WAP:A kb 15*15*8 cm-es láda a sztupa mögött kb. 200 m-re, az erdőszéltől kb 20 lépésre befelé az ösvénytől jobbra, fatuskóban, avarral takarva. TB+, C+.
2018.07.14-n ládakarbantartást végeztünk. A korábbinál jobb helyet találtunk néhány méterrel arrább egy fatuskóban. Alig látszik ki a földből, és avarral van fedve. Javasolt ösvény a sztupa mögött indul: N 47° 57,821' E 19° 44,712' 395 m [GCTAR+ösvény]
A sámsonházi útelágazásban, de Tar közigazgatási területén található a volt Gaál-tanya, ahol Magyarország egyik buddhista sztúpája áll (a másik a GCSZTU - nál, mig a harmadik nem is messze, a GCBMSZ-nál található). Tibeti hitéleti központot is kialakítottak itt. Az épületet a dalai láma szentelte fel 1993-ban. Ki volt Buddha? Buddha kb.2560 évvel ezelőtt Indiában született, királyi család sarjaként. A fiatal hercegnek egészen 29 éves koráig csak örömben volt része. Amikor életében először elhagyta palotáját, mélyen összezavarodott, amikor szembesült a betegség, öregség és halál elkerülhetetlenségével, és minden dolog mulandóságával. Ennek a hatására elhagyta otthonát és családját, számos tanítóktól kért tanításokat, de egyikük sem volt képes elvezetni őt végső céljához. Maga fejezte be az utat: 35 évesen, hat év mély meditáció után felismerte a tudat valódi természetét és így elérte a megvilágosodást. Az elkövetkező 45 évben Buddha tehetséges tanítványok ezreinek tanította azokat a módszereket, amelyekkel a megvilágosodás elérhető. A sztupában éjjel-nappal megállás nélkül forog a mani-korló (imamalom). Amikor Buddha tanított - úgy mondják- megforgatta a Tan kerekét. amely ma is forog. Az imamalom belsejében egy tonna papírtekercsen négyszázmillió mantra van. Ezek Buddha tanitásának lényegét tartalmazzák. Az imazászlókon békét, jólétet és teljes boldogságot kívánó imák állnak tibeti nyelven.
További informáciok a buddhizmusról, a sztupáról, illetveTarról ITT és MEG ITT találhatóak.
A sztupát a nagy magyar utazó és tudós Körösi Csoma Sándor emlékének szentelték.
Körösi Csoma 1784-ben született az erdélyi Körösön (Csomakörös, GCKCSS), és 1842-ben halt meg az indiai Dardzsilingben, ahol sirja ma is látható. Nagy nehézségek árán jutott el Ázsiába, ahol a magyarság eredetét kivánta felderiteni.
1830-tól a Kalkuttában székelő angol Bengáli Ázsiai Társaság vendége volt és az ők anyagi támogatásával készülhetett el 1834-ben két fő műve: a tibeti nyelvtan feldolgozása és a tibeti-angol szótár. Ezek a kötetek lettek egy új tudományág - a keleti nyelvészet - alapvető munkái. Ezen munka során igen zord körülmények között több évet töltött a Zanskar völgyében található Zanglában. A lakóhelyéül szolgáló épület ma romos állapotban van, de lelkes magyar fiatalok dolgoznak a helyreállitásán.
Kőrösi Csoma Sándor bódhiszatvának számit. A bódhiszatva a buddhává válás várományosát jelenti. A láda bejelentése után derült ki, hogy Csuhás már korábban felvette a helyet a POI-k közé A ládába TravelBug helyezhető., erre a célra egy TBHOTEL feliratu kisebb doboz van a ládában, igy véletlenül nem viszik el az ide berekott utazókat (csak szándékosan....)
Vakáció bérlet 2019 47/75.
Ezt is megtaláltam! Köszönöm a rejtést. Nem volt hiába eljönni ide. :)
Részletek és képek hamarosan.
Elképesztően jó hely volt, imádtam. :) A térképen jelölt utak már nem igazán léteznek, fel van túrva az egész, építkezés folyik. A zene már távolról hallatszott, de hiába voltam közel, az épített aluljáróban óriási víz állt, így azon keresztül én nem voltam hajlandó lemenni. Szóval egy szép kerülő a főúton, majd a felüljárón, és úgy le. Elég bonyolult kivitelezés szerintem... Viszont amint beértem, minden megváltozott, hangulatos hely volt nagyon, tényleg mintha egy kicsit Indiában lenne az ember. :) Próbáltam a templomba is bejutni, de olyan sokan voltak, hogy nem érte meg. A láda nagyjából egy óra keresés után lett meg, nincs amúgy nehéz helyen, csak vannak megtévesztő "bejáratok", nem azon kell bemenni ami a legjobban látszik, onnan már egyszerű lesz. :D [Geoládák v2.2.5] 1177.
Megtekintettük a sztupát, viszont az adott koordinátánál nem találtuk a rejtést, ezért arra kérjük a rejtőt, hogy a csatolt képek alapján fogadja el a megtalálást. Köszi.
A helyet látva vegyesek az érzéseim. Egyfelől nagy tiszteletem mind a buddhisták, mind Kőrösi Csoma Sándor munkássága iránt, ez eddig is így volt, és most sem változott. A sztúpa és benne az imamalom is érdekes. Másrészt viszont olyan dolgokról kíván meggyőzni a kiállítás, illetve az egész helyszín a magyarok eredetét, rokonságát és nyelvét illetően, amelyek a tudomány mai (és korábbi) állása szerint tévesek. Én továbbra is inkább hiszek a Magyar Tudományos Akadémia álláspontjának, mint a kiállításon leírt (de nem bizonyított) eltérő állításoknak. Az mindenesetre újdonság volt számomra, hogy Kőrösit is ebben az alternatív álláspontban hitt, és ezt bizonyítandó kelt útra Keletre. De a hatalmas teljesítményét (tibeti-angol szótár, az általa megtanult rengeteg nyelv) így is nagyra tartom, ha az útja motivációját tévedésnek gondolom... A Buddha park pedig nekem egyre inkább giccsessé válik, a magányos sztúpa, illetve a kiállítási házikó pont elég lenne - de most is folyik újabb építkezés... ez nekem már sok.
A láda rendben, de szerintem indokolatlanul messze van a látnivalótól. A ládaleírás pedig szerintem tévedés, mert a látnivalókról, a helyről 1-2 mondat szól csak, a buddhizmust és Kőrösi életútját viszont szerintem felesleges volt ide leírni.
Egyébként a környék is abszolút átalakulóban van, nemcsak a sztúpa "Buddha Parkká" továbbépítése miatt, hanem a 21-es út autóúttá átépítése, négysávosítása is jelentősen megváltoztatja a tájképet - ez is most folyik éppen.
Másnapi Medvesaljai Hazajáró túrát célba véve, Bátonyterenyei szállásunk felé menet, az esős idő ellenére is tettünk egy kis kitérőt, hogy ládázás és némi kúltúra is legyen a hétvégén. Megnéztük Taron a sztúpát, az erődtemplomot és az udvarházból megmaradt romot.
A sztúpa, a buddhista tanítások hagytak némi nyomot bennünk. Érdekes volt picit egy másik kultúrába belecsöppenni.
A rejtésre azért a 3 pont, mert nem igazán értem miért kellett olyan messze elrakni a ládát?! Biztos csak az eső, a lábszár középig érő vizes fűtől elázott nadrág és beázott cipő miatt maradt ez tüske bennem, de a csigák védelmében mondom (mert sajnos egy-kettő a keresés áldozatává vált), hogy: Kedves rejtő, kérlek hozd közelebb a ládát a járható úthoz! Nyilván nem gondoltál arra, hogy a bolond kesser esőbe is jön! Pedig tudhatnád, hogy a kesser bolond, és jön! :D :D :D - Vagy a csigáknak szólni kellene, hogy ne ott bóklásszanak! :S
N 47° 57,821' E 19° 44,712' 395 m [GCTAR+ösvény]
