[WAP: Hárompontos multi. A doboz a Terézia-kápolna mellett, a N48 08.833 E21 20.084 187m pontban van, egy fiatal akácfa tövében.
Ebben van a jelszó első része, és a másik két pont koordinátája.
AZ ELSŐ PONTON NEM KELL LOGOLNI!!]

A tokaj-hegyaljai borvidéket bemutató ládasorozatunk következő állomása Tarcal.
Kérjük, hogy a jelszót jól őrizzétek meg, a ládasorozat többi tagjához hasonlóan!

A láda
Hárompontos, két kisméretű ládából (12*12*8 cm) és egy virtuális pontból álló multi.
Az első láda a Terézia-kápolna közelében, az úttól kb. 10 méterre, egy fiatal akácfa tövében található, a  N 48° 8,833' E 21° 20,084' 187 m [GCTaSz-1] pontban. Ebben a dobozban van a jelszó első része, a második (virtuális) és a harmadik (hagyományos) pont koordinátája; utóbbi a láda helye, amely légvonalban nagyjából 3 km-re található.
Kérjük, hogy az esetleges illetéktelen megtalálások miatt a visszarejtést mindkét ládánál igen körültekintően végezzétek! Az első ponton nincs logbook, NEM KELL LOGOLNI!

A község
Tarcal a tokaji Nagy-Kopasz nyugati nyúlványának lábánál fekvő település. A terület már az őskorban is lakott volt, ezt a kőkori pattintott obszidián nyílhegyek és csiszolt kőeszközök; a rézkori és bronzkori edények, és egyéb használati tárgyak is bizonyítják. A római korból származó ezüstpénzeket is találtak, emellett szintén jelentős a leletanyag a honfoglalás idejéből.
Anonymus Gesta Hungarorumában található egy legenda, amely szerint Tarcal (vagy Turzul) vezér a területet egy lovas verseny díjaként kapta meg, róla nevezték el a hegyet Tarcal hegyének (ez csak jóval később változott Tokaji-heggyé). Egy 1894-es szőlőtelepítés során a domboldalban gazdag régészeti leletanyagra bukkantak, melynek vizsgálatakor kiderült, hogy a honfoglaláskori sírok közül az egyik egy magas rangú vezér nyughelye. Fölé Turzul vezér emlékművét  N 48° 7,985' E 21° 21,554' 171 m [GCTaSz+Turzul] emelték, mert többen valószínűsítik, hogy éppen a névadó temetkezési helyét találták meg.
A falu történelmének következő fontos állomása Könyves Kálmán király nevéhez fűződik, aki 1110-ben itt tartotta országgyűlését, melyen kimondták: "A boszorkányokról pedig, mivel ilyenek nincsenek, semmiféle vizsgálatot ne tartsanak". E törvénykezés emlékére a Könyves Kálmán úton szobrot  N 48° 7,871' E 21° 20,819' 116 m [GCTaSz+Y_KonyvesK] állítottak 2003-ban.
A falu első hiteles említése egy 1278-ban kelt oklevél, melyet IV. (Kun) László készíttetett, s benne fiának, Tamás comesnek adományozta Luch (Tiszalúc) és Torchol (Tarcal) nevű földjeit. A legnagyobb becsben tartott dokumentum egy 1517-ben íródott urbarium, melyben már mezővárosként (oppidum Tharczal) szerepel a falu. 1562-ben a mind jobban megerősödő református egyház zsinatot tartott a városban, melynek eredménye az ún. tarcal-tordai hitvallás lett.
A Rákóczi-szabadságharc bukása után, a lázadók javainak elkobzása miatt a Királyi Kamara lett a vidék legnagyobb birtokosa. Az ezt követő -1848-ig tartó- időszak nyugalma miatt a város gazdasága és népessége is újra gyarapodásnak indult, a szőlő- és bortermelés virágkorát élte. Ezekben az években épült több, ma is álló épület: a református templom, a zsinagóga, a Terézia-kápolna, az iskolák...
Az 1848-as szabadságharc ennek a fejlődésnek vetett véget: bukása után a császári csapatok mintegy retorzióként a környék településeit kifosztották.
Az 1885-90-es filoxéravész tönkretette a szőlőtermelést, így kereskedelme is összeomlott, erős ipari termelése pedig nem volt. Emiatt a két világháború idején már csak egy elmaradott, szegény falu volt Tarcal.
A település a tokaji borvidék tagjaként 2002-ben a világörökség részévé vált. A község (és egyben a Hegyalja) két legismertebb borászatai a gróf Degenfeld Szőlőbirtok és a Királyudvar. (Elérhetőségeik a Pincészetek oldalon megtalálhatóak.)
Ezen felül ajánljuk a Tokaji weblapot, ahol sok érdekesség olvasható a tokaji borvidékről, a szőlő- és borfajtákról, a bor érleléséről.

Fontosabb épületek, egyéb látnivalók
A XIV. században épült római katolikus templom  N 48° 7,650' E 21° 20,864' 107 m [GCTaSz+KatTemp], amely gótikus tornyával a település közepén emelkedő dombon áll. Először 1611-ben, majd 1764-66 között is újáépítették. Kiemelendő az 1770 körül készült, gazdagon díszített rokokó főoltár, a mellékoltárok, és a szószék, emellett megtekintésre érdemes a karzatot határoló, rokokó stílusú, kovácsoltvas rács is. A plébániaháztól kedves, hangulatos, fedett lépcsősor vezet fel a templom bejáratához.
A közelében található református templom  N 48° 7,626' E 21° 20,903' 106 m [GCTaSz+RefTemp] jóval később, 1773-ban épült, téglalap alaprajzú, egyszerű kialakítású templomként. Homlokzata előtt bádogsisakos, órapárkányos torony található, melyet 1779-ben építettek.
A zsinagóga  N 48° 7,758' E 21° 20,812' 113 m [GCTaSz+Zsinagoga] 1790 és 1810 között épülhetett, ma a Tarcali Galéria épületeként funkcionál.
A Terézia-kápolnát  N 48° 8,906' E 21° 20,045' 196 m [GCTaSz+X_TereziaK] a Grassalkovich-család építtette Drese Gottfried mesterrel a Henye tetejére, Mária Terézia adományaiért hálából; később Szent Teréz tiszteletére szentelték. A tarcali hagyomány október 15-ét, Teréz napját tartja szüretkezdő napnak, ilyenkor a katolikus hívők búcsújárással tisztelegnek a kápolnánál. A jelenleg sajnos kívül-belül romos állapotú épületet az 1980-as évek végén kívülről ugyan rendbehozták, de egy teljes körű állagmegóvás és belső felújítás ma már igen szükséges lenne. Remélhetőleg a hozzá vezető jó minőségű aszfaltút megépítése ennek az előjele (kiindulópontja a Tarcal helységnévtáblánál, a  N 48° 8,624' E 21° 19,828' 107 m [GCTaSz+1WPTerezia] pontban van).
A domb lábánál található a gróf Degenfeld Kastélyszálló  N 48° 8,567' E 21° 20,045' 117 m [GCTaSz+Degenfeld], melyben 1873-tól 1953-ig a Tarcali Vincellérképző Iskola működött. Jelenleg négycsillagos szállodaként üzemel.
A Nagy-Kopasz oldalába vájt korábbi bányászati kráterek egyike-másika új funkciót kapott, így készült a Tarcal aréna (vagy -az ókori színházakhoz hasonló kialakítása miatt- Amfiteátrum)  N 48° 7,675' E 21° 21,211' 159 m [GCTaSz+Amfiteatrum], melyben egy központi "színpad" és a körülötte levő sziklafalban 5-600 fő részére ülőhelyek találhatóak, így alkalmas koncertek, szabadtéri színházi bemutatók megrendezésére is. Innen rövid sétával megközelíthető a fölötte levő dombon található, hatalmas Jézus szobor N 48° 7,607' E 21° 21,254' 180 m [GCTaSz+AldoJezusSzobor] (a korábban itt található fura alakú milleniumi emlékmű gyújtogatás miatt elpusztult, a jókora borosüveget pedig a szobor építése miatt eltüntették). Az alatta elterülő bányató  N 48° 7,654' E 21° 21,532' 150 m [GCTaSz+Banyato] vize türkizkék, nyáridőben a helyiek szabadstrandként használják, bár ennek terhelését egyre nehezebben bírja. A tó körüli függőleges sziklafalak és a kőomlások életveszélyesek, kérjük, senki ne próbáljon fel- vagy lemászni rajtuk!

2004. nyarán a faluban kialakítottak egy Tarcali séta elnevezésű, a fontosabb helyi látnivalókat tartalmazó "tanösvényt", melynek a fentebb említett épületek és pontok is részei. Ehhez a sétához információs anyag és szakvezetés a polgármesteri hivatal alatt található Információs irodában  N 48° 7,762' E 21° 20,689' 113 m [GCTaSz+InformIroda] kérhető (Tarcal, Fő út 61. Tel.: 47/580-444; hétköznap 8-12 óra között).
(Segítségképpen a Séta információs lapját megnézhetitek ITT és ITT. 5-600 kbájt darabonként!)

A település honlapja a www.tarcal.hu címen található.

Természeti értékek
A község ótemetője -mely a domboldalban található, az újtemető fölötti területen- más régi temetőkhöz hasonlóan fontos ritka, védett növények élettere. Előfordul itt a fokozottan védett gyapjas csűdfű (Astragalus dasyanthus), a leánykökörcsin (Pulsatilla grandis), és a védett törpe nőszirom (Iris pumila) is. Utóbbinak aránylag nagy állománya él a domboldalakban, az egyes egyedek virágszíne igen változó: találhatóak krémszínű, rózsaszínes, de sötétlila példányok is. Emellett jelentős állományú az újtemetőben az orgona (Syringia vulgaris) is, melyből szintén nagyon sokféle színű látható májusban.
A hegy déli nyúlványán található a helyi védettségű felhagyott kőfejtő, az Ördög-bánya, melyben a fokozottan védett kövirigó (Monticola saxatilis) él.
A falutól nyugatra kezdődik a Taktaköz síkja, melynek egyes területei szintén helyi védettség alá tartoznak. A mezőgazdasági művelés szempontjából nagyrészt értéktelen, vizes síkságot korábban felparcellázták, egyes részein még mindig állattenyésztés és legeltetés folyik, de a napraforgó és egyéb haszonnövények erőszakos termesztése visszaszorult, ma már leginkább felhagyott szántókat látni. Éppen ez az állandóan nedves, tocsogós öntéstalaj kedvez nagyon sok vízimadárnak: a kócsagok, gémek, kisebb nádi énekesmadarak remek élő- és fészkelőhelyeket találnak a területen, de több ragadozómadár is vadászgat itt. A flóra két legjelentősebb tagja a sziki kocsord (Peucedanum officinale) és a pettyegetett őszirózsa (Aster punctatus), mindkettő védett.
A síkon többfelé kisebb dombok találhatóak, melyek valószínűleg még a kőkorszakban szolgáltak afféle lakódombokként, esetleg sírhelyként, kiemelkedve a vizes területből. Mélyüket régészek kutatták, nagyon sok obszidián nyílhegyet, illetve kisebb kőeszközöket találtak, de a hatalmas mennyiségből mostanra is bőven maradt, sőt a beszántott területek földjén is mindenfelé láthatóak csillogó obszidiánszilánkok. A Taktaközt egyetlen nagyobb út szeli át: a Tarcal és Prügy közötti aszfaltozott, de a vízjárás miatt eléggé rossz minőségű, keskeny nyomsáv. Emellett néhány földút és több öntözőcsatorna is található itt; utóbbiak főként a természetes vizesárkok mélyítésével és összekapcsolásával épültek, lassú folyásuk miatt bennük jó élőhelyeket találnak a fehér tündérrózsák (Nymphaea alba) és a vízitök (Nuphar lutea), illetve több más vízinövény is.

A ládakereséshez sok sikert, kellemes kirándulást és jó időt kívánunk!

----------------
2005.11.07. A végláda törött fedelét cseréltük, kitöröltük a dobozt, és feltöltöttük ajándékokkal.
2006.07.09. Az első láda a hangyák által szétrágott fenyőfa alól átkerült a kb. 1 méterre mellette levő fiatal akácfa tövébe, de maradt a gödör oldalán. A koordináták nem változtak.
2007.07.09. A végládát kitakarítottuk, az átázott dolgokat kivettük, raktunk helyettük mást. A jelszórészlet és a koordináta változatlan maradt.
2008.12.07. Az első láda segédcetlikkel feltöltve.
2009.11.21. A végláda új logbookot kapott.
2011.03.17. Az első láda segédcetlikkel feltöltve, a szemét kiszedve belőle.
2011.05.28. A végláda szétrágott fedele kicserélve, a nedvesség kitörölgetve.
2013.07.07. Az égetés áldozatává vált végláda kicserélve, új logbook kihelyezve.
2015.08.24. Az építkezések miatt megsemmisült végláda újratelepítve egy kicsit odébb, az első pont segédcetlijei ennek megfelelően kicserélve.
2017.03.10. Az első láda kitörölgetve, segédcetlikkel feltöltve, a jelszót tartalmazó papír egy ideiglenessel pótolva.