Elhelyezés időpontja: 2022.07.18 11:00
Megjelenés időpontja: 2004.09.22 16:00
Utolsó lényeges változás: 2023.06.21 10:17
Utolsó változás: 2023.09.21 15:00
Rejtés típusa: Mozgó geoláda
Elrejtők: Geoléda, Párduc50
Ládagazda: álomfogók Nehézség / Terep: 1.0 / 1.0
Úthossz a kiindulóponttól: 10 m
Megtalálások száma: 132 + 3 sikertelen + 36 egyéb, grafikon
Megtalálások gyakorisága: 0.1 megtalálás hetente
Mi a mozgó célja? A Dunát követni a forrástól a deltáig
Hová lehet rejteni? Ne távolodjon el néhány kilométernél messzebbre egyik parttól sem.
Kötelező tovább vinni? Nem.
Továbbvitel, újrarejtés szabályai: Min. 20, max. 200 folyókilométer
Mikor lehet újra megtalálni? Bármikor.
Esetleges egyéb tudnivalók: Mindig kövesse a folyásirányt.
============================================ Kövek alatt, úttól 5 m-re
============================================
A láda indulásként a Duna (ami a felszínre bukkanástól Donaueschingenig Breg-patak névre hallgat) hivatalos forrásától pár száz méterre, a forrásnál magasabban, de még a mi folyónk vízgyűjtőjén, található fenyvesben, egy hatalmas fenyő gyökerei között rejlik. A dobozt erősen a talajhoz szorítja egy kisebb gyökér, magát a rést sokszorosan álcáztam. Hogy mégis segítsek egy kicsit, a rejtek előtt tobozokból kiraktam a DUNA szót, bár nem tudom mennyire lesz tartós, kitart-e az első megtalálásig.
Rejtettem eddig sokféle ládát: hagyományosat, virtuálisat, multit, eseményt, alternatívot, hegy- és dombvidékit, városit, sőt egyszer már a Duna felszíne is megihletett. Kétfajta eddig kimaradt: mobil és külföldi. Nem is igen állt szándékomban ilyen fába vágni a fejszém mindeddig, tartottam tőlük. A Fekete-erdőben járva, a Duna forrásánál azonban olyan ötletem támadt, amelynek egyrészt nem tudtam ellenállni, másrészt pont ezt a két, általam eddig mellőzött ládatípust ötvözi: induljon útnak ezen külhoni pontból egy láda a Dunát követve a forrástól a torkolatig, országról-országra, tartományról-tartományra bejárva a Duna-völgy folyó menti -remélhetőleg- legszebb helyeit.
A forrásnál megtehettem, hogy a ládával és a GPS-sel a kezemben egyik lábam a jobb, a másik a bal parton pihent, a távolabbi folyókilométereknél ez már nemigen fog menni. Keressetek neki helyet egyik vagy a másik parton, járjon mindkettőn, sőt időnként esetleg megpihenhetne egy-egy szigeten is. Legyen a folyó a láda életvonala. Ennek megfelelően három fontos kikötéssel szabályoznám a láda mozgását.
1. Mindig kövesse a folyásirányt.
Lehet, hogy akad olyan hely a folyásirány mentén felfelé, amely a megtaláló szerint érdemes lenne a felkeresésre (újrarejtésre), de a korábbiakban ez kimaradt. Iyen azonban az életünk is. A folyó pedig olyan mint az idő, megállíthatatlan és visszafordíthatatlan. Hajtsunk hát fejet és ne próbáljunk meg az árral szemben haladni.
2. Ne távolodjon el héhány kilométernél messzebbre egyik parttól sem.
Lehetőleg a távolabbi pontokon is a folyó felé néző hegyeken, dombokon keressetek neki helyet. A láda a folyóhoz kötődik (tartozik), ne válasszuk el tőle túlságosan, ez az ő vezérlő vonala.
3. Az új cache HAZAI ÚTJÁN NE LEGYEN DURVÁN 5 FOLYÓKILOMÉTERNÉL KÖZELEBB A MEGELŐZŐHÖZ, DE 20-NÁL SE SOKKAL TÁVOLABB (Külföldi útján pedig durván 20 folyókilométernél közelebb a megelőzőhöz, de 200-nál se sokkal távolabb).
Ne aprózzuk el, de ne is gyorsítsuk fel túlságosan a haladását. Nem cél sem az, hogy az idők végezetéig araszoljon a láda, úton-útfélen megállva, sem az hogy pillanatok alatt elérje végcélját. Próbáljátok meg a folyó útjának reprezentatív pontjait megfogni. Én nagyon örülnék neki, ha minden Duna menti ország, régió, tartomány, megye a folyóhoz való kötödésével arányosan tudná megállásra késztetni ládánkat.
4. És egy ráadás szabály, ami inkább egy etikai jellegű kérés. Kérek minden megtalálót, hogy a láda továbbvitelekor hagyjon annak helyén egy ideiglenes (természetbarát módon elhelyezett, lebomló) jelzést (mondjuk egy fakéregre, kőre vagy akár papírra írt üzenetet), melyből egyrészt kiderül, hogy a láda már továbbállt, másrészt a ládamozgás internetes adminisztrálásának várható időpontjáig kitart. De semmi nylon, semmi PET, kérem szépen, ez csak egy esetleges, nem túl up-to-date, következő kessernek, nem pedig az örökkévalóságnak szól.
És hogy mi legyen a végén? Én arra gondoltam, az utolsó állomásnál (ami még nem tudom hol lesz, de reményem szerint és a szabályoknak megfelelően valahol a deltavidéken, közel a Fekete-tengerhez), ahonnan az utolsó megtaláló már nem tudja továbvinni, tegye vízre és indítsa el utolsó útjára a tenger felé.
Én a láda útnak indítását elvállaltam, a szabályokat megalkottam, a láda útját állandóan nyomon fogom követni, ezt az oldalt mindig a legaktuálisabb állapotokhoz próbálom igazítani, de a többi rajtatok múlik. Én bízom bennetek, játszótársaimban, hogy szép utat fog megtenni ez a láda. Előre is köszönöm fáradozástok mindannyiotoknak, akik ideiglenesen a láda gazdáivá váltok és továbbviszitek. És persze nagyon kíváncsi vagyok az állomásokra. Kérlek, alaposan dokumentáljátok az új megállókat egyrészt a ládaoldal, de főképpen a következő megtaláló számára.
Akkor induljon a játék...
========================================
A ládába TravelBug nem helyezhető.
========================================
Állapot: kereshető
-
történelmi nevezetesség, várrom, épület
+
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
-
különleges látványosság, helyszín
-
speciális koordináta-érték vagy magasság
+
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
-
település belterületén van a láda
-
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
+
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
+
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
+
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
+
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
+
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
-
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
+
gyerekbarát láda
-
igénybe veszi a cipőt, ruhát a környék (csalános, bogáncsos, sáros)
-
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
-
sötétben is érdemes keresni
-
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
-
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
+
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
Ez nem volt egy egyszerű eset.
Elindultunk, megkerestük, nem találtuk meg. Kiváncsi Fáncsira haragudtunk, pedig nem kellett volna. Addig fötörködtünk a fánál, míg darázstámadás áldozatai lettünk Geiolédával együtt csípéseket gyűjtöttünk be a nekünk támadó darazsaktól.
Végül a rejtély megoldódott, a csípések okozta fájdalom pár nap múlva eltűnt, és kiderült, hogy a darázs az előttünk ott járó Mathaut is megcsípte :-). Ettől igazságérzetünk helyreállt, köszönjük Mathaunak, amiket megosztott velünk!
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v3.12.10]
Kb 30 km-t vittük és Lom határában egy bővizű forrás közelében, nagy odvas fában elrejtettük.
N 43° 49,449'
E 23° 15,180'
Bővebben: 5 éve senki nem találta meg, kicsi esélyt adtam annak, hogy megtaláljuk, így már alapból pótládával készültem. De nagy meglepetésünkre a láda a helyén volt. 5 éve itt várakozott :) A fatuskó elkorhadt azóta, de még felismerhető volt és a belsejéből a doboz is előkerült. Hihetetlen :) Tovább vittük és eredeti terv szerint Lom közelében terveztük elrejteni. Előbb a település nyugati oldalán a parton próbálkoztuk, de csak mugli veszélyes helyeket találtunk. Ha már minket 5 évig várt a doboz, akkor mi is tartós rejteket akartunk, így ezt a helyet elvetettük. Némi térkép böngészés után egy erdős területen forrást találtam, így az lett az új terv. Iszonyat puruttya környék, szakadt utakon és hídon jutottunk a forráshoz, ami meglepően bővizű. A forrás mögötti erdőben egy nagy odvas fában lelt új otthonra a doboz. Vigyétek tovább
Vidini túránk e láda megtalálására irányult. Köszönjük a segítséget Péter60-nak, aki a késői órában vissza is hívott minket, és megpróbált rávezetni a rejtésre :-).
Továbbvittük, betartva a szabályokat, 23 km-t utazott, annak ellenére, hogy a másik irányba tartottunk. Botevót követően, egy magasabb helyen lett elrejtve, az út Dunától távolabbi oldalán. Egy kb. 1,4 m magas, belül üreges facsonkba tettük, felülről lehet kiszedni!
Ps: Tablettának: Ezt a ládát erkölcsileg (is) kötelező lenne továbbvinni!
Sokat kerestük a ládát a Dunához közel eső várfal tövében a sűrű bozót között, de nem sikerült megtalálni a ládát. Felmentünk az emlékműhöz, onnan mentünk újra le a lépcsőn, de még mindig nem jártunk sikerrel. Az utolsó megtalálót Tablettát hívtuk elsőként, akinek ki volt kapcsolva a telefonja. 09.02-án felhívott telefonon, sajnálta, hogy nem tudtuk elérni. Köszönjük Péter60 segítségét, akit szerencsére elértünk a késői órában is, akinek segítsége nélkül nem találtuk volna meg a kettős várfal között a ládát.
Vidin szép főterét és a Duna-parti emlékművet esti kivilágításban láthattuk, így is szép volt. A Duna-parton sok horgászt láttunk a késői órában is.
Reggel újra rejtettük a ládát, kb. 23 km-t vittük tovább. Botevo után, nem sokkal az út mentén egy fa csonkjában rejtőzik a láda. Lásd a képet. A közeli vendéglátóhely parkolójában tudsz megállni, innen már közel a rejtés. A parkoló koordinátája: N 43°49,641 E 22°53,367
7/7. Már sötétedéskor érkeztünk Vidinbe, így nagyon gyorsan kellett megtalálnunk a ládát, ami miatt utaztunk kb. 600 kilométert. A helyi pecások érdeklődése tüzében meg is találtuk a rejtek helyét, de nem akartuk elhinni, hogy ilyen nívótlan helyre lett rejtve. A kommentben az egyik rejtő azt írta, hogy itt még nem volt szemét, de hát kb. 13 hónapot dekkolt itt a láda, ha a tavalyi rejtek csak 300 méterre ettől olyan szörnyű volt, mint írták, miből gondolták, hogy ez nem fog elszemetesedni időközben?
Egyetértek Párduc50-el, az ilyen otthontól messze levő ládáknál nagyon fontos, hogy ne tegyék az előző rejtők majdnem lehetetlenné a megtalálást. Otthon én sokszor feladom egy idő után, mondván, hogy semmi kedvem szörnyű helyen tönkretenni a ruhámat meg reszkírozni a bokámat. De egy egész napi kimerítő utazás után ez nem egy reális opció. Nekem, hála az égnek, nem rontotta el a kedvemet még ez a tortúra sem, de ami abszolute betett nekem az az volt amikor az a rejtő akit el tudtunk érni telefonon, közölte kesser társammal, hogy ő a motorra vigyázott, így nem volt ott a rejtésnél és nem tudja, hogy pontosan hol van. Ez, szerintem, már nem etikás, hogy az ő szóhasználatával fogalmazzak.
Persze mindennek ellenére jó buli volt lejönni ezért, nekem már 27-ik, mozgóért és az újrarejtés is izgalmas volt. Köszi Párducnak, hogy elhozott ide!
Ellentétes irányba megyünk, maradt a helyén.
Amikor indultunk, még az volt a terv, hogy elvisszük, legalább Lom-ig, de a Muszala mászás után, kifutottunk az időből.
Nagy nehezen, de megtaláltuk!
Sajnos a rejtés óta eltelt pár hónapban a láda környezete erősen hátrányára változott. A dzsindzsa ellen nem berzenkedtünk, bár nagyon utáltuk, hogy mellkasig elleptek azok a kis ronda, szúrós, ruhára tapadós golyócskák (mi a neve ennek a növénynek?). Ami ennél sokkal kellemetlenebb volt az a dzsindzsa előtti rész: ürülékkupac, eldobott intimbetétek, alsónadrágok és egyéb gusztustalan szemét és az ezzel járó bűz. :-( Nem ezt érdemli ez az érdekes hely, a középkori erőd. :-(
Átvergődtünk az elaknásított területen, majd nyúlkáltunk, hajlongtunk, nyújtózkodtunk, fényképet néztünk, ismét nyúlkáltunk, ... majd telefonáltunk. Macikupac elárulta a varázsigét (oldalra nyúlj be) és ezzel, kis idő múltán végre kezünkben volt a láda.
Sajnos a hosszas keresés miatt már nem maradt időnk teljesíteni az eredeti tervünket, a ládát Vidinből kivinni, mert még hosszú út állt előttünk az ellenkező irányba, Temesvárig. Így csak kb. 350 m-rel vittünk arrébb és szintén az erőd falába rejtettünk egy magasan elhelyezkedő üregbe. Itt háborítatlanul el tud ücsörögni, míg valaki meg nem szánja és arrébb nem viszi. Dzsindzsa itt is van, bár nem a golyócskás fajta és (egyelőre) gusztustalan szemét nincs.
Vidin Bulgária északnyugati részén található, a Duna déli partján. Már a kelták megtelepedtek itt, a helyet Dunoniának ("erődített domb") nevezték. Ez a kis település kr. e. 3. századra a Római birodalom egy erődített városává fejlődött. A neve ekkor Bononia. A rómia erődöt 444-ben Attila serege lerombolta, majd
VI. században I. Justinianus bizánci császár újjáépíttette. 626-ban az avarok foglalták el. Később szlávok telepedtek me itt, ők nevezték el a városukat Badinnak - ebből ered a mai bolgár név és a középkori magyar név, Bodony. Később a várat uralta IV. Béla (1260-1264), Nagy Lajos (1367), aztán évszázadokra török kézre került (1388), majd az osztrák zászló lengett ormán (XVIII. század).
A királyok mellett fontos magyar kapcsolódási pont, hogy itt írta meg a szabadságharc bukása után elmenekülő Kossuth Lajos a levelet, melyben árulónak bélyegzi Görgeyt, és őt hibáztatja a vereségért.
Az erőd neve: Baba Vida, azt jelenti, hogy Vida anyó. A név eredetéhez érdekes legenda fűződik, de most azzal nem terhellek benneteket. :-)
Ancs jóvoltából egy kósza gondolat szökkent szárba, és egy remek hétvégét termett!
Közel egy évnyi mozdulatlanság után elvittük Vidinbe. Útközben is remek helyeket láttunk!
FEFT túra 2. nap.
A teljes hétvégét e köré a láda köré építettük. A második nap elején szedtük fel közel egy éves lakhelyéről. A volt őrtoronyból megnéztük a környéket és a mai nap szállását adó várost, a túloldalon lévő Szörényvárat is.
Innen határátlépés a bolgárokhoz, s meg sem álltunk Vidin városáig. Rövid séta után a kiszemelt helyre, a Baba Vida erődhöz mentünk, ahol újra megpihent a FEFT. Érdemes sétálni egyet a parkban, majd az erődben, végül kilátogatni a Duna partjára is.
Segítség a SPOILER képen található, mk mutatja, merre kutakodj. Népszerű hely, így érdemes körültekintően keresni és továbbvinni a ládát.
Köszi
A három napos autókázás ötletadó ládája ez volt. E köré épült fel az út, s lettek kiválasztva a felkeresett helyszínek. Amikor 2008-ban a többiek mozdítottak rajta, én - a kisebbik fiam születése miatt - nem tarthattam velük. Akkor Vukovár környékén tartott a doboz. Ha belegondolok, hogy 8 év múlva is még van vagy 7-800 km a célig... Bár tekintve, hogy az elmúlt 11 hónap során - a 6 megtaláló ellenére - sem haladt egyetlen centimétert sem, akkor nem meglepő. Pedig azt hihetnénk, hogy a megtaláláshoz szükséges 1500 km után még 5, már meg sem kottyan. De ezek szerint mégis. Mi koncepcióval érkeztünk: elhatároztam, hogy a ládát átvisszük Bulgáriába és azon belül sem nagyon találhattunk volna szebb, jobb helyet a magyar történelemben is szerepet játszó Vidinnél. Végül a Baba Vida (a város középkori erődjének) falai között rejtettük el. Kőhajításnyira a folyóparttól. A Traianus által építtetett híd maradványa is érdekes volt. Csodálom, hogy még nincs itt .com-os doboz. A parthoz közeli egykori őrtoronyba is felmásztunk, ahonnan jól láthattuk a túlparton fekvő Szörényvárat, esti szállásunkat. Meg a hídrom körüli falak maradványait is. Mityó mackóm volt velem ezen a nem mindennapi bevetésen.
Úgy döntöttünk egy hétvége alatt levadásszuk az összes ládát Szerbiában, ami még nincs meg. Ez sikerült is. Velünk tartott Acsipapa és Webber is ezen az utazáson.
Ezzel a mozgóval zártuk a hétvégét. Nagyon jó helyre került a láda, így mivel sme időnk, sem ötletünk nem volt a továbbvitelére, maradt a helyén. Tetszett nagyon a helyszín, köszönjük hogy a láda kapcsán felkereshettük.
Galambóc felől jöttünk, hogy a Kazán-szorost mindkét oldalról megnézzük, így a határátlépés előtt még eljöttünk ezért a ládáért, amit itt hagytunk, mert visszafelé mentünk a láda irányától. Köszönjük a rejtést.
Negyedszer találom meg ezt a mozgót (Ausztria, Magyarország és Horvátország után most Szerbiában).
Bulgária felől hazafelé, és mivel mi most folyással szemben mentünk, így kivételesen nem vittük tovább.
VP és Csili
Al-dunai barangolásunk során felkerestük ezt a pontot is. Úgy döntöttünk, hogy jó ez itt, az előző megtalálók érdekes helyet találtak a ládának, a rejtés is nagyszerű (akár egy állandó láda is lehetne belőle itt...), és ennek a találatnak az örömét meghagyjuk még egy kessernek.
Megtaláltuk, tovább vittük és fél óra és kb. 15 km múlva már újra is rejtettük. Maradt a szerb oldalon. Most Kladovo közelében, a Traianus császár által az i.sz. II. elején építtetett híd romjánál várja következő fuvarosát. Ide rejtettük: N 44° 36,831' E 22° 40,085' 49 m
Falban, a Dunával ellentétes oldalon keresd!
Szerbiai ládázásunk alkalmával odébb toltuk egy kicsit ezt a mozgót Lopakodóval. Reggel meseszép időben jártunk Galambóc váránál, majd végignéztük a csodás Vaskapu szoros első felét, aztán felmásztunk a ládáért, ami egyből meglett, pedig direkt készültünk pótdobozzal is, mert az igazat megvallva nem hittük, hogy ennyi idő után még ott lesz, de ott volt.:-) Folytatta útját velünk, így megmutattuk neki a Decebal szobrot, ami igaz a Duna túloldalán van, de szerencsére a szerb oldalról is látni. Mikor elkezdtük a rejtést elkezdett esni az eső, mire beátlagoltuk, már szakadt, ahogy beültünk az autóba megérkezett a jég. Visszafelé végig viharban autóztunk a szorosban, az útra meg záporoztak a hatalmas kövek fentről a sziklákról, de szerencsére minden pattogó követ ki tudtunk szlalomozni, így megúsztuk kár nélkül. Galambócra érve láttuk a sajnálatos katasztrófát, elég elborzasztó látvány volt, mindenütt ablaküveg törmelék kb 40 cm összefüggő jég a járdán, levert vakolat, madártetemek, amiket a jég pusztított el, a főtér környékén a megálló vízben több autó szélvédőig a vízben.:-( Mit mondjak elég lehangoló látványba volt részünk ott ahol délelőtt még gyönyörködtünk, viszont a helyiek és a helyi katasztrófavédelem előtt le a kalappal, pillanatok alatt a helyzet magaslatán voltak és megoldották a nem kis problémákat, így kb 20 perc veszteglés után kijuttattak minket és a többi bennrekedt autóst. Így a vége kicsit kalandosra sikerült, de szerencsére megúsztuk épp bőrrel.
Kissé aggódtunk, hogy ennyi idő után már nem lesz meg a láda, de szerencsére tökéletes állapotban találtuk, ezen a csodálatos helyen. Rögtön tovább is vittük, de igyekeznünk kellett, mert igen zord időjárás volt kialakulóban. Még épp sikerült elrejteni, amikor leszakadt az ég.
Lassan, de biztosan haladnak a láda útvonalán az egyik barátom csapata, a Vitéz Kürtös Team. Céluk a FAkate erdőtől a Fekete tengerig végigevezni a Dunán. Közben rengeteg fénykép, videó (GoPro) és szöveges beszámoló. Lényegében minden nap írnak egy összefoglalót. A mai itt olvasható: http://www.vitezkurtosteam.hu/blog/2014-06-08-eromutol-eromuig
Maradt a helyén. Mivel sem túl sok időnk, sem ötletünk nem volt hová vihetnénk tovább ezért hagytuk ezen a gyönyörű helyen, így legalább másoknak is lehetőségük lesz gyönyörködni a páratlan kilátásban.
Másfél kilométerre közelitettük meg (GCALDU) de sajnos, közben volt a Duna (meg a határ), igy csak a távolból néztük :((.
De onnan is szép a Kazán szoros :).
Kereshető, új helye a Kazán-szorosban, egy szép kilátóponton van. Szerb-bolgár utunk harmadik napján jártuk végig az Al-Dunának ezt a szép szakaszát. A szerb oldalon meglepően szépen gondozottak a falvak és a környék is. A 'Silver Lake'-nek hívott üdülőterület pedig tiszta Balaton-érzést ad.
A Ram-erődben hamar megtaláltuk a ládát, rendben átvészelte a telet. :) Első gondolatom Galambóc vára lett volna, de alul, a főút mellett nem mertem hagyni, fentre pedig egyszerűen nem találtunk értelmesen járható utat.
A Kazán-szoros viszont adta magát, a kilátópontot már előre kinéztem, mint könnyed túracélpontot. Nem is csalódtam a helyben, a láda végül itt landolt. Remélem, nem esik baja, míg valaki (illetékes) rá nem talál. ;)
Megtaláltuk, azaz pontosabban a láda hűlt helyét. Mivel volt nálunk gyógyláda, így azt vittük tovább és utólag Petyabától emailben megkapott jelszóval jelentettük be. Ezúton is köszönjük a segítséget! :)
Belgrádból a Duna jobb partján indultunk tovább, a lehető legközelebb a parthoz a 100-as úton, melynek egy pontjáról még a lankás tájjal övezett Dunát csodálhattuk.
Még ugyanaznap szerettük volna elrejteni a Szendrői-várban (Smederevo), kb. 40 km-re Nándorfehérvártól. Amikor megérkeztünk nagy tömeg fogadott a várnál, éppen hangbeállás zajlott az esti koncerthez. A biztonsági őrök rendesek voltak, s beengedtek bennünket fizetés nélkül. Szétnéztünk az óriási várudvaron és felmentünk a tornyokba is (100 dinár/fő áron). Kaptunk a bácsikától két magyar nyelvű leírást is, ebből az egyiket a ládába tettük! Amikor kijöttünk, elkezdtünk alkalmas helyet keresni a várfalon kívül, közel a Dunához, nem találtunk túl alkalmas helyet, s a forgalom is nagyon nagy volt, így letettünk erről a helyről.
Késő este érkeztünk szállásunkra, a legdélebbi magyar településre: Székelykevére. Nagyon kedves fogadtatásban volt részünk, a vacsoránál nem hiányozhatott a pálinka és a székelykáposzta sem! :) Robi és kedves felesége kiváló szállásadónk volt, köszönjük a finom reggelit!
Reggel utazásunk következő kiszemelt várához autóztunk. Meg kell hagyni, hogy megérte a kitérőt! A fotók alapján nem tudtuk, hogy mennyire lesz szép hely, de nagyon elámultunk tőle!
A láda új helye: Ram pentagon alakú erődje, mely légvonalban 70 km-re van korábbi állomásától (úton közel 105 km). A várból nagyszerű panoráma nyílik az alant folyó Dunára, mely itt annyira kiszélesedik, hogy inkább egy nagy tó képét mutatja.
Itt kerestünk neki hosszú távra biztos helyet: a várfalban találod, egy hajdani ajtó fölött, jobbra, kb. 2,2 méter magasan (kicsit kell másznod). Az üreget szikla takarja, de ha azt valaki elmozdítja, akkor sem látható, mert 40-50 cm mélyen van, további kövekkel álcázva. Mielőtt benyúlsz, győződj meg róla, hogy nincs lakója az üregnek (bot, sötétben lámpa legyen nálad)!
További segítség a fotókon.
Köszönjük a mozgó elindítását és minden eddigi rejtőnek a segítségét, hogy idáig eljuthatott ez a kis láda!
Mint a füzetben is írtuk: további sikeres utat kívánunk a ládának!
A ládát terveink szerint április 28-29. körül tovább fogjuk vinni, ha valaki tervezi, hogy most viszi tovább, vagy éppen utánunk érkezne, az hívjon mobilon, küldjön SMS-t, írjon ide egyéb logot április 27. estével bezárólag.
Valószínűleg Szerbiából nem fogjuk tudni bejelenteni a ládát, az új koo-t. Bejelentés valószínűleg május 1., este.
Adataim a lapomon. Írd fel, ha Te is ekkor utazol oda!
Kösz!
--------------
2012.04.26 19:29
@Heni&Gábor: kösz, hogy felkészítettél a csalódásra. Azért remélem, hogy megtaláljuk és költözhet! :)
--------------
2012.04.28 14:32
A ládát a vár alatti rejtekben nem találtuk meg. Sajnos a láda eltűnt, Petyabá fotója segített a rejtek pontos beazonosításában, a fal mellett a sínek mentén a füvet is végignéztem, de nem találtam.
Az utolsó rejtőkkel felvettem emailben a kapcsolatot.
További részletek, az új rejtek bejelentése hamarosan...
Nagyszerű ötletnek tartom ezt a ládát. Bár már későn vettem észre a ládát, ekkor már bőven Magyarországtól délre járt. Most viszont épp kapóra jött egy belgrádi kirándulás alkalmával. Újvidéken eddig amúgy sem jártam, Péterváradon meg főleg nem így egy kis kitérőt illetve vonatról leszállást megért. Még itthon a Keletiben összehaverkodtunk egy amerikai csajszival aki szintén Újvidékig jött, és nagylelkűen bevitt minket taxival a belvárosba. Innen kellemes séta Pétervárad. A vár szépen karbantartott, kellemes környezetben van, nagyon tetszett. Az éppen felkelő Nap aranyra festette Újvidéket és a Dunát.
A ládát könnyen megtaláltuk, majd reggeli után visszamentünk az állomásra. Belgrádba egy kemény egy vagonos személyvonat vitt minket :), és nagy meglepetés, hogy Novi Beograd állomásról nem is ment tovább... :). A ládát egy belgrádi séta során a Kalemegdan alatt a vasúti sínek mellett helyeztük el, pont a Duna és a Száva összefolyásánál. További jó utat, lehet, még találkozunk vele a későbbiekben :).
:-) http://www.exitfest.org/
Görögország felé haladva a fesztivál megakadályozta, hogy a doboz közelébe kerüljünk, de a haza vezető úton már nem hagytuk ki :)
Szerbián áthaladva a Duna hídon léptünk be Horvátországba 19izsi73-al. A vár megtekintése közben a ládát is kerestük, de nem találtuk, pedig az előző rejteket simán felismertük, és hiába keresgéltünk 15-20 méteres körben a mikrót nem leltük. Ekkor felhívtam BiharyG-t vele egyeztetve az ő általa rejtett helyet is megleltük, de a mikrót nem sajnos. Ezúton is köszönjük BiharyG-nak a segítséget. Ezután még a vár kimaradt részét is megtekintettük, majd irány Pétervárad a ládika kinézett helye. A láda ezáltal átlépte a Horvát Szerb határt.
Ismét egy várban található a láda, ami már egy normál méretű hagyományos konyhai doboz. Két kilátóteraszt összekötő lépcső közepénél 1 méterre a lépcsőtől. Egy szúrós bokor mögött téglákkal takarva. A szúrós bokorral nem az utánunk jövővel akartunk kiszúrni, csak nagyon forgalmas a vár és nem akartuk, hogy eltűnjön a láda.
Örülök, hogy eme remek mozgóládát sikerült tovább vinnem.
Nemsokára képek is lesznek a várról, panorámáról és a rejtekről!
Nem kevés kalanddal a hátunk mögött jutottunk el Ilokra Dr. Lada társaságában; a mikro azonban fél év után eltünt...Egyeztetve a rejtővel telepítettük újra a ládikát, immáron Szerb területen Pétervárad erődjében található...Remélem nem kell ismét fél év a megtalálásához...
Bocs cetlit nem nyomtattam, kérem, aki teheti pótólja!
A pontos személyleírás alapján (köszi, Tom - és gratula a legkisebb ládászhoz! :) felismerni véltem a rejtekadó fát, de dobozt nem találtam. Legalább egy mikroláda mindig szokott lenni az autómban, úgyhogy azt rejtettem el ugyanabban a fában közel 2 m magasan, hiszen mindenképpen jó lenne életben tartani ezt a kiváló mozgóládát. Előző nap a gyurgyevói dunahídon mentem át, de odáig nem akartam levinni, hátha akkor még ritkábbak lennének a találatok :)
Köszönöm Zsuzsiéknak a segítséget, álomfogóknak pedig a nagyszerű ládaötletet!
Ezért a ládáért indult a nap!!!! Egyszer még régen, a 3. helyén 15 m-re voltunk tőle, de köztünk volt 30m mélység, s kezdődő hóesésben nem vállaltuk be a sziklamászást. Aztán megszülettek az ikrek, meg csomó minden történt és nem kaptuk el. Gondoltuk felébresztjük Csipkerózsika álmából az április óta egy helyben dekkoló ládikát, s odébbvisszük. Megérkeztünk a helyszínre. Favágók, tüzek.... takarították ki az ártéri partszakaszt. Na mindegy keressünk! 1 órát kutakodtunk, aztán telefon haza, Ágika telefonszámokat diktál, telefon az utolsó rejtőnek. Elmondta hol kellene lennie a ládának. Megtaláltuk a fatörzset. Ez volt az 1. hely amit átnéztünk, sőt Tom fel is emelte, hátha alatta van, de nem...
Sajnos a ládika megsemmisült! Vagy az árvíz elvitte, s már célba ért, vagy a favágók elégették.... nem tudni
A láda létrehozójával nem tudtunk beszélni, de utólagos engedelmével újraélesztettük a ládát szerény kapacitásunkból.
Egy kiivott teásflakon, bele egy toll, egy Geoforint, és egy cetlin az új koordináták és jelszó.
Iloki várfal alá rejtettük, egy fa odvába.
Kérjük a következő ládavadászt, aki megy érte, hogy vigyen egy komplett ládikát, mert a mienk ideiglenes célnak megfelel, de a hosszú útra nem alkalmas.
Koordináták:
45 13,471
19 22,457
131m
tommeli+szepzsuzsi+Hófehér
A rejtés lepontozása az eltűnés miatt, különben jó lett volna...
Ezúton is köszönjük az elöttünk rejtőknek és megtalálóknak, hogy megerősítettek bennünket, jó helyen keresgélünk... Csalódottságunk történetét tommeli-ék leírták. Bízunk benne, hogy a rejtő nem veszi rossz néven ezt a kicsit szegényes megoldást, de az egy szem benzinkúton, amit nyitva találtunk a városkában, nem árultak geoládát:(
Kívánunk az ideiglenes láda utódjának kellemes utazást a végcél felé!
Köszönjük szépen!
szepzsuzsi, Hófehér és tommeli
Tomék és Zsuzsi már leírták láda meg nem találásunk történetét. Pedig nagy lelkesedéssel keresgéltünk és eléggé félre állt a szánk, hogy nem találtuk. :( Reméljük az újra rejtett ládikának nem kell oly sokat várnia az utazásra, mint az előzőnek.
A Kofola Bt. délvidéki hadjáratának egyik állomása során vadásztuk le e ládát. Megdöbbentő volt láni az esztelen háború nyomait úton,útfélen...Amit itt a szerbek,azt Mostarban a horvátok;egyik kutya, másik eb!
2008.03.22 11:40 új rejtés:
Vukováron, egy háborúban szétlőtt víztorony közelében, a magasparton. Szép kilátás a Dunára, szemben már Szerbia.
A láda a platónál néhány méterrel lejjebb, egy borostyánnal részben befutott soktörzsű fa tövében, ágakkal takarva. N 45° 20,700' E 19° 00,750' 110 m
2008.03.22 10:20 megtalálás:
Már Valpón láttam, hogy nem egyedül járom a környéket. Szerencsére a 20 perccel előttem érkezőknek csak a pont kellett, és nem vessződtek a láda továbbvitelével. :-)
Bocsánat a késői bejelenésért, de Pécsett sehol sem találtam az ünnepek alatt internetet.
Húsvéti szünet Pécsett és környékén. Péntek-szombat egyedül, vasárnaptól Milával és Piroskával. Szombat: Délvidéki várak, Dráva-Duna-mente és a Villányi-hegység.
Horvátországi trackelős-ládázós húsvét 2/6.
Az erdődi láda mellett megtaláltuk ezt is, nem vittük tovább. Délután találkoztunk a láda indítóival álomfogókkal, aki érdeklődött a láda hogyléte felől a Duna magas vízállása miatt. Megnyugtattuk, hogy még sokat emelkedhet a vízszint;) Mivel nem tudtuk volna gyorsan bejelenteni a láda továbbvitelét, így inkább a helyén hagytuk. Mint utóbb kiderült, jól tettük.
Nem gondoltuk volna, hogy viszontlátjuk a ládát. Bluemonday-nek asszisztáltunk a rejtéshez a szlavóniai várak felkeresése közben. Kikukkantottunk Batinánál is a Dunára, ahol a láda is megfordult, majd a Kopácsi réten meg is találtuk. Utólag láttuk, valószínűleg mások is pályáztak rá...
Elvittem Batináról a számomra oly kedves Kopácsra. További kedvcsináló képek a GCARET logjaiban. A közelben hatalmas fák lakta parkban van Sándor király és Tito vadászkatélya is.( Az utóbbi a nagyobb...)
A láda egy fejmagasságban elvágott fatörzs üregében felülről. A láda a Duna-Dráva árterületén van és nem messze lakik tőle a GCARET láda is.
Az esetleges tavaszi vízszintemelkedés miatt került az úthoz közelebb és magasra a láda. Ha véletlenül megközelíteni nem is lehet olyankor, a láda biztonságban lesz az ár levonulásáig, ha addig valaki nem vinné tovább.
Elhoztuk! [wapon beküldött szöveg]
A láda búcsút vett szép hazánktól és folytatta útját tovább a Duna mentén. Következő állomása: Horvátország - Batina
N 45° 51, 137'
E 18° 51, 251'
A 80m
A láda egészen közelről köszönt a Dunának, a parton kerestünk neki ideiglenes rejteket.
Miután Macsix jól kiszórakozta magát velünk, a rejteknél azt mutatta 18m előre, onnan pedig azt, hogy 18m vissza, hagyatkozva a rutinra megtaláltuk. Azért a vaddisznók által puhára dagonyázott földön jó nagyot estem, utána egy ág is összetűzésbe került a fejemmel, vesztére...
Üdvözöltük a nagy utazót, megtiszteltetésnek vettük, hogy barátságot kötött elsőszülött ládánkkal. A munkaidő sajnos nem engedte, hogy azonnal tovább vigyük, és nagyon kevés helyi társunk sem találkozott még vele, így hagytuk pihenni. Egyelőre! Ha kis idő múltán nem utazik tovább, kinéztük neki az új helyet, továbbsegítjük a vándorútján. Az már Horvátországban lesz. Csodajó érzés volt találkozni egy ilyen ládával, ami több országban is, oly sok helyet látott már.
16-án Batinán utólértük megint, és a rejtővel való konzultáció után elvittük a tervezett helyre, Kopácsra.
Sajnos csak a látogatásra volt időnk, de nem hagyhattuk ki. Kinéztük neki a következő helyet is, de az áttelepítés, hétközben, amikor a dolgozóknak a munkaidőhöz is alkalmazkodni kell, nem megoldható.
A lehetőséget azért köszönjük.
Nyomtunk egy búcsúpuszit a homlokára, és jó utat kívántunk neki.
2008.02.04. 10:30 új rejtés:
A Nagypartosi tanösvény 1. pontjának közelében, közvetlenül a Duna-parton. Három hatalmas fa közül a keleti ágvillájában, kb. 2 m magasan, falevelekkel, ágakkal takarva. N 45° 57,780' E 18° 44,717' 95 m
Gyönyörű hely, szép kilátás a folyóra, szürkemarhák, madarak.
2008.02.04 08:10 megtalálás:
Vasárnap késő délután (18:30) az oldal szerint még Dunaszekcsőn volt a láda. Mivel ekkor már sötét volt, bíztam benne, hogy hajnalig már ott is marad. Így aztán egy kicsit csalódott voltam, hogy csak egy cédulát találtam: a ládát már vasárnap délelőtt elvitték (sártól olvashatatlan aláírás). Mikulást álmából ébresztettem, tőle tudtam meg a láda új helyét. Köszönöm!
Stoppal Mohácsra, itt már gyors találat, és egy városi internet-caféban finom tejeskávé mellett bejelentés.
Itt jegyzem meg, hogy az előző megtaláló a jelszót nem írta át - így az eggyel korábbi jelszóval tudta logolni.
Éjjel-nappali gyalogos-tömegközlekedéses keresés Tolnában-Baranyában.
A reggeli vonatokkal csak nagyon későn lehet lejutni ide (most a sztrájk miatt pedig egyáltalán nem), így - egy 18 km-es pomázi bemelegítő gyaloglás után - már az utolsó esti vonattal (19:10) leutaztam Decsre. (Ekkor még járt a vonat, de pl. a Szekszárd-Decs távon végig 18 km/h sebességgel haladt - ennyit bír a pálya!)
Éjjel gyaloglás a Decs - Szálka - Mórágy - Bátaszék(Kövesdpuszta) útvonalon (33 km), majd busszal-stoppal és gyalog nappali ládázás Mohács környékén. Befejezésképp két szekszárdi láda, majd igazi TÖMEGközlekedéssel, zsúfolt buszon haza.
Összesen 64 km (a pomázi bemelegítővel együtt 82 km) gyaloglás.
A busójárásra tartva ejtettük útba ezt a ládát. Az uj rejtek a mohácsi Dunaparton, egy fa tövében van. A ládát kövekkel takartuk be. N45'59.220 E18'41.959
Utolértük a ládánkat!
Budapestnél esélyünk sem volt, hogy üdvözöljük hazánkban, olyan gyorsan kapkodták. Mostanra lehiggadt és tényleg a legjobbkor moccant ki a (szigorúan) viziútból. A Busójárásra menet éppen útbaesett. Tovább nem vittük, volt Mohácson egyéb "dolgunk" is elég, meg amúgy is túl nagy volt ott ma a jövés-menés.
Tegnap este (néhány perccel éjfél előtt) vettük észre, hogy a láda már nincs a Baja feletti szigeten, ezért gyors reggeli indulást terveztünk. Régóta vártunk már erre a ládára, hiszen mjdgm első fele alig egy km-re született a Dunától. Nagy lendülettel vágtunk neki az útnak Veszprémből, de a lendületünk így is kevésnek bizonyult, hiszen rotty -ék Pécsről néhány perccel előbb értek a ládához, mint mi. Logolás után hamar kiderült, hogy ők is és mi is egyazon helyre terveztük rejteni a ládát, így közösen indultunk a 2 napos új Geomobilunkkal a szomszéd faluba. A rejteket is közösen kerestük, 3 kütyüvel mértük be a láda új helyét. Örülünk, hogy megismerkedtünk rotty-ékkal, igazán szimpatikus emberek.
Rejtés után elbúcsúztunk egymástól, s indultunk tovább a mai napra betervezett ládákhoz.
Az esélytelenek nyugalmával indultunk eme sokak által vadászott, unikális ládához. Szombaton, 80 kilométer távolságból busszal nekivágni a megtalálás reményében nem kis naivságot feltételez, de Báta honlapját nézve rákészültünk, hogy ha el is késünk, akad itt annyi látnivaló, hogy érdemes legyen hajnalban kelni, és két órát buszon zötyögni.
Első benyomásra elég komor képet mutatott a falu, a buszmegállótól a ládáig már nézegettem, vajon hogyan lehet a szőlőhegyi mérőtoronyra feljutni, és hol lehet a vízügyi kiállítás, de.., talán, mégis sikerül... A rejtektől alig száz méterre autók, körülette kutyák, szerencsére a gazda is ott volt, kiderült az autó is az övé. Mi azért kerültünk még egyet, és ott a rejtek, ott a doboz...
Kis nézgelődés után indultunk volna vissza, csak közben a már említett gazda hajtott el kocsival, a kutyák meg kint maradtak. Szerencsére hamar visszatért, s közben érkeztek meg mjdgm-ék. Megörültünk egymásnak, hamar megegyeztünk, hogy együtt visszük tovább a ládát Dunaszekcsőre, így ők sem érkeztek hiába, mi pedig rengeteg időt nyertünk, hiszen a ládával még 5-6 km várt volna ránk, mire kiértünk volna a faluból, lévén csak sokára jött volna busz, azzal is csak a főútig jutottunk volna. Kaptunk tippet, hogy gyalogosan, a part mentén ugyanennyi sétával leérünk Szekcsőre, Mjdgm-ék nélkül lehet, hogy nekivágtunk volna. Így viszont remek társaságban, együtt kereshettünk új helyet a ládának, nagyon örülünk, hogy ismét megismerkedtünk egy kedves kesserpárral!
Bátára még visszatérünk, lehet, hogy egy láda is elkelne itt...
A megtalálás: A Koppány szigetre először gumicsónakkal akartunk átmenni, de nem lett üzemképes (nem sikerült felfújni). Aztán szereztünk (mármint kölcsönkértünk és kaptunk) a közeli fogadónál egy fa ladikot. Jót eveztünk. A rejtés jó volt, kis sárdagasztás után gyorsan meglett a láda. (Milyen nagyszerű találmány a kötél... :-)))) ) A szigetről visszafelé még gyorsabban eveztünk, éppen az eső kezdetekor, egyre erősödő szélben kötöttünk ki... Kicsit utazott a láda ma csónakkal, autóval és gyalog.
Az ládát kicsit odébb vittük, új helye:
N 46° 07,503´ E 018° 47,842´ M: 100m
A közeli falun (Báta) keresztül kell menni. A láda árvízveszélyes (jó: annyira nem veszélyes) hely közelében van, szokásos módon álcázva. A megtaláláshoz most nincs szükség vízi járműre. :-) A láda egy (egykori) hídpillér-betonfal tövében van. Reméljük, valaki hamar megtalálja (mondjuk Busójárásra menet). Ez itt a: -Busójárásnépszerűsítéshelye.- Sok sikert! És mégegyszer köszönjük a rejtést.
.
2007.11.02 17:15
A láda kereshető újra a ládaoldalon feltüntetett koordinátán, a Vén Duna alsó kifolyásánál a Koppányi sziget déli részén a Duna-Vén Duna spiccének legmagasabb pontján egy fűzfán. A keresőnek legalább gumicsizma és NEM ünnepnapi öltözet javasolt... :) Szárazföldi járművel vagy gyalogosan 300 m-re közelíthető meg ezután a megtaláláshoz jó, vagy annál is jobb úszni tudás vagy valamilyen vízenjáró eszköz elengedhetetlenül fontos. Előzetes egyeztetés alapján kajakot. ladikot tudunk biztosítani. A láda olyan magasságban van, hogy a Duna bajai vízmércéje szerinti 7,5 m-es (ma 297 cm) vízállásnál még szárazon marad. ( Könnyítés: a fát, ha körbejárod és jó szemed van, kifürkészheted, hogyan NEM kell fára másznod a ládáért ) .))
N 46° 11,947'
E 18° 55,195'
90 m + 3,5 m
Ma délelőtt gyönyörűen sütött a Nap, így újra vízre merészkedett a csapatunk. Az előző állomásától légvonalban 4,26 km-re rejtettük el a ládát úgy, hogy a Vén Dunán kajakokkal, ladikkal hoztuk a mostani helyére, így ma is vízen utazott a ládikó 8,2 km-t. Szeretnénk, ha legalább Magyarország déli részén minél többen megtalálhatnák ezt a remek rejtést. Ez a nap is igen jól telt el...
Mióta regisztráltam magam a játékban, figyelem a dunai láda útvonalát, mivel az életem eddig eltelt részéből nagyon sokat voltam-vagyok a Duna parton. Szerencsémre éppen az őszi iskolai szünetben ért számomra elérhető helyre. (az igazat megvallva jobb lett volna nyáron) Igy már csak napsütéses időre és olyan vízállásra vártam amikor kajakkal, ladikkal végig lehet menni a Rezéti Dunán. Ezek a feltételek ma teljesültek. Látván Pupu-bácsi a logjában feltett fotóját, ahol a kenuját bokáig érő vízben húzza, megnéztem az akkori vízállást, ami 211 cm. volt Bajánál. Vártam, hogy "jöjjön egy kis víz" (így mondják a Baja körüliek) és ma a reggeli vízállás neten való megtekintése után (285 cm) már riasztottam is a családot. A Duna-parton lévő nyaralónkból indultunk, miután vízre tettük a már téliesített ladikunkat és a két kajakunkat 09:30 körül már el is indultunk felfelé a Dunán a tőlünk GPS szerint 9.54 km-re lévő láda irányába. Az út jelentős részét többnyire a ladikban ülve tettem meg és a 4 lóerős Johnsson mocira bíztam az ár elleni fárasztó harcot evezés helyett. :-))) Ez az út vizen (mindig a nagy ellensodrást kerülve) 12,25 km. lett a ládáig. A cache-t könnyen megtaláltam, mivel a Rezétet és a Veránka szigetet igen jól ismerem. Nyaranként sokat jártunk erre, hajóval, ladikkal, kajakkal. Az öcsémmel kajakba ültünk és végigvittük ezen a holtágon a ládát úgy, hogy az egyik kedvenc kiránduló-és fürdő helyünkre is bevittük. A Rezétről jobbra egy kis kacskaringós patakszerű pici holtág (300 cm.-es víznél már igen jól kajakozható, kenuzható) végében van egy gyönyörű sekély tó. A szüleink mindvégig kísértek bennünket ladikkal evezve, az ilyenkor igen sebesen folyó holtágon. (4-4,5 km/ órás sebességgel folyik áradáskor.) Összesen 14,7 km-t (légvonalban az előző rejtéstől csak 2,87 km) vittük a ládát amikor is kiértünk a Rezét alsó kifolyásáig. Itt rejtettem el a lenti koordinátán egy szép kimosott gyökerű fűzfa ágai között. Ez az első számú kedvenc ládám!!
Szerintem ennek a ládának igazából vízen haladva kellett volna megtenni a távnak legalább egy jelentős részét. Terveztem is kenus kirándulást a németoszági-ausztriai szakaszra, de az az ötlet nem valósult meg. Kedvetlenül figyeltem, hogy még hazánk területét is autón, vagy legjobb esetben biciklin utazza végig. Egy métert se ladikkal, motorcsónakkal, kajakkal, kenuval vagy kílbóttal, sem Budapesten legalább egy kiránduás sétahajóval vagy kishajóval - semmi... Most végre ráértem letörölni e szégyenfoltot. Zsuval (köszönet a logisztikáért!) és Mikulással szövetkeztünk.
Reggel, még sötétben csaptunk le a ládára, majd a Sió-torkolattól indítottuk az evezést, eléggé sűrű, majd ritkuló ködben. Sokszor végigkenuztam a Dunának e szakaszát, idén is kétszer, örömmel jöttem vissza. Ha már egyszer kihagyta a láda a Szigetközt, a Radvány-szigetet és a Táti-szigeteket, legálább Gemenc ne maradjon ki neki! Nem a gemenci láda mellé raktuk, mert az túl könnyen elérhető szárazföldről, hanem a Rezéti-Duna kis szigetére, a spiccnél, egy nagy fűz alsó (2,5 m a talajtól) villájába. Szép, élvezetes túra volt (légvonalban 10,4, útvonalon 11,7 km). Remélem, akadnak mások is, akik vízitúrával viszik tovább a ládát!
Pupu hívott egy jó kis evezésre, a Dunára. Nem mondhattam nemet ilyen invitálásra, meg hát a feladat is nekünk valónak bizonyult: a GCFEFT-et kellett vízi úton továbbmozgatni. Ez a láda történetében az első eset volt, hogy vizen haladt a láda. Örülök, hogy ennek részese lehettem. A GCFEFT - álomfogók korszakalkotó ötlete - bizony sok "érdekes" eseményt élt meg az utóbbi időben, kevésbé sportszerű társainknak köszönhetően. Annyi baj legyen, mindenki a maga szerencséjének kovácsa. Úgy döntöttünk, hogy ezúttal legyen némi kihívás, úgy is mondhatnám fortély a láda megtalálásában. A következő megtalálónak garantálom, hogy megszereti ezt a csodaszép környéket! Nem kell harcolni, futni, hajnalban kelni, egymással versenyezni, stb. a láda megtalálásához.
A szekszárdi híd közelében találtuk meg a ládát, valamivel 6 után Pupuval. Zsu is elkísért minket és vállalta a nemes, ámbár kevésbé izgalmas feladatot: a kísérőember szerepét. Megtalálás után vízreszálló helyet kerestünk és találtunk néhány száz méterre: a Sió-torkolat feletti részen, horgászházak között. Köd volt, ami csak szép lassan oszlott, ennek ellenére, vagy épp ezért (?) érdekes hangulata volt az őszi tájnak. Kb. 2 órás volt a "túra", nyugis tempóban. Hatalmas élmény volt! Pupunak köszönet ezért a kalandért!
Ez az első mozgó ládám, ezért az eső ellenére is felkerestem, és tovább szállítottam. Most a szekszárdi híd Szekszárd-Budapest oldalán egy viszonylag magányos fa gyomrában található.
Megtaláltam és elhoztam! Áthoztam a Dunán, és lejjebb vittem kb:20km-re. Hiszem, hogy nem marad itt sokáig, ezért egy elég merész rejtést csináltam. A hajóállomásnál 0 m-re a Dunától, az Albatrosz nevü kishajó kikötésénél, egy trapéz alakú "stég", beton karimájának kitörése alatt, hagyományos kesser álcázással.
Koordináták: N 46°29,5700; E 18° 54,5600'
Magasság: 94 m
Rejtés ideje: 2007.10.22 15:15
A ko-ok lehet, hogy nem pontosak, de a leírásból nem téveszthető el a mozgó láda.
A láda a Kalocsa-Gerjen közt járó kompátkelőtől sodrásirányban kb.: 150-200 méterre lefelé található a Duna kalocsai oldalán!
Második nekifutásra sikerült rácsapnom :) A helyszínen egy vadász is a segítségemre volt :)
Nem bírtam ki, hogy csak másnap rejtsem újra a ládát, így 1 órán belül már ki is helyeztem őt az új helyére. GCFEFT Paks belterületén, a Dunától ~ 10m-re, egy hatalmas átmérőjű fa méretes odvának aljában pihen. Ezzel a mozdulattal 2.76kmt mozdult előre a doboz.
Szélesség N 46° 38,2370'
Hosszúság E 18° 52,6850'
Magasság: 95 m
Új koo:
Szélesség N 46° 39,5750'
Hosszúság E 18° 53,6270'
Magasság: 102 m
A ládaoldal koordinátája is erre a pontra mutat.
A ládát letettük Dunakömlődnél az Imsós erdőbe a Bottyán kopjafa közelébe (52m N100°) egy yukka-bokorba. Itt kell megjegyezni, hogy a kopjafa ládája cserére szorul, törött.
Igaz most a láda egy kicsit távolabb van a jelenlegi vízfolyástól (a szabályzatba még belefér), ugyanakkor a hajdanvolt Duna medréhez került, amit komoly folyószabályozással átvágtak. A terület ma az ártéri erdők igazán szép életét éli. Képek, ha hazaért fi a fényképezővel.
Hajrá paksiak, vigyétek a ládát - mi a túloldallal is szemeztünk, hogy kikerüljük az erőművet!
A ládát megtaláltuk és elvittük! a jelszót nem fogadja el! de még próbálkozunk.
Valaki valamit nem tud rendesen...
Zsorzs jelszavával sikerült belogolnunk. (Majdnem elhasználtuk az 5 lehetőséget)
Kicsit nehezen lett meg a láda. Mikor Dunaújváros környékén járt, mi Sopronban töltöttük kéthetes szabadságunkat. Tegnap meg mikor Fi anyukáját hozta Szekszárdról hozzánk, nem találta a ládát. Rejtélyes leírás (fa töve - de milyen?), térképek szerint már vízterületen a láda, a rejtő a telefont nem veszi fel, képet nem tett fel - egy óra keresés után nyakig mocskosan Fi feladta. (Szegény mama közben a kocsiban várakozott.)
Ma reggel Fi újból nekiugrott. Én itthon a netet őriztem - hogy friss infók legyenek. És most sikerült. Madocsa különben is kedves nekem, apám ott született, és egy darabig ott nevelkedett. [gps nélkül]
Megtaláltuk és elhoztuk Gabival.
Sajnos technikai problémák miatt kicsit megkésve, de az új koordináták:
N46 41.152
E18 59.578
A ládát Madocsa magasságában helyeztük el az ártérben. Megközelíteni is a fent említett faluból lehet a legkönnyebben. A gáthoz vezet egy födút és egy aszfaltozott út is, mi az előbbin mentünk. A partra egy földút vezet be a gáttól, érdemes azt megkeresni, ott egyszerűen megközelíthető a láda helye. Egy fa tövében keresendő, közel a parthoz, két nagy kővel letakarva. A keresésnél nem érdemes csak a nyilat követni, mert elég sűrű csalán van a környéken, viszont aki körülnéz, találni fog olyan utat befele, ahol csaláncsípés nélkül megközelíthető a láda.
FIGYELEM! Mi kifele jövet vettük észre, hogy az aszfaltút felől behajtani tilos a gátra. Sejtjük, hogy a földút felől is, de mivel ott hiányzott a tábla, mi mit sem sejtve behajtottunk. Viszont gyalog is csak pár száz métert kell sétálni a gáton.
(Azt nem teljesen értem, hogy utolsó megtalálóként miért nem került a nevemre a láda, viszont így nem tudom módosítani pl a koordinátáit vagy az állapotát... Valójában már kereshető az itt megadott helyen.)
Elvittem! Igen meglepődtem, amikor a láda alatt egy "Elkéstél" cédulát találtam. Először nem értettem, aztán elolvastam a logbookban dc3 bejegyzését, aki azért nem tudott logolni, mert ötpróbás volt :-(
Újrarejtés (2007.10.15 16:10):
koo: N46 52.852 E18 55.866 mag: 97m
A ládát a kisapostagi Yachtclub és kikötő közelében, kb. a bekötőút közepén egy rőzsehalom rejtekében találjátok! A helyszín jól ki van táblázva, GPS nélkül is meg lehet találni! - Sok sikert!
Korábban:
Megtaláltam, elhoztam! - cetlit hagytam!
Már napok óta figyelem, de hogy Rácalmásról úgy kelljen utánarohanjak azt nem gondoltam volna :-). - szerencsére nem került túl messze. - Köszi a rejtést!
Új koo: N 46 54.477 E 18 56.587 M:122m M8 Duna hidfőnél kőkupacban.
Vegyük sorra az eseményeket: Szombaton sajna dolgoznom kellett, így lehetőségem volt követni a ládika útját. Láthatóan esélytelen voltam, wapos hozzáférés nélkül, a ládika hétvégi levadászásra. Pedig éreztem, hogy ha hagyom elsuhanni a zsákmányt, akkor aligha érem utol. Vasárnap este vittem haza Vándort Inárcsra. Elég este volt, és elég délen voltam ahhoz, hogy egy próbát tegyek. Felhívtam az este is dolgozó kollégámat, hogy a neten nézzen utána a ládika helyének. Nemsokára jött az sms a koordinátával. Beírva a pdaba, a Duna közelébe helyezte a pontot. Ez biztató volt, irány a ládika. Szépen megközelítettem autóval. A horgásztanyák között kb 60 méterre voltam, este 10-kor. Igen ám csak a nyíl a sötétbe burkolózott Duna felé mutatott. Elő a topo-térképet, és lám igaz ott egy sziget, és alighanem a sziget csücskén lapul a ládika. No nem baj, alig 2.7km és van egy híd. Ott bemegyek földúton elmegyek a ládika közelébe és gyorsan megtalálom. Ez volt a terv, de nem így alakult. A hídhoz érve ott a TVT terület tábla, és két brutális sorompó. Egy kis fejvakarás után elő a fejlámpa és irány a csücsök gyalog. Tudtam hogy volt találat láda mozdítás nélkül így aggódtam hogy hátha valaki el vitte az orrom elől.
Csodaszép éjszakai séta volt a erdőben, csend, csak távoli kutyaugatások. Néha neszezés az erdőben. Esti illatok, lassan leszálló köd, harmatos fű. Elvarázsolt hangulat. Itt már örültem a sétának, élveztem az éjszakai erdőt.
Az utolsó száz méterig volt út, azután már csak sisnya. Végül siker, ott a ládika. Nagyjából 11h körül járhatott az idő. Elhelyeztem egy figyelmeztető cetlit, majd vissza az autóig. Ott lefotóztam a füzetet, logoltam. Ezután a térképet böngészve, új helyet kerestem. Dunaújvárosig már nem volt öt kilométer, így azon túl keresgéltem. Rögtön adta magát az új Duna híd környéke. Való igaz, picit párás időben a híd kivilágítva nagyon szép, igazán ládikát érdemel. A hídfőnél igyekeztem olyan rejtekhelyet keresni ami minél közelebb van a hídhoz. Nagyjából negyed egy körül megtörtént a rejtés. Szerintem ez a hely megérdemli, hogy ez a nagyszerű ládika itt megpihenjen egy kicsit. Köszönöm!
Éppen a dunaföldvári ládát kerestük, mikor észrevettük, hogy kereshető lett. Igyekeztünk gyorsan a helyszínre érni, de sajnos mire elértünk a sziget végébe már besötétedett, ezért le kellett mondanunk a továbbvitelről:-( Remélem még lesz rá lehetőségünk.
MARADT!
Először nem tudtuk, mi a nagyobb szívatás, ha elvisszük, s valaki lyukra fut, mint mi napokig, vagy ha otthagyjuk, s az utánunk következő is legyalogolja a közel 6 KM-t az ártéri erdőben....., az utóbbi mellett döntöttünk.
Félve jegyzem meg: a láda még mindíg "beteg", az első bejegyzés: "elvitték"..., helyes ez így?
N47°00.215' E018°57.041' 97m, rácalmási Nagy-sziget déli csücske. A parttól 5m-re álló 19-törzsű fa ágai közt. Szúnyogirtót hozzatok. [wapon beküldött szöveg]
[18:30] Sajnos nem sikerült olyan szép rejtekhelyet találnom, mint szerettem volna; de körmömre égett a dolog - így került ide. Mire hazaértem, már nem enyém volt a láda - kérem a mostani ládagazdát, módosítsa az adatokat.
[19:08] Híjnya, most látom, hogy védett területre raktam! Hiába, nincs gyakorlatom. Most már mindegy, úgysem sokáig lesz ott.
Rejtés holnap délután.
Nem hittem volna, hogy ez a láda kibír egy teljes szombat délutánt Pesttől egyórányira! Láttam a rejtést déltájban, de az autót elvitte a család, bánatosan nézegettem, vajon mikor viszik el. Fél ötre az autó hazajött, a láda még megtalálatlan!?? Biztos tudatában annak, hogy árnyékra ugrom, mégis elindultam. És lőn csoda! mert ketten is megtalálták előttem, de otthagyták! Amiért is legyen donkardos és safc áldott, gerincük ne váljék lángossá, szemgolyólyukat ne nyalintsa rókamanguszta, de ami még ennél is fontosabb, soha ne gyötressenek ők négynél kevesebb műhold pokoli konstellációjával, mindörökké, ámen.
A rejtés mintaszerű volt, kárpótlás az előző éjszakáért. Pontos, jó, szép helyen. Nagyon csinos hely ez a Ráckeve meg Szigetbecse, nem is gondoltam volna!
Újrarejtve! Szigetbecsén a Duna holtágnál, egy korhadt fatörzsben levelekkel takarva. Indulhatnak a rohamcsapatok! :-)
Új koordináta:
N47 07,904
E18 57,153
mag: 101mA rejtés története: Nem akartam ennyire délre vinni, de aztán így alakult. Eredetileg Ráckevét néztem ki, hogy majd leteszem a hangulatos település közelében a Dunaparton. Átmentem a hídon, és délre fordulva lementem a dunaparti útra. 8,3 kilométeren keresztül nem találtam egyetlen szakaszt sem, ahol le tudtam volna menni a Duna partjára. Végig be van építve szorosan házakkal. Mivel úgy nézett ki, hogy ez hosszú kilométereken át nem is fog változni, visszafordultunk. Ahogy átjöttünk a gáton észrevettem, hogy itt van egy kis holtág is, így bementem Szigetbecsére, ahol találtam egy kellemes pihenőt a parton. Ide rejtettük végül Lilivel kettesben a ládát.
Nemrég vettem észre, hogy a ládikó a mozgási körzetemben tartózkodik, így nagyon figyeltem, hogy mikor csaphatok le rá. Az alkalmas időpont ma hajnalban kínálkozott. Hajnali 2-kor keltem, és megnéztem, mi is történt a ládával. Láttam, hogy Mihul Ercsiben rejtette el, és már volt is azóta egy sikertelen találat. Óvatosságból ezért kinyomtattam a rejtek képét, mint utóbb kiderült nagyon helyesen.
2:58-kor már nyomtam a gázt. Mihul koordinátái szerint Szolnok felé kellett volna vennem az irányt, de szerteágazó ismereteimnek hála tudtam, hogy a Duna arra biztosan nem folyik. Szerencsére a koordináta mellé Mihul kis szöveget is biggyesztett, miszerint az Ercsiben van a révnél. Szóval a E019-et árírva E018-ra már robogtam is a helyes irányba. 3:45-kor érkeztem a tetthelyre. Gyorsan összecuccoltam, és elmentem a megadott koordinátára. Nos itt mégcsak egy kicsi kavicska sem volt, nemhogy nagy kő!!! Először pontatlan mérésre gyanakodtam, és átkutattam minden nagyobb követ 40m-es körzetben figyelve a képet, de nem találtam hasonló területet sem. Ekkor kezdtem el arra gyanakodni, hogy Mihul ezt derekasan elírta, és nem csak a fokokat! Ekkor kezdődött a fejtörő játék. Melyik szám lehet még elírva az E019-en kívül, és mire lett felcserélve, hogy azért nagyjából itt, a révnél legyen. Magam elé képzeltem a numerikus billentyűzetet, és próbálgattam, mit lehet könnyen mellé ütni. Nyilván az ezredes jegyeket nincs értelme próbálgatni, mert az abból adódó hiba területét már végigkutattam. Maradt a század perc. Itt kezdtem el cserélgetni a nyilvánvaló 2, 5, 8 karaktereket, mert én is itt szoktam elütni a számokat néha. A harmadik kísérletre egy ígéretes koordinátát kaptam, amire rá is mozdultam! És láss csodát, a megadott helyen (azért nem pontosan ott, de hibahatáron belül) rátaláltam a ládára. Mihulnak az N koordináta század percét sikerült félrevernie. 2-es helyett 5-öst ütött. Nos ez 55m-es távolságra van az eredeti koo-tól. A terepi adottságokat is figyelembe véve, meg sem próbáltam volna arra keresni az eredeti koo birtokában. Ezért nem találta meg szegény bootes sporttárs sem. Ez a kis csalafintaság 40 percembe került a sötétben keresgélve, de legalább én megtaláltam. Jobban belegondolva pont az elírás miatt találhattam én meg. Ellenkező esetben bootes kaparintotta volna meg, én meg lemaradok róla! Jó kis feladat volt! :-) Már csak hab volt a tortán, hogy az utolsó jelszó nem is működött, de szerencsére sikerült az előzővel logolnom.
A helyszínen úgy döntöttem, hogy éjszaka már nem szállítom tovább, így az újrarejtés valamikor a hétvégén várható!
lelcache
u.i: A leírásban kijavítottam a hibásan megjelenő ő, ű karakteretet.
De visszamentem -- és nem találtam meg! Így utólag nézve a képet, nem jó helyen kerestem. Na mindegy. Végülis nem minden éjjel megyek folyószabályozni, puszta kézzel, habokra.
"Az ember, aki egy nap kétszer ment semmiért Ercsibe"
2007. 10.12. Péntek 14:47
A ládát újra telepítettem kicsit délebnek. Jelenleg Ercsin van a csésze.
A kompnál parkolj le, és a kavicsos parton sétálj vízfolyásnak ellentétesen 500-600 métert. Végig jól járható, csak egy rövidke 20-30 méteres szakasz van az elején, ahol vigyázz a bokádra!
A hordalékot próbáld nem észrevenni, amúgy meg jó sétát kívánok!
Új koordináta (a fenti is oda mutat): N 47°15.1710' E18°54.7750' 93m.
................................................ 2007. 10.11. Csütörtök 22:40
Közös megtalálás az előttem logolo alkalmi csapattal: Scele, Abacus, Kissyfur80, Togo, Levin, Petibá. :-))) Az enyém lehetett a megtiszteltetés, hogy tovább vihetem. Köszönöm a többieknek! Piás és társa sajnos lemaradtak... Velük már csak a parkolóban találkoztunk.
Kellemesen sáros, koszos lettem mire visszaértem a Dunapartról, de sebaj!
Sokáig nem melengetem a csészét, ha addig nem jön közbe különleges esemény, 12.-én pénteken ebéd után folytatja az útját tovább a Fekete-tenger irányába!
Kalandos kis ládavadászat volt ez. Először is Dc3 és Mikulás elhelyezték a Nemzeti színháznál, a lakhelyemtől kb 560 méterre. Persze tették mindezt éjjel így mire reggel felkeltem már a helye is kihűlt. Másnap este Belgával rohantunk rá az M0-ás Csepel szigeti tövében ahol összefutottunk Togoval de itt lyukra futottunk. Na itt megelégeltem a dolgot és felhívtam az aktuális rejtőt, hogy azonnal hozza vissza! :-) Persze csak vicceltem de egy-két információt azért sikerült kicsikarni belőle. Éppen csak annyit amit a cachikett még elbír. Harmadnap Togoval Érden vártuk a láda felbukkanását miközben csatlakozott hozzánk Scele, Abacus és kissyfur80 akik a friss GCTEJ-től jöttek. Az aranyboltíves fogyasztási templomban múlattuk az időt különböző E származékokkal gazdagon dúsított termékeket magunkba tömve, wapot figyelve és amikor megjelent a láda autóba vágtuk magunkat és robogtunk a helyszínre. A dunaparton nagy volt az öröm, vidáman logolgattunk amikor megzörrent a bozót és előlépett Ata72 aki érdi és szintén figyelte a láda megjelenését. (Mellékesen az ő ládájának szüzességét vették el Sceleék néhány órával azelőtt.) Csak az volt a mázlink, hogy picivel hosszabb úton közelített, ha a jó utat választja csúnyán lecsúsztam volna harmadszor is.
Hajrá! Lehet startolni, Érd ófalu, javaslom kiindulásnak a csónak utcát, innét le a partra, és ott egy folyó fölé benyúló fa tövénél.
Sok sikert mindenkinek!
Mathau & Povyagi
Ma 21:15-kor láttam meg, hogy kirakták a ládát, uccu neki 10 perc múlva már startoltunk is povyagival Budafokról. Lámpát persze nem vittünk, és csak autós navigációnk volt, de azért kb 10 perc után meglett:)Egész jó fényforás ez a kijelző:) Rejtés holnap késő du. vagy este.
Elrejtettük bigz-vel közösen. Az új koordinátát Tőle kapjátok. Az M0 híd Csepel-szigeti oldalán, a Budapest felőli részén érdemes bemenni, közvetlenül a híd előtt. A láda kövek között, lesúlyozva, uszadékkal álcázva található.
Örülök, hogy részt vehettem ebben a projectben!
Ui.: Tehát a koordináták:
N 47° 23,2140'
E 19° 0,7180'
Éjszakás voltam, gondoltam hogy ma oda kell figyelni a ládára. Reggel 5:30-kor láttam hogy Mikulásék kihelyezték, ami jobban feldobott mint a reggeli kávé. Vakartam a fejem, mert nem volt nálam GPS, de hála az újdonsült rejtőknek, akik vérprofin adták elő a dolgot, nem volt nehéz feladat megtalálni. Köszönöm. Rejtés hamarosan, valahová a Duna mellé.
:-))
Mikulással kiraktuk a Nemzetinél. Új koo. 47 28.325 19 04.177
[Jóváhagyta: álomfogók, 2007.10.10 07:46]
Köszönöm a jóváhagyást! Igazából nem is próbáltam ötször, de ezek szerint a rendszer így érzékelte. Na, mindegy......
Azt hiszem elég nagy őrültség, hogy ilyenkor ládázunk, de ez részben azért volt, mert eddig kellett dolgoznom, szerencsére ez nem gyakori, részben pedig azért, mert nappal már bizton lemaradtunk volna e remek dobozról.
Megvagy! [wapon beküldött szöveg]
Dc3-mal kiraktuk, koo. lásd fenn. Dc3nak sikerült 5-ször jelszót téveszteni :)
A sövényben keresd. Ott, ahol egy marék föld van kiszórva...
A ládát elrejtettük a Margit szigeten. Az új koordináta: N 47 31.391 E 19 2.538 [wapon beküldött szöveg]
SagiK-nak 9-ig tartott az edzése, ezért csak fél 10 felé tudtunk csak rástartolni. Így volt három nyugodt órám az irodában, hogy rágjam a körmömet. Már az Árpád hídnál tartottunk, amikor jött a füles Vicától, akinek a weboldal figyelés volt a feladata (volt itt kérem csapatmunka), hogy Páco lenyúlta a ládát. Szerencsére tudtuk, hogy merre halad tovább és hogy kerékpárral van, így könnyen el tudtuk csípni útközben.
Mi ketten voltunk ő meg csak egyedül, így nem hogy a ládát, de még a bicaját is el tudtuk volna tőle venni, de miután mondta, hogy teljesen kiment a térde és alig tud tekerni, ezért úgy döntöttünk inkább szenvedjen tovább. :)
Még ma elrejtjük L@zyvel. [wapon beküldött szöveg]
L@zy szépen leírta az eseményeket, leszámítva azt a kis apróságot, hogy én már nagyon nem voltam toppon.
A rejtek helyének kiválasztása nem volt egyszerű. Valami jó kis mászós-szivatós rejtésben gondolkoztam. Gondoltam valamelyik híd nem könnyen megközelíthető aljára, magas fa tetejére, de még a vízbe rejtésen is viccelődtünk. Néhány fára fel is másztam, de egyik sem tűnt elég biztonságosnak, vagy elég szivatósnak. :) A végén egy nagyon könnyű, de nem túl feltűnő rejtést csináltunk.
Sikerült elejtenem a fényképezőm, ami ezután nem volt hajlandó a bekapcsoláskor kitolni az objektívet. (azóta, kis fizikai ráhatás segítségével rábeszéltem)
A szigeti .com-os ládát is megkerestük, mert volt nálam egy TB, amit el akartam rejteni.
Ez a láda már nem ott volt ahol én megtaláltam, hanem egy kicsivel arrébb költözött. Szerencsére a GPS-ben már benne volt a jó koordináta, így L@zy könnyedén megtalálta.
Elindultunk vissza a kocsihoz, mikor feltűnt, hogy nincs meg a fényképezőgépem táskája. Vissza GCFEFT ládához, ott nem volt. Vissza a .com-os ládához, ott sem találtam.
Az útközben felkeresett egyéb potenciális rejtekeket is végignéztem, sehol. Volt még egy hely ahol ledobáltam minden cuccom. Egy fa mellett, ami el volt vágva, és a vágás közepén nőttek a gombák. Ez a fa egy tisztább részen, jól megvilágított helyen, lekaszált füves terülteten volt. Na, ha ott hagytam, akkor biztos nem lesz meg, mert elég sokan futottak a szigeten ezekben a kései órákban is. A fához menet már messziről látszott a fűben a táska, szerencsére senki nem vitte el. Ezt követően már valóban hazaindultunk. Vica annyit mondott, hogy nem vagyunk normálisak.
Gyors vacsi, fél kettő felé már aludtam is. Reggel mikor ébresztett az óra, azt sem tudtam melyik bolygón vagyok. Remek kaland volt, emlékezetes megtalálás marad.
Rejtés a fenti koordinátán. Fa tövében. A taplogombás facsonktól kb. 1m-re.
Még utolértem a netkessereket, úgyhogy harmadszorra is megvan. (Nem lenne akkora gond, ha valakik a gc lapon kívül - pl. telefonon - lebeszélik hol lesz a láda elrejtve, csak akkor a rejtő írja már be, hogy szinte felesleges rárajtolni, mert már le van beszélve ki a következő...)
Reggel meglepődve tapasztaltam,hogy közeledik felém a láda;én még Pilismarótra készültem...Tudtam,Visegrád szűk óra bringámmal,így nosza! Ideges voltam,vajon ott lesz még a láda? Ott volt! Engedélyt kértem,ugyan ne száguldjon oly gyorsan tova;minnél többen megtalálhassák;sok-sok fotóval...Így a sziget csúcsára,fa tövébe került rejtésre.Itt válik ketté a Duna; szentendrei (Kis-Duna),és Nagy-Duna ágra.Wapos bejelentésem óta oly nagy volt a mobilforgalmam,hogy valszeg már nemsokára úton lesz ismét...
21:35
Otthon megláttuk, hogy már Esztergomot is elhagyta a doboz. Valószínűleg a következő napokban végigszáguld az országon és mi nem Mohácsnál akartuk utolérni, ezért összecuccoltunk és elindultunk.
22:19
Megtaláltuk a dobozt Esztergom és Pilismarót közt.
22:35
Elrejtettük a ládát Visergrád határában a 11-es út 45 km-énél, közvetlenül az út mellett a nagy barna Visegrád tábla mögött kb 1 méterrel, a bokor alatt. Légvonalban a két pont távolsága alig több mint 10 km, bár az út annyira kanyarog, hogy talán megvan a minimális 20 km.
Új koordináták:
N 47° 46,102'
E 18° 57,480'
magasság: 115m
A láda szabályai szerint min 20, max 200 km-t illene tovább cipelni. Lehet, hogy arra a pár napra, amíg az ország területén van, addig ez a korlát lehetne jóval kevesebb, mondjuk min 1, max 5 km. Így sokkal több kessernek lenne alkalma megtalálni és nem hagyná el holnapután az országot. Bécstől így is pillanatok alatt leért pedig lett volna pár érdekes hely ahol megállhatott volna. Például Dévény vagy Pozsony, hogy csak egy-kettőt említsek.
Megtaláltam.
Az új hely: Esztergom és Pilismarót között.
N 47° 48.855'
E 18° 49,075'
111 m.
Egy nagy fa elágazott törzsében, a part mellett.
A láda látja a Dunát.
Elvittem [wapon beküldött szöveg]
Lakóhelyemtől 0,5 km-re tette Szab a ládát, így gyorsan rástartoltunk. Mivel a GCDUNA az érdeklődő családtagoknak a GPS-es játék bemutatóhelye, könnyedén megtaláltuk.
Új rejtekhelye Neszmélyi sziget kezdete. Neszmélnynél a 10 főútról a Duna Campingnél kell lekanyarodni. A dobozkát egy fa letört ágának az odújában helyeztük el. ( 1750 fkm körül van.)
Verseny helyett megkerestem a kedvenc ládikámat másodszorra, hogy ismét átlépjek vele egy országhatárt.
Hegyeshalom - GCFEFT - Komárom bringával 205km, a többit vonattal tettem meg.
Sajnos a reggeli legkorábbi vonat kb. másfél órát késett, így Hegyeshalomból 8 óra helyett csak fél 10-kor tudtam elindulni. Emiatt pihenésre nem sok idő jutott, így is már majdnem teljesen sötét volt, mire megtaláltam a láda új helyét, pedig nem nagyon akartam sötétben bicajozni. GCDUNA társbérlete lett a választott helyszín, jelenleg ott kereshető. Több okból is ezt választottam: egyrészt mert a kétfajta Duna-láda így találkozhatott, másrészt elfelejtettem fényképezőgépet vinni, így nem tudtam volna a rejtekhez segítséget adni, harmadrészt nem kellett a koordinátaméregetés súlyos problémájával foglalkoznom. :)
Elvittem [wapon beküldött szöveg]
Jó korán, amúgy Pupu stílusában indultam Budapestről, nehogy hiába tegyek meg ekkora utat. Könnyelműen elvesztegettem egy órát a GCKAZM felkeresésére, de még így is a helyszínen voltam már reggel 9-kor. Péterék nagyon szép helyre rejtették a ládát, és kellemes volt az a hosszabb séta is, amit a láda megszerzése igényelt az ártéri erdőben. A zubogó környékén vízimadarakat láttam, az erdőben pedig több őzcsapattal találkoztam. Sajnos sok széles nyiladékkal és magaslessel is, tehát keményen folyik a vadgazdálkodás.
Úgy gondoltam, hogy a ládát mindenképpen túlviszem a bécsi Duna-szakaszon és kihagyom a schwechati iparvidék környékét is. Így a Maria Elend és Hainburg közötti szakaszt néztem ki magamnak a térkép alapján, és ennek közepén, Wildungsmauer falucska alatt találtam is elfogadható helyet a ládának.
Szélesség N 48° 6,8640'
Hosszúság E 16° 47,8850'
Magasság: 146 m
A falu temetőjében szép kis román stílusú kápolna áll, amelynek falaiban még egy .com-os mikroláda is található (GCQZ3N). A rejtés után folytattam utamat a nagy Duna mentében egészen Bad Deutsch Altenburgig, ahol egy kecses híd ível át a túloldalra a forgalmas folyam fölött. Szerintem még lesz legalább egy lehetőség osztrák területen való rejtésre... nem kell elsietni a láda repatriálását. :-)
Második nekifutás: elrejtve Spillern-nél, az ártéri erdőben.
Megközelítés kétfelöl is lehetséges. Mi autóval a spillerni HÉV állomásig (N48° 22,570' E16° 15,372') mentünk, majd onnan gyalog kb. 2,5 km-t sétáltunk az ártéri erdőben.
Kerékpárral is lehet támadni, a parti kerékpárútról le kell térni (esetleg csak gyalog) a (N48° 21,331' E16° 15,348') pontnál, majd rövidke séta.
A láda a (N48° 21,407' E16° 15,199') pont körül, egy alkalmas fán van. A helyet nagyon kedveljük a zubogó miatt, órákig el lehet a környéken nézelődni.
A környéken van duzzasztó, vár a túloldalon, vár ezen az oldalon, szóval aki nem rohan, talál látnivalót bőven.
Már évek óta lesem, mikor kerül vonzáskörzetembe ez a pompás vándorláda. Ma munka után úgy érezte a család, hogy minden körülmény megfelel, így aztán nekivágtunk a 30 perces autózásnak. Kedves falu mellett volt a láda, GPS nélkül megtaláltuk.
Jelenleg az előszobánkban van. A hely tulajdonképpen megfelel a láda szabályainak, nincs messze a folyótól, Leobendorf dunamenti település.
De a hétvégén levisszük az ártéri erdőbe, az lesz a hivatalos rejtekhely. Ha addig valakinek nagyon sürgős, telefonáljon, itthon egy kupica mellett átveheti.
--péter, Veronika és Noémi
Első kisérlet 2007-09-16-án délben: Leobendorfnál bevetettük magunkat az erdőbe. Jó hosszasan sétáltunk benne, szép volt, vadregényes volt, de a Duna főágához csak nem jutottunk el. Már láttuk a gátat, de a maradék párszáz méterrel nem boldogultunk. Dilemma: ide rejtsük, de akkor nehéz a biciklis útról megközelíteni, vagy inkább vigyük máshova. Az utóbbit választottuk...
2007.09.07 16:20 megtalálás:
Régóta készülök erre a ládára. Most szombaton és vasárnap Sopron és Wiener Neustadt mellett (Brenbegbányán és Katzelsdorfban) rendeztünk tájfutó versenyt. Így előtte kijöttem ide.
Az egész nap a víz jegyében telt: eső, belvíz, árvíz: Melk felől érkeztem, de a parti út (3-as) le volt zárva, mert víz alatt volt. Hatalmas kerülővel, kicsi hegyi utakon át, a hegyek közül érkeztem meg Spitzbe. A Duna-partra már csak gyalog, csizmában lehetett lemenni.
Továbbmenni se volt könnyű. Újabb hatalmas kerülőkkel, megint a hegyeken át (gyönyörű kilátás fentről a Wachaura) jutottam el Kremsig.
2007.09.07 17:45 új rejtés:
Az 1996-os Ulm-Budapest kenutúrán Grafenwörth határában, a parti bicikliúton sátraztunk. Itt a Duna két hatalmas gát között magasan a terepszint felett folyik. Nem szép, de érdekes látvány.
A gát mögött (a Dunáról nézve) mélyen lent fekszik a táj, a Dunával azelőtt szerves kapcsolatban álló Krems és Kamp folyócska kacskaringós ágai.
Most az árvíz miatt nem jutottam ki a Duna-partra: egy hatalmas átfolyás miatt vissza kellett fordulnom.
Így a ládát a Dunától 1,8 km-re, a Kamp folyó hídjánál rejtettem el: A pillér tetején, a híd alatt, kövekkel, ágakkal betakarva. N 48° 23,475' E 15° 46,050' 190 m
Megközelíthető Grafenworth felől, a Dunához kivezető úton. Ha az árvíz már lement, akkor a Duna-parti bicikliút felől is lehet jönni, illetve aki a falu felől jön, az mindenképp menjen ki a Dunához is.
2004.09.23 10:30 egyéb log:
Nagyon jó ötlet! Egy darabja már tervezek egy dunai (vízi) multit. Talán meglesz addigra, mire ideér a mozgó láda - és akkor vendégül láthatja egy pár napra.
1996-ban az érettségiző osztályommal lekenuztunk Ulmtól Budapestig. (16 és fél nap, 933 km, akkor 32 gát és így sajnos legtöbb helyen nagyon lassú folyás. Akkor még nem volt GPS, a papíralapú "tracklog" itt található.) A meder sajnos kiépített, olyan vadregényes parszakaszok nincsenek, mint Magyarországon. De a környező táj sok helyen nagyon szép.
A felső részen (Donaueschingen-Ulm) gyalog-stoppal mentem végig, ott is egész vad helyek vannak.
Tübingen felé menet útba ejtettük ládánk egy-két korábbi állomását: Walhalla, sétahajózás az áttörésnél. Ha másért nem, már csak ezért megérte útnak indítani ezt a ládát annak idején.
Hazafelé egy átvezetett éjszaka után nem volt indulásom megkeresni aktuális helyén a dobozt. Utánunk meg (mint már számos korábbi alkalommal) az özönvíz (igazán sajnálom).
Továbbvittem. Ez lett a 300. megtalálásom. Bp-Győr vonat, onnan bicajjal 900km a Duna mentén Passauig és vissza, majd Hegyeshalom-Bp vonat.
Nagyon jó bringaút van végig, sokszor mindkét parton. Ajánlom másoknak is a láda bringás megközelítését. Most már igazán nincs messze.
Elhoztuk. Rejtés 1 napon belül. Pityulino [wapon beküldött szöveg]
A láda új helye:
Passaunál a Duna partján levő hegyen, az egyik kilátó ponttól néhány méterre az erdőben, egy kis méretű "kőgát" bal oldalán, a kövek mögött. A mozdítható köveket keresd !!!
Koordináták:
N 48° 34,683'
E 13° 28,005'
Szokásos júniusi friedrichshafeni kiruccanásunkat ismét a GCFEFT társaságában fejeztük be. Már csak a Duna áttörés, és a Walhalla miatt is érdemes lett volna eljönni ide, de ha még kedvenc vándorunk is itt pihen, ráadásul megújult mivoltában, hát be kellett mutatkozni neki.
Jó szokásunkhoz híven, megkértük, tartson velünk egy napra, és néhány (folyam)kilométerre. A begyűjtés könnyebb feladat volt, mint két évvel ezelőtt, itt nem kellett sziklát mászni.
Ahogy gondolkodtunk, hogy hova is vigyük tovább, beugrott egy ismerős hang a rádióból: "......a Duna Passaunál árad, máshol apad. Hajóvonták találkozása tilos......"
Na jó, akkor legyen Passau. A térképet böngészve, még az is kiderült, hogy itt nemcsak egyszerűen átfolyik a Duna, hanem két másik folyó is torkollik belé, néhány méteren belül, az Inn és az Ilz. (szintén a vízállásjelentésből ismerős: "......az Inn Scherdingnél......" igaz, ez a település arrébb van Passautól, de a folyó stimmel.)
Érdekes megfigyelni a Duna és az Inn összefolyását. A két folyó vizének lényegesen eltérő a színe, és az összefolyásnál eléggé határozott az "elválasztó vonal".
A ládát a Duna partja melletti hegyen, a vár alatt helyeztük el. Az előtte levő teraszról jól láthatja a folyót. Először a szigetcsúcsnál keresgéltünk helyet neki, de a nagy forgalom, és minimális lehetőség miatt a hegyoldal mellett döntöttünk. A megközelítés egyszerű, és a kilátás miatt is érdemes felmenni.
A következő állomás már a "sógoroknál" lesz, remélem itt felgyorsul a láda egy kicsit, ez már nincs olyan messze, esetleg biciklivel sem.
Vigyétek (illetve hozzátok) tovább a vándort, lássa meg végre a hazáját.
Friedrichshafenből hazafelé tartva "útba ejtettük" régi kedves ismerősünket GCFEFT-et. Most a Walhalla épület mellett találkoztunk újra, igaz ez alkalommal reinkarnációjával. Előző életében volt szerencsénk már együtt utazni Ulmig. Igazán szép helyen sikerült ideiglenes új tartózodási helyet találni számára. Azért ne hagyjátok itt megőszülni szegényt!
Ennek a tavolban levo mozgo ladanak az a nehezsege, hogy mivel nem ismerjuk a kornyazetet, nem tudjuk hol talunk neki melto helyet. Csaladi segitseggel talaltam neki remelem melto helyet.
Donaustauf mellett levo Walhalla epitmeny mellett. Walhalla
Az uj koordinatak:
N 49 01,85203'
E012 13,56163'
402,194m
Figyelemre melto meg a masik dombon allo varrom is Donaustauf
Nagyon tetszett a rejtes. Jol el volt rejtve. Eltelelhetett volna ha nem jarok erre. Mivel ritkan jutok el ilyen messzire, ezert nem tudtam kihagyni.
Szep a kilatas a ladatol a Dunara. Koszon a szerzonek es a rejtonek is, hogy ilyen szep helyre jutottam el.
Neuburgban kezdődött a dunai kerékpáros túránk. Érkezés után sátorverés, majd irány a fest, a népünnepély. Korai rock'n roll számokra jót buliztunk. Majd hajnalban, amíg a többiek aludtak én eltekertem a ládáért. A párás időben törölgettem a szemüvegemet, de hamar meglett!
Itthon elterveztem már, hogy a Duna-áttörésnél rejtem majd el a ládát. A pazar környezet Weltenburgnál, a benedek-rendi kolostorral kezdődött. Itt található a világ legrégebbi kolostori sörfőzdéje. Innen nem messze szálltunk hajóra (N48 53,958' E011 49,171' 345m). A 18 méterre összeszűkülő Dunát 100 méter magas meredek sziklafalak övezik. A le-fel sűrűn járó hajón kerékpár is szállítható. A mentidő 40 perc lefelé (felnőtt jegy 4, kerékpár jegy 1,80 EUR). Az út - nem túlzok - csodás! A hajóút Kelheimnél ér véget (N48 54,953' E011 52,145' 339m), mely sétára érdemes, hangulatos kisváros.
A ládát Kelheimben, a Michelsbergen levő Befreiungshalle König Ludvig I.-től, azaz a Napóleontól való megszabadulás emlékére I. Lajos király által építtetett panteonszerű Felszabadulási Emlékcsarnoktól (N48 55,112' E011 51,660' 450m)(jegyvétel a parkolóban) nem messze, az áttörésre néző "kilátó" nyiladék (N 48 55,079' E011 51,439' 448m) mellett rejtettem el a hegy kissé meredek oldalában egy 45 m-re levő lefutó sziklaél aljában levő sziklaüreg mélyén, avarral takarva. Tehát a láda új koordinátája N48 55,055' E011 51,451' 443m. A megközelítés a lapos fennsík szélén álló taplógombás magányos fától a legcélszerűbb (N48 55,075' E011 51,468' 453m)! Kellemes kirándulást, jó ládázást kívánok!
Ui.: a com-os ládát a másfél órás keresési időigény miatt nem tudtam felkeresni, ezért a nálam levő Guinness TB-ot sajna hazahoztam...
Ládapótlással egybekötött Duna menti túra.
Fekete erdő, Breg forrás, Donauschingen majd Ulmtól végig a Duna mellett vezető 16-os úton. Höchchstadt után aztán szemmeresztve kerestem a megfelelő új rejteknek való helyszínt. A Lech betorkollása után kezdett kissé összeszűkülni a völgy, a lágy dombok közelebb kerültek a folyóhoz. Aztán Neuburg és környéke nagyon megtetszett, meg már az idő is nagyon szorított, a lemenő nap sugarainál sikerült végre megtalálni a magunkkal vitt (és jó nagy utat megtett) új doboznak a helyet.
Kis kitérőt tettünk, hogy a családot is el tudjam hozni a forráshoz. Sőt most még Donauschingen-ben a Duna-forráshoz is sikerült eljutnunk. Aztán délután helyet kerestünk a láda új rejtéséhez, másnap pedig körülnéztünk egy kicsit Passauban.
Sajnos nem talaltuk. Barátaink meghívására mentünk Németországba. Örültünk, hogy közel hozzájuk elcsíphetjük ezt az ötletes ládát, s megmutathatjuk nekik, hogy milyen szenvedélynek hódoltuk. Nagy lelkesedéssel fogtunk neki a keresésnek, vetettük be magunkat a csalánosba, bízva a biztos megtalálásban, hiszen eddig minden ládára ráleltünk. A lekesedésünk fokozatosan csökkent, s a összes közeli bokor többszöri átvizsgálása után, egy vadász jelent meg a kutyájával érdeklődve. Neki is elmagyaráztuk szenvedélyünket. Tárgyi bizonyíték híján nem tudtuk megerősíteni állításunkat. Felhasználtuk a telefonos segítségünket is, de a rejtő is megerősített, hogy jó helyen keresgéltünk. Találtunk az egyik bokornál valami zacskó maradványt is. Sajnáljuk hogy barátainknak nem tudtunk megmutatni egy sikeres megtalállást. Pótládával nem készültünk, s nem volt időnk Pünkösdkor beszerezni egyett.
Elvittük nagy sokára a kedvenc ládámat.
Az új helyszin:Höchstadt határában lévő híd mellett egy bokor tövében. Az úttól 50 m-re. A híd mellett egy vízlépcső látható (itt még szabad?).városka egy ékszerdoboz.
A koo: 48.36,379 10.35,278 414 m
A ládát nagy nehezen megtaláltuk a megadott koordinátán. A megadott parkolótól levezetett az utunk a faluba, majd onnan fel és le a hegyre, majd vissza az aszfaltúton felfelé. A sziklánál egy félórát kerestük hol megy fel rá út, de végül kiderült, hogy meg kell egy kicsit mászni. Télen elég veszélyes lett volna megtalálni. Amire visszaértünk 2 és félóra telt el (pedig csak 1.5km légvonalban). Végül közös megbeszélés alapján Ulm/Neu-Ulm-ban rejtettük el a ládát. Közös rejtés volt, mert én ajánlottam Ulmot, Cic a szigetecskét, és Pityulinó talált végső helyet a ládának. A szigeten van egy szép park meg a végén egy 2. világháborús emlékmű. Ulm szép város nagyon látványos a városfal környéke a szigettel szemben. Van ott egy bástya, ahonnan egy szabó át akart repülni madárszárnyaival a Dunán 1811-ben, de sikertelen próbálkozás volt. A város híres szülötte Albert Einstein, sokfelé lehet találkozni itt a nevével. Itt van a világ legnagyobb teplomtornya (161m) , ahová föl is lehet mászni 143m-ig. A dóm mellett egy nagy fehér kerek alakú épületben van a Stadthaus, ahol térképet és mindenféle hasznos információt lehet beszerezni. A régi városháza és környéke is érdekes, jókat lehet arrafelé enni. Itt betértünk egy olasz fagyizóba, ahol az egyik pincér mutatott egy fekete-fehér képet, ami egy Rottenbiller utcai fagyizót ábrázolt. Mint megtudtuk, a családjának ott működött régen a fagyizója.
A 2005. évi Rádióamatőr és elektronikai világtalálkozón - HAM Radio and HAM Tronic - vettünk részt Friedrichshafenben, ahol a magyar standot működtettük. Már itthon elterveztük, hogy a találkozó végeztével kis kerülővel jövünk haza, és megpróbáljuk továbbvinni a ládát, amely immár 9 hónapja alussza Csipkerózsika álmát. Vasárnap délután, a záráshoz közeledve, izgatottan nézegettük a neten, nem mozdult-e tovább a láda. Miután nem volt új bejegyzés, délután 3 óra körül útnak indultunk Hausen im Tal felé. Hamarosan meg is érkeztünk a Freddy képein már megismert gyönyörű környékre. Kb. egy órás erdei túra után ráleltünk a keresztet tartó sziklacsúcsra. Itt aztán ránkszakadt egy nagy zuhé. A szikla alá bújva vártuk meg, amíg elcsendesedik. Az igazi meglepetés azonban itt ért bennünket, mert a kereszthez, a láda helyéhez nem vezetett ösvény. Legfeljebb zergeösvény. A másik oldalról sziklamászók próbálkoztak a csúcs meghódításával. De nekik volt hozzá kötelük, biztosításuk, és gondolom elég tapasztalatuk is. Az esőtől csúszós sziklafalat Zooey és én nem mertük bevállalni, így Pityulínó kúszott fel a ládáért, amit szerncsére hamar meg is talált. Nem semmi produkció volt, még szerencse, hogy épségben megúszta a dolgot. A ládát másnap Ulmba vittük tovább. Az egész napot ebben a gyönyörű a városban töltöttük, rengeteg élménnyel gazdagodtunk. (Képeket kicsit később teszünk el.) A világ legmagasabb (161 m) templomtornyába felkapaszkodva pásztáztuk a terepet alkalmas helyet keresve a ládának. Végül egy kis sziget mellett döntöttünk. Itt pihen a láda, a tovasuhanó folyóban és a székesegyházban gyönyörködve. Ne várassátok sokáig, látogassátok meg, és vigyétek tovább, újabb kalandok felé.
Látom a ládád telepatikus erővel bír. Vasárnap felszedtük, hétfőn délután 14 óra körül elhelyztük új állomáshelyén, és Te már 18:45-kor érezted, hogy "valami bizsereg az erőben".
Az új koordináták:
N: 48° 23,763'
E: 09° 59,873'
M: 472 m
A láda Ulm-nál egy kis szigeten van, a jelzett koordinátánál egy fa mögötti kőfalon, borostyánnal borítva. A borostyán szára és a fal között keressétek, kb 2.4m magasan (karnyújtásnyira a talajtól).
Részleteket és képeket este teszek fel (éjjel 3:40-re értem haza, és ma még dolgozni kell menni :-) )
Cic, Zooey, Pityulínó
A részleteket Cic és Zooey már lényegileg leírták, túl sokat nem tudok már hozzáfűzni. Talán a megtalálás körülményeihez:
Már a kocsiból kiszúrtuk, hogy hova kell majd felmennünk. Elég merész elhelyezésnek tűnt lentről nézve a szikla. Azt azonban nem gondoltam volna, hogy ennyire. Már eleve az ajánlott parkolótól vissza kellett gyalogolni a falu hegy felőli utolsó házsoráig, ahol egyébként nagyon kényelmesen lehetett volna parkolni is. Igaz, akkor nem kell végigmenni a hegyen, ami nem volt elfecsérelt idő, hiszen gyönyörű helyeken jártunk. Amikor azonban a csúcs alá értünk, két dolog szakadt ránk: 1. az eső, 2. pedig, hogy a kereszthez nem vezet út. Persze először azt gondoltuk, csak nem találjuk. Az eső elcsendesedtével Zooey balról, én jobbról kezdtem utat keresni. Szegény Cicet faképnél hagytuk egy időre. Aggódott is rendesen, nehogy lepottyanjunk a meredélyen. Végül hosszas nézelődés után sikerült egy zergeösvényt találnom, aminek igénybevételéhez fel kellett idéznem gyermekkorom jóga gyakorlatait. Még szerencse, hogy sikerült. Olykor 1 méternél nagyobb függőleges lépésekkel sikerült lekűzdeni az utolsó métereket. Megérte, a kilátás gyönyörű volt a csúcsról. Magam részéről mindent kiválóra értékeltem, de azt azért hozzátenném, hogy az elhelyezés nem éppen felhasználó barát megoldás volt. Ha egy kevésbé gyakorlott "tetőmászó" került volna ide, főleg az eső utáni csúszós, vizes sziklákon, könnyen lehetett volna baleset a végeredmény. Elég egy rossz fogás-rossz lépés kombináció, és több 10 méterrel lejjebb lehetett volna kerülni. Ha egy utolsó méterek hevében meggondolatlanul nekivágó társunk lecsúszik, nem tudom milyen érzés kerítette volna hatalmába a rejtőt. Mindenesetre nem szívesen lennék a helyében.
Ilyenekre azért jobban kellene vigyázni, és a rejtés logjában nyomatékosan felhívni a figyelmet, hogy a láda levadászása némi alapvető sziklamászó rutint, és nagy odafigyelést igényel. Egy ilyen vándor ládánál meg kifejezetten kerülni kellene a veszélyes megközelíthetőséget.
48 05.379 09 02.341 762m [wapon beküldött szöveg]
A láda a csúcson, a kereszt mellett sziklarepedésben, jópár réteg kővel álcázva pihen.
Megközelíteni fentről - a várromtól - érdemes, de elvileg a faluból is meglehet.
Letérés a Hausen Im Tal - Schwenningen útról: N48 05.679 E9 01.514
Parkoló: N48 05.657 E9 01.866
Hurrá! Sikerült eljutnom a Duna forrásáig! Nagyon tetszik az ötlet.
Ez igazi bicajos hely lett volna, dehát elég messze van otthonról... Csodálatos helyeken jártunk, egyszerűen király volt!
Visszafelé megnéztük a boszikunyhót :-) Ti se hagyjátok ki ezeket ha már erre jártok...
Sokáig gondolkodtunk, hogy hová rejtsük el, felmentünk először egy kastélyhoz, de kiderült, hogy magántulajdon :(
Végül ezt a helyet találtuk Hausen im Tal felett. Van egy várrom, és rengeteg szikla. Mind a Dunára néz. A szikla mellett döntöttem, kb 300m a várromtól. Vigyázzatok, mert nedves időben jól le lehet pottyanni!
Megvalósult életem egyik vágya: itt lehettem [wapon beküldött szöveg]
(A kezdőpont ez volt: N 48-05,722 E 008-09,296 ha ide is el akar valaki jönni) Ennél szebb hely nem sok lehet. Még mászkáltunk kicsit a környéken. Minden fele csodás helyek.
Nem akartuk messze vinni, hogy a következők is eljöhessenek.
A 2. állomás: N47 55.256 E8 33.589 672 m.
Egy út menti fa töve. Itt még kicsi a folyócska, nem kellenek gátak, védelem. Nagy lapályon, nagy patak.. Szabadon!
Óriási ötlet, az év ládája! A környezetre és a webes megjelenésre már most ötösöket adnék...
Van egy nagy kérdés: ez csak magyar buli, vagy legyen nemzetközi? Az utóbbi esetben a magyarok vsz. nem igen rugnának labdába a német területen, az osztrák szakaszt pedig pulbrich&Co gyorsan elintézné, és a láda pillanatokon belül betörne Dévénynél. Utána meg a hágai bírósághoz fordulnánk, hogy melyik ágon vigyük tovább. :-)) De mégis... nem kellene egy ilyen klassz mozgóládát a com-on bejelenteni?