#1: Deák kúria, Kehidakustány (N46 50.629 E17 05.579, 124m, virtuális, jelszó: A kaputól a ház felé vezető úton jobbra lévő táblán kisebbik alapterületű szín ékezet nélkül.
#2: Temetőkápolna, Kehidakustány (N46 51.298 E17 05.044, 152m, virtuális jelszó: A bejárat melletti felső (kő)tábla harmadik sorának első szava.
#3: Deák-kút, Kehidakustány (N46 51.122 E17 04.306, 187m, a kúttól 54m-re, egy nagy, repkénnyel benőtt fa gyökér odvában találod a ládát, benne az utolsó jelszórészlettel.
A jelszó a pontok sorrendjében, egybe írva képezhető!
Ez egy
örökbefogadható geoláda. Ha szívesen lennél a gazdája, kérlek,
keress meg!
Ha egy árva ládát szívesen gyógyítanál, ha van rá módod, előtte vedd fel a kapcsolatot a
LádaDokikkal.
Ha csak a helyszínen derül ki, hogy a gazdátlan láda gyógyításra szorul, segíts rajta bátran! Változtass azon, amin szükséges! Ha akarsz, találj ki új jelszót, keress a közelben egy jobb rejteket!
A megváltozott adatokat juttasd el minél hamarabb az
Adoptálható ládák felhasználónak!
Köszönjük a közösség nevében! :)
A magyar történelem egyik legkiválóbb politikusa Deák Ferenc, akit "A haza bölcse" megnevezéssel emlegetünk. Politikai vezéralakja volt a reformkornak, igazságügy-minisztere 1848-ban a Batthyány-kormánynak. Mindvégig törvénytisztelet, igazságosság, becsületesség és méltányosság nyilvánult meg cselekedeteiben. Az 1867-es kiegyezés, amely a magyar nemzet anyagi és kulturális felemelkedését eredményezte, nem jöhetett volna létre az ő személyes közreműködése nélkül.
Deák Ferenc 1803. október 17-én született a Zala megyei Söjtörön, erre a ház bejárata felett 1897-ben elhelyezett fehér márványtábla is emlékeztet. Szülőháza ma is áll, 2003-ban gyönyörűen felújították, az előtte lévő területen szépen gondozott parkot létesítettek. Az egyszerű, barokk kúriát 1785 körül építtette Deák Ferenc édesapja. A házban rendezett a kiállítás segítségével életútját tekintheti át minden érdeklődő. A kiállítás hétfő kivételével minden nap látogatható, 9 és 17 óra között. A belépődíj méltányos, 300Ft, diákoknak 150Ft. További részleteket a 92/369-038 telefonszámon lehet kérni.
Deák Ferenc köznemesi családból származott, amelynek tagjai tekintélyes vármegyei tisztségeket töltöttek be. Címerükben buzogányt, illetve tollat tartó kezet látunk. A hét Deák-testvér közül Ferenc volt a legkisebb. Édesanyja belehalt a szülésbe, ezért apja eltávolította őt a családból, hogy ne emlékeztesse imádott felesége halálára. Az elemi iskolát Kőszegen végezte, majd átkerült a keszthelyi premontrei, később a pápai, ugyancsak katolikus gimnáziumba. Négy évig járt Nagykanizsán a piarista gimnáziumban, ahol mindvégig kitűnő tanuló volt. A gimnázium elvégzése után a győri jogakadémiára járt, és abban a házban volt a szállása 1819-21 között a Liszt Ferenc utcában, ahol most a házasságkötő termek vannak. Ennek emlékét tábla is őrzi. Joghallgató korában gyakran látogatta a győri megyegyűléseket, és itt szerzett először tapasztalatokat arról, hogyan harcol a vármegyei nemesség az abszolutizmus ellen, vagy maradi része hogyan akadályozza meg az értelmes reformok megvalósítását.
Az akadémia elvégzése után hazatért Kehidára. A település a Zala folyó két oldalán terül el, a nyugatin Kehida, a keletin Kustány falurésszel. 1977-beni egyesítésüktől viseli mai nevét a község mely régóta lakott hely, s már a középkorban volt itt átkelés a - széles mocsárvidék közepén folydogáló - Zalán. 1232-ben itt jöttek össze a zalai szerviensek, hogy ítélkezzenek egy birtokperben. Az oklevél, mely ezt tanúsítja, a köznemesség területi csoportosulásának legkorábbi dokumentuma, a nemesi megye kialakulásának legkorábbi emléke. Jelenlegi látványos fejlődését a település, az itt található négy csillagos hotelnek és a
Termál Gyógy- és Élményfürdő-nek köszönheti, melyben fedett és szabadtéri élményfürdő, hullámfürdő, gyermekpancsoló, poolbár, pezsgősziget, szaunaoázis, salátabár összesen 2600 négyzetméter vízfelülettel csábítja a fürdőzés szerelmeseit. A fedett fürdőben található a 19m magasról induló 94m hosszú csőcsúszda is. A minősített kénes gyógyvíz kiválóan alkalmas mozgásszervi, idegrendszeri, nőgyógyászati problémák kezelésére is.
A család kehidai kúriájában hosszabb ideig élt Deák Ferenc.
#1: N 46° 50,629' E 17° 5,579' 124 m [GCDEAK-1]
Virtuális pont, a jelszó a kaputól is látható (ha zárva van esetleg) a ház felé vezető úton jobbra lévő felső tábla (egyszerű-)alapszíne (elég kopott, de látszik), ékezet nélkül.
A rejtés részletes leírása, rejtve (kijelöléssel megtekinthető):
A N46 50.623 E17 05.662, 125m koordinátánál lévő kereszteződésnél kell elfordulni (Zalacsány irányából a híd után azonnal balra). A kaputól látszik a "jelszó".
A késő barokk kúriát 1770 körül építtette a Hertelendy család a vár helyére; örökségként került a Deák családhoz. A földszintes, L alakú épület homlokzatait a XIX. század második felében eklektikus stílusban alakították át. A másfél hektáros parkban emlékkő örökíti meg az egykori birtokos kedvenc pihenőhelyét. Itt állt egy 2,35 m törzskerületű korai juharfa, melynek 18 méteres átmérőjű koronája alatt volt "Deák Ferenc kedvenc hűselője". Ezt a juhart nem sikerült megmenteni, de a park 6 méteres törzskerületű fekete nyárfája, nagy méretű lucfenyői, idős puszpángbokrai megmaradtak.
A Deák-kúria előtt állították fel 1928-ban, születésének 125. évfordulóján Deák Ferenc mellszobrát, melyet Zala György, a kor neves szobrászművésze készített. Az épületben 2004-ben emlékkiállítás nyílt, amely a hagyaték darabjai, illetve korhű tárgyak segítségével idézi fel Deák életét, munkásságát. A ház és a park csak keddtől szombatig látogatható, 10 és 17 óra között. Sajnos a parkot is zárják így oda is látogatási időben érdemes menni, megéri!
Deák összesen közel ötven évnyi itt tartózkodása során, sokszor megfordult nála a reformkor másik nagy személyisége, a közeli Zalacsányban lakó Csányi László, s néhányszor barátja, Vörösmarty Mihály is. De meglátogatta kehidai birtokán Wesselényi Miklós, Széchenyi István és Batthyány Lajos is. Deák a kúriát 1854-ben eladta a Széchenyi családnak, majd a Károlyiaké lett, 1925-ben pedig a kincstár vásárolta meg.
Deák Ferenc 1822-ben ügyvédi vizsgát tett Pesten kitűnő eredménnyel. Pesten barátkozott össze Kisfaludy Károllyal, Bajza Józseffel és főként Vörösmarty Mihállyal. Vele a barátság holtig, sőt azon túl is tartott: Deák szervezett országos gyűjtést Vörösmarty árvái számára.
Az ifjú Deák Ferenc 1823-33 között többnyire Zala megyében tartózkodott. Gazdálkodott, és különféle vármegyei hivatalokat viselt.
Műveltsége és európai látóköre nagy tekintélyt szerzett számára környezetében, így 1833-ban Pozsonyban látjuk Zala megye országgyűlési követeként. Jó néhányszor felszólalt a jobbágyfelszabadítás ügyében, és Kossuth mellett is sokszor kiállt, amikor az kiszabadult a börtönből 1840-ben. Az 1843-44-es országgyűlésen különféle okokból nem vett részt, és 1847-ben is visszautasította követté választását betegségére hivatkozva. Külföldre ment, Németországban és Svájcban utazgatott, és gyógyíttatta magát.
Visszatérve ismét kehidai birtokán élt, úgy tartják, Deák Ferenc egy forrásnál szeretett megpihenni. Melyet Deák-kút-nak neveztek el. Multim harmadik pontja ez lett, a kúriától akár autóval is megközelíthető (2.3Km).
Kehida nyugodt békéjéből Deákot a történelem mozdította ki: 1848 első hónapjaiban forradalmi hullám söpört végig Európán. A március 15-i követelések, a "Mit kíván a magyar nemzet?" pontjai alapján megfogalmazott áprilisi törvények formába öntésekor Batthyány Lajos miniszterelnök tanácsadója volt, és kormányában az igazságügy-miniszteri tisztséget töltötte be. Jellasics horvát bán támadása, 1848 szeptembere után szinte teljesen visszavonult. A szabadságharc bukásának híre Kehidán érte. Már az '50-es években rá figyelt a nemzet, és tőle tanulta meg a passzív ellenállás technikáját.
Az 1861-es országgyűlésen is tanúbizonyságot tett államférfiú bölcsességéről: udvarias feliratban utasította vissza azt a császári elképzelést, amely a nemzetre nézve káros lett volna. Tudta ugyanis, hogy az uralkodó előbb-utóbb rá fog kényszerülni a Magyarországgal való megegyezésre, tehát nem sértette meg.
Az osztrák-magyar kiegyezésre 1867-ben került sor. Ferenc Józsefet magyar királlyá koronázták, esküt tett a magyar alkotmányra, így Magyarország alkotmányos királyság lett. Ekkor indult meg az a hallatlan méretű fejlődés hazánkban, amelyet a gazdaságtörténészek az USA polgárháború utáni és Németország 1880-as évekbeli fejlődéséhez hasonlítanak.
Deák semmiféle szerepet nem vállalt a koronázás ünnepségein, sőt aznap ki sem mozdult lakásából. Nem volt hiú ember, nem kívánta megünnepeltetni magát a kiegyezés létrehozásáért, és a kormányban sem vállalt szerepet.
Birtokait eladva már 1865-től Pesten élt az Angol Királynő szállodában. Az országgyűlés többségi pártját, amelyet róla neveztek el Deák Pártnak, betegségéig, 1873-ig ő irányította. Már 1866-tól kezdve szívelégtelenségben szenvedett, élete utolsó három évében fekvőbeteg volt.
Budapesten halt meg 1876. január 29-én. Ravatalánál Erzsébet királyné is imádkozott, és Kossuth Lajos cipruslombot küldött sírjára Turinból, száműzetésének helyéről.
A Kerepesi temetőben temették el. Holtteste fölé később mauzóleumot emeltek (N 47° 29,650' - E 19° 05,520').
Az igazán nagy távolságra való tekintettel a multi második pontja nem ez, hanem a kehidakustányi Temetőkápolna.
#2: N 46° 51,298' E 17° 5,044' 152 m [GCDEAK-2]
A jelszó a kápolna ajtajától jobbra a felső (kő)tábla harmadik sorának első szava.
A rejtés részletes leírása, rejtve (kijelöléssel megtekinthető):
Kehidáról Kallósd és Zalakoppány felé tovább haladva a N46 51.246 E17 05.307, 125m koordinátájú elágazónál kell balra fordulni, majd a következő elágazásnál jobbra. A temető és a kápolna az út jobb oldalán van, a domb tetején.
A török pusztítást követően a kehidaiak többen kitelepültek a falutól mintegy 1,7Km-re lévő Kiskallos területére, ahol a XIII. század óta Szent Miklós tiszteletére szentelt templom állt. A román stílusú, árpád-kori épületet 1719-ben újították meg, oltára XVIII. századi barokk munka. Később a Deák család sírboltjává alakították át, a XIX. század közepéig a család ebbe temetkezett. Ide temették Deák Ferenc nagyanyját, apját, édesanyját és bátyját is. A műemlék épület felújítva, éjszaka kivilágítva várja az odalátogatókat.
#3: N 46° 51,122' E 17° 4,306' 187 m [GCDEAK-3]
Hagyományos láda, konyhai doboz. A kúttól a völgyben 54m-t továbbhaladva, egy repkénnyel benőtt út széli fa gyökérodvában találod a ládát, a jelszórészlettel, korhadt faággal, és avarral álcázva.
A rejtés részletes leírása, rejtve (kijelöléssel megtekinthető):
A kúriától nyugat felé induló sárga táblákkal jelölt, jól követhető út vezet a kútig. A fa a völgyben futó út szélén áll, egy repkénnyel befutott facsoport azon tagja, mely az úthoz legközelebb áll.
Itt ott csodálatos kilátás nyílik a hegyi utakról, a homokfalakban gyurgyalagok fészkelnek! Az idős kocsánytalan tölgyek, gyertyánok és bükkök által övezett Deák-kút egy mesebelien kiépített forrás, egy kicsi völgyben. A pihenni vágyót rönk-padok és asztalok várják, a víz minden eddigi ottlétemkor csodálatosan kristálytiszta és jéghideg volt. A terület szépen rendben van tartva, szemetet nem igazán találni.
A kút vízszintje magas, egy pohárral könnyen lehet meríteni (sajnos a pohárnak csak a helye van meg általában), kulacsokat, palackokat a kút pár méterrel odébb található "túlfolyójánál" lehet megtölteni. A kút ajtaja leszakadt, de mindenképpen támasszátok a helyére, nehogy valami beleessen! Kellemes pihenést!
Remélem a multiáda elnyeri tetszéseteket és a pontok végigjárása közben megérint e kiváló politikus és nagyszerű ember szelleme és a csodálatos környezet ahol élete nagy részét töltötte.
Források:
Tájak Korok Múzeumok Kiskönyvtára 449. Kehidakustány Műemlékek. Éri István, 1992.
Száz Magyar Falu Könyvesháza Kehida. Dr. Molnár András, 2000.
http://www.vendegvaro.hu
A Deák Ferenc Mauzóleum koordinátáiért és képeiért köszönet illeti ÖregTom-ot.
A Kehida Termálfürdő leírásba illesztésének ötletéért köszönet illeti BiharyG-t.
Köszönöm.
Ládatörténet
A ládát 2009.11.20.-án adoptáltuk Ciccel, és a végpontját áthelyeztük egy - reméljük - biztonságosabb helyre. A láda 2009. 11.21.-én a déli harangszó óta ismét kereshető! Jó szórakozást kívánunk. Cic és Pityulínó.
2018.7.9 A végládát Walterhal pótolta, köszönjük. [Admin(Fazék)]
2018.11.21. A ládát a Fürkészek csapat adoptálta!
2019.10.11. Fürkészek visszaadta adoptálhatónak a multit.