Elhelyezés időpontja: 2008.02.02 12:00
Megjelenés időpontja: 2005.09.22 19:17
Utolsó lényeges változás: 2019.08.03 20:18
Utolsó változás: 2020.08.07 15:31
Rejtés típusa: Multi geoláda (5V)
Elrejtők: Dzsozy és családja
Ládagazda: Hepur Nehézség / Terep: 1.5 / 1.5
Megtalálások száma: 525 + 4 sikertelen + 18 egyéb Megtalálások (havi bontásban):
A legaktívabb hónap 2008-07 volt 12 'Megtaláltam' loggal, OFF
Megtalálások gyakorisága: 0.5 megtalálás hetente
A ládába TravelBug nem helyezhető!
5 pontos rejtésre hívunk titeket, próbáltunk minden érdekes pontot bemutatni Ercsiről, amely összefügg a település történelmével.
A jelszó úgy áll össze, hogy az öt ponton lévő karaktereket egymás után kell írni.
1. pont: N 47° 15,014' E 18° 54,001' 130 m [GCercs-1]
Az 1948-49-es szabadságharc emlékszobra, előtérben Petőfivel. Állítatta Ercsi nagyközség lakossága 1998-ban, készítette Domonkos Béla, érdi szobrászművész.
Kérdés: A henger alakú oszlopon hány domborműves arc látható?(2szám)
2.pont: N 47° 14,983' E 18° 54,058' 127 m [GCercs-2]
Az Eötvös József Művelődési Házzal átellenben helyezték el Vilt Tibor által 1962-ben készített Eötvös József egész alakos, bronzból készült szobrát, amely, végső nyughelyét is jelzi. A szoborral szemben van egy mozaik kép.
Kérdés: Hány ember látható rajta?(1szám)
3.pont: N 47° 14,722' E 18° 54,375' 105 m [GCercs-3]
Mohácsi csata emlékmű. II. Lajos Mohácsra tartva seregével, Ercsi határában, más csapatokat is bevárván megpihent. Ennek állítottak emléket a Mohácsi csata 400. évfordulóján, amit aztán megrongáltak, s a 470. évfordulóján újra állíttattak.
Kérdés: Az emlékmű, és a jobbra eső villanyoszlop közötti fák száma?(1 szám)
4.pont: N 47° 14,682' E 18° 54,525' 91 m [GCercs-4]
A dunaparton két elmékmű is található egymás mellett. Az egyik 203 hősi halott elmékére állított szobor, a másik a II. Világháborús emlékmű amit tardosi vöröskőből készített Gieber János tardosi kőfaragó mester. A rajta lévő márványtáblák, az elesett és elhurcolt áldozatok neveit őrzik.
Kérdés: Zászló tartó rudak száma?
5.pont: N 47° 14,866' E 18° 54,366' 123 m [GCercs-5]
A Nagyboldogasszony-kegytemplom, amelyet gr. Szapáry Péter építtetett későbarokk (de már több helyen copf és rokokó) stílusban 1762-67-ben, a település legmagasabb dombján, amelyet Sélyi Nagy Ignácz, az első fehérvári püspök szentelt fel 1781-ben. A Mária kultuszhoz kapcsolódik, hogy 1855 óta minden év augusztus 15-éhez legközelebb eső vasárnapon, a búcsúkor püspöki szentmisére várják a közelből s távolból ide zarándokolókat.
Kérdés: Hány csavar tartja a márványtáblát? (1 szám).
Megközelítés:
Ercsit a 6-os főközlekedési út szeli ketté észak-déli irányban, ennek következtében viszonylag gyorsan megközelíthető Budapest és Dunaújváros, de az ország déli területei is. Kelet-nyugati irányban egyrészt Martonvásár felé csatlakozhatunk az M7-es és 70-es főúthoz, másrészt a révátkelő lehetőséget nyújt a keleti területekre való kijutásra is. A vasúti közlekedés a Budapest-Pusztaszabolcs-Székesfehérvár, Budapest-Dunaújváros vonalon bonyolódik.
A nagyközség neve Ercsi, a legősibb helységnevek egyike, amely a feljegyzések szerint már 2000 éve lakott terület volt. Nevét a szájhagyomány szerint egy Erch nevű kelta törzsfőnökről kapta. A későrézkor, korai bronzkor határán számos népcsoport jelent meg a Duna nyugati partjáig nyúló területen, eltérő színvonalat és sajátosságokat mutató kultúrával. Az I. században itt megtelepedett illír-kelta eraviszkuszok az őslakosságnál jóval fejlettebb gazdasági életet honosítottak meg.
A II. században a közeli Matrica (Százhalombatta) és Intercisa (Dunaújváros) közötti dunai limes részeként katonai táborok védték a barbár népek rohamaival szemben. A dunai védelmi rendszer összeomlása után nem alakult ki maradandó államalakulat a Kárpát-medencében. A Csepel-szigeten megtelepülő honfoglaló magyar törzsek és nemzetségek a Dunán átkelve 896 táján érték el Ercsi területét.
A település történetének első írásos emléke az Árpád-korból származik. A Szent István által alapított Bakonybéli apátság javai között 1037-ben megemlítik az ercsi halászatot is. III. István uralkodása alatt Tamás nádor monostort építtetett a Duna bal partján, amely nevét Szt. Miklósról kapta. A XIII. század elején Ercsi már apátság volt, amelyet kezdetben a bencések majd a ciszterciták birtokoltak. A XIV. század eleje óta többször változott a falu neve. Oklevelekben 1303-ban Erchey, 1318-ban Erche, 1331-ben Erchy nevekkel találkozhatunk. 1456-ban a települést Erch, a török időkben Armancsa, a XVIII. század közepén Ertsi, Ercsu, Erchi, majd a 19. században Ercsény néven említik. A kezdetben teljesen magyarlakta községben csoportosan telepedtek le a római katolikus rácok. Munkájuk jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy a község gyors ütemben fejlődött, s egyike lett a 170 dunántúli mezővárosnak. Jövedelmező volt a földművelés, az állattenyésztés de sok család számára jelentett megélhetési forrást a halászat. A megtermelt gabonát vízimalmok őrölték meg. Hajók kötöttek ki, az uszályok, dereglyék jelentős áruforgalmat bonyolítottak le.
A mohácsi csatába vonuló seregével II. Lajos megpihent a község határában, ennek emlékére az utókor táblát állított. A török korban Erdzsin szandzsák bej Allah iránti tiszteletből palánkvárat építtetett, s 200 janicsárja a Budára vezető utat őrizte. A község birtokosai sűrűn változtak. Kezdetben a Dombay, a Dallos és a Torkos család közös birtoka volt, majd 1637-ben a Szapháry családé lett. Külön érdekessége a török kornak, hogy itt verte meg 1686-ban Lotharingiai Károly a Buda felmentésére induló Szulejmán pasa seregét. A törökök kiűzését követően a régi magyar családok nem tértek vissza a faluba, a házakba rácok költöztek, akik folyamatosan átvették a magyar településformát, de megőrizték anyanyelvüket, vallásukat és népszokásaikat. A Rákóczi szabadságharc eseményei Ercsit elkerülték, de kötelezték kvártélyház létesítésére és fenntartására. A falu gazdasági helyzete fokozatosan romlott.
Az 1800-as évek elejétől kedvező fordulat következett be, s a gyors ütemben fejlődő Ercsi hamarosan mezővárosi rangra emelkedett. Kiváltságos jogai voltak: 3 országos vásár, illetve hetenként 1-2 napon piac tartása. A piacközpontban közvetítő kereskedelem folyt, amelyet fejlett kézműves ipar egészített ki. A község gazdasági életének legjelentősebb tényezője az uradalom volt. A századfordulón Ercsi már fejlett iparral rendelkezett, a céhekbe tömörült mesterek száma 1828-ban meghaladta az ötvenet. A község földesura Lilien József báró, aki Szapháry Juliannát vette feleségül, s hozományként került birtokába az uradalom. Az új földesúr modern, tőkésített nagybirtokot hozott létre, itt termelték először nagy táblákban a dohányt, napraforgót és burgonyát. A Mária Teréziától bárói rangot kapott Eötvös család szintén házasság útján került a birtokra, Lilien Annát báró Eötvös Ignác vette feleségül. A reformkor egyik legjelentősebb politikusa báró Eötvös József itt töltötte gyermek és ifjúkorát, s halála után Ercsiben helyezték örök nyugalomra.
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc jelentősebb eseményei elkerülték Ercsit, csupán átvonulások és beszállásolások történtek. Ekkor már a Sina bárók birtoka volt Ercsi, s a kiegyezés után a gazdasági fejlődés természeti csapások következtében lelassult. A kifejezetten agrár jellegű mezővárosban egyre nagyobb helyet kaptak a céhek, jó hírnévnek örvendett az Ercsi és Érdi Becsületes Molnár és Pék Czéhek szervezete. A legjelentősebb a vízimolnárok céhe volt, hiszen több mint 70 vízimalom kerekét hajtotta a Duna. Mint folyami kikötő számottevő személy és teherforgalmat lebonyolító vízparti mezővárosként volt ismert.
A századfordulón Ercsi már a gróf Wimpffen család birtoka, ennek emlékét idézi a földszintes kastély és kastélykert maradványa. A mezőgazdaság gépesítése egyre nagyobb munkaerőt szabadított fel, s az emberek többsége a közeli településeken, vagy az iparosodó fovárosban vállalt munkát. 1910-ben alapította gróf Wimpffen Sigfrid és a Dunántúlon több cukorgyárral rendelkező Patzenhofer család az 1997. december 31.-ig működő Ercsi Cukorgyárat. Az akkor modern üzem a 60-as években élte virágkorát. A gyár mellett épült lakótelepet zöld szigetként vették körül a gesztenyefák, nyárfák és a bokrok. A két világháború és a gazdasági válság komoly megpróbáltatásokat jelentett a település számára. A nagy emberáldozatok mellett a gazdaság is komoly károkat szenvedett. A cukorgyár alig termelt, az uradalmi birtok pangott. A II. világháború utáni államosítások és a politikai átalakulás után Ercsi fokozatosan elveszítette korábbi mezővárosi rangját. 1970 óta alsó fokú közigazgatási központként működik, nagyközségi rangot kapott. Ercsi életét, további fejlődését alapvetően befolyásolja Százhalombatta közelsége és Székesfehérvártól, a megyeszékhelytől való távolsága.
www.c3.hu/~ercsimh
Állapot: kereshető
+
történelmi nevezetesség, várrom, épület
-
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
+
különleges látványosság, helyszín
-
speciális koordináta-érték vagy magasság
+
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
+
település belterületén van a láda
+
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
+
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
+
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
-
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
+
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
+
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
+
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
+
gyerekbarát láda
-
igénybe veszi a cipőt, ruhát a környék (csalános, bogáncsos, sáros)
-
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
+
sötétben is érdemes keresni
-
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
-
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
+
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
Tekergésem második találata.
Féltem tőle, hogy elszúróm (ahogy el is szúrtam), hiszen a számogatós feladatokkal mindig így járok.
A képen látható tűztorony pl. nagyon tetszett.
Szép rendezett falu, különösen vonzó a Duna közelsége.
Laza, autós ládázgatás egy szottyos vasárnapon. Az előző napi túra után ma jól esett egy kis lötyögés. A bágyadt napsütésben andalogtunk a Duna-parton. A szovjet katonai temetővel kombinált mohácsi emlékmű érdekes látvány. Köszi.