Elhelyezés időpontja: 2005.02.20 13:30
Megjelenés időpontja: 2005.02.24 09:10
Utolsó lényeges változás: 2022.08.06 18:36
Rejtés típusa: Virtuális geoláda
Elrejtők: Amancsics
Ládagazda: becko Nehézség / Terep: 3.0 / 4.5
Úthossz a kiindulóponttól: 5000 m
Megtalálások száma: 149 + 3 sikertelen + 12 egyéb, grafikon
Megtalálások gyakorisága: 0.1 megtalálás hetente
WAP: Le kell lépni a szikla mögé, és derékmagasságban az egyik bemélyedésben megkeresni az öklömnyi tájidegen geokavicsot. Közvetlenül felette a sziklán pótjelszó is található.
Ez egy nagyon ritkán látogatott hely, a természetnek van ideje eltüntetni az árulkodó nyomokat, nagyon alapos kutakodásra lehet szükség.
Megközelítés a GC7KOP-2-től a legegyszerűbb, de felülről sem lehetetlen.
Nem akármilyen kirándulásra invitáljuk a vállalkozó kedvű kollégákat. A Nyugati-Mátrában van egy hely, ahol erős mágneses tulajdonságú sziklákat lehet találni, amelyek "megbolondítják" az iránytűt. A kilátás sem utolsó. A láda további érdekessége, hogy út egyáltalában nem vezet hozzá. Akárhonnan közelítjük is meg, nem ússzuk meg 7-800 m sűrű bozót nélkül. Izgalomra adhat okot, hogy a környéken rengeteg a vadsertés, "akik" esetleg sértésnek veszik az arra járást. (Lásd Kepenu logját a GCNyik ládánál!)
A nagy vaddisznó-populációnak viszont az az előnye, hogy csapásaikat felhasználva viszonylag kevés véráldozat árán lehet megközelíteni a ládát (hétrét görnyedve).
Turistaúton Pásztó felől a zöld kereszten, vagy Mátrakeresztes felől a piroson lehet elindulni, aztán ahol a GPS a legkisebb távolságot mutatja, toronyiránt, illetve ahogy a vadcsapások engedik. A pirosról talán valamivel egyszerűbb a megközelítés, amiért viszont plusz szintemelkedéssel kell fizetni. Kedvcsinálónak (és azoknak, akik nem akarnak nekiindulni) egy rövid videót készítettünk a jelenségről.
A bozót miatt a legkedvezőbb időpont a láda felkeresésére a vegetáció- és hómentes időszak lehet. Nekünk a rejtéskor ebből csak a vegetációmentesség volt meg, nem akármilyen kaland volt keresztülvágni a sűrűjén a sokszor 60 cm-es hóban.'
Állapot: kereshető
1 játékos jelölte kedvenc ládájának
-
történelmi nevezetesség, várrom, épület
+
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
+
különleges látványosság, helyszín
-
speciális koordináta-érték vagy magasság
-
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
-
település belterületén van a láda
-
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
-
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
+
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
+
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
-
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
-
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
-
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
-
gyerekbarát láda
+
igénybe veszi a cipőt, ruhát a környék (csalános, bogáncsos, sáros)
+
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
-
sötétben is érdemes keresni
-
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
-
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
-
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
Tetszett a hely, itt sem volt különösebb nehézség, lényegében ugyanaz vonatkozik erre is, mint a GC7KOP multira. Talán a legjobb választás a kora tavasz, vegetáció még nem robbant be, ill. a kilátás is jobb.
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v4.2.5]
Rejtélyes dolgok történnek itt.
Az eredeti ládát - ami egy ideig nem volt meg - összetörve, a szikla tetején álca nélkül találtam, benne annak a ládának tartalmával amivel korábban ezt pótoltam.
Mérsékelendő a további mágikus eseteket, mostantól egy geokavicsot kell keresni.
Ezt a fajta virtualizálást legkevésbé sem érzem "a rejtés leromlásának", mint ahogy a figyelmeztetés szól.
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! kb 40 percet kerestem... végül rejtés nélkül egy kődarabbal beszakítva, eldobva találtam meg... A rejtőt próbáltam hívni de nem sikerült elérni.
Bizony, ez egy ilyen sport, hogy a ládagazda vagy felveszi a telefont, vagy nem, nem vagyok összenőve a telefonommal, többnyire itt pihen az asztal sarkán, én meg bármerre kolbászolok...
De ha felvettem volna akkor sem tudtam volna többet mondani minthogy ott van a nem túl nagy szikla északi oldalának tövében. Ráadásul két doboz is van, mert egyszer én sem találtam meg, és kitettem egy újat.
Miután nem találtad meg, a karbantartásra vonatkozó jelzés logikailag hibás, így kikapcsolom.
"Nem találtam meg" logot nem lehet jóváhagyni, tegyél fel "jelszó nélkülit"!
Erre szembejött egy kedves nyugdíjas néni, aki az erdőben lakik és a férje volt a helyi erdész. Itt születtett egy közeli házban és most a Covid miatt lakik kint a vadonban. Apukája és a nagypapája is vadőr volt itt. Juci néni megmutatta a titokösvényt . Közben elmesélte , hogy itt járt pár éve a medve is a kertjében.
45 percig kerestem a ladát , mert a korabbi bejegyzésekben írták, hogy máshova lett áthelyezve. Közben mindent kiìrtottam.
A ládagazda sosem veszi fel:-) Így most sem.
A korabbi megtalálók nagyon kedvesen segítettek.
De nincs itt a hatalmas láda.
Elvitte a maci.
Mikor leértem a Juci néni mondta, hogy magánterület az egész.
A tulajdonos vadász nem szereti a kirándulókat és a siklóernyősöket, mert zavarjuk a vadakat. Lehet ő vitte el.
Karcolás nélkül megjártam.
Juci néni háza a harmadik fotón.
Ui: Becko,
Nyilván azért hívtlaka, mert volt nálam csereláda. Csak a jelszót szerettem volna beleírni.
Köszönöm a rejtést!
A GC7KOP második pontja után jöttünk fel a rejtekhez. Utak nincsenek, de a ritkás hegyoldal és a vadcsapások azért járhatók. A ládát kis keresgélés után KP1965 meglelte. Érdekes perspektívából volt látható a Nyikom és a kilátó. Köszi a rejtést! [Geoládák v3.12.2]
A GC7KOP útvonalába illesztve, annak a 2. pontjától jöttem fel, minden gond nélkül. A dobozt felnyitva és a rejtekből kipiszkálva találtam, gondolom vmilyen állat kapta ki, de nem talált benne semmi érdekeset. Nagyon élveztem a túrát, a játék korai időszakára emlékeztetett.
[g:hu+ 2.7.14]
Újra itt sirgalahad társaságában! Jubileumi geocaching versenyre menet kirándultunk erre egyet. Én csak kísérő státuszban voltam jelen. :-)
Meglehetősen "bonyolult" a terep! Legutóbb télen jártam itt. Akkor sem volt egyszerű a megközelítés, de most kifejezetten nehéz volt. Út nincs sehol, a sűrű bozótosban meglehetősen nehézkes az előrejutás. De azért nem lehetetlen.
Mátrai túra alatt kerestük fel a ládát kitkat0123-mal. Hu-s és com-os ládát se hagytunk megtalálás nélkül. Kellemes napsütéses időben kirándultunk a Muzslára és a Nyikom-bércre. Lefelé ezt a ládát is felkerestük. Tetszett a hely.
Köszönöm a rejtést!
GC7KOP 2. pontja után másztam fel a sziklákhoz. Keresgéltem, majd a rejtővel is beszéltem, de a ládát nem találtam. Mivel a napi 30km és 2000m szint után már elég kimerült voltam, így negyed óra után feladtam.
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! A 7kop láda második állomásától nagyjából légvonalban sikerült eljutni a ladához. Egészen jól sikerült kikerülni a dzsindzsát. A láda közelében egy egész vaddisznó konda pihent. Amikor odaértünk nagy dübörgéssel elcsörtettek. Kalandos lada ez is a környezőkkel egyetemben:) Csodas a panoráma. Köszönjük a rejtést. [Geoládák v3.3.2]
A GC7KOP pontjai közé jól illett, és hát az volt a legszúrósabb. A szikláknál előbb csak 1 "emeletet" másztam le, de aztán rájöttem, hogy kettőt kell. Anettnori-nak köszönöm a bozótirtást, még látszottak a levágott vadrózsa ágak.
A ládákat összevezettem, most már mindkét logbookban az új, szám-nélküli jelszó van.
Érdekes hely, de egyszer elég volt, sok a dzsindzsa.
A nap fő célja az utolsó hiányzó mátrai forrásos láda (GCMF01) begyűjtése volt, hogy utána indulhassak a bónusz ládáért. Ehhez persze a környező rejtéseket sem hagyhattam figyelmen kívül.
Muzslapusztai parkolással valamivel reggel 7 előtt indultam. GC7KOP-1, GC7KOP-2, GCMagn, GC7KOP-3, GCGRTV, GCNyik, GCMF01, GC3KOP sorrendben kerestem fel a még hiányzó pontokat, majd a piros jelzéseken értem vissza fél 1 tájékán. Remek kör volt, 18 fokos hőmérsékleti kezdéssel és 34 fokos zárással.
Ehhez a rejtéshez segítséget is hoztam. Az előző logok alapján a metszőolló alapfelszerelésnek tűnt. Így is lett. Mindkét láda jól van, együtt a helyén.
Nagy esőzés után illetve a Hétvezér koporsója multi közben lett útba ejtve a sziklacsoport, viszont nem sikerült megtalálni se a régi se az új ládát. Rohamosan sötétedett, így két fénykép készítése után elindultam lefelé már. Így a mellékelt képek alapján kérem elfogadni a találatot. (ui.: a képeken látszik a nélkülözhetetlen fegyver, a METSZŐOLLÓ) !!!! :D
Ládázás Bobbal.
Megtaláltuk mindkét ládát, épp egy méterre voltak egymástól. Így a két rejteket egyesítettük, az új ládát is a régi helyre helyeztük át, mert a régi láda nem fért volna bele az új helyére. :-) Köszönjük a rejtést!
Frankie Family-vel közösen mindkét ládát megtaláltuk, egy méterre voltak egymástól.
A Rejtőt nem értük el telefonon, így a két dobozt egymás mellé helyeztük a régi tágas rejtekbe.
Az odajutás komoly bozótharc volt a GC7KOP 3. pontjától, de meglepetésre a GC7KOP 2. pontjáig szinte sétaút vezetett. Igaz onnantól a GC7KOP 1. pontig megint közepes méretű vérfürdő alakult ki.
Tényleg csak elszántaknak! :-) Köszönjük a lehetőséget!
Megtaláltam! Nem volt ideális a Z+-ról az átmászás. Hála Istennek valószínűleg a régi ládát találtam meg! A Rejtőnek elküldtem a jelszó fényképet. Az út feliratú fánál fordultam neki a gerincnek. Nem sikerült jó beindulást találni. Jégpálya szinten csúszott. Teteje szárazat mutatott de fél centivel alatta vizes volt. Estem buktam, bujkáltam a gerincig. Nem akarok rosszat írni, de az utolsó 250 méter tanúsága az utsó két kép.
Télies körtúra a Mátra nyugati bércein sok találattal.
Nem volt olyan szörnyű, mint amire a leírások alapján számítottam. Én is a majdnem toronyiránt útvonalat követtem: 7kop1-7kop2-magn-7kop3 sorrendben. A magn és a 7kop3 között erszkedés közben érdemes a völgyfő felé tartani. A fák alatt mindig kevesebb a bozót!
Még júliusban találtam meg a régi ládát a comos ládaoldal alapján, így a jelszó módosításáról is csak utólag értesültem. A fénykép alapján kérném a megtalálás elfogadását. (A ládától kikecmeregve jöttem rá, hogy a jelszót már megint elfelejtettem lefotózni, így kis kacsómra írtam fel.)
----
A muzslai üdülőktől indultam két siklóernyőssel egyetemben, előtte egy kis kitérővel a muzslai ládához. A várt dzsungelharc nem is maradt el, a völgyön elég erős közelharcot kellett vívni a növényzettel. A műholdkép figyelésével azért sikerült eltalálni a kevésbé sűrű szakaszokat és sikeresen megtaláltam az Ólom-bércet is, ahol már könnyebben lehetett haladni.
A kaptató közepén szúrtam ki újra a siklóernyősöket két bérccel arrébb, épp a felszállást készítették elő. Nem vártam meg mire felszállnak, így inkább elindultam a láda felé, miután meguntam a csodálatos kilátást. Könnyen megtaláltam a ládát és a megbolondult iránytűt.
A tetőre felkapaszkodni már szinte gyerekjáték volt, addigra a siklóernyősök is felszálltak, hol kicsit magasabbra, hol alacsonyabbra szállva. Kirándulhatunk mi bármilyen magas hegytetőkre, de olyan kilátásunk nem lesz mint nekik! Kicsit irigykedtem, na.
Muzsla felé leereszkedve a siklóernyősök is szépen leszálltak, tőlem nem is olyan messze. Jót kirándultunk együtt, mégis külön - ők a levegőben, én a földön.
A Gortva kilátó-menedék hely felől, az esti felhőszakadás után csurom vizesen. A régi NAGY méretű dobozt találtam meg, nekem ide mutatott a megadott koo. Egy jó nagy méretű,lapos szikladarab takarta el az üreget.Épp csak két újjnyi rést hagyva. Alig bírtam elmozdítani annyira "begyógyult" a helyére. Kicsivel a sziklafal alja felett.
Ma egy 15km-es, de szintben bővelkedő láda gyógyító-ellenőrző túrán GCMUZS, GC7KOP, GCVKB, GC3KOP, GCNYIK, GCMAGN rejtéseket kerestem fel. A hatból 4 helyen dobozt kellett cserélni, vagy pótolni.
Nem gondoltam volna hogy egy ilyen "ahol a madár sem jár" helyről eltűnik a láda, de én sem találtam.
A doboz új, a kilátás a régi, gyertek, csak gyertek!
Mint ládadoki a geoládát utolsó logjai vizsgálata alapján betegre állítottam. Ha van rá lehetőséged, kérlek javítsd. További tudnivalók a beteg ládákról. Üdv: ládadoki
Erősítő túrának indult, végül egy 11 km-es bozótharcos kiképzés lett belőle - aranyjelvényes profik lettünk. :) A 7KOP 3. pontjától jöttünk át egyenesen, egész vállalható volt az út. A láda sajnos hosszas keresés után sem került elő. A korábbi fotók alapján jó nagy bödön volt, a valószínűsíthető helyét meg is találtam egy szikla alatt, de a luk üres volt, a doboznak pedig nyoma sincs. A mágneses szikla legalább működött. :)
A GC7KOP keresése közben a GC7KOP-2. ponttól felmentem a mágneses sziklákig, de a ládát nem találtam, pedig kis túlzással minden szikla alá benéztem. Kérem a csatolt track alapján fogadd el a megtalálást.
Vonattal és busszal jöttem Szegedről a környező ládákat megkeresni. Pásztón szálltam le és onnan gyalogoltam fel a nehéz hátizsákomat cipelve. A GC7KOP pontjai között próbáltam megtalálni a ládát, de hosszas keresgélés után sem sikerült. Háromszor másztam le a sziklák alá, mindent tűvé tettem de nincsen meg. Mivel voltak nemrég megtalálások lehet, hogy ott volt az orrom előtt és csak én nem láttam.
Nagyon sajnáltam, pedig főleg ezért jöttem el.
A mágneses sziklákra ráhelyezve az iránytűmet, tényleg kitért. Mint olvastam a sziklák magas ,,magnetit" tartalma miatt.
Lehet, hogy nekem sikerült jó irányból közelítenem de nekem nem tűnt olyan vészesen bozótosnak. Igaz tájfutó lévén elég gyakran járok ilyen helyeken.
Innen tovább mentem a mai maradék ládákat megkeresni és az éjszakát fent a Gortva kilátóban töltöttem. Jól tettem, hogy nem a sátrazást választottam mert egész éjjel szakadt az eső. Másoknak is javaslom a kilátót alvás céljából mert nagyon egyedi és hangulatos.
A képek alapján kérném a rejtőt a találat elfogadására!
Gyönyörű időben.
Legalább 1 órát kerestem a ládát, de nem találtam meg. Biztosan pont az alá a szikla alá nem néztem, ami alatt volt. Pedig a véremet adtam, nem is keveset. A rövidnadrág-rövid ujjú póló páros biztosan nem erre a terepre való, de hát mentem még máshová is. És nem is tudom, milyen ruha való ide. Talán páncél öltözet. Becsülettel kúsztam-másztam, szerintem minden sziklát megnéztem, de végül a 20. kullancs levétele után nem küzdöttem tovább. Majd ha feltettem a képeket, kérem a rejtőt, azok alapján fogadja el megtalálásnak ottjártamat.
P.S.: Most látom csak a rejtői képet a láda helyéről. Megtévesztett egy korábbi log, én ennél lejjebb kerestem. :(
Megtaláltam. [g:hu 1.5.1w] [wapon beküldött szöveg] GCMUZS - GC7KOP/1 - GCMAGN - GC7OKP/2 - GC7KOP/3 - GC3KOP - GCNYIK útvonalon keresgéltük a feleségemmel a mai napon a ládákat. Nekünk nem esett nehezünkre a ládát megtalálni, de az idejutás az nagyon brutális. Mi föntről érkeztünk vagy 500 méter bozótharc után, egyáltalán nem volt kellemes. Nyáron rövidnadrágban, pólóban lehetetlen a megtalálás. Csak vadcsapások és sűrű bozótos van erre.
nem találtuk elég nagy hó volt talán azért de sokat dolgoztunk érte (fetrengtünk ) mínuszok röpködtek. A sziklát megmértünk magnetométerrel képet mellékelem, talán más is kedvet kap. Mi azért majd jobb időben vissza megyünk mert bántja a csőrünket.
Kiadós túra a Nyugati-Mátrában Ágasvártól Pásztóig. A nap utolsó találata, már kicsit fáradtan. Bár a GC7KOP második állomásától szinte gyerekjáték elnavigálni ide, de a láda megtalálása feladta a leckét. Kb. fél óráig kutattam erre-arra, míg nemcsak egy, hanem két szintet ereszkedtem le, és így végre megadta magát a rejtek. A láda szép tiszta, és a mérete is tekintélyes. Jóleső érzéssel vágtam neki az ereszkedésnek, nem tudván, hogy a pásztói földútig még vár rám egy kis bozótharc. :)
Köszönjük a rejtést!
Az ötvenedik ládánk ez. A TB-t visszük tovább!
Embert próbáló, lelket emelő láda. Régi terv volt, megvalósítottuk. Soha ne add fel az álmaidat! Hárman értünk célba, Matuska első ládáját találta meg GPS nélkül, feküdt rajta egy órácskát, mire mi utolértük...
Vadálatokkal nem találkoztunk rajtunk kívül. A log füzet olvasásáért is már megéri felmenni! Nagyon jókat kacagtunk... :-))))
Utána jól esett a "Jutalom a nap végén" a Rózsa presszóban. :-)
Mivel csak a délelőttöm volt szabad, nem tudtam indulni a Pásztó TT-n. Azért meglátogattam a környéket és levadásztam a ládáit. Indulás Múzslapusztáról, útvonal: GCMUZS-7KOP/1-MAGN-7KOP/2-7KOP/3-NYIK-3KOP-VKB, majd vissza a piroson Múzsla-nyeregig és le a piros háromszögön.
Hét vezér koporsója második pontjától pár méteres laza sétával.:-) A láda adta magát, a panoráma meseszép volt, látszott a Tepke, Szanda vára, Naszály és még sok sok szép hegy. Kipróbáltuk a ládában lévő iránytűt, ha már benne van, és tényleg jó mágnesesek azok a sziklák.:-) Sokat azért nem időztünk, hisz várt a hét vezér koporsója multi ládája.:-)
A cointot kivettem, megsétáltatom, hagytam helyette egy TB-t, hogy az utánam jövőnek is jusson valami.:-) A TB-t csak az vegye ki aki a com-on is hajlandó bejelenteni, hogy kivette!!!
Fentről közelítettem meg a helyet, éppen hogy csak járható ösvényen...
A láda hamar meglett. A benne lévő iránytűvel azonnal ki is próbáltam a hely "vonzerejét"...
[In:TB13J04]
GC7Kop 2. pontja után bónusz továbbmászás. Különleges a hely, nem is a mágnesesség(?) miatt. Teljesen jól megközelíthető,nem volt bozótharc és a láda is könnyen meglett. Köszi!
Ma kemény túra ígérkezett a felkeresendő ládák kapcsán, fel is készültünk kellőképpen, így nem ért bennünket meglepetés. A GC7KOP 2. pontja után ide már könnyedén kapaszkodtunk fel. Köszönjük a rejtést.
Nagy melegben, nyakig beöltözve, sokszor négykézláb, igazi élmény volt a megközelítés és a távozás. A tartozék iránytű hiányzott, így a sajátommal ellenőriztem, hogy bolondítják meg a sziklák. Köszönjük!
GCMUZS, GC7KOP, GCMagn egy nekifutásra. Jó hogy a lányokat nem hoztuk, velük a turista úton is nehéz, itt pedig ilyen nem nagyon volt. Láttunk muflont, és a vaddisznók sem messze szaladtak el mellettünk.
Tegnap láttam meg ezt a fekete pöttyöt a gondosan kiszürkített Mátra térképemen, és mára ez is szürke lett.
Hasznosról indulva, majd a GC7KOP-2 leírásában javasolt megközelítéssel alulról értem el, és felfelé a főgerincen keresztül tértem vissza.
Egyértelműen alulról könnyebb -majdnem akadály mentes- a megközelítés, fentről számíts négykézlábas csipkebokor harcra.
A nehéz terepet tovább színesítette a -15 fokos, erős szélben vízszintesen eső hó.
A jelszó első felét beütöttem a gugliba, és meglepődve olvastam az eredményt, sosem hallottam róla.
Lelcache keres, de sajnos nem talál, a baj az, hogy mi, akik már korábban megtalálták a ládát (macikupac és jómagam) sem tudtunk segíteni.
Jómagam másodszorra járok itt. Amikor először kerestem és kiértem a gerincre - emlékszem - azt gondoltam, hogy ez jól megvan, érdekes volt ugyan, de többet biztos nem fogok ide jönni... nos tévedtem :)
Aránylag kevés véráldozattal jutottunk el a sziklákig. Elég sokat túrtuk a havat, de nem sikerült rátalálni, pedig velünk volt Mikulás és macikupac is, akik korábban már megtalálták.
Most, utólag végignézve a logfotókat, vélelmezem, hogy a láda egy sziklaszinttel lejjebb van, de azt a sziklát a hó miatt nem is láttuk. Innen a Hét vezér koporsója láda 2. pontjára repültünk rá, egy fokkal talán nagyobb dzsindzsát legyűrve.
Miután leküzdöttem a toroczkói élményeket idéző muzslapusztai bekötő utat az útbaigazító nyilaknál letettem az autót és elindultam egyenesen felfelé. Használatban levő és használaton kívüli (néhol enyhén benőtt) földutakon gyalogolva értem el az utolsó ház feletti N 47° 53.843' E019° 44.652 (426 méter) koordinátájú pontot, ahonnan mindkét közeli ládika viszonylag egyszerűen megközelíthető!
Bal kéz felé leereszkedve (kb. 25-30 méter) magánterület sértése nélkül a Tudo által publikált útvonal hídjához juthatunk, amely elvezet az 5-ös számú vadászlesig. A többit lásd ott!
Ezt a felfedezést már visszafelé tettem, mert odafelé a Magpet által nem javasolt megközelítést választottam, azaz tovább mentem a földúton felfelé, majd amikor a műszer már erősen balra mutatott felmásztam a gerincre. A rejtek természetesen a következő domborulaton volt, de felfelé kerülve a most még egész tűrhetően járható vadcsapásokon viszonylag könnyen átjutottam a célterületre.
A ládikában elhelyeztem egy (már sokak által hiányolt) a láda tartozékának szánt iránytűt, így a továbbiakban ellenőrizhető a sziklák mágnesessége. Nekem nem tűnt mágnesnek, de nincs kizárva, hogy rosszul mértem!
Visszafelé megcéloztam a fentről is jóllátható vadászlest és addig jöttem szintben a sziklás domboldalban, amíg alkalmas átkelőt nem láttam a túloldalra. Szerencsém volt, pont a leshez vezető ösvényre jutottam.
Nyikom Starthelytől jöttem át, keresztülvergődve a Z+-ra, ami után csak rosszab jött. A meredek hegyoldalban szlalomoztam a csúszós sáron, nem egyszer a sár jött ki győztesen. A bokrok is megpróbáltak visszatartani, a képen látható nadrágom ráment a küzdelemre:)
Végül több sebből vérezve még a ládát sem találtam meg könnyen, köszönöm az Endrei team segítségét a helyes irányhoz.
A kilátás szép, a mágnesességet nem teszteltem, bár engem nagyon húzott a föld:)
Élmény volt, köszönöm!
Ok [wapon beküldött szöveg]
Pásztó felől sétáltunk először a GCNYIK-hoz, majd onnan megpróbáltunk út hiányában egy szintvonalat követve eljutni ide. Ez többé-kevésbé sikerült is. Természetesen szúrós bokrokból jutott nekünk is bőven. Érdekes, hogy a Nyikomnál, és az oda vezető úton is szép tavaszias idő volt, míg errefelé havas télies volt a táj.
A láda könnyen meglett, kicsit kifújtuk magunkat, majd indultunk vissza az autónkhoz.
A starthely árnyékában nem tudom, jó ötlet-e ide ládát rakni. Persze a különleges kövek miatt igen.
A kilátás jó, de a törpejárás a kikerülhetetlen dzsindzsában kicsit megviselt.
Mátrázás 04.Csapatépítő tréning legnehezebb állomása;azt kaptuk ami írva vagyon.Nem ígérhetek mást csak vért és könnyeket;mindezt hétrét görnyedve...Jó kis móka,de ott nehéz ezt felfogni!
A Starthelytől ugyanazon az úton távoztunk, ahonnan érkeztünk. A Nyikom-nyeregtől a Z+ jelzésen ereszkedtünk a kilátópontig, itt egy "balra át"-ot követően előbb leereszkedtünk az egyik, majd felmásztunk a sziklákat rejtő oldalgerincre. Sokkal rosszabb terepre (értsd: nagyobb és áthatolhatatlan bozótosra) számítottam. Fent némi pihenővel egybe kötött ebédelést hajtottunk végre. Úgy döntöttünk, hogy visszafelé a P sávot célozzuk meg és iránymenetet produkálunk a gerincen. Nos, ez az út sem jobb annál, mint amin érkeztünk, de nem is rosszabb. Ha most, a bozótos erejének teljében végülis komolyabb véráldozatok nélkül megúsztuk, akkor lombmentes időszakban sem lehet komoly megpróbáltatás. Mityó egy darabig ücsörgött a sziklákon, de utána sem tapadt hozzá a mágnes.
Laza, drive-in találat. Lehúztuk az ablakot, s logoltunk!
S amúgy? Szörnyű! De tényleg az! De valahogy úgy szörnyű, hogy amikor olvastam a ládáról, rögtön arra gondoltam, hogy oda el kell menni. Keresés közben aztán káromkodtam jó kedvvel-bőséggel, nem is annyira a terep (azért annak is jutott), hanem a GPS miatt. Mert mutogatott ám a völgyben össze-vissza. S magamnak is, mert amikor kütyü van, nem szoktam olyan alaposan készülni, mint amikor műszer nélkül keresgélek. S most is, ha hozom a részletes Mátra térképem, vagy nyomtatok Garmin-térképet, akkor gond nélkül megvan az Ólom-tetőről az Ólom-bércre vezető "út". Merthogy valóban egészen jól járható ösvény vezet végig a bércen, ha a piros sáv felől közelítesz. Persze akkor is ismeretséget kötsz a kökénnyel, galagonyával, vadrózsával.
A kezemben csalódottan nézegettem a tájolót, de aztán rátettem a sziklára, s akkor már működött a (para)mágnesesség.
Megvan! Mátrakeresztes felől piros kereszten, majd a piroson és a zöld kereszten, végül a bozótosban. Nekünk úgy tűnt, igen kitaposott ösvények vezetnek mindenütt, így csak itt-ott kellett utat vágnunk magunknak. Azért az utolsó néhány száz métert jó egy óra alatt sikerült teljesíteni. Szerintem is egy kicsit túlbiztosított a rejtés, de így legalább nem tűnik el. :) Iránytűnk nem volt - azt gondoltuk, aztán rájöttem, hogy a telefonomban van. Így alkalmunk volt tapasztalni az anomáliát. Klassz volt. Közben néztük a Nyikom hegyről elstartoló ernyősöket. Aztán a nagy tömegre való tekintettel úgy döntöttünk, oda ma nem megyünk. Viszafelé már jobbak voltunk, a gerincen mentünk, ameddig csak lehetett, utána pedig ahol lehetett. Végül nem egész fél óra alatt sikerült visszatérni a piros jelzésre. Némi véráldozat árán, de megvan!
matrakeresztes-szurdokpüspöki séta közben piros csikról 811 m ut nélkül a végén a leirásokban emlegetett vaddisznó csapások a tüskés bozóton keresztül. senki sem tulzott, tényleg gáz, már régen kényszeritettek térdre, ma megtörtént. a kilátás sem tudott vigasztalni, azért kössz a megméretettést.
Nagyon nagyot szivtam ezzel a ladaval. GCJAJU-tol jottem at ide, de mar GCJAJU utan fel oraval fel kellett tennem e fejlampat es meg tobb kilometerre voltam a ladatol es a kocsitol csak tavolodtam, tavolodtam. Sajnos a turistautak nem a legrovidebb uton mennek, ezert letertem egy jeloletlen foldutra ami jo iranyba vitt, arrol akartam atmenni egy masik turistautra. Mint utolag kiderult ez egy rossz dontes volt.
Szoval GCJAJU-tol S-en, majd Z+-on indultam es mindenkinek azt ajanlom hogy ne terjen le a Z+-rol. En balra letertem hogy atmenjek a Z-re, ami egy patakmederben ment, kb 100-szor keltem at a patakon es maga a turista ut is annyira elhanyagolt volt, mintha az utobbi 1 evben csak en jartam volna arra. A terkep mutatott egy foldutat, arra mentem igy jutottam egy fakitermelo bazishoz. A farakasok kornyeken elegge elbizonytalanodtam, mert egy szal turistajelzest se lattam, jobb ottlet hijan arra mentem amerre a terkep vezetett. Hamarosan rajottem hogy az erdeszek kivagtak az osszes fat, ergo a turista ut is eltunt. Nagyon sok szintkulonbseget kellett mennem, de felertem a gerincre a hol a Z+ es P kozos szakasza vart. Huhhhh.
Szerencsere volt nalam flakon, ha nem tudtam volna rendszeresen inni a patakokbol, kenytelen lettem volna feladni. Utkozben sok ozet, rokat lattunk, meg is kellett kotnom a kutyam nehogy kivancsisagbol meghajtsa oket.
A ladahoz kozeledve az ut lefele vezetett, aminek nagyon nem orultem, mert tudtam hogy vissza kell majd jonnom, amikor egy szintre erkeztem a ladara es nem talaltam utat, eloszedtem a leirast, akkor dobbentem egy nagyot, mert a leiras szerint ut nem vezet a ladahoz es csak most kezdodik az igazi szivas. Ekkor mar kb este 9 volt, a kocsimtol 5 km-re kerultem. Ez az utolso asszem 200 m nagyon gaz volt, gornyedes, csuszas, maszas. A kutyamnak meg szerencseje volt, mert o csak kb fel meter magas vigan elfert a vaddiszno csapasokban. Altalaban arra mentem amerre a kutya, eleg sokszor megerzi a jo utat. Raadasul az is elbizonytalanitott hogy magnesen helyre megyek, ami megbolondithatja az elektronikus iranytumet a GPS-sel meg nem tudtam a borokabokrok miatt olyan gyorsan mozogni hogy jo iranyt tudjon mutatni. A ladat hamar megtalaltam, pedig jol el van dugva. Pihentem egy picit, jol megneztem az ejszakai pasztoi kilatast, majd indultam vissza, mert mar este 10 volt. Visszafele nem mertem a borokabokrok fele menni, mert elegem volt beloluk, raadasul tobb bokor rofogott is. Azt meg nagyon nem akartam hogy egy alagutban egy disznoval talaljam szembe magam. A kutyat is megkotottem, sot tobbszor elovettem az eletvedelmi vadaszkesemet is.
Lefele a bokrok hataran mentem, ami termeszetesen rossz iranyba vitt, de hamar talaltam egy foldutat, amin ha rossz iranyba is, de tudtam menni.
Ez a foldut a N47 54.801 E19 44.060-nal talalkozik a Z+-val. Innen indultam vissza a kocsihoz Matrakeresztere az eppen felujitas alatt levo Vadaszkastely bejaratahoz, ami ekkor legvonalban 6,5 km-re volt tolem es felfele kellett mennem... Elmentem a GCNYIK mellett, mert annak ellenere, hogy talaltam par sarga szalagot, amit a leirasban emlitenek, nem talaltam bevezeto borokabokor mentes utat es bokrot nem akartam tobbet latni aznap.
P-n mentem, majd attertem a P+-ra hogy utba ejtsem a GCVIDR-t, amit sajnos nem talaltam meg. Kb 20 percig keresgeltem a vizesenel, de ekkor mar nagyon faradt voltam, nem mertem minden sziklat megnezni a sotetben. Matrakeresztesen at kellett gazolnom a patakon es kiertem a foutra, amin mar csak el kellett mennem a kocsiig. Mar elmult ejfel mire a kocsihoz ertem, majd elvezettem Csecsere a szallasomhoz.
Ez egy igazi tuleloturanak sikeredett....
Mátrakeresztesről indultam és az Ólom-tetőről ereszkedtem le a ládához, majd ugyanide másztam vissza. Volt bozót, de egyszer sem kényszerített térdre. Véráldozatot sem hoztam, mert a gerincen főleg fagyal van és kevés a szúrós bokor.
Újra itt! [wapon beküldött szöveg]
Radpeter szervezte kirándulás L@zy szállítmányozásával, Bal3 és SagiK társaságában. :o)
A muzslai ládától jöttünk át ide. Mivel én közel másfél éve már jártam itt és ismertem a környezetet, nem javasoltam az onnan való megközelítést, de társaim leszavaztak. Aztán megbánták, de már késő volt! :o)
Ez az "út" jelentős, negatív irányú hangulatválozást hozott Társaim életébe, igaz volt olyan pont, amikor már én is feladtam volna, de már nem volt értelme visszafordulni.
Amikor a ládától távozóban javasoltam, hogy azon az úton menjünk le, amin először jártam itt, megint leszavaztak, mondván, hogy másik irányba járhatóbbnak tűnik! Néhány-száz méterig valóban járható volt, de aztán ha lehet még rosszabb volt, mint idefelé jövet! :o(
Végül is több sebből vérezve, jelentősen kimerülve, de túléltük! :o)
Ezúton is köszönöm szépen L@zynek a szállítmányozást, radpeternek a útitervet, a Többieknek pedig a Társaságot! :o)
Na ez az é hibám! Miért hallgatok másokra. El kell olvasni a ládaleírást és nem ide jönni. Pont.
Nekem a gc a kellemes időtöltésről szól, jól érzem magam a bőrömben.
Itt ez nem áll fent, a bőrömet letépte a sok tüskés bozót. 2 óra harc a fel és a lejutás, 10-15 sebből vérzem, tüske a körmöm alatt, ruhám két helyen szakadt el. Ez nem volt jó. Soha többet még hasonló helyre sem megyek. Elrejtek egy patkómágnest a szomszéd kerti padja alá, majd ott gyönyörködöm micsoda ördöngős jelenségekre képes a magnetit.
:-(
O.K.! [wapon beküldött szöveg]
A Mátra nyugati bércein.
Én mondtam, hogy utólag jó élmény lesz de közben...?
A GCMUZS felöl jöttünk, sokáig a szomszédos gerincen, majd bevetettük magunkat a csalitosba. Nagy morgások közepette, több seből vérezve sikerült a láda közelébe kerülnünk, közben többször felriasztva egy-egy a közelünkben megpihenő nagyvadat. Nem volt semmi a hanghatás, ahogy egy több száz kilós állat robog le egy-két tíz méterre tőlünk.
Lefelé a könnyebb utat választottuk, fele annyi susnyával, de hasonló hangulatban. Összeszedtük, meg van a pont, de nem kívánkozom vissza!
Muzsla felől jöttünk, a megfelelő utat majdnem megtaláltuk. Tracklogot tudok küldeni, melynek felhasználása:
- ellenségnek: csak erre, így a jó
- barátoknak: messze elkerülni
Mondjuk az első verziós (sokat emlegetett) pándi multihoz képest ez egy laza belvárosi korzózás. Az időjárásra nem lehet panaszunk. Se hó, se sár, se hideg. És ugye januárban a növényzet is kevesebb, így akár azt is mondhatjuk jó dolgunk volt.
Biztos van jobb út is a ládához, csak azt mi nem találtuk meg. A szikla valóban érdekes, és a kilátás is jó.
GCNYIK felől jöttünk. Gondoltuk, mi is jól megpróbáljuk a lehetetlent... de sikerült. Még mindig karistoktól teli a kezünk, lábunk, arcunk...
Odafele a Nyikom csúcstól közelítettünk, hátulról föntről, de elég időigényes volt: 2 óra, és szintben is sokat kellett kaptatni: 100 m fel, és ugyanennyi vissza. Visszafele gondoltuk szintvonalon jövünk, így a dzsindzsás nagy részét is sikerült kikerülnünk. A nyeregről a N47-fok 53,8707 E19 fok 45,6274-nál lévő csapáson kanyarodtunk le, majd a lehetőségekhez mérten szintvonalon mentünk. Valaki ezt az utat már valószínűleg bejárta, mert a fákra nylon zacsikat kötögetett fel. Így egy erdőírtsásos részre lyukadtunk ki(N47 fok 54,2007 E 19fok 46,0490), és fele annyi idő alatt megjártuk az utat.
Szerintünk megéri elmenni, tényleg mágneses a szikla!!
Megvívtuk csatánkat! Félve kerülgettem a ládát már hetek óta, most rászántam a napot. Megizzadtam, jót gyalogoltam, rám szállt a köd, épp' csak nem villámlott. Jó rejtés.
Megtaláltam! Pásztóról a -en fölfelé, a turistaút eléggé vicces, a GPS tartott úton.
A jelzésről ahol 90°-ra 400m körül mutatott ott le a gödörbe, majd föl a meredeken.A meder utáni kb. 70-80m tényleg sűrű,de onnan csak a megfelelő csapásokat követve kell fölnavigálni. Szerintem nem nehéz.
Nyáron a Mátra-gerinc irányából próbáltam, de akkor nem sikerült.
Huhh ez a nap a bozótharcról szólt. Ámbár Pánd után ez már nem volt vészes. Sajna nem volt nálam eszköz hogy kimérjem a mágneses anomáliát. De azért mégis szép séta volt, igazi csendes őszi erdőben.
Igaz az út elején zajongtak a favágók egy igen furmányos drótköteles, hidraulikus, távvezérelt "Erdészeti közelítőgép" névre hallgató szerkezettel.
Hát.... Elolvasva a leírást, meg az előző 1-2 logot, másra számítottam. Komplett bozótharcra készültünk, beöltöztünk, magunkhoz ragadtuk a kést, metszőollót, baltát, jóhogy csak láncfűrészt nem vittünk. Aztán pedig jól elő sem kellett venni egyiket sem. Csak a fotózáshoz került elő a zsákból :)
A vadváltókon simán megközelíthető a hely, mi GCMuzs felől jöttünk. Zöld + felé távoztunk. A távozás nem tartott az ösvényig semeddig se, pikkpakk kiértünk.
mindenesetre tuti jó móka volt, félreértés ne essék, élveztük. Csak kissé "kúszósabb-mászósabb" dologra számítottunk.
Lombban van a kökény semmit nem lehet látni, a váltók sárosak,a megközelítés szinte lehetetlen.Hason való bekúszást az öltözetem nem tette lehetővé,bár szeretem az eféle kihívásokat.
Hamarosan teljes harci díszben fogok visszatérni!
Készültem a leírásból és a logokból, így nem volt meglepetés, hogy utat (ösvényt) kellett találni a ládához, nem mindenütt sikerült, néhol elég nehéz volt, csattogott a metsző olló elég sokszor (egyik kézben GPS másikban metszőolló).
A kilátás jó a hegy peremén. A táj nagyon párába burkolódzott, a távcsövet nem volt érdemes előszedni ma. Érdekesek a sziklák, kicsit napozgattunk, erőt gyüjtöttünk a visszaútra, a piros jelzéshez. Kb. 3/4 óra volt ez a 800m.
Üdv Mr Zerge.
A Nyikom-starthelyről szintben jöttem át. Légvonalban 1,1 km, így kb. 1,7 volt a gerincek-völgyek és a bozótok miatt. A láda közelében épp azon elmélkedtem, hogy a vaddisznóknak alkatuknál fogva mennyivel könnyebb áthatolni a bozóton, amikor tőlem 2-3 méterre egy morcos röfögés hallatszott.
A leírásban megtévesztő, hogy a ládát egy bokor támasztja. Szikla és bokor nagyon sok van itt. A láda valójában két szikla között, egy üregben van. (Mire ez kiderült, sok szikla-bokor párost megnéztem, és 20 percem elment a szemerkélő esőben.)
Az első reggeli busszal Gyöngyösre, onnan a Gyöngyöstarjáni elágazáshoz (07:15). Innen 8 óra alatt 36 km kellemes séta, néha szemerkélő esőben, szélben: Gyöngyöstarján - Kopasz-hegy (GC) - (Tót-hegyese) - (Hidegkúti turistaház) - Nyikom nyereg - Nyikom starthegy (GC) - Mágneses sziklák (GC) - Muzsla - Koncsúr (GC) - Nagy-hársas (GC) - Jobbágyi. Onnan vonattal haza. Rengeteg állatot láttam (embert egyet se): főleg szarvasokat, de őzet, muflont, vaddisznót, fácánt, egy szép nagy ragadozó madarat is.
Na, még ilyet se láttunk! Mármint mágneses sziklát, de a bozotos se kutya!!!
Szurdokpüspöki- Koncsur -Muzsla- Eresztvény- Szurdokpüspöki turán voltunk, Igy kerestük meg a ládát. A Muzslateto után kissé korán indultunk lefelé, ezt nem kellett volna :-)). Vissza már egy jobb utat találtunk, itt alig volt bozotos. Javaslatunk (de aztán ne szidjatok!):
a 47 53.722 19 45.885 -nél induljatok 53.855 45.687 irányba majd 53.849 45.655 majd 53.817 45.604 majd 53.894 45.537.
Az éppen frissen megjelent GCMUZS láda begyűjtése viszonylag könnyen ment, úgy gondoltam érdemes lenne ide is átjönni. A korábbi logokból emlékeztem, hogy elég nehéz jól járható útvonalat találni, reménykedtem hátha nekem sikerül. Hát nem sikerült...
Az előbbi láda miatt már viszonylag magasan voltam a szomszéd dombon. Légvonalban nem tudtam közelíteni a sűrű bozótos miatt, így megpróbáltam felfelé. Így viszont sikerült begyűjteni egy csomó felesleges szintemelkedést. Ráadásul fentről is csak a 2-300m durva bozótharc után találtam rá egy könnyen járható ösvényre. De ekkor már majdnem a célnál voltam.
A rejtés szerencsére nem volt nehéz. Logolás után megcsodáltam a kilátást. Többször és hosszan. (Ki kellett hevernem a fáradalmakat.) Talán ezzel az eggyel volt szerencsém, mert szép tiszta volt az idő, messzire el lehetett látni.
Lefelé viszont valahogy megúsztam. Mintha kevesebb lett volna a tüskés bokor.
Amint az üdülőtelep szélére értem, egy kétségbeesett kessertárssal (Bumika) találkoztam. Ládázás közben lehagyta az édesanyját, aztán elveszítették egymást. Pár perc után szerencsére egymásra találtunk, aztán együtt ballagtunk vissza a kocsikhoz Muzslára.
3/4 a Nyugat-Mátra-Kulisz-Csigabiga-jómagam trió mai túráján.
Csak az a dzsindzsa ne lenne, meg az a meredek, amin feljutni embertpróbáló. Nyugati irányból jöttünk, Muzslapuszta felől, ahová még tegnap rejtett ládát valaki, de mi nem tudhattunk róla, és a koordinátákat tényleg nem is.. :-(
(mire hazaértünk meg is jelent!)
O.K! [wapon beküldött szöveg]
Szúrós, görgeteges, bújkálós, lihegős, útmentes, stb... - szóval szuper! :o)
ÖregTom és Kulisz társaságában vágtunk neki.
Ők már leírták a kalandjainkat, így azt nem részletezem.
Kulisz zerge módjára felszaladt a csúcsra, amíg ÖregTom és én lassan, megfontoltan haladtunk felfelé! :o)
"Út"közben valami karmokkal rendelkező zöldség belém mélyesztette a tüskéit, ezért enyhe vérveszteséggel jutottam fel a csúcsra, ahol egy szikláról nagyot lépve a nadrágom azt mondta: -Reccs!
Ettől kezdve nem volt gondom a szellőztetéssel!
A láda közeléből PMR 4/12-n Saladin9-el tudtunk beszélgetni, Ő éppen a Tábor-hegyi barlang ládádáját kereste. A Távolság: 68 Km :o)
Ezúton is köszönöm ÖregTomnak, hogy itt lehettem! :o)
"Nem könnyű, de finom!" - így tudnám jellemezni legjobban ezt a ládát. A magyar geocaching hőskorára emlékeztet, nincs szájbarágós útvonal leírás - de lehet hogy csak azért, mert nincs is igazán út:)) - és meg kell küzdeni a tereppel, ideértve a domborzatot és a növényzetet is, de a végén a jól megérdemelt jutalom várja a megtépázott ládászt - egy szép kilátás, és a doboz természetesen. Egyszóval nincs ezzel semmi gond, mindenki eldöntheti, hogy bevállalja-e, vagy nem.
De kezdjük az elején: a Nyikom-starthelyen gondolkodtunk azon, hogy onnan kellene idejönni, erre két variáció jött szóba. Az egyik a toronyiránt, de az előttünk járó megtalálók véleménye alapján elvetettük. A másik, ki a Piros sáv turistaútra, majd onnan a Mágneses-sziklákhoz, de ezt is elvetettük, mert az 3 km oda, 3 km vissza, az autó pedig a Nyikom Team leszállóhelyén volt.
Így aztán abban maradtunk, hogy Muzsla falucska felől közelítünk, egész pontosan a térképen Felsőmuzslapusztaként jelzett tanyától, innen csak kb. 1200 méter - légvonalban természetesen. A tanyán ott voltak a tulajdonosok, és nem nagyon örültek hogy megzavarjuk a nyugalmukat, de átengedtek, és még útba is igazítottak, egyben felkészítettek arra, amit már azért sejtettünk, hogy cseppet bozótos lesz a történet.
A második vadászlesről ÖregTom felmászott, és nézett valami tűrhető utat a bozotón át fentről, így egy kicsit visszább mentünk és ott indultunk el egy elég tűrhetően széles csapáson. Itt egy patak bal partjára érkeztünk, majd ahol elfogyott az út, átkeltünk a patakon és nyomás neki a hegynek. Hát ez nem volt semmi, igen meredek volt, az alsó része tele gördülő kövekkel. Inkább eséstüske irányban mentünk, mint oldalazva. Pihenőkkel megszabdalva felkapaszkodtunk a tetőre, ahonnan már szintben voltunk, csak még mintegy 100 métert kellett megtenni a ládáig.
A ládát ezúttal is ÖregTom túrta ki, tényleg lehetne benne valami állandó tartozék, amivel a mágnességet lehet tesztelni. Ezt alkalmas eszköz hiányában kihagytuk, majd némi pihenő után elindultunk lefelé, nagyjából ott, ahol feljöttünk. Nekünk nem volt tragikus a hegy lábától a földútig/vadászlesig tartó bozótos rész, hajlongás nélkül sikerült áthatolnunk rajta. A hegy meredeksége viszont annál drámaibb:)
A tanyánál illedelmesen átkéredzkedtünk, most már kicsit megenyhültek, így kicsit beszélgettünk is. Az utolsó logokat olvasgatva - kb. Mikulástól kezdve - mostanában megnőhetett arra a forgalom, így nem is csodálkozom, hogy zavarják a pihenésre vágyó tulajdonosokat az arra járók. Én azt ajánlom, hogy próbáljátok meg elkerülni ezt a megközelítést, már csak a bozotós, és a hegymászás miatt is, fentről a turistaút (Ólom-bérc) felől ideálisabb.
Közben került ide egy új láda, a GCMUZS, magpet is írja, hogy minél kevésbé zavarjuk a helyieket, és hogy nem igazán jó innen megközelíteni a Mágneses-sziklákat. Érdemes betartani mindkét kérést.
Durva, de magneses!
Barati udvozlettel:
T. Burok David es a stab
[wapon beküldött szöveg]
Muzslán GPS-t néztünk, és kitaláltuk, hogy olyan közel van a GCMAGN, hogy nem szabad itt hagyni. Egy darabig volt út, aztán reméltük, hogy mégis a láda felé fordul. Nem fordult. Aztán jött a vadcsapás: reméltük, hogy valami magasabb állat járta ki, és nem kell majd hason csúszva küzdenünk a borókásban. Alacsony állat járta ki. Aztán az alacsony ösvény is elfogyott. A remény hal meg utoljára, mi biztosan előbb - gondoltuk, de azért feljutottunk a sziklákhoz. Kellemes hely, tényleg megérte! Így jár az, aki nem olvas leírást, csak egy (na jó, kettő) csupasz GPS-szel indul neki a végtelennek. Lefelé kitaláltuk, hogy megleljük a nagyon jó utat... Az imént operáltam ki magamból egy randa nagy tüskét svájci bicskával. :)
Köszönjük, valóban remek kaland volt!
Na ma elmentünk ládát telepíteni a Magpettel. Ha már erre jártunk, és amúgy is fájt a hátam, gondoltam, hogy jó lesz rá egy kis mágnesterápia. Nem lett jó. :) Sikerült egy förtelmes csalitot kiválasztani az odahaladásra, így a sok hajlongástól, földön csúszástól tovább romlott az állapotom. :)
Igencsak tűzött a nap a szép napos hegyoldalra, ahová nem is kellett volna felmásznunk! De azért nem bántuk meg, mert kellemesen lehetett nézelődni, fotózni ezen a hegyen. A feketeleves csak ezután jött...Illetve, még ha leves lett volna! De bozótharc! És fölöslegesen! Pedig Tüdő jól leírt mindent, csak elbénáztuk vadászleseknél.
Igazából ez egy tök egyszerű láda lehetne! Odafelé 500 métert szívtunk a bozótban, - azzal, hogy ez másként úgyse fog menni! (Lásd a ládaleírást!) Visszafelé 5 métert!!! Xar egyenleg. :-(((
Kezdetben Tudo nyomdokain haladtunk, amit rögtön az elején elvétettünk így a Köves bércen kötöttünk ki. Ezután az első lesnél a hegynek fordultunk ami a szintén nem jött be, mert a Csalárda bércre vitt, de legalább jó fotókat készítettünk. Ezután következett a bozótharc, laposkúszás, káromkodás, végkimerülés stb. amig átvágtuk magunkat a térképemen "nem jelzett patak" körüli bozóton, ami persze messze fölkapaszkodott a bérc oldalára is.
Vissza a gerinc vonalában indultunk, majd a fenyves alsó sarkát átvágva a köves oldalon haladtunk. A patak előtt jött az öt méternyi dzsindzsa, majd egy útféle ami a patakmederhez vezetett. A túloldalon a szikla mellett jöttünk fel a vadcsapáson ami kivitt az 5-ös számú vadlestől induló útra. Ezen a vadcsapás kezdete jelölve van egy bokorra kötött műanyag darabbal a lestől nem messze.
Szóval aki nem szeretne véráldozatot hozni annak a vadles, szikla, bozót, köves oldal, gerinc útvonalat ajánlom. Itt az enyhe emelkedőn kivül semmivel sem kell megkűzdeni!
A Pásztó - Hasznos - GCHASZ - Pásztó - Muzsla - Muzslapuszta útvonalon érkeztem bicóval. A logokat átolvasva Fűkocka megjegyzése ragadott meg a legjobban a nyugati oldalról való megközelítésről. Muzslapusztáig a -et követve simán fel lehet nyomni országútival, nem törődve a helyiek megrőkönyödésével, illetve azzal, hogy egyszerűen elmebetegnek néznek egy hegynek felfelé a kőzúzalékon száguldó országúti kerékpárost :-). Mindenesetre Muzslát elérve nem a fanyíllal jelölt Muzslapuszta irányt kell követni, hanem a nyaralósor határában az ültetvények felé egy balost kell venni, majd a földúton kell tekerni felfelé.
Így érkeztem el a Muzsla-puszta 7. sz.-hoz, melyen egyszerűen áthajtva egy nagyon kellemes, füves erdei útra értem. Az út számozott vadászlesek során visz a patakig.
A pataknál elrejtettem a bicót, és itt jött egy kb. 100 m-nyi vaddisznó követés, de nemsokára meredek és füves hegyoldal következett a gerinc tetejéig, azaz a ládáig. A láda azonnal meglett. Mivel semmi sem védte a dobozt, új fekete nylonba csomagolva tettem vissza a helyére.
Főleg a bicóig lefelé sétálva tudtam élvezni a szép kilátást, meg a jó levegőt. A kerékpár rejtekig egy kiemelkedő sziklát megkerülve érkeztem, majd vissza Muzslapusztáig lassan gurulva haladtam. Muzslapusztától Pásztóig eleinte óvatosan fékezve kell engedni a kerékpárt a kőzúzalék miatt, aztán a főutat elérve lehet hagyni, hadd forogjon :-).
A mai két mátrai láda könnyű mozgást hozott ezen a szép őszi délelőttön.
A GCHALD utan a Magneses-sziklak kovetkeztek. Tudtam, hogy nem lesz sima ugy. Autoval sikerult a falu utolso haza elott leparkolni. Innen csupan 1300 m a lada. Gondoltam fel ora max., de tobb, mint egy ora lett. A vege igencsak sisnyajaras lett. A rejtes korrekt, a sziklak erdekesek, de lehetne egy iranytu az amugy igen gazdag dobozban, hogy ki is probalhassuk a magnesesseget. A sisnyajarast leszamitva tetszett.
Érdekes természeti tünemény, és igazi kesser-kihívás a felkeresése! Mátrakeresztes felől jöttünk, ma ez volt a negyedik gyalogos akciónk. Fáradtunk már, annál jobban esett a vaddisznós vidéken talált hűs vízű forrás, ahol feltölthettük palackunkat.
A láda kinyitásakor jeges rémület: egy Ádáz Ládász Sárkány meredt rám! Körülbelül ilyen hatással lehetett Buldeóra a királyok kincsét őrző kobra a Dzsungel könyvében... Szerencsére nem bántott a Rém, haza is hoztam, orjalevest és barna sört kapott vacsorára, és elégedettnek tűnt.
Bujákon dolgoztunk, muszáj volt idejönnöm. A nyikomos láda trackjét nem töltöttem fel, újra meg kellett találnom az idevezető utat. Az utolsó pár száz méterig bringázható, ha kértek, küldök tracket.
onnan már csak egy könnyű kis séta a karcolások, kűzdelmek nélkül. Ki hogy szereti :)
Nagyon durva volt... Rosz helyről indultam neki a piros háromszög felől, így jó messze voltam. Kb. 200m bozótharc (ennyivel jutottam közelebb) után kijutottam a szomszéd dombra... Onnan beláttam, hogy a teteje gazmentes, így a célom az lett, hogy a gerincre feljussak. A legellemetlenebb az egészben az volt, hogy vagy egy tucat nagy fekete légy zümmögött folyamatosan a fejem körül, és ha megálltam leszálltak. Rám. Így maradt a folyamatos mozgás... Igyekeztem fák alatt maradni, és keresgéltem az utat... Egyszer egy visszacsapódó tüskés ág a szemem mellé csapott, még jó, hogy a szemüveg megvédett. Szóval óvatosan... Aztán valami szúrt a szememben, de a sok dörzsölés hatására talán kijött, mert már nem érzek ilyet...
A gerinces történet bejött, így az utolsó 100-150m sokkal egyszerűbb lett. A doboz is gyorsan meglett, bár a rejtés túlzásnak tűnik. Viszont a doboz zacsija foszlányokra van tépve...
Lefelé pedig elhatároztam, hogy utat fogok keresni... Először a piros csík felé indultam, de feladtam, aztán a falu felé. Ha a falu felé megyünk, akkor a doboztól vagy 100m-re könnyedén be lehet jutni a domb északi oldali növényzetébe. Ott a fák alatt haladva szinte minden tüskés bokrot ki lehet kerülni, és egy kis csalánoson át (ami a sok tüskés bokorhoz képest semmiség) egy autónyi széles földútra lehet jutni, mely a falu felé vezet... Elég tüskés mindkét oldala, de nem érdekelt, inkább mentem ezen az úton vagy 2km-t. Elvesztettem közben vagy 150-200m szintet, de nem kellett többet bozóttal harcolni...
És e módon sikerült bebizonyítani, hogy van reprodukálható út, amit a leírás megemlíthetne, aztán ha valaki akar eltérhet tőle és harcolhat a dzsungellel... Szerintem nem az a lényeg, hogy órákig tartson, míg utat találunk a bozótban... Ha igen, akkor pedig vigyen mindenki kisbaltát vagy bozótvágó kést vagy láncfűrészt, ízlés szerint. Szükség lesz rá...
És minél zártabb tüskeálló öltözet, mert nagyon vacak érzés egy nagy tüske miközben tépi le a bőrt (meg a húst)... Brrr...
És tényleg eltérítik az iránytűt a sziklák, bár ez szerintem a nyersvas tartalom miatt is lehet. Egy kesebb kövel játszottam, de semmi vonzást nem látok a kulcsaim felé...
A bozótharcra számítottam, a láda is +van. Mi kell még a boldogsághoz? [wapon beküldött szöveg]
Csatlakozva Attibatihoz: nem ez lesz az a láda, amelyhez minden héten fel fogok szaladni ;-)
De:
- az ötlet jó
- én személy szerint nagyon örülök a minden mátrai és bükki ládának, mert igencsak kevés van belőlük mostanában
- kellenek extrémebb, nehezebb ládák is
A -ön jöttem fel a Pásztó melletti tanyáktól. A -at elérve a nyeregről 1x lyukra futottam és eggyel délebbi (alighanem a Csalárda-) bércre küzdöttem ki magam ;-( Bosszankodásomnak bő 1/2 kiló rókagomba vette elejét ;-)
Tehát egy hegylábbal feljebb (értsd: északabbra) rövid dzsindzsaharc és újabb rókagombaszüret után megtaláltam a helyes ösvényt, amelyen már kényelmesen becserkészhető a helyszín. Jó alaposan el van rejtve a csésze! Szerintem ha csak úgy simán ki lenne téve a sziklára a láda, akkor sem találná meg más csak geoládász ;-)
Jó túra volt, csak a vadkucukat hiányoltam nagyon ;-)))
Visszaküzdöttem magamat a nyeregre, és a Muzslán (803 m) át a Koncsúr ládához mentem.
A Nyikom starthely levadászása után visszajöttem a jelzésre majd Zsorzs tanácsai alapján a Muzsla felé indultam. Az első dombtetőn letértem a jelről és az aljnövényzet nélküli erdőben irányban haladtam a láda felé. Mindössze egy néhány tíz méteres szakasz volt bokros, majd mintegy 300 méterre a ládától kitisztul a gerinc és könnyen el lehet jutni a láda közelébe.
A ládáért ismét be kell mászni a bozótba . A láda egy sziklahasadékban található, tartalma még igen gazdag.
Visszafelé kicsit más utat követtem, az egyik nyerget céloztam meg, aminek közelében sejtettem a jelzést. A visszaútat is különösebb susnyajárás nélkül sikerült megúsznom. Mindenkinek jó szívvel tudom ajánlani a megközelítés e módját.
Utamat a Koncsúr felé folytattam.
A Nyikom starthelyről jöttünk át a mágneses sziklákhoz. Út nem volt, a három völgyön és hegyen keresztül jórészt a vaddisznók csapásait követtük. (Már nem fájnak a sérülések :) A légvonalban mért távolságnak kb. a kétszeresét kellett megtennünk, sokszor már azt hittük sosem érünk a sziklákhoz. Aztán mégis sikerült. A ládát Atos találta meg, nekem addigra már elegem volt a tüskékből, pedig még a vissszaútra is maradt belőlük bőven :) A kiindulási helyre visszatéréshez másik útvonalat válsztottunk, az sem volt sokkal könnyebb. Sajnos a Mátra tele van kullanccsal, 4-et szedtem ki magamból, másik négyet sikerült lepiszkálnom mielőtt belefúrták volna magukat a bőrömbe. Az eddig megtalált 170 ládából azt hiszem ezt volt a legnehezebb megközelíteni, de a sikerélmény kárpótolt a szenvedésért.
Idétlen bozótjárás. Ajánlom ezt a ládát a városi virtuális ládák ellenzőinek!
Pásztóról gyalogoltunk a zöld + jelzésen, majd kommandóztunk a bozótban négykézláb a vaddisznók nyomában. Majdnem 3 óra alatt értük el a ládát. Ha azt mondom, hogy nem érte meg ide eljönni, akkor finoman fogalmazok:-(((( Persze ez MAGÁNVÉLEMÉNY és másnak biztosan tetszik a hely! A Pásztó feletti bokrosban rengeteg állatot láttunk: szarvasok, őzek, de leginkább hernyók! A kökénybokrokat már lezabálták, most éppen az akácfák leveleit rágják. Undorítóak:-(((
Sajnos ideális megközelítési útvonalat nem tudok javasolni, de talán érdemes felmenni a Nyikom-nyeregbe a zöld +-en, majd a piroson a Muzsla irányába folytatni. Az első emelkedő tetejétől kiszintezve irány a láda. Amíg lehet, érdemesebb az erdőben haladni és nem szabad kimenni a bokros részre, mert ott lasabb a haladás. Az utolsó 200-300 m már nem vészes, ha követitek a vaddisznók nyomát. A ládáért le kell mászni.
Távozóban mi is láttunk fehér műanyag szalagokat a Nyikom-nyereg irányába (gergoszedermarcus már említte). Innen a Kopasz-hegyre mentünk, ami nagyon messze van:-((
Sajnos a múlt héten, amíg a Mátrában töltöttük a tavaszi szünetet, nem jutottunk el ide. De ezen a csodálatos, kirándulásra ideális napon szerencsére pótoltuk (és egyébként is, a múlt héten itthon felejtettük a kis iránytüt; ma nem). Mátrakeresztesröl indultunk, mivel szép úton akartunk kirándulni, nem csak célirányosan ládára hajtani. Volt egy-két meredek emelkedö a P -en! Az igazat megvallva a Nyikom starthelyen gondoltuk volna kezdeni, de az apraja által már régóta igényelt pihenö és ebéd után a Z -en elindulva jobban közeledtünk a sziklákhoz, mint oda, ezért inkább ide vettük az irányt. Az erdöben mintha új utakat terveznének kijelölni, nylon szalagokkal megjelölt fák jelzik idönként a követni is érdemes irányt. Így aztán, lekopogom, csak egy-két helyen futottunk bele keményebb szúrós részekbe, pedig igen alaposan felkészültünk. Aztán, amikor felértünk Ólom-bércre, onnan már csak sétagalopp volt a ládáig. Gyönyörü hely! Közben PMR-en még a Csóványossal beszéltünk. A magunkkal vitt iránytüvel a mágneses téreröt mérni nem tudtuk, de az anomália hatását teszteltük. Köszönjük, hogy ide eljuthattunk, ahova geocaching nélkül biztos soha %u2026. [wapon beküldött szöveg]
Hát, nem könnyű. A Nyikomtól jöttünk, igyekeztünk minden jó tanácsot betartani, így csak 200 m-t kellett bujkálva közelíteni.
Visszafelé freddy nyomain (képzeletben) küzdöttünk, nekünk 2 órába tellett (igaz nem volt hó és lefelé). Átkeltünk 2 patakon, 3 dzsindzsán, végül visszaértünk a kocsihoz.
Kellemes kirándulás volt, köszönjük a rejtőnek!
Panka, Peti, Gábor
Még sikerült megcsípni egy dobogós helyezést! Amikor elindultunk persze még az ezüst volt kilátásban. Végül is nem baj, kl friss nyomainak köszönhetően legalább nem kellett órákig keresgélni a ládát. A zöld+ útvonalon próbáltunk jönni, de a jelzések tényleg olyan rosszak, hogy már 2 kilóméterrel a láda előtt a bozótosban küzdöttünk. Végülis teljesen tornyiránt másztuk meg Pásztó felől a hegyet. Az utolsó 500 méter tényleg extrém, de leginkább a fél méteres hó és a meredekség miatt. Megerősítem, a láda jelenleg egy mély sziklaüregben rejtőzik, bokor nem támasztja. A hideg szélben egy gyors kajálás után megindultunk a Nyikom felé.
Örülök, hogy végre egy jó nagy ládát találtam. Kis kocsi ki - porcelán, festett kanál be.
Nem lenne nehéz, ha nem lenne hó, bozót meg szint meg ilyen hosszú táv [wapon beküldött szöveg]
Elég extrém a megközelítés. Már szokás szerint Freddyvel ellentétes irányban megyek rá a ládákra. Na ez sem volt egyszerű. Keresztes felöl a piroson. Jó jelzés a nyeregig, aztán semmi. Amikor már csak 300 m-re voltam, gondoltam visszfordulok: majd függőleges meredély tele tüskés bozóttal, szügyig érő hó (helyenként hason haladtam). A rejtés jó, de szerintem ez egy sziklaüreg, és nem támasztja a ládát a bokor.
Persze, hogy az e célra vásárolt iránytűmet meg a kocsiban hagytam.
Tetszett!
Pasztorol hasonkuszva 50cm hoban. Bozotharc, szel, hideg. [wapon beküldött szöveg]
Nagyon vonzó volt a hely számomra, így gyorsan ki is buszozgattam :) Pásztóról indultam, de a zöld + jelzést követni lehetetlen! Ezt már múltkor is jól megszívtam! Kár, hogy nem képesek felfesteni a jeleket, meg karbantartani a turistautat... :(
Mindenesetre, már Pásztón is kb 2-es a terepnehézség olyan borzalmasak az utak :) Rengeteget keveregtem, vaddisznókkal meg őzekkel is találkoztam. Már rögtön az elején megszenvedtem a bozóttól, azonban az semmi se volt az uccsó 1 km-hez képest :) Feljebb már térdig merültem a hóban, és szó szerint hason kellett kúszni jó sokat... Valóban kemény terep, főleg ekkora hóban. Még szerencse, hogy most nem a futócipőmben jöttem :)
Nagynehezen felértem a csúcsra, és el kezdtem ásni :) Felhívtam a rejtőt is, de jó helyen túrtam a havat :) Meglett.
Visszafelé talán egy fokkal könnyebb volt, bár a bozóttal akkor is meg kellett küzdeni. És nem is akármilyen bozót borít itt mindent! Jó szúrós :)
Végül visszakeveredtem Pásztóra. Összesen 14km volt.
A láda szerintem is sziklaüregben volt, de lehet, hogy csak a nagy hó miatt tűnt így.