A ládát a kastély bejáratától nem messze, egy kétágú fa törzsébe rejtettük. A fa üregébe felülről, mellmagasságból kell benyúlni és kiemelni a ládát (műanyag átlátszó, jól záródó csőláda). Ajándék nem helyezhető bele.
Pótjelszó a nagyobb rendezvények idejére másik koordinátán.

A ládába TravelBug nem helyezhető.

A kastélyegyüttes nyitvatartási rendje:

A kastély jelenleg felújítási munkálatok miatt zárva tart. Várhatóan 2020 második felében nyitja meg újra kapuit a tisztelt látogatók előtt.

Megközelítés:

Gépkocsival:
M1-es autópályáról Tata (Környe) leágazásnál a Környei úton befelé hajtva a városba, majd a Kocsi útra jobbra lefordulva  N 47° 38,633' E 18° 18,591' 134 m [GCTaEs+kereszteződés)], s tovább egyenesen a Kossuth téren át (a kéttornyú Szent Kereszt plébánia - nagytemplom előtt elhaladva) a Rákóczi úton a Hősök terére érve, újfent jobbra kanyarodva a Kastély téri parkolóban leparkolva  N 47° 38,735' E 18° 19,060' 138 m [GCTaEs+parkolo].

Vonattal:
Bp - Komárom - Győr vasútvonal óránként közlekedő személy és gyors vonataival.

A láda:

A ládát a kastély és park időszaki nyitvatartása miatt az Esterházy-sétányon (a nap 24 órájában hozzáférhető helyen), egy kétágú fa törzsébe rejtettük. A fa üregébe felülről, mellmagasságból kell benyúlni és kiemelni a ládát (műanyag átlátszó, jól záródó csőláda). Ajándék nem helyezhető bele.
Pótjelszó a nagyobb rendezvények idejére másik koordinátán.
A visszarejtés során kérek mindenkit, hogy körültekintően járjon el.
Megkérek mindenkit, hogy a helyszínen megrendezendő nagyobb rendezvények alkalmával ne kerese meg a ládát, hanem a pótjelszóval logoljon: N 47° 38,804' E 18° 19,081' 136 m [GCTaEs+pótjelszó]. A pótjelszót a függőleges ereszcsatorna kapu felőli oldalán 1,7 méter magasan találjátok.

Esterházy-kastély története:

A Komárom megyében található tatai gróf Esterházy-kastély műemléki együttese a XVIII. század második felében épült, Fellenthali Fellner Jakab tatai építőmester tervei alapján, későbarokk stílusban.
A kastély jelentős szerepet játszott a történelemben is: I. Ferenc császár és király (1792-1835) és felesége, Ludovika királyné ide menekültek a napóleoni harcok elől. Hosszú hetekig itt laktak, és az uralkodó itt írta alá a napóleoni háborúkat lezáró bécsi (v. schönbrunni) békét 1809-ben. 1897-ben Ferenc József (1848-1916) és II. Vilmos (1888-1918) német császár látogatott ide egy tatai hadgyakorlat alkalmával.
A kastélyegyüttes Fellner Jakab, hazánk neves építészének egyik legfontosabb műve. Fellenthali Fellner Jakab (Nikolsburg 1722 - Tata 1780) építész, tatai építőmester a késő barokk, kora klasszicizmus kiváló hazai művelője, Galánthai Balogh Ferenc, az Eszterházyak (vagy Esterházyak - az eltérő írásmód a tatai grófi ág sajátos megkülönböztetése) jószágkormányzója, és Esterházy Károly egri püspök felfedezettje. Fő műve az egri Líceum.
A tatai kastély műemlékegyütteséből kiemelkedik a főépület arányosan impozáns tömbje, melynek kéttornyú déli homlokzata az Öreg-tó partján álló Eszterházy-sétányra néz. Nyugat felől az un. "kiskastély" és a hozzá kapcsolódó melléképületek karéja öleli körül. Az együttes művészetileg nagyon értékes része még a kocsiszín kis épülete, mely ugyancsak magán viseli a fellneri építészeti jegyek legjellegzetesebb vonásait.
1762-ben az Esterházy család un. fraknói ága, Esterházy József országbíró három unokaöccse, Ferenc, Károly és Miklós családi egyességgel felosztotta egymás közt birtokait. Esterházy Ferenc gróf (1715-1785), később magyar kancellár és Eszterházy Károly (1725-1799) egri püspök vette birtokba a cseklészi uradalmat. A tatai és gesztesi birtokok Eszterházy Miklós (1711-1764) koronaőr, aranygyapjas vitéz, és volt drezdai, madridi, pétervári követ tulajdonába kerültek.
Eszterházy Miklós nagyszabású építkezéseket vett tervbe a tatai vár lebontásával ill. átalakításával. Egy, a fertődi kastélyhoz hasonló nagyságrendű épületet kívánt emeltetni. A megvalósításról több építésszel is tárgyaltak (pld. Canevale), míg végül a Balogh Ferenc jószágkormányzó által javasolt fiatal kőműves mester, Fellner Jakab kapta meg a megbízást. El is készültek a tervvázlatok, melyeknek hatására Fellner egyre-másra kapta a különféle megrendeléseket az Eszterházy-családtól szerte a birtokaikon (Pápa, Gesztes, Eger, Tata, Csákvár). Főként Esterházy Károly egri püspök látta el munkával. Legnagyobb szabású művét, az egri líceum építését bízta rá.
A tatai vár helyén létesülő un. "vízi vár" nagyszabású, szép terveinek eredeti példányai sajnos elvesztek az Esterházy Levéltár 1945-ös megrongálódásakor. Szerencsére azonban Révhelyi (Réh) Elemér, Fellner Jakab munkásságának és a magyar barokk építészetnek egyik legkiválóbb kutatója még a levéltár égése előtt megvizsgálta az eredeti terveket, és lefényképezte azokat. Így a tervek fotókópiái a tatai Kuny Domokos Múzeum tulajdonába került "Révhelyi-hagyatékban" megtalálhatók.
Eszterházy Miklós elképzelései a tatai vár szerencséjére nem valósultak meg. Váratlan halála után utódja, Eszterházy József anyagi okokra hivatkozva visszavonta a megrendelést, és egy jóval kisebb volumenű építkezésre adott utasítást.
Jelenlegi ismereteink szerint 1753-ban készült el Fellner Jakab tervei alapján Balogh Ferenc jószágkormányzó rezidenciája. Erősen valószínűsíthető, hogy ez az un. "kiskastély" kéttraktusú szárnya az épület-együttes nyugati oldalán.
1763-ban fognak hozzá az "új kastély" megtervezéséhez, ez lenne valószínűleg a "vízi kastély", vagy "vizi vár", amelynek csupán tervei készülnek el, hiszen 1764-ben Eszterházy Miklós meghal. Helyette megépítették a jelenlegi kéttornyú, tetőteraszos un. "nagykastélyt", mely mai formáját a rendelkezésre álló levéltári adatok alapján 1776-ban nyerte el. A Révhelyi-hagyatékban megtalálható egy Fellner Jakab által jegyzett alaprajz, mely nagyon kis eltéréssel gyakorlatilag a mai nagykastély alaprajzával megegyező. Ezzel a dátummal zárul le a kastély fellneri korszaka.
1802-ben "új épület a kastély mellett": valószínűleg ekkor építik be a Balogh féle szárnyat a kastélyt körülzáró együttesbe.
A Balogh féle kiskastély nyugati homlokzatán látható évszám, 1857 újabb átalakításról tanúskodik, ezúttal valószínűsíthetően a kiskastélyban.
1874-ben ismét átalakításokat hajtanak végre a kastélyon (a déli kapu mellvédévszáma: MDCCCLXXIV): jelenlegi feltételezéseink szerint a nagykastély földszinti helyiségei ekkor válnak lakhatóvá, és az épületben lévő vörös márvány kandallók is erre az időre datálhatók.
Az épületegyüttes utolsó átalakítása 1897-ben zajlott, amikor vízvezetékkel látták el a kastélyt, és minden bizonnyal dekorációs átalakításokat is végeztek a belső helyiségekben.
A II. világháborút követően államosították a kastélyt. Ezt követően évtizedekig kórházként, idegszanatóriumként működött.

Park:

A gróf Esterházy-kastély parkja egy hatalmas kertkompozíció része. Ez a kompozíció, a tatai park-együttes a magyarországi kertművészet történetének kimagasló értékű és jelentőségű emléke. Különlegessé teszi, hogy a kiterjedt parkrendszer az egész várost és tájat behálózza, "parkosítja".
E nagylélegzetű kompozíció kicsiny, de korántsem értéktelen, jelentéktelen darabja az Esterházy-kastélyhoz tartozó kastélypark. A kastély közvetlen környékén sűrítve megtalálható mindaz, ami az egész parkegyüttes értékét adja.

Láda karbantartás:
2017. március 04. Új műanyag csőláda került kihelyezésre

Bővebb információk a kastélyról:

Műemlékek Állami Gondnoksága
Műemlékek Nemzeti Gondnoksága
Esterházy-kastély rajza és tört