1. A kápolna tetején lévő keresztek száma.
2. Láda a halom tetejénél az oldalán egy bokor aljában a földbe sülyesztve, ágakkal letakarva található.

---

A ládába TravelBug nem helyezhető.

---

Árpádhalom, mint település

A község Nagymágocs és Gádoros között, a Mágocs-ér mellett, Békés megye határán terül el. A 20. század közepéig Nagymágocshoz tartozó népes puszta volt a tiszántúli járásban. Birtokosai a gróf Károlyi és a gróf Berchtold családok voltak. 1956. július 1-jén alakult önálló községgé. Területét Nagymágocs határából (Árpádhalom, Bojtártelep, Szendrei major, Zoltántér) Eperjes határából (Kisújváros és Nagyújváros egy része) és Székkutas határából hasították ki. Kiterjedése 7858 kat. hold (4522 ha). Közigazgatásilag a szentesi járásba sorolták be. Nevének előtagja Árpádra, a honfoglaló magyarok fejedelmére utal, utótagja a magyal halom (domb) főnév. A község lakóinak száma 1956-ban - az alakuláskor - 1673 fő, 1970-ben 1116 fő, 1980-ban 815 fő, 1990-ben 676 fő, napjainkban pedig alig haladja meg a 600 főt. A kereső népesség döntően mezőgazdaságból él (66%). Külterületi lakott helyei: Puszta, Sírom, Szendrei major, Tanya, Zoltántér. 1977 április 1-től közös tanácsú községet alkotott Nagymágoccsal (székhelyközség Nagymágocs volt); 1990. október 10-tól ismét önálló község.

A halmokról általában

"Ti vagytok a mi katedrálisaink" -- Illyés Gyula nevezte így a kunhalmokat, az Alföldnek ezeket a sajátos tájképi elemeit. Az egykor vízjárta síkság jellemző földpiramisai Győrffy István, a honi néprajztudomány jeles képviselője szerint "olyan 5-10 méter magas, 20-50 méter átmérőjű, kúp vagy félgömb alakú képződmények, amelyek legtöbbször víz mellett, de vízmentes helyen terültek el. A legvalószínűbbnek az tetszik, hogy a kunhalmok többségét a honfoglalás előtt itt élő népek temetkezési és őrhelyéül hozták létre, s a későbbi időben ezek lettek a "vigyázóhalmok" és a határhalmok.

A levéltári dokumentumok, a kéziratos térképek és a katonai felmérések azt tanúsítják, hogy egykor mintegy negyvenezer kunhalom állhatott az Alföldön.
A kunhalmok elsősorban tájképi, régészeti és növénytani értékként fontosak. Emellett azonban számos halomhoz történelmi események, legendák, hiedelmek, irodalmi emlékek és egyéb néprajzi kuriózumok fűződnek.

Sajnos mind több a jellegét vesztett (befásított, beépített, megcsonkított) halom. De az is rontja a látványt, ha a halom környékén létesítmények (távvezetékek, épületek, roncsolt területek) találhatók.

Megközelítés

Szentesről Fábiánsebestyén felé kell haladni, majd a településen jobbra kell kanyarodni. Innen kb. 11 km.

---

A multi pontjai:

1. Favázas kápolna  N 46° 37,004' E 20° 33,005' 79 m [GCArha-1]. 1920-21-ben épült az ezen a vidéken ritkaságnak számító favázas (Fachwerk technika) római katolikus kápolna. Építtetője gróf Berchtold Lipótné volt; sajnos tervezője nem ismert. A magyaros, népi szecessziós stílusú egyházi épületet dr. Hanauer Árpád István váci megyéspüspök szentelte fel 1921. június 14-én Jézus Szent Szíve tiszteletére.
Az első jelszórészletet itt találod: Hány kereszt van a kápolna tetején?

2. Árpád-halom  N 46° 36,920' E 20° 33,965' 84 m [GCArha-2]. A hagyomány szerint a község határában lévő természetes földhalom-csoportból a legnagyobb Árpád fejelemé volt, aki vezéreivel itt ütött tábort Pusztaszer felé menet. A település névadó halmán Makovecz Imre 1989-ben Életfát állított. (Amit mi most éppen nem láttunk.)
A jelszó utolsó részletét a ládában találod. A láda pedig a halom tetején kereshető.

Ládatörténet:
2019. május 20. A láda régóta beteg, a ládagazda már nem aktív (vagy nem látszik javítási szándék), a ládaoldal nincs aktualizálva, ezért a Ládadoki javaslatára adoptálhatóvá teszem. [Admin(Fazék)]

20.19.08.03. Adoptálás után a ládát ellenőriztem. A láda az adott koordinátán a helyén van. logbook nem volt a ládában, ezért azt pótoltam. A jelszó a régo logbook hátulján van ami a logbookal együtt ugyanabban a zacskóban van a ládában.