geocaching.hu geocaching.hu FAQ/cachikett
   + geoládák ~  |  + megtalálások ~  |  + felhasználók ~  |  + poi ~   |   fórum    |   belépés
  
  
  
 
FAQ
1168. Ráday-kastély (GCRAKA)

Híd (régi 1. pont)

Híd (régi 1. pont)

A Rákos-patak

A Rákos-patak

Református templom

Református templom

Református templom

Református templom

Hősi emlékmű a kastély közelében

Hősi emlékmű a kastély közelében

Ráday-kastély

Ráday-kastély

Díszterem

Díszterem

Díszterem

Díszterem

Freskó a kastély könyvtárában

Freskó a kastély könyvtárában

A kastély a parkból

A kastély a parkból
Szélesség N 47° 29,266'
Hosszúság E 19° 20,573'
Magasság: 178 m
Megye/ország: Pest
Térképen: TuHu - OSM - GMaps
Koordináták letöltése GPS-be
Közeli ládák
Közeli pontok

Elhelyezés időpontja: 2005.05.06 13:30
Megjelenés időpontja: 2005.05.06 14:13
Utolsó lényeges változás: 2009.10.12 06:55
Rejtés típusa: Hagyományos geoláda
Elrejtők: Máté és Zoli
Felhasználó: Máté és Zoli
Nehézség / Terep: 2.0 / 1.5
Megtalálások száma: 1210 + 1 sikertelen + 8 egyéb, grafikon
Megtalálások gyakorisága: 1.5 megtalálás hetente


WAP:

A fejlécban a hagyományos láda koordinátái vannak megadva. Végszükség esetére csináltunk egy virtuális jelszólehetőséget is, ahol egy márványtábla legelső szava a jelszó, ékezetek nélkül (7 betű).
A "rendes" láda valahol a Ráday-kastély parkjában van elrejtve, egy fa tövében, illetve alsó üregében. A kastély és a park szerdától vasárnapig, 10 és 17 óra között látogatható. A parkba nincs belépő sem.
Virtuális alternatíva: N 47° 29,224' E 19° 20,527' 174 m

FIGYELEM!
A láda leírása lényegesen megváltozott. Multi helyett hagyományos lett belőle. Megszüntettük az oly sokak által - jogosan - kritizált Rákos-pataki hidas pontot, mert a koordináták mindig elég gyorsan olvashatatlanná váltak a híd korlátján.
2006. szeptember 16.


Itt most egy hosszabb, a közeli Rákos-patakot és a Ráday-katélyt bemutató szöveg következik, érdemes elolvasni, mert szerintem érdekes dolgokat gyűjtöttem össze.

Ugrás egyenesen a láda leírásához!
Ugrás egyenesen a megtalálók megjegyzéseihez!

A Rákos-patak

Bél Mátyás szerint a szarmata összejövetel, gyülekezés szóból ered a Rákos-patak neve. Véleménye szerint a magyarok a szarmatáktól tanulták el a nyílttéri gyűlések tartásának szokását, meg is említ egy szláv mondást, mint fő bizonyítékot. "Po Rákossi mandri Páni", azaz "Későn ti. országgyűlés után jön meg az urak esze". A patak neve azonban a tudományos megfogalmazás szerint a magyar rákokban bővelkedő melléknév és vízfolyás összetételéből keletkezett.
A Rákos-patak a Duna leghosszabb, bal parti mellékvize a magyarországi szakaszon., a maga 44 kilométeres hosszúságával. Forráshelye Szadától délre, Gödöllőtől északra található. Földrajzi tanulmányokban a következők olvashatók: Péterfi Erzsébet szerint nem messze Gödöllőtől két ágban ered. Pécsi Márton szerint a patak forrása Gödöllőtől északra, a 345 méter magas Margita-hegy aljában található. Pontosan azért nehéz megállapítani, mely település területén van az eredet, mert már a középkortól kezdve rendszeres pereskedések, hatalmaskodások zajlottak Szada és Gödöllő határának ügyében.

A Rákos-patak vidéke a középkorban

A patak nevének első említése 1061-ből származik, mikor Ottó Somogyi ispán a zselicszenjakabi apátság alapítólevelében felsorolta a monostor birtokait. A patak rengeteg malmot hajtott. Igaz, hogy lassú folyású, de gátak segítségével zúdították a malmokra a vizet. 1347-ből van adat Pécelen, a Rákos-patak által hajtott ún. alsómalomról és seregély fogó helyről is. Ha szó esik alsómalomról, akkor feltételezhetjük egy felsőmalom létét is.
1277 és 1540 között Rákosmezején több országgyűlést is tartottak, ami valahol a patak partján terült el. A rákosi rétek is nagy jelentőségűek, hiszen a terület kaszálásra, legeltetésre és az állatok itatására is kiválóan alkalmas volt. A pesti törökök a patak mindkét felén kaszáltak szénát a lovaik számára és ők is voltak a vidék tulajdonosai. Nemcsak a törökök, hanem a környező falvak magyar lakosai is jártak a rákosi rétekre legeltetni, marhákat itatni, igaz ehhez külön engedélyt kellett kérni a töröktől. A törökkorból adatunk van egy Rákoscsabán működő malomról is. Itt egy háromkerekű vízimalmot hajtott a Rákos. A Rákoskeresztúr melletti pusztákat is javadalombirtokból kincstári birtokká alakították és egy-egy török főtiszt bérbe vette és önálló gazdálkodásba fogott.

A Rákos-patak szabályozása

A Rákos-patakon, a pesti határban levő szakaszán, a XVIII. Században történtek az első szabályozási munkálatok, lecsapolások, felmérések. Az Ördög-malomtól délre eső terület (mai Váci út környéke) azonban további szabályozásra szorult. Balla Antal Pest megyei mérnök javaslata szerint a meder kiszélesítésével, valamint egy nagyobb csatorna építésének segítségével gondolta a mocsarak vizét a Dunába vezetni. Ezzel egyidejűleg már zajlottak a töltésépítési munkálatok is.
Rákoscsabának és Rákoskeresztúrnak a patak áradásakor egyre több gondot, sok kárt okozott a víz, ezért itt is szükségessé vált valamilyen szabályozás. A Rákos-patakkal kapcsolatban még egy grandiózus terv létezett a XX. század elején. A rákosi hajózható csatorna terve már Szemere Bertalan elképzelései között is szerepelt. A terv azonban csak terv maradt, így a szabályozás is későbbi időre halasztódott.
1918-ban a főváros 6 millió korona kölcsön felvételéből a patakot szabályozták volna, de a háborús összeomlás elsodorta magával az építkezéseket. Végül 1925-ben fogtak hozzá a patak 3 kilométeres, pesti szakaszának a rendezéséhez és mintegy öt évig tartott. A munka során új medret ástak, amit betonlapokkal raktak ki. A legnagyobb technikai bravúrra akkor volt szükség, amikor a Rákosrendező pályaudvar alatt vezették át a patakot. A fővárosi szakasz teljes kiépítése 1941 nyarán indult meg.

Élővilág

A patak útját ingovány és mocsár szegélyezi, így élővilága igencsak gazdag. A patak szabályozásakor sajnos ezen mocsarak jelentős részét is lecsapolták. A patak vizében nagy számban találhatóak meg különböző hínárfajok. A patak Pest megyei szakaszát több helyen nádas kíséri. Az ingoványos területeken megfigyelhetünk tőzegmohás lápot is. Ártéri fák például a fűz, az éger, a nyár, a tölgy, a kőris, a szil és a gyertyán.
Madarak közül megtalálhatók a rendszeresen itt áttelelő hegyi billegetők. Egészen szeptember elejétől március végéig itt tanyáznak, elsősorban fiatal madarak. A patak azért is fontos még, mert télen nem fagy be, nyáron se szárad ki, és így egész évben ivási és fürdési lehetőséget biztosít számtalan madár részére. A füsti- és molnárfecskék egész nyáron ide járnak vízért. A mederben fészkel tőkés és barázdabillegető is. Jóformán egész évben megfigyelhető a pockokra vadászó vörös vércse, és rendszeres őszi-téli vendég a karvaly. Vonuláskor légykapóktól, füzikéktől és poszátáktól nyüzsögnek a bokrok. Megfigyelhető még gatyás ölyv, kabasólyom, erdei szalonka, jégmadár, havasi pityer, hegyi billegető, kerti rozsdafarkú, cigánycsuk, rozsdás csuk, nádi sármány.

Érdekes nyomon követni, hogy a főváros terjeszkedésével, az emberek külvárosokba költözésével - elsősorban az állandó kiöntések és a kibocsátott kellemetlen szag révén - miként vált egyre akutabb problémává a Rákos-patak. Összességében elmondható, hogy a Rákos mellett élő emberek lehetőség szerint megpróbálták kihasználni a patak adta előnyöket és igyekeztek a rajta végzett munkálatokkal (lecsapolás, medertisztogatás, iszapkiemelés) annak környezetét minél elfogadhatóbbá, szebbé tenni.

A Ráday-katély

A kastélyt Ráday Pál építtette 1722 és 1730 között barokk stílusban. Az oldalfolyosók és gazdasági épületek 1755 és 1778 között épültek. A kastély tervezője feltehetőleg Mayerhoffer János volt. Előcsarnokából díszesen faragott, íves korlátú lépcsők indulnak az emeletre. Pillérekkel osztott, földszinti könyvtárterme egykor, a ma Pestre került Ráday könyvtárnak adott otthont.
Boltozatát valamint a főhomlokzat emeleti helyiségeit részben már feltárt és konzervált díszítő festés borítja. Festése túlnyomó részét Scherwitz Mátyás alkotta. A kastélyt a márványistállóval a háborúban elpusztult ún. képesház kapcsolta össze.
A II. világháború utáni felújítástól 1997-ig a MÁV-kórház kihelyezett részlege működött benne. A kastély ma a Kincstár tulajdona. Az épület és a történeti kert helyreállítása nemrég fejeződött be.
Aki még szeretne a patakról bővebben olvasni, néhány képet megnézni, kattintson erre a POIra.

Forrás

Oross András: A Rákos-patak és vízgyűjtő területének történeti földrajzi vázlata
Megjelent a FONS folyóiratban. X. évfolyam 2. szám.

Madrávilág
Ráday-kastély

A láda

Egy kellemes sétára hívunk benneteket a Pécel központjában található Ráday-kastély kicsiny parkjába. A megadott ponton találjátok a hagyományos ládát, ami valahol a kastély parkjában van elrejtve, egy fa tövében, illetve legalsó üregében. A kastély és a park, a tavaszi nyitás után (május 1.) csak szerdától vasárnapig, 10 órától 17 óráig látogatható. A parkba nincs belépő sem.
Ha máskor érkezel, javasoljuk a virtuális jelszót. A virtuális koordináták a kastély kerítéséhez mutatnak, ám itt egy tábláról kell leolvasnod a jelszót. A jelszó a márványtábla legelső szava (7 betű, ékezetek nélkül). Akár a hagyományos, akár a virtuális megoldást választod, a jelszót nagy betűkkel add meg, ékezetek nélkül.

Virtuális lehetőség:
N 47° 29,224'
E 19° 20,527'
174 m

A láda autóval, busszal, vonattal, hajóval és helikopterrel is megközelíthető néhány száz méteren belül. Rákoskeresztúr buszvégállomástól a 69-es busszal gyertek. A Ráday Gedeon téren, a 17. megállóban kell leszállnotok. Ha vonattal jöttök, akkor Pécel megállóhelyen szálljatok le.

Állapot: kereshető

KRW értékelés (748 db): környezet: 4.16 rejtés: 3.74 web: 4.39 átlag: 4.10

+
történelmi nevezetesség, várrom, épület
-
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
+
különleges látványosság, helyszín
-
speciális koordináta-érték vagy magasság
+
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
+
település belterületén van a láda
+
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
+
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
+
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
-
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
+
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
+
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
+
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
+
gyerekbarát láda
-
igénybe veszi a cipőt, ruhát a környék (csalános, bogáncsos, sáros)
-
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
-
sötétben is érdemes keresni
-
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
-
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
+
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
+
GPS nélkül is érdemes megkeresni
+
kereshető egész évben
+
kereshető 24 órában
-
a látnivalóért fizetni kell


ChefBogi 2021.01.14 14:27 - Megtaláltam
ChefBogi ezt is megfőzte, köszönöm a rejtést! [Geoládák v3.8.3]

feketel 2021.01.14 11:41 - Megtaláltam
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! kovid miatt nem látogatható, ezért a virtuális kód alapján történt a loggolás[Geoládák v3.8.3]

edusanya 2021.01.10 14:15 - Megtaláltam
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v3.8.3]

Webber 2021.01.10 12:31 - Megtaláltam
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v3.8.3]

jnagy17 2021.01.02 13:34 - Megtaláltam
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v3.8.3]

NagyMKata 2021.01.02 11:15 - Megtaláltam
Megtaláltuk!

nikodem 2021.01.02 11:00 - Megtaláltam KRW környezet: 1.5 rejtés: 2 web: 2.5 átlag: 2.00 súly: 3.03
Köszönjük!

vaterlo 2021.01.01 10:42 - Megtaláltam
A park zárvatartása miatt virtuális találat. Köszi a rejtést.

Ramszesz 2020.12.26 15:30 - Megtaláltam KRW környezet: 4.5 rejtés: 3.5 web: 4.5 átlag: 4.17 súly: 3.13
Karácsonyi virtuális találat. Köszönöm a rejtést!

bm 2020.12.26 14:24 - Megtaláltam
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v3.8.3]

adamtrixi 2020.12.19 12:04 - Megtaláltam
Virtuálisan Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v3.8.3]

adamvivi 2020.12.19 12:04 - Megtaláltam
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v3.8.3]

adamatis 2020.12.19 12:03 - Megtaláltam
Virtuálisan megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v3.8.3]

horvi28 2020.12.13 13:37 - Megtaláltam
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v3.8.3]

golyakr 2020.12.05 15:30 - Megtaláltam
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v3.7.6]

mura 2020.12.05 08:59 - Megtaláltam
Alternatívval, köszönet a lehetőségért!

Harcos73 2020.12.01 06:35 - Megtaláltam
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v3.7.6]

kasap 2020.11.20 12:25 - Megtaláltam
Megtaláltam. Póttal, mert a park udvarába nem lehet bemenni a vírus miatt. Köszönöm a lehetőséget. [g:hu 1.6.4a]

Puhapracli 2020.11.20 12:25 - Megtaláltam
Megtaláltam. Köszönöm a lehetőséget. [g:hu 1.6.7]

Woodstock 2020.10.31 12:52 - Megtaláltam
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v3.7.6]

Hegyimanók 2020.10.24 15:28 - Megtaláltam
Megtaláltam, köszönöm a rejtést!
Mekkora parkja van! [Geoládák v3.7.6]

b.monika 2020.10.23 12:15 - Megtaláltam KRW környezet: 4 rejtés: 4 web: 5 átlag: 4.33 súly: 3.59
Születésnapi találat Don Egérkével! :)

Micra73 2020.10.17 17:16 - Megtaláltam KRW környezet: 5 rejtés: 5 web: 5 átlag: 5.00 súly: 3.35
Elkövetve Dr. Ladával. [Geoládák v3.7.5]

utigabi60 2020.10.10 13:44 - Megtaláltam
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v3.7.1]

kireth 2020.10.10 13:44 - Megtaláltam
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v3.7.1]


A lista az oldal alapbállításának megfelelően nem mutatja az összes bejegyzést (1219 db), az összes megjelenítéséhez kattints ide.

Az alapbeállítást (25 db) felülbírálhatja a felhasználói beállítás, amelyet bejelentkezve a felhasználói adatok között tudsz megváltoztatni.


Bejelentkezés név:  jelszó:   [regisztráció]

Felhasználónevedet és jelszavadat a turistautak.hu oldalon is használhatod!

[fejlesztési ötletek] [grafikonok] [szavazások] [jogi tudnivalók] [e-mail] [impresszum]

A geocaching.hu megnevezés és a kapcsolódó logo bejegyzett védjegy.
Kereskedelmi célú felhasználásuk csak a tulajdonosok hozzájárulásával lehetséges.