geocaching.hu geocaching.hu FAQ/cachikett
   + geoládák ~  |  + megtalálások ~  |  + felhasználók ~  |  + poi ~   |   fórum    |   belépés
  
  
  
 
FAQ
Nyomtatás
89. Csillagvár (GCCSV)
A Csillagvár szemből...
A Csillagvár szemből...
...és oldalról
...és oldalról
Játszótér
Játszótér
Kút a házban!
Kút a házban!
A furcsa alakú szobák egyike
A furcsa alakú szobák egyike
Vitézi páncél
Vitézi páncél
A pince
A pince
A padlás
A padlás
A furcsa alakú tető szerkezete belülről
A furcsa alakú tető szerkezete belülről
Füstös konyha nyitott tűzhellyel
Füstös konyha nyitott tűzhellyel

Szélesség N 46° 40,553'
Hosszúság E 17° 18,591'
Magasság: 180 m
Megye/ország: Somogy
Térképen: TuHu - OSM - GMaps
Koordináták letöltése GPS-be
Közeli ládák
Közeli pontok

Elhelyezés időpontja: 2002.02.10 16:30
Utolsó lényeges változás: 2017.02.25 11:52
Utolsó változás: 2018.01.04 15:26
Rejtés típusa: Hagyományos geoláda
Elrejtők: LI
Felhasználó: laszloistvan
Nehézség / Terep: 2.0 / 2.0
Megtalálások száma: 1230 + 7 sikertelen + 15 egyéb, grafikon
Megtalálások gyakorisága: 1.3 megtalálás hetente

A geoláda megtekinthető a geocaching.com-on is.
A fordítást Totya készítette.



Kivonat:
Hagyományos, normál méretű doboz a terület keleti oldalán, szabadon hozzáférhetően, kerítésen kívül.


Nyitvatartás, jegyárak, programok, aktuális információk:
A Csillagvár honlapja

Diósi jágerházból Csillagvár

A Csillagvár Balatonszentgyörgy emblematikus, négyágú csillag alaprajzú, erődítmény-szerű építménye - jelenleg múzeum és kedvelt kirándulóhely csárdával, (gyerekeknek különösen érdekes) állatsimogatóval.
A helyi élő emlékezet meglepően rövid ideig tudta visszafelé követni az eredetét, a XX. század előtti múltja a század közepére elhomályosult - a valóságot romantikus elképzelések, helyi mendemondák, legendák írták felül. Sokáig tartotta magát az elgondolás, hogy eredetileg török-kori végvárként épült, miután a három részre szakadáskor itt húzódott a hódoltság határa. Erődítmény jellege is ezt az elképzelést erősítette: vastag falak, kis ablakok, masszív pince, épületen belüli illemhely és kút(!), csigalépcső padlástól pincéig, rejtélyes, ráccsal fedett lyuk a födém középpontjában. A szocializmus évtizedeiben végvári hangulatot idéző kiállításnak adott helyet, mely meglovagolta és a köztudatban tovább erősítette az épület múltjával kapcsolatos ilyen irányú elképzeléseket.

Múltja

Valójában az épület jóval fiatalabb, és eredeti funkcióját tekintve is hétköznapibb, mint ahogy a rárakódott legendák sugallják: a keszthelyi Festeticsek építtették erdészlak ill. vadászkastély gyanánt. Az építésről gróf Festetics László 1819. július 25-én az alábbiak szerint rendelkezett:

"A szentgyörgyi téglakemence szomszédságában az erdő szélén az ott designált helyen, egy Jágerlakás építessen, a kiadott plánum szerint. Megjegyeztetik itt, hogy a kiálló szegletekben a vakablakok elmaradván mindenütt a középen tsak egy nyílt ablak készíttessen, hogy a födél intézésében csatornák elkerültessenek. Az épület képétül minden Czifraság elmaradjon és hogy a Pincze tsak felényire földbe bemenvén, a kint álló része kivülről földdel megtöltessen. Az ablakok parapetjeinek 4 és fél schuch magassága lévén, azokhoz belül a szobában lépcsők intéztessenek."

Bár építészeti stílusában puritán, erődítmény-szerű jegyein, szerkezeti túlméretezettségén főúri luxus érződik. Az 1820-as évek elején épülhetett, de húsz évvel később már beázásról, az állag megromlásáról olvasunk - lehetséges, hogy gazdái végül nem is nagyon használták eredeti funkciójában.
Innen a XX. század elejéig sem írott, sem élő emlék nemigen van az épület sorsával kapcsolatban. Az ezredfordulón még élő idősek emlékezete a fonalat száz évvel később, az 1920-as évektől veszi fel, amikortól a szomszédos téglagyár és a közeli battyáni majorság munkásai laktak az épületben. Ekkor a mai névnek még nyoma sincs, a területet "Diós puszta" vagy egyszerűen Diós néven emlegetik, az épület pedig "Diósi jágerház".
A mai elnevezés az emlékezet szerint Szurovi Imre nyugalmazott építészmérnöktől származik, aki 1940 körül került a faluba. Kissé bolond, de legalábbis hóbortos embernek ismerték, aki beleszeretett az épületbe, majd be is költözött. Ő kezdte el hobbiként kutatni (vagy talán inkább megkreálni) az épület legendáját, az épületet "Csillagvárnak", magát tréfásan a "Csillagvár kapitányának" nevezni. A körülötte sertepertélő falubeli gyerekek és felnőttek átvették és terjesztették a jól hangzó nevet, melyet azóta utca és vendéglő is visel a faluban. Ma mindenki így nevezi, a "Diós" név már szinte teljesen feledésbe merült a helyiek számára.
Szurovi úr meggyőződéssel kereste a vár-múlt bizonyítékait, a titkos alagutat, és természetesen hátborzongató történetek keltek lábra a (31 m!) mély belső kútba ugró menyasszony-vőlegényről, és a pandúrokat titkos járatokon a kútba cselező betyárokról.

A háború után a Csillagvárat is tartalmazó birtokrendszer felbomlott, de az épület érintetlenül maradt. Lakói viszont elfogytak, az 50-es években már csak az erdész családja lakta a "várat". 1957-ben az elhanyagolt állapotú épületet műemlékké nyilvánították, majd a két következő évben nagyszabású felújítást végeztek rajta - ekkor fény derült néhány történeti részletre is. Egyrészt hogy az épület eredetileg nem rendelkezett a ma is látható ácsolt tetőszerkezettel, hanem a padláson látható ferde födém maga az eredeti tető, melyet boltívek tartottak. Valószínűleg ez a kialakítás okozta a beázást, amit végül ácsolt tetőszerkezet ráhúzásával küszöböltek ki. Másrészt megtalálták középen egy egykori torony alapjait. A központi helyiség plafonján lévő kerek lyuk és a sarokban a kötéljáró nyílás ide vezetett. A tornyot a tetőszerkezet felhúzásakor bonthatták el.

1959-ben Móricz Béla fonyódi helytörténész fejtette meg a Csillagvár eredetének titkát: a Budapestre telepített Festetics-levéltárban találta meg a fentebb idézett rendelkezést az építésről, miután előzőleg maga is hosszasan tévúton, a török kori erődítmény vonalán kutatott.
Ezzel együtt 1960-ban XVII. századi végvári vitézi tanya hangulatát idéző kiállítást rendeztek be, mely évtizedekig változatlanul működött (egyes részletei még ma is láthatók). Innentől a Csillagvár egyre ismertebb kirándulóhely (ide vezető jelölt turistaúttal), a helyiek kedvelt szabadtéri rendezvény-színhelye: ünnepek, majális, gyereknap, iskolai rendezvények stb.

Jelene

Az évtizedek alatt kissé megfáradt koncepció 2005-től megújult. Török Tibor keszthelyi vállalkozó (több ottani látványosság kiötlője) kissé ugyan vegyes hatású, de azért kellemes atmoszférát, programokat, rendezvényeket visz a Csillagvárba: panoptikum, baba-múzeum, csárda, állatfarm és állatsimogató, motorostalálkozó, rockfesztivál is van már itt. A helyiek is újra felfedezték: kijárnak, rendezvényeket szerveznek, "visszafoglalják a várat". Az épület és az udvar rendezettsége Rigó Zsolt bentlakó gondnok (egykori osztálytársam) munkáját is dicséri.

Személyes

Téglagyári munkásként nagyszüleim is laktak itt néhány évig, és apám éppen akkor, a Csillagvárban - a későbbi kiállítás elnevezése szerint - az ún. "parancsnoki szobában" született. A történet és az információk nagyrészt első kézből, tőle származnak. Helytörténészként és a személyes érintettség okán is természetesen nagyon vonzódott a helyhez, melyről részletesen írt könyveiben is - és sokat mesélt nekem mindezekről. 2015-ös halála után ezt a geoládát az ő emlékének is ajánlom.

Téglagyárak

Már a Diósi jágerház építését elrendelő okirat is hivatkozik az akkor már létező "szentgyörgyi téglakemencére". Ennek utódja a ma már romjaiban is alig látható, de a 80-as években még aktívan termelő régi, körkemencés, majd pedig az ország egyik legjelentősebb jelenleg is működő modern téglagyára. Ma is, távoli vidékek házai közül is sok épül "szentgyörgyi földből".

A régi körkemencés téglagyár

Magas téglakéménye még a gyártás leállása után is sokáig uralta a tájat, de mára már semmi nem maradt belőle. Sajnos még a kevés kép is elveszett, amit készítettem róla. Olaszok építették, együtt az itt-ott még látható pusztuló testvéreivel (Raposka, Sásd stb.). Az építmény lényegi része egy ovális (pontosabban félkörívekkel illesztett párhuzamos egyenesek) alakú körkemence volt ("Hoffmann-féle körkemence"). Ez egy alagút, melyben kényelmesen körbe tudott sétálni egymás mellett 3-4 ember. Külső oldalán néhány méterenként ajtó méretű rakodónyílások szakaszolták, melyen keresztül a nyers téglát be, a készet pedig kirakodták. A tűz mindig csak a teljes kör egy szakaszán dolgozott (átmenetileg befalazott rakodónyílások mögött) - nyitható-zárható szellőzőaknákkal szabályozott léghuzat segítségével "húzták" tovább körbe-körbe megfelelő ütemben a tüzet. Az égetőmester egy szinttel feljebb dolgozott, a szellőzőaknákat megfelelően nyitotta és zárta, felülről kémlelte a folyamatot, szükség szerint levegővel és tüzelőanyaggal táplálva az égést. Közben a rakodómunkások a tűz mögött haladva, nagy melegben bontották ki az égetés idejére befalazott nyílásokat, hordták ki a még forró végterméket, hogy a helyére bepakolják a nyers téglát, majd újra befalazzák a nyílást - a tűz következő köréhez. A megfelelően irányított forró léghuzat már a tűz megérkezése előtt kiszárította és előmelegítette a nyers téglát - a körkemence így nem csupán folytonossá, de tüzelőanyag-takarékossá is tette a termelést.
A nyers tégla megfelelően nedvesített és előkészített anyagát régebben kézi erővel, fa öntőformákba töltve formázták (kézi téglavetés). Később automata présgép vette át ezt a szerepet, de a kemencébe be- és kihordás végig kézzel történt.

A szentgyörgyi masztodon-lelet

A Csillagvár közelében, a régi téglagyár agyagbányájában 1953-ban a földmunkák során előkerült egy komolynak tűnő őslény-csontváz. A munkások a leállástól és a bevétel-kieséstől félve először megpróbálták eltitkolni a felfedezést, és mire - nagyrészt apám beavatkozására - szakemberek érkeztek, a lelet nagy része már sajnos megsemmisült.
A szakértői vizsgálatok azt állapították meg, hogy egy 7 millió éves masztodon (mamut-szerű őselefánt) maradványairól van szó, mely megfelelő gondozás esetén európai szinten is az egyik legjobb ilyen lelet lehetett volna. Végül két 170 cm-es agyart, koponya- és bordatöredékeket, fogakat sikerült megmenteni. Ezek 1977-ig a Nemzeti Múzeumban voltak kiállítva, jelenleg raktárban várják, hogy újra közönség elé kerülhessenek.

A modern téglagyár

A régi körkemencés mellé modern új téglagyár épült, mely a mai napig is működik, és az évtizedek alatt a mellette tátongó gigantikus bányagödör anyagát dolgozta fel - jelenleg a Wienerberger cégcsoport négy nagy hazai téglagyárának egyike. Itt a termék már szinte emberi kéz érintése nélkül készül: a présgéppel sajtolt téglák a gáztüzelésű kemence-folyosón sínen gördülő tűzálló kocsikon haladnak.

Nyitvatartás, információk

Nagy zöld udvarával, állatsimogatójával, panoptikum-szerű kiállításaival, íjász- és solymász bemutatókkal stb. a Csillagvár leginkább nyári, gyerekes-családi programnak ajánlható. Nyitvatartása is ehhez igazodik - áprilistól októberig látogatható, a téli hónapokban általában zárva tart.
Nyitvatartásról, jegyárakról, programokról aktuálisan a Csillagvár saját honlapján lehet tájékozódni.

Láda

Normál méretű hagyományos doboz, egyszerű rejtéssel a Csillagvár "mögött" (keleti oldalon), kerítésen kívül, bármely időszakban szabadon kereshetően. A porta előtt a jelzett turistaúton tovább haladva könnyen megközelíthető.
Állapot: kereshető

Értékelés: értékelés (837 db): környezet: 4.21 rejtés: 3.94 web: 4.20 átlag: 4.12

 + történelmi nevezetesség, várrom, épület?
 + szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni?
 - különleges látványosság, helyszín?
 - speciális koordináta-érték vagy magasság?
 - vízpart, tó/folyó, forrás van-e a környéken?
 - település belterületén van a láda?
 + van-e a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület?
 + nyugodtan ajánlanád-e télen, hóban is (megtalálható-e)?
 + ajánlanád-e a környéket nyáron a legnagyobb kánikulában is?
 + hegyen, csúcson, nagy dombon van-e a láda (a környékhez képest)?
 + megközelíthető-e járművel néhány száz méteren belül?
 - a javasolt kiindulóponttól elérhető-e fél órán belül?
 - babakocsit toló család induljon-e a láda keresésére?
 + kisgyermekkel, nagyszülőkkel is elérhető helyen van?
 - igénybe veszi-e a cipőt, ruhát a környék (csalános, bogáncsos)?
 - a láda megszerzéséhez kell-e sziklát mászni (gyerek a nyakban kizárt)?
 - sötétben ajánlanád a láda felkeresését?
 - jellemző-e GPS-t valószínűleg zavaró sűrű erdő, magas sziklafal?
 - szokatlan méretű/alakú-e a láda (az ajándékok miatt fontos)?
 + el tudok-e menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyhatom)?
 - GPS nélkül is érdemes megkeresni
 + kereshető minden évszakban
 + kereshető 24 órában
 - a látnivalóért fizetni kell

Régi láda, nincs moderálva.

Brumicsapat 2019.11.05 14:41 - Megtaláltam
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! Szakadt az eső???????????????? [Geoládák v2.2.5]

mikozoltan 2019.10.30 12:25 - Megtaláltam
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v2.2.5]

Jeezah 2019.10.27 12:51 - Megtaláltam
Megtaláltuk, köszönjük a rejtést! Utolsó pillanatban jutott eszünkbe megnézni van-e ?kincs? a környéken miután megnéztük a parkot. [Geoládák v2.2.5]

emiGrant 2019.10.11 10:15 - Megtaláltamkörnyezet: 4.5 rejtés: 5 web: 5 átlag: 4.83 súly: 4.33
Szerencsémre én mindig olvasom a legutolsó 15-20 logot, így pontosan tudtam, hogy kell a ládát keresni. Maga a hely szerintem semmi különös, de azért a Csillagvár érdekes volt. Be nem mentünk, mert éppen rohanásban voltunk hazafelé. A gondnok nagyon kedves volt, megigértük neki, hogy legközelebb feltétlenül körülnézünk. Köszi a rejtést!

-1-2
-3-4
-5-6
-7-8
Fillér Team 2019.09.21 15:54 - Megtaláltamkörnyezet: 5 rejtés: 5 web: 4.5 átlag: 4.83 súly: 3.53
Meglepően nehezen találtam meg, miközben mind a GPS, mind a térkép, mind a kesserösvény alapján tudtam, hogy valahol 2 méteres körzetben kell lennie. :-D Nyilván én vagyok béna, de ha más is ilyen vak lenne: földön lévő törzsodúban van, ha a megelőző rejtő nagyon gondosan lefedi, akkor nem látszik. :-)

Nekem tetszett a Csillagvár, érdekes, hogy ennyire vitás a múltja, hogy mikor épült. Köszi a rejtést!

 
Krasiék 2019.09.15 17:34 - Megtaláltam
Megtalátuk. Köszönjük a lehetőséget. :) [g:hu 1.6.4]

bagolyvera 2019.08.29 23:59 - Megtaláltam
Erre jártam, megtaláltam, köszi!

Dazsi 2019.08.25 11:00 - Megtaláltam
Köszönjük

kovigaga 2019.08.19 15:33 - Megtaláltam
Megtaláltuk a Nóri lánybúcsúja alatt, fuvarra várva. [Geoládák v2.2.5]

HRita 2019.08.19 12:41 - Megtaláltam
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v2.2.5]

szaszkievics 2019.08.19 12:39 - Megtaláltamkörnyezet: 4.5 rejtés: 4 web: 4 átlag: 4.17 súly: 3.78
Fonyód - Vörs, Kis Balaton bringatúra során tértünk ki a Csillagvárhoz is HRita-val, köszönjük!

Drakalinakot 2019.08.18 11:38 - Megtaláltam
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v2.2.5]

Dormi95 2019.08.18 11:30 - Megtaláltam
Megtaláltuk, köszönjük szépen! :)

szabotee 2019.08.16 12:06 - Megtaláltam
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v2.2.5]

ha2 2019.08.14 12:30 - Megtaláltam
Előbb bejártuk a kertet, megnéztük a kiállításokat.

Tóth-Expedició 2019.08.13 11:22 - Megtaláltam
Megtaláltam. Köszönöm a lehetőséget. [g:hu 1.6.4]

Odin94 2019.08.12 14:00 - Megtaláltam
Köszi a lehetőséget!

Múlt hónapban a Velencei-tónál voltam kikapcsolódni és begyűjteni pár ládát, így Augusztusra a Balaton környékének egyes részein volt a sor.
Kirándulós, kikapcsolódós napnak lett tervezve, megspékelve pár geoládával is.
A Csillagvár múzeum volt kinézve fő célpontnak és örömmel láttam,hogy itt is található egy geoláda! :D

A láda hamar meglett, külön élmény volt átverekedni a csalánerdőn és szúnyogokon. A múzeum területére is sikerült bejutni, de szerintem ahhoz képest drága, túlárazott. A bent kiállított tárgyak mindenesetre megnyerőek voltak. A hatalmas hőségben a pincerész pedig igazi megváltás volt :D

 
Miklos88 2019.08.10 18:10 - Megtaláltam
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v2.2.4]

cult 2019.08.08 13:16 - Megtaláltam
Megtaláltam. Köszönöm a lehetőséget. [g:hu 1.6.4]

tfmb 2019.08.02 12:32 - Megtaláltamkörnyezet: 4 rejtés: 3.5 web: 4 átlag: 3.83 súly: 3.53
Köszi a rejtést !


A lista az oldal alapbállításának megfelelően nem mutatja az összes bejegyzést (1252 db), az összes megjelenítéséhez kattints ide.

Az alapbeállítást (20 db) felülbírálhatja a felhasználói beállítás, amelyet bejelentkezve a felhasználói adatok között tudsz megváltoztatni.


Bejelentkezés név:  jelszó:   [regisztráció]

Felhasználónevedet és jelszavadat a turistautak.hu oldalon is használhatod!

[fejlesztési ötletek] [grafikonok] [szavazások] [jogi tudnivalók] [e-mail]

[impresszum]

A geocaching.hu megnevezés és a kapcsolódó logo bejegyzett védjegy.
Kereskedelmi célú felhasználásuk csak a tulajdonosok hozzájárulásával lehetséges.
turistautak.hu