van némi kavarodás ezzel a ládával. Ami biztos: az eredeti (kerek) láda, a régi koordinátákon: N47 12.989 E16 55.894 egy fenyő alatt kereshető. A ládaoldalon található koo.-n geoládát nem találtam.
Nyugatmagyarországi hosszú hétvégénk 3. napja. 6. láda. A ikervári duzzasztómű után jöttünk át ide. Érdekes épület, geoládának való hely....
A közelben lévő duzzasztó felkeresése után, vettük észre a GPS-ünk memóriájában a már régebben lementett koordináták között ezt a pontot.
Megérkezve a múzeumot zárva találtuk, sőt még a ládát sem találtuk , igaz felkutattuk a jelzett hely minden zeg-zugát. Már itthon vettük észre, hogy "beteg" a láda.
Kérjük a fényképek alapján megtalálásunkat érvényesíteni .
A GCDUZZ után érkeztünk ehhez az erőműhöz, sajnos nem tudtuk, hogy eltűnt a láda. Eredménytelen keresgélés után felhívtam a rejtőt, további infók után érdeklődve. Segítségével megtaláltam a rejteket, némi kéregmaradvánnyal. Az erőmű tetszett, készítettem pár fotót, melyek alapján kérem a jelszó nélkülimet elfogadni. Mint mindig, most is a tuhu térképpel navigáltunk, a felméretlen részeket hamarosan berajzolom, illetve korrigálom a folyó szélességét.
Köszönjük! tibbigeo&Zsani
A hózápor és a jégeső ugyan elkerült, mégsem volt szerencsém. A korábbi fényképeket nézve azt hiszem jó helyen jártam. A rejteket (?) ugyan megtaláltam, de elszomorító látvány fogadott (a sok szeméten kívül). Csúnyán szét volt dúlva és kifosztva. :( A víz szép kékes színben játszott, most pedig valószínűleg az ott termelt áram segítségével netezek :P
Sajnos csak a láda hűlt helyét találtuk! Felhívtuk a rejtőt, és megerősített minket, hogy sajnos jó helyen kerestük. Kérjük a rejtőt, a képek alapján fogadja el a megtalálásunkat.
Siettünk ezért az erőművet nem tekintettük meg, de minden bizonnyal pótolni fogjuk a mulasztást.
A csészéhez autóval egészen arcpiritó módon közel lehet menni. Én ki sem szálltam a logoláshoz.
Közös megtalálás VP-vel.
A hely tényleg kuriózum, és a - most már hagyományosan - sötétedés utáni megtalálás szép fényképek készítésére adott alkalmat. Bár a képek egy részét fel kellett javítani, hogy látható legyen.
Nagyon szeretem ezt a helyet! 1982 óta jópárszor lekajakoztam a Rábán (szétszedhető NDK-s kajakkal). Itt egy szörnyű átemelés volt, lépcső nélkül, de az erőmű nagyon szép, mindig megnéztük.
05:25-ös busszal Sopronból Kőszegre, onnan gyalog: Cák - Velem - Írott-kő (a kilátás kedvéért, a láda már megvolt) - Kalapos-kő - Bozsok. Itt remek ebéd a buszmegálló közelében lévő kisvendéglőben, majd stoppal (3 autó) Szombathely-Kámonig. A Szombathelyi sétával együtt bő 30 km gyaloglás. (A pénteki soproni sétával együtt 80 km.)
A belvárosból felhívtam Joker Karaktert, hogy érdeklődjek a Tóbarát újrarejtéséről (Én két napja elvágva a világhálótól gyalogoltam). Találkoztunk, megnéztük a netet: a ládát már tovább is vitték. Ha már összeismerkedtünk, megkerestünk együtt 3 ládát, és elvitt a sárvári vasútállomásra. Köszönöm!!!
Sajnálatos módon a múzeumot nem tudtuk megnézni. Az erőmű kutyáján kívűl mással nem találkoztunk. Nem találtunk nyitott ajtót sem. Hiába, közel vannak az ünnepek. :-(
Kisalföldi nagy kör Akebonoval.
Szigorúan drive-in, 1.0-ás pontszerző út ünnepekre való tekintettel :)
A múzeum sajnos zárva, körbeérve azért ládáztunk majd fotóztunk kicsit. A víz most valóban zöld!
Immár hagyományos ünnepi túra ozekivel. Plussz a karácsonyra magamnak vásárolt Olang bakancs tesztelése.
Nagy lendülettel közelítettük meg a ládát, olyannyira, hogy túl is mentünk vagy 5 méterrel. A rejtést nem akarom minősíteni, aki látta, tudja miért. A víz, hm, már nem is emlékszem milyen színű volt. Némi izgalmat csak a kutyák okoztak, a múzeum is zárva volt, de ha nyitva lett volna, akkor sem nagyon vagyok fogékony az ilyesmire.
Sokszor jártam már az erőműnél de ez most egy teljesen új megközelítés volt. A ládát elég könnyen megtaláltuk, ünnepnap és délidő lévén kellemes rántotthús-illat terjengett a levegőben, a gondnok kutyái pedig csak a kerítésen belül bátrak.... Az odavezető úton rengeteg a fácán és még több a tanulóvezető.. :)
Nem is barna, hanem zöld a víz! :-) Erre az összefüggésre Ildikó hívta fel figyelmünket, igaza van. :-)
Érdekes hely, de sajnos a múzeumba nem jutottunk be. Papíron nyitva volt, de a kapu lelakatolva, a csengőt pedig talán valami vandál vehette kezelésbe. Így hát ha volt is benn valaki, nem vett minket észre. Így ez most kimaradt.
A láda túl könnyen adja magát, logolás közben autós is elment mellettünk (addig takartuk a ládát). Szeretem a gyors találatokat, de talán egy picit mehetne beljebb is a rejtés, nehogy valaki véletlenül ráakadjon, és elvigye.
Megtaláltam!
Immáron 2. alkalommal jártam arra, és most már volt nálam GPS. Először csak úgy besétáltunk, nem tudtam hol keressem. Egy ott dolgozó ember finoman ki is dobott bennünket hétvége lévén. Most is hétvégén jártam arra, jött is az emberünk (ez egy másik volt), majd szólt, hogy menjünk be nyugodtan, nyitva van a kapu :-). Jön Ő is fél óra mulva, és kinyitja a múzeumot. Sajnos nem volt időnk megvárni, csak levadásztam a ládát, ami tényleg közel van az úthoz. Hiába tébláboltunk ott hosszú percekig, az ott lakó dolgozók gyerekei csa kifigyelték, mit csinálunk. Szerintem kicsit beljebb kellene tenni, lehet, megint hamar lába kél...
Gyermekkoromban ide 6 km-re éltem, de soha nem jártam az erőműnél. Nagyon örülök, hogy a felújításnak nem estek áldozatul a régi berendezések, sőt az egyik generátort teljesen felújították, és ma is üzemképes. Az éppen szolgálatban lévő "ember" (Tibor?), szívélyesen végigvezetett az erőműben, még a hordalék eltávolító berendezést is beüzemelte a kedvünkért. Kösz a rejtést, nélküle valószínű nem jöttünk volna el erre a helyre...
Sümegi ládázás 4
Tetszett az erőmű, Lajos megmutatta! Lajos volt az ügyeletes, aki majdnem kiesett a fotelből, amikor ebéd utáni szundikálásából felriasztottuk. Annyira megijedt, hogy gyorsan lenyomott egy felest...
Amúgy le voltunk nyűgözve a régi berendezésektől. Az egész ez 1930-ban kiadott mérnöki kézikönyv megelevenedett illusztrációja. Technikatörténeti rajongónak KÖTELEZŐ!!!
Sokszor jártam itt, s örülök a ládának! Üröm az örömben, hogy egy alak ránk szólt: ne beszéljünk, mert egy őzbakot akar íjjal levadászni. Felháborító, hogy ilyen primitív (legalább is számunkra!) emberek is vannak. Egyébként ajánlom mindenkinek az erőmű megtekintését!
Sajnos 14:55-kor parkoltunk le a bejárat melletti parkolóban, a portásfülke már néptelen volt - a műszaki érdekességeket nem tudtuk megnézni. :-(
Csalódottan bandukoltunk a láda irányába. Az autóutat keresztező kétnyomsávos földúton feljutottunk a töltésre, először balra elmentünk az erőmű kerítéséig, onnan lestünk befelé, fényképeztünk és hallgattuk a kísérteties nyikorgást. Ezután a töltésen haladtunk a ládához, majd leereszkedtünk. Feltúrtuk - a végén már bottal is - a fenyőfák tövét, de semmit sem találtunk a hatalmas hangyákon kívül, akik mindenáron a lábszárunkat akarták volna jobban szemügyre venni. A közelgő eső hatására a szúnyogok is dühödten lendültek támadásba ellenünk. A kétségbeesés végső fázisában felhívtam a rejtőt, akivel megállapítottuk, hogy jó helyen vagyunk, ott kellene lennie a dobozkának. Sajnos nem volt.
A mellékelt bizonyító fényképekre (is) tekintettel kérjük szépen az elfogadást! :-)
Sajnos a múzeum zárva volt (a kapun annyit erősködtem, hogy valószínűleg még a zárat is tönkretettem, bocs!), pedig nagyon kíváncsiak voltunk rá. A viszonylag könnyű rejtést helyénvalónak érzem, mert ez végül is egy családi kirándulóhely...
Először megnéztük az erőművet. A gyerekek most jártak itt először, nekik legjobban a makettek tetszettek. A tablók segítségével nagyjából meg is értették a működését. Megfelelő vízmennyiség esetén a régi gépek is működnek amellett, hogy múzeumi tárgyak (többször jártam már itt és volt szerencsém látni ahogy elindították az egyik régi generátort, ami még mai napig is képes a hálózatra termelmi). Sajnos ottjártunkkor a kis vízhozam miatt csak az új gépek működtek, melyeknek már csak a hangját hallani.
Aztán irány a láda. Tényleg jó nagyok a hangyák, a fáról is megpróbáltak a nyakunkba ugrálni.
Egyszer gyalog is végigsétálunk a csatorna mentén az erőműtől a duzzasztóig.
Verőfényes napsütésben , rovarok döngicséltek körülöttünk.A rejtekhelynél ezernyi hatalmas erdei hangya.A rejtés lehetne kicsit álcázottabb is, de a hely maga nagyon romantikus és szép.Régebben már jártam a múzeumban, jó hogy ide is került láda.
Dunántúli kör cmf és Freddy társaságában. Szokásos hajnali indulás, ebédre haza is értünk. Ragyogó tavaszi idő, reggel még csípős hideggel. Nyolc találat mutatott meg újabb szép részeket az országból.
Nagyon tetszett, nagy élmény volt! Épp a ládához indultunk, amikor elhúzott melletünk két kocsi, az erőmű nyolcra járó dolgozóival. Egyikük végigmutogatott mindent, "horribilis", 50 Ft-os belépődíjak lerovása után. Eleve érdekelnek a vízi erőművek, nem egyben jártam már, például a Hernádon Gibártnál is, és ez különösen érdekes, mert kétszer is kerülgettem már Rába-túrákon. A műszaki érdekesség mellett szomorú is az egész: egykor híres gyáraink pompás gépei múzeumi darabbá nyugdíjazva, és az új technika már külföldi gyártmány, idegen tulajdonban van az egész, mi úgy vásároljuk meg tőlük az áramot... Mikor végre kimentek az oroszok, önként és dalolva kiárusítjuk magunk alól az országot!
Ne féljetek, emberek! Tegnap megettük az utolsó kannibált is! :)
A szabályozott vízszint állandó terhelést jelent a töltésre. Nem fog átszakadni, de még csak árvíz sem valószínű. Áradáskor automatikusan nyit az elvezető ág zsilipje, ez vezeti el a víztöbbletet.
Még középiskolás éveim alatt hozott ki minket egyik tanárom. Akkor valamiért nem ragadott meg a hely.
Most, hogy igyekszem környezet tudatosan élni és teljes mellszélességgel a megújuló energiákra felhívni embertársaim figyelmét, már sokkal inkább elgondolkodtatott.
Nem messze lakom, de a felújítás híre még is elkerült. :(
Tegnap még gondolkodtunk, hogy merre induljunk el a hirtelen lett szabadnapunkon, de az új láda eldöntötte a kérdést :) Hiába igyekeztünk, ketten is megelőztek, de a logbook tanúsága szerint nem sokkal kerültük el egymást gtoni kollégával (talán egy fekete 307, amivel szembe találkoztunk?).
Munka előtt vadásztuk le a ládát. A helyszínt korábbról már jól ismertük, a múzeumban is jártunk már. A nagy sietség miatt a fényképezőgépet otthon hagytuk, csak mobillal kattintottam néhányat, ezért ez a "pazar" minőség. A ládán a feliratot kijavítottuk.
A ládához kapcsolodó POI.
RIPTOR , Gabi