3 pontos virtuális multi, amit leginkább kenuval vagy kajakkal lehet jól megkeresni, amíg nem túl hideg a víz. A jelszó a három ponton olvasható felirat egymás után.
----------------------- A ládába TravelBug nem helyezhető.
------------------------
A láda célja a kenuzás, vizitúrázás népszerűsítése, és a Soroksári Duna ág rejtett természeti kincseinek megismerése. A láda hajóból könnyen teljesíthető akár kisgyerekes családoknak is, de rá kell szánni egy kényelmes napot.
A terület megközelítése hajóval lehetséges, ezért első lépésben javaslom a Gubacsi hídnál lévő kenu kölcsönzőket felkeresni (vizisport utca, jó sok van belőlük). BKV-val a Csepeli/Soroksári HÉV állomásról, Kökiről, vagy Boráros térről 148, 151, 35, 36, 119, 66, 66B buszokkal (Sósfürdő /Csepeli átjáró megálló). Parkolni lehet az utcában.
Az első pont (a megadott koordinátán) egy műtárgyon található, olyan helyen, ahol az eső nem koptatja (gondolj arra, h mi a láda célja). Itt van felírva a jelszó első fele (délről keresd).
A második pont könnyen leolvasható, több helyre is felírtam (északi felén van)
Itt már érdemes csendben suhanni, és élvezni a környéket. N 47° 22,178' E 19° 5,215' 100 m [GCUTUT-2]
-----------------------------------------------------------------
Soroksári Duna látnivalók
A Ráckevei (Soroksári) ág a Duna egyik mellékága, összesen 57km. A vízállása szabályozott, állandó (1920-as években kezdődött, két vége a Kvassay és a Tassi zsilip). Folyási sebessége 0.3 km/h (szinte állóvíz). A meder átlagos szélessége 40-100 m, a vízmélység 1-3 m között van. A Ráckevei-Duna a belvízelvezetés mellett rendkívül jelentős öntözővíz-ellátó funkcióval is bír. A Duna-Tisza-csatorna, a dömsödi I. Árapasztó-csatorna, valamint a Tass és Baja között futó Kiskunsági Öntöző-főcsatorna innen kapja a vizét. A partjain végig üdülőházak, horgásztanyák és nádasok találhatóak. Szigetszentmiklósig a víz nem igazán alkalmas fürdőzésre.
A Dunavarsány, Szigetcsép, Szigetszentmiklós és Taksony térségében húzódó, összesen 700 hektár kiterjedésű úszóláp Európában a második helyen áll. Méretét tekintve csupán a Rhőne-delta hasonló képződménye előzi meg. Az úszólápok vízminőségvédelmi szempontból nagyon fontosak, ugyanis habár felveszik a vízből a tápanyagot, nem juttatják azt vissza, hanem tőzeg formájában elraktározzák.
Ezek a különleges, szigetszerű képződmények egyúttal ritka, védett növényfajok élőhelyei is. Megtalálható itt számos orchideaféle vagy tőzegmohafaj, de olyan ritka és védett madárfajoknak is menedéket nyújt, mint a szürke- és a törpegém, bölömbika, pettyes- és kis vízicsibe, cigányréce; a halak közül a réti csík, vagy a lápi póc érdemel említést
élővilágról még itt
------------------------------------------------------------------ komp menetrend, árak
Aki autóval szeretne átjutni Soroksárról (Molnár sziget) a Csepel szigetre (Csepel-Királyerdő), az megteheti ezt komppal is (régi nevén Soroksári komp, új nevén D14 hajó járat). A komp fél óránként közlekedik, hétköznapokon 7:00-20:00 között 30 percenként, hétvégén pedig 7:25-kor, majd 8:00-20:00 között 30 percenként. Szemályszállítás BKK jeggyel/bérlette, személyautó 420Ft, teherautó 1050/1750Ft
Hajó bérlésre javaslom a 3-as vagy 4-es kenukat, a napi díj kb 4000-5000Ft. Jellemzően valamilyen iratot kell letétbe helyezni. Hétvégén jellemzően mindig nyitva vannak, és bóklászva is találhatunk szabad hajókat.
------------------------------------------------------------------
A láda felkereséséhez érdemes magunkkal vinni nyáron naptejet, szúnyogriasztót, fejkendőt, napszemüveget, fürdőruhát, vizet, és élelmet. Aki nem tud úszni az vigyen magával mentőmellényt.
Télen neoprén ruhát.
A feliratok leolvasásához segíthet egy fejlámpa is.
-------------------------------------------------------------------
Ládakarbantartás:
2020.09.05. Wilka74-nek köszönhetően új feliratok kerültek ki, és a számolás helyett előre megadott pontok lettek.
2014.10.18 Teljesen megújításra kerül a rejtés (fényképek, leírás, pontok, ez jobban az evezésre és a látnivalókra koncentrál). v2
2011-2013 az M0 híd bővétése miatt a láda helyszíne építési terület volt, a láda hosszú ideig beteg.
2007.07.12 Ezúttal ipari alpin módszerekkel pótoltam, mivel gyorsabb volt mint a hajó, és érdekesnek ígérkezett.
big és pajkos kedves csapata vett körül. Mikrocache lett belőle.
2006.09.09: A ládát ellopták, és amúgy is mindenki autóval kereste meg, ezért nehezítettem. Az új ládát közelebb raktam az M0 hídhoz.
2004.06.30 láda telepítés, v1
Kellemes hajókázást
@david
Állapot: kereshető
3 játékos jelölte kedvenc ládájának
-
történelmi nevezetesség, várrom, épület
-
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
+
különleges látványosság, helyszín
-
speciális koordináta-érték vagy magasság
+
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
+
település belterületén van a láda
+
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
+
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
+
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
-
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
+
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
-
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
-
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
+
gyerekbarát láda
+
igénybe veszi a cipőt, ruhát a környék (csalános, bogáncsos, sáros)
-
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
-
sötétben is érdemes keresni
-
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
-
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
+
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
Megtaláltam. Köszönöm! 40 km-es Kerékpáros túra közben. Távcső sem kellett, csak a 2.ponton rá kellett feküdni a pallóra, így az is meg lett. Régóta szemeztem vele... A sziget bejáratánál helyeztük el GCTJEL Turistajelzések mozgó ládát.
Egy szép novemberi reggelen elindultunk felavatni Gumotex Thaya kajakunkat Totival. Mi is lehetne alkalmasabb erre az avatásra, mint a közeli RSD, azaz Ráckevei-Soroksári-Duna ága, melynek nincs sodrása, nem túl magas a vízszint és csodálatos vadregényes környezettel kényezteti az erre evezőket. A vízszint itt viszonylag állandó az északi Kvassay-zsilip és a déli Tassi-zsilipnek köszönhetően, így biztonságosan evezhető kezdőknek is. Az időjárás annyira kedvezett nekünk, hogy leheletnyi szél sem fújt, végig csodálatosan sütött a nap és kb 12-15 fokos volt a hőmérséklet. Az öltözékre ebben az évszakban kellett figyelni, nem volt számomra nélkülözhető a neoprén kezeslábas és neoprén zokni gumicsizmával. Ezek a sok vízpacsálás miatt nagyon kellettek.
A rejtések nagyon kézenfekvőek és kényelmesek voltak a vízen, mindet jól lehetett látni, kedvencünk a 3. pont volt.
Nagyon köszönjük a rejtést, örülünk, hogy kezdő evezősökként új ládázós világ nyílt ezzel a vizes sorozattal.
Évi ♡ Toti
Az új léghajó első bevetésére az RSD vizitúrázást népszerűsítő ládájánál jobbat nehéz lett volna találni. Nagyszerű a környezet, sok a madár, hal, béka. A jelszavak a vízről egész könnyen leolvashatóak. A nádasban evezés nagy élmény. Bővebb infók Évi logjában. [Geoládák v4.1.2]
Évek óta kacsintgatok erre a multira. Dunaharaszti csónakháztól indultunk felfújható kajakkal, de elsőnek az első pontot gyűjtöttük be, és a csatornán jöttünk vissza. Nagyon élvezetes és szép túra volt! :) [Geoládák v4.0.3]
Megtaláltam, köszi a rejtést!
Lóri (Túrázó) barátom invitált egy jó kis SUP- túrára, amit régóta halogattunk már. Az egyensúlyom nem akart jó lenni, így ülve, kajak lapáttal nyomtam végig a kb 10 km-t. Nagyon szép helyeken jártunk, öröm volt végig evezni!
Évek óta nézegetem ezt a ládát, de jégen szerettem volna begyűjteni, azonban mostanában enyhék a telek. Az idei szezonban egészen sokat kajakoztam, a Dunán, a Tisza-tónál és legutóbb a Lendva-Kerka-Mura rendszeren, ezen felbátorodva végül Kecskemétről hazafelé tartva nekiindultam a...szárazföldön. Az elmúlt napok intenzív esőzései miatt láthatóan megemelkedett a vízszint, sztem már az 1. ponton nem fért volna el a csónak a híd alatt. A 2. ponton a pénteki vihar keményen átrendezte a terepet, rengeteg letört ág volt a környéken. A 3. ponton a vízszint kb. 30 cm-re volt az áteresz tetejétől. Jó kis móka volt.
[g:hu+ 2.10.16]
Harmadik ponttól kerestem, s mint kiderült, így volt jobb, mert éppen szembefolyott a Duna és a nem túl erős, de kitartó szél is csatlakozott hozzá. Mágnessel horgászókat most láttam először, érdekes jószág. Mármint a mágnes. Egy 300 kiló erejűt alig lehetett leszedni a vashídról.
Ilyen mágnessel lehet menteni a vízbe pottyant vasorrú bábákat, vagy felfedezni diverzáns tengeralattjárókat, ürgebőrrel szórakozó békaembert.
Közös evezős túra a sima tükrű Dunán, pappcsaláddal, András04, Adrián2008, Kitkat0123, Robogó, tabletta és fa-peti társaságában.
Régi tervem valósult meg a kis csapattal, élvezetes és látványos volt az útvonalon a természet közelsége, csend, béke nyugalom árasztja el a környéket. Hangulatos vízi csatornákon haladtunk a pontokhoz, fák, nádasok és gyékényesek között. Gyönyörű tündérrózsákat és vízitököket láttunk, hattyúk és vadkacsák között eveztünk és egy szépséges szürkegém mellett is elhaladtunk. A tengernyi békalencsétől zölddé vált a víz, a hínárok lengedeztek az átlátszó víz alatt. Egy szakaszon tengernyi kolokán (Stratiotes aloides) borította a vizet. A kolokán Magyarországon őshonos vízinövény, a lassan áramló, álló vizek mélyvízi úszó, legyökerező hínárvegetációjának faja. Egy szakaszon ritkítást is láttunk, pedig a kolokán megjelenése és esetleges szaporodása természetvédelmi szempontból kifejezetten kedvező a víztestben.
Az ELTE vízisporttelepéről indultunk, 5 óra alatt 16 km-t eveztünk. Élmény volt a túra, köszönet a rejtésért.
A logokat olvasgatva végül a biciklis keresés mellett döntöttem. Minden pont meglett, jó pár km tekeréssel fűszerezve. Viszont visszatérek még, akkor kajakkal járok egyet ezen a környéken!
Több nekifutásra találtuk meg. A harmadik pontnál az úton előttünk állt egy gyönyörű róka. A végén végre a kutyák is bemehettek a vízbe.
[g:hu+ 2.9.11]
Megtaláltam, köszönöm a rejtést!
Biciklivel, szárazföldön.
Kell hozzá jó szem vagy távcső, esetleg zoomos fényképezőgép, de megoldható szárazföldről is.
Első nap a decathlonos kajakkal. Bevált! A pontok könnyen meglettek (az első pontnál a régi koordináta is megtalálható), a középsőt a szárazföldről közelítettem meg, és bár a másik kettőt is lehetett volna száraz lábbal, ezeknél vízre tettem a hajót. Nagyobb kört a szigetszentmiklósi tőzeglápnál tettem. Remek volt, köszönöm!
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v3.12.10]
Megtaláltam Hegyo és Roberto társaságában kajakkal, a 2. pontnál egy komplett hattyúcsalád okozott némi problémát, de sikerült megoldani. Köszönöm a rejtést!
Megtaláltam kajakozással egybekötött szemetszedési CITO akciónk közben Robertóval és Kobaljovval együtt. Köszönöm, hogy megmutattad a szép helyeket. [Geoládák v3.12.10]
2011-ben egy elszánt kenuzós kollégám elcsábított családosan egy szigetközi kenutúrára, azután évente egyszer bejártuk a Zátonyi-Dunát, a Mosoni-Dunát és a Rába felső szakaszát. 2012-ben az Eventus kenuklub meghívta a Wekerlei Társaskört egy bemutató kenuzásra a Soroksári-Dunán, akkor végigeveztünk az M0 alatti keskeny ágon is, de a rejtett pontos multi így nyilván nem volt kereshető. Most egyszerűbb volt gyalogosan ... (ahogy GCKENU-t is vizijármű nélkül abszolváltam ... mondjuk ott úszni kellett egy kicsit, de kivártam a megfelelő vízállást.) :)
Nem olvastam előre, hogy kenus láda, viszont jól jött, hogy hordok "viziruhát" magammal pár hete a kocsiban. Ettől függetlenül egyes pontok jelszórészletek leolvashatók gyalogos megközelítéssel is. Az utolsó ponton rosszul jegyeztem meg a szót, de egy kis segítséggel korrigálni tudtam a végjelszót.
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v3.11.3]
Antikva barátommal béreltünk kenut a Gubacsi híd tövében. Az időjárás kezdetben nagyon kedvező volt, de a visszaúton megszenvedtünk az erős széllel. Nagy élmény volt az állatvilág közelsége. Különösen a vörösfejű szárcsa fiókák okoztak meglepetést.
A 3. ponton olvashatatlan a jelszórészlet, ezért a legutóbbi karbantartó segítségét vettük igénybe.
Kösz!
Megtaláltuk, köszönjük a rejtést es a segitseget, mert a harmadik pont meghalvanyodott, nem tudtuk leolvasni! Nagyon szeretunk kenuzni, ez a tura is szep volt. [Geoládák v3.11.2]
Megtaláltuk, köszönjük a rejtést! A Tisza mellett élek és csodálattal élveztem a dunai vízi világot. A 21 km kenuzás motivációja volt megkeresni a ládát.
Ezzel a ládával már jó ideje szemeztem, de ma rászántam magam a megkeresésére. Igaz, hogy ez elvileg egy vízi multi, de én jobban szeretek biciklizni, úgyhogy inkább így kerestem meg. Az első pont volt a legnehezebb mind közül. Szerencsére eléggé lent van a vízszint ezért drónnal be tudtam repülni a híd alá és csináltam néhány képet és szerencsére ki tudtam olvasni így a jelszót. A második pont volt a legkönnyebb. Biciklivel be tudtam menni a tárgyig, amire a jelszó fel van írva és hasalva, fejjel lefelé le tudtam olvasni a jelszórészletet. A harmadik pont is viszonylag könnyen meglett. Először a híd belső felén nézegettem félig kapaszkodva, de nem láttam semmit. A szűk hely miatt drónnal nem akartam berepülni, de amikor átmentem a híd másik felére akkor kiszúrtam messziről a feliratot. Sajnos csak a láda kódja volt rendesen olvasható, a jelszóból csak az első két betűt lehetett rendesen kiolvasni, ezért a rejtő segítségét kértem telefonon aki volt olyan rendes és megmondta a hiányzó részt. A feliratot nem tudtam átírni, mert mégsem volt nálam filc, ezt majd javítani kell.
Megtaláltuk, köszönjük a rejtést. Nagyon remek napot töltöttünk a vízen. Az idő és a táj is csodás volt. A jelszórészletek is rendben a helyükön voltak.
Újabb meghatározó GC-s élmény, de most vízen. Nem tudtunk hajót foglalni előre, mert mindenhol mindegyik foglalt volt, de azért eljöttünk 8:30-ra és a Műegyetem EK-ban sikerült hajót bérelni. 13:15 órára kellett visszaérni vele, de ez eléggé belerondított a kirándulásba, mivel a bérlés helye az első ponttól 3 km-re volt, ami ugye oda vissza már 6 km. Ezzel megtoldva összesen 16 km-t eveztünk. Isten király volt, teljesen kiütöttem magam :)
Dáviddal egyeztetve a jelszórészletek birtokában indultunk felújítani a pontokat. A második ponttal kezdtük, ide akartam egy zárható ládát kirakni, de csak filces feliratra és mágnestáblára futotta, mert a szemközti "telekről" érdeklődve figyelték, hogy mit csinálunk. Ezután mentünk a harmadik ponthoz, (itt is felírtuk a jelszórészletet a betonra) majd onnan visszafordulva, már az 1. ponthoz közeledve a kiságban, fel a szigetre vezető hídhoz eveztünk. Itt a Molnár sziget melletti ágban, gyakorlatilag a növényeken lehet haladni, annyira hinaras az egész. Ez a 2 km volt a legkeményebb része a túrának. Rengeteg élménnyel és tapasztalattal lettünk gazdagabbak az úton, remek programot adott ez a multi! Köszönjük szépen!
Nekünk nem volt szerencsénk ezzel a multival. A komp után tettük vízre a kenut. Vissza eveztünk a hídhoz. Jó negyed órás pókhálózás után feladtuk és kértük a rejtő segítségét. Ő készségesen segített. Megkaptuk a kordinátákat, majd elkezdtünk számolni. Akár hogy számoltuk a 2. pont sehogy sem jött ki. Újabb segítséggel megtudtuk hova kell menni. Végre neki vágtunk az evezésnek. Én (Zoli) már nagyon sokszor eveztem erre. Nagyon jó az ötlet, de valahogy mi bénák voltunk, azért örülnénk, ha a képek alapján elfogadnád a találatot.
Otthon természetesen azonnal a helyes kordinátákat kaptuk.
Kajakszentelő evezés Öcsémmel. Molnár szigetről indulva egy jó 10km-es lapátolgatás, remek időben.
Az első pontot elég sokáig kerestük (jó lenne megadni, hányadik vasgerendán kell keresni, vagy vmi hasonlót). A másik kettő gyorsan meglett. Útközben vadkacsák, szárcsák (kicsinyekkel!), gémek, és az eddigi legnagyobb édesvízi teknős, amit élőben szabadban láttam.
Köszönjük a rejtést, és azt külön, hogy indulás előtti estén még segített a rejtő tippet adni, hol tegyük vízre a saját hajót! Ha más is így jönne, nekünk nagyon bevált: a Molnár szigeti komptól északra kb 150m-re a nádas közt van egy sekélyebb, tisztább rész, még egy belépést segítő kő is adott:)
Sokat vártam erre a találatra, főleg azért érdekes, mert napi szinten elmegyek a közelében.
Nagyszerű időt fogtam ki. A víz gyakorlatilag a délelőtt jelentős részében tükörsima volt. Nagyon jó hangulata volt a helynek! Szerencsére szúnyogokkal sem találkoztam. A 2. pontnál az egyik tulajjal beszélgettem, aki elmondta, hogy még este sem támadnak.
Az 1. pont régen megvolt.
Kajakkal kerestem a 3. és 2. pontokat (ebben a sorrendben). Rejtővel egyeztetve feliratokat megerősítettem:
- a 2. pontot három helyen, zöld filccel
- a 3. pontnál csak két megkopott betűt kellett "pótolni"
Most látom csak, hogy több mint egy éve volt az utolsó rendes "Megtaláltam" bejegyzés. Kár érte, mert nagy élmény a szűk kis Duna mellékágakon kenuról keresni a pontokat. Mindenkinek csak ajánlani tudom!
Az első ponton a koordinátákat még 2017 augusztusában találtam meg Barnabás barátommal, akkor kétszemélyes felfújható gumikajakkal indultunk neki, ami ereszteni kezdett, így kénytelenek voltunk visszafordulni. Eltelt két év, mire lehetőség adódott a folytatásra, ezuttal Pista barátommal és a fiával a Dunaharaszti MTK csónakházából kölcsönzött kenuval vágtunk neki a maradék pontokat becserkészni.
A 2. pontnál csak egy nagyon lekopott feliratot találtunk egy vascsövön, de rájöttünk, hogy milyen értelmes szóvá lehet kiegészíteni a betű töredékeket, így be tudtam jelenteni a találatot.
A vége 6,2 km evezés lett és a melegre való tekintettel egy nagy úszás a Dunában.
Régi adósságot törlesztettem @david barátomnak! 2005 februárjában a jég segítségével találtam meg az akkori (emlékeim szerint kétpontos) multit, ami jó móka volt, de vizen "lejárni" még nagyobb élmény. Mindig is rajta volt a bakancslistámon a hely és ma végre egy korán befejezett munkanap után leeveztem a SUP deszkán. Bő 9 kilométer lett a táv oda-vissza. A multi mai formája szerintem jobb, mint a régi, egyedül csak a fizikai ládát hiányolom, ami anno volt. Csodás volt a Ráckevei-Duna, végtelen nyugalom, halak tonnaszám, vizimadarak, zeg-zugos kis részek, kicsit olyan volt, mint a Tisza-tó, csak épp' nem kell érte 150 kilométert autózni :-)
Regota vart talalat. Koszonjuk.
Mi is az ELTE telepen kolcsonoztunk egy 4-es kenut. A Molnar-sziget mellett eleg szukos helyeken kellett atverekedni magunkat, sokszor ugy ereztuk fennakad a hajo a suru novenyzeten, de aztan viszonylag siman atjutottunk. Nekem ugyanugy tetszett a szeles, tagas vizfelulet mint kis keskeny, vadregenyes mellekag. Nagyon jo idot fogtunk ki, sot, mivel a nagy Duna most elegge alacsony, valoszinuleg emiatt szinte egytalan nem volt sodras. Ez visszafele jovet jol jott. Rengeteg halat, madarat lattunk. Onmegvalosito mokas vityilloktol az izleses kis hazakon keresztul a minipalotakig, mindenfele epitesi remeket meg lehet figyelni. A rejtesek jol olvashatok.
Tenyleg egy elmeny volt. Koszonjuk.
Ja, nekunk 2x8km es 4 ora volt. A kenu berlese pedig ezerocca osszesen. Pont felaron kaptuk, talan mert ilyen hamar visszahoztuk. :)
Pár hónapja tervben volt a láda megtalálása, ma végre sikerült megcsinálnunk az öcsémmel és a barátnőjével. Nagyon szép helyekre vittek be a pontok. A Molnár-sziget mellett eléggé sűrű volt a növényzet, de átjutottunk. A második és harmadik pont közötti mellékág volt a leghangulatosabb. Visszafelé megkaptuk az erős szembe szelet, de sikerült visszaérnünk az ELTE sport telepre. A végére elfáradtunk de élményekkel indultunk el hazafelé. :) Köszi a rejtést!
A közeli .com-os ládákra tervezett, végül 18 km-esre sikeredett kenus túránk során könnyű volt ezt is teljesíteni. Nagyon tetszett az útvonal és a pontok, ahova ez a multi csalt.
A virtuális jelszavakat mindkét helyen újraírtuk - az elsőn csak halvány volt, de jól olvasható, a másodikon csak az első két betű látszott igazán. Most jóval feltűnőbb. Tavaszig biztos kibírja. Jobb lenne valami maradandóbb megoldás, saját kirakású, felcsavarozott táblácskák a filcfirka helyett.
Egy ilyen szép, és az átlag szárazföldi patkányok számára izgalmas és kicsit megerőltető multiból nagyon hiányolom az igazi ládát - akár kikötés, kiszállás árán is.
Patkányokról jut eszembe: láttunk azokat is, jó nagyokat, a hidak alatt. Ezeket az ellenszenves, érkeztünkre menekülő jószágokat látni is érdekes volt, de a békés víz tündérrózsával, vizitökkel, sás-nádrengetegben megbúvó rejtett ki csatornákkal, szárcsákkal, szürke gémekkel, hattyúkkal, a főág az elsuhanó széptestű kenus fiúkkal és bamba pecásokkal, az együtt evezés öröme sokkal maradandóbb élményt nyújtott. Ráadásul remek időt fogtunk ki, 20-24 C fok közötti hőmérséklettel, szélmentesen.
Köszönöm szépen a rejtőnek a lehetőséget, a bemutatott szépségeket és érdekességeket, Fa-petinek a szervezést.
A kenukat az a rejtő ajánlata szerint az ELTE Vizisport telepéről kölcsönöztük, ahol nemcsak nagyon jó áron kedvünk szerinti szép hajókat (egész napra 4 személyes kenut 3 000 Ft-ért, ötszemélyest 3 500 Ft-ért, vagyis fejenként 725 Ft-ért) hanem rendkívül kedves kiszolgálást is kaptunk. Van öltöző, zárható csomagmegörző, szép WC, kincseknek a vízre műanyaghordó is, szóval teljes komfort.
A ládaoldal eleje az idők során bekövetkezett változások miatt kissé zagyva. Feleslegesen túlbonyolított a koordináták megadása, az 1-es pont ami van is, meg nincs is, csak waypointként funkcionál, akként írva lenne hasznos. Az első vízrajzos link sajnos már nem vezet sehova. A túra távjára más adat szerepel a fejlécben és más később.
Jó kis csapattal, két kenuban összesen 9-en vágtunk neki a mai evezős túránknak. Remekül szórakoztunk, vadregényes helyeken jártunk. Kellemesen elfáradtunk, de a napot eredményesen zártuk, többek között ezt a ládát is begyűjtöttük. Köszi! :-D
Már évek óta vártam, vágytam egy ilyen alkalomra, mint a mai. A com-os csoportban szerveződött egy megmozdulás, ami 11 láda (vízi úton történő) megtalálását tűzte ki célul. Mivel ennek a multinak az útvonala tökéletesen illet bele, vétek lett volna nem megtalálni. Pesterzsébetről, az ELTE csónakházából 9-en 2 kenuval, esőre hajló időben indultunk neki a mai kalandnak. Korábban nem volt még részem hasonlóban, így kíváncsi voltam, miként fog a szervezetem reagálni a 18 km-nyi lapátolásra. Egy 5 személyes kenu második helyére ültem; a társaim Kanga, Dávid, Strombus és Kata voltak. Induláskor a gondnok hölgy megadta az alapvető instrukciókat és utunkra bocsájtott. Nagy lelkesedéssel, de - minimális evezési gyakorlat nélkül nagyjából - egymástól függetlenül lapátoltunk. Ennek ellenére jól haladtunk. Egyszer még a bűvös 10 km/h-s sebességhatárt is elértük. Nekem a mellékágak tetszettek leginkább. Amikor hínároson, tavirózsáson vagy sásfoltok között kanyarogva kellett haladni. Ilyenek voltak a Molnár- és a Czuczor-szigeti mellékágak. Mindkettő rendkívül hangulatos. Előbbiben mind fajra, mind számosságra nagy madárpopulációt (vadkacsa, szárcsa, hattyú) láthattunk. Utóbbiban viszont a vadregényességi fokozat volt magas. A víz gyönyörű tiszta volt és kedvünkre csodálkozhattunk a kismagyar valóságban létesített stégeken látható bútorok dizájnjának hihetetlenül széles palettáján. Miközben egyre-másra logoltuk a (jórészt általunk pótolt) com-os dobozokat, sorra érintettük a multi pontjait is. Az elsőnek speciel nem igazán látom értelmét. Sem koordinátát, sem jelszórészletet nem kapunk itt. De legalább láttunk két kövér patkányt, akik minket meglátva húztak vissza a balettbe ugrálni. A második ponton lévő jelszórészletet megerősítettem, a harmadikon meg máshová írtam fel a..., kihívásba. A túlsó végéhez közel és a jobb oldalon keresd. Ez az akadály érdekes volt. Picivel nagyobb víz esetén necces lett volna. Ami hiányérzetem van, az elsősorban abból adódik, hogy ha már a kesser teljesít egy nem tucatládát, akkor legyen benne öröme azon kívül is, hogy megvan a pont. Simán lehetne rejtett pontos és valódi, ötletes (egyben kvázi vízállástól nem függő) rejtésekkel kivitelezett. Elsősorban azoknak kedveznék, akik az eredeti elgondolás szerint, lapátolva keresik. A többinek meg úgy is mindegy. Sőt, akár ennél jóval több pontot is el tudnék képzelni és akkor a visszaúton is lenne ok megállni. Társaimnak köszönönöm ezt a remek napot! A rejtőnek meg a csábítást. Szerintem nem ez volt az utolsó alkalom, hogy lapátot fogtam a kezembe egy geoláda miatt. Izomlázam egyáltalán nincs. Csak a hátam pirult meg, de az alaposan, mert a fordulás után már kisütött a nap (innentől folyamatosan sütötte a hátam) és a reggeli borongásra való tekintettel a naptejet a csónakházban hagytam. Erre a bevetésre Dörmi tartott velem.
Gyors csoportos találat a szombati evezős túránk előtt. 9 fő, 2 kenuval indultunk az evezős ládák begyűjtésére, ami végül sikerült, pár láda újratelepítésével. Kösz a rejtést.
Kihasználva a jó időt, na meg, hogy beszereztem egy kajakot, tettem egy 12 km-es kört. Sajnos a Molnár szigetet nem tudtam megkerülni, mert a kis ág annyira hínáros, hogy felült a kajakom. Nagyon jó kis túra volt, a bicepszem érzi.
A feliratok igényelnének egy kis karbantartást, főleg a végponti, mert elég agytornás volt.
Hatan, két kenuban vágtunk neki a 16 km-es túránknak. Anita, Bea, én az egyikben, pliptai, Ági, LionDaddy a másikban. Az első pont felé találkoztunk hattyúkkal, is akik kicsit harciasak voltak, és sok-sok vadkacsát is láttunk. A híd alatt a vízállás miatt jól le kellett hajolnunk. A második pont felé tempósan haladtunk, kicsit cikk-cakkban, de csak odaértünk... A harmadik pont alig olvasható, nagyon halvány, majdnem elvétettük. A hullámzásnak köszönhetően visszafelé kicsit fárasztó volt az út, többször találkoztunk kajakosokkal és kenusokkal.
Remekül éreztük magunkat, köszönöm a rejtést, a szervezést meg LionDaddynek.
Abszolút tapasztalat nélkül, izgalommal vágtunk bele a mai két dunai ládának, amit kinéztünk. Ezt és a GCKENU-t vettük célba kectam és pliptai valamint kesser-feleségeink - Anita, Bea és Ági - társaságában.
A 9 órai induláskor még kicsit hűvös volt, de látszott, hogy szép időnk lesz és később valóban nagyon kellemes, napos időben siklottunk a vízen. Az útvonalat meghatározták a pontok, így először a Molnár-szigetnél mentünk a külső-ágba. Itt rengeteg vízimadarat - köztük vadkacsákat, szárcsákat, hattyúkat - láttunk. A főágba visszatérve párszor kellemesen elringatott minket néhány motorcsónak, de megúsztuk borulás nélkül.
A Czuczor-szigetet elérve kicsit túlfutottunk a bejáraton, de végül egy fordulással sikerült benavigálni ebbe a vadregényes, szűk kis ágba a kenukat. Míg korábban az élővilág, itt inkább a nyaralóházak voltak érdekesek. Az összetákolt bungallótól a kacsalábon forgó palotáig volt itt minden. Végül a betoncsövet is sikeresen megoldottuk és innen visszafelé már csak a főágban haladtunk.
Nagyon jól éreztük magunkat és egy kellemes élménnyel lettünk gazdagabbak.
A kenukat az ELTE vízisport-telepről béreltük, így túránk teljes hossza 16,6 km / 4,5 óra lett. A gondnok hölgy (mivel napi bérleti díj van) csak félárat számolt fel, így igen gazdaságosan - 1-t fizet, 2-t vihet - jöttünk ki a buliból.
Köszi a rejtést! [g:hu 1.5.3y] [wapon beküldött szöveg]
A mai nap egy vizes nap volt LionDaddy szervezésében. Az első program az úttalan utakon láda megszerzése volt. 6 fős csapatunk 2 kenuval indult útnak. Viszonylagos tapasztalatlanságunk ellenére problémamentesen leeveztük a közel 17 km-es útvonalat. Sokféle madárral találkoztunk és egy nagyobb testű madár "kényszerleszállását" szemből is megcsodálhattuk! Az időjárásra sem lehetett semmilyen panasz, kellemes napsütéses, de nem túl meleg idő volt. A pontok lassan teljesen olvashatatlanná válnak. Remek hangulatú túra volt a kiváló csapatnak köszönhetően! Köszönet a rejtésért!
Felkésztülés gyanánt a holnap kezdődő Szigetköz-evezésre tettük meg ésKatával. Télen, jégről se volt kutya ez a láda, de most nyáron még jobban élveztem!
A 3. pontnál, a csőben levő jelszórészletből csak az első két betűt tudtuk azonosítani!
Majd kilenc éve találtam meg a ládát. Akkor még máshol voltak a pontok. Most, baráti társaságban -amolyan bemelegítő evezésként a Tiszára- jártuk végig az immár új pontokat. Nagyon tetszett! Kalandos, élvezetes az egész! Szép időnk is volt, a srácok is ügyesek voltak!
Felkészítő evezés a nyári Lelcache Tours keretében tartandó Tisza túra előtt. A Ráckevei Dunán nagy volt a szél és nehéz volt haladni, de amikor beértünk az autópálya előtt a szűk kis csatornába, onnan lett élvezhető a túra. Nyugodt kis holtág, pofás kis hétvégi házat, lelcachet megtámadó agresszív hattyú, szuper rejtések. Minden volt itt ami csak kellett. Köszönjük a lehetőséget.
Erre csónakázva ezt is sikerült előkotorni. :) [g:hu 1.5.3y] [wapon beküldött szöveg]
12 éve szemeztem ezzel a multival, most végre meg is csináltuk. Zseniális volt, pont, ahogy számítottam rá! :) A harmadik pont mindenesetre egy kis felújítást igényelne, a jelszórészlet eléggé meg van kopva, nehezen olvasható.
A nyári,vizitúrás logokat olvasva nem bánom hogy télen kerestem meg, annak ellenére hogy szeretek kajakozni,kenuzni.
Anettx logját olvasva a 3.ponthoz felkészültem és vízhatlanítottam a lábbelimet valamint fejlámpát is vittem.
Köszönöm a segítségeket.
TFTC!
Klassz és izgalmas volt a multi pontjait felkeresni - nekem ez egy kicsit csepeli riviéra fíling volt.
Ahhoz, hogy végül logolni tudjak többszöri telefonos segítség kellett, - ezúton is köszönöm Discover segítségét.
Az 1. pontnál kb. 20 perc keresés után került elő a koo, itt a jég nem mindenhol volt 100 %. Aztán próbáltam kiszámolni a további két pontot, de ellentmondás van a ládaleírásban: akkor most levonni kell vagy hozzáadni...?! Mint kiderült le kell vonni a megadott számokat. Ezt tényleg javítani kellene a leírásban. Vagy az első pontnál mi lenne ha a helyes koo lennének felírva? Mondjuk elképzelem ezt a számolgatást evezés közben- nem lehet túl egyszerű!
2. pont rendben, bátran lehet mászkálni a jégen.
Viszont a 3. pontnál elindult az olvadás és már csak bokáig érő vízben lehet leolvasni a jelszót. Mire visszamásztam a partra éppen egy kesserpár ért oda.
Összességében örülök, hogy így jégen jártam be a pontokat, mert itt nem biztos, hogy egy evezést bevállaltam volna.
A tartós fagyokat kihasználva jeges túra. Az első pontnál azért kicsit így is kellett ügyeskedni, mert a páncél csak a széleken volt elég vastag a híd alatt, és persze én a "másik" oldalon kezdtem. A kettes pont vastag jégen csúszkálós, élményteli leolvasás, végül pedig csörgedező sekély vízben, kavicsokon járva szereztem meg a hiányzó részletet, mely egyébként alig olvasható már. A nyári élményfaktort nem próbáltam, de hóban-jégen szuper!
Kihasználva a nagy mínuszokat, összejött.
A ládaoldalon módosítani kéne az alábbi részt:
"de ehhez kell hozzáadni az alábbi számokat"
"de ebből ki kell vonni az alábbi számokat"
Köszönöm a rejtést!
[iGC] [wapon beküldött szöveg]
Most, hogy mindent JÉG borít, kihasználtuk ezt és felkerestük a "vizes" ládákat. Az 1. és a 2. pont könnyen meglett, de a 3. helyen sokat elidőztünk, mégsem találtuk a jelszót sehol. Segítséget kértünk és kaptunk e-mailben "nmarti"-tól, így megvan a teljes jelszó, és 1ben a mai 1. "jég-kessünk". :) THX
Soha ne mondd, hogy soha... :) Azt hittem ez nekem sosem lesz meg, nem bírom, ha imbolyog alattam a"talaj" :) A jégnek köszönhetően két felvonásban sikerült begyűjteni:) Így is élmény volt, bár csúszott néha. Köszi a rejtést!
23 km-es kenuzás Erzsébetről a Duna-Tisza csatornáig és vissza. Kihasználtam, hogy ez a multi épp kereshető és fel is göngyölítettem. Láda ugyan nincs benne, de legalább nem kell sokat vacakolni a kereséssel. Csak a híd alatt volt kellemetlen a sok pók, amiben tapicskolni kellett, amíg a koordinátát meg nem találtuk. Köszi a túrát.
Hálás köszönet unokatesómnak, hogy meghívott erre a vízi kalandra! :* :) Öten vágtunk neki a Kalóztanyáról bérelt kenukkal... Hasznos tanács kezdőknek: minél hosszabb a ladik, annál könnyebb egyenesen terelgetni a vízen. Ez nálam a kétfős kenuban úgy indult, hogy először egy helyben köröztünk, majd pár perc röhögéssel fűszerezett küzdelem után megindultunk óriási cikk-cakkokkal: egyszer az egyik, utána a másik partnak próbált velünk kitörni a regulázhatatlannak tűnő csónak... Viszont az első pontnál már senki nem fogott gyanút, hogy túl sok töményet ittunk volna indulás előtt... Egyszóval bele lehet ebbe jönni, csak gyakorolni kell :)
Az első pontnál valamit mindannyian benéztünk, mert öt kütyü ötféle helyszínt mutatott - így hát nem maradhatott el a sikamlós-sáros trutymóba parkolás csónakkal, susnya-járás a hídlábak között, valamint a merengés, hogyan lehetne átúszni a zöldmoszatos-békanyálas kenőcsön, amin túl egyikünk sejteni vélte a célunkat. Minden feliratot ledokumentáltunk a zónában, ami csak létezik (...hátha...), aztán tovamatekoltuk magunkat a következő állomásig. Itt már egész szépen szeltük a vizet - a pánik csak a szembejövők láttán fogott el minket, hisz a legtöbben ugyanúgy cikkcakkoztak, mint mi az elején :)
Rengeteg csodát láttunk: hórihorgas, pálcikalábú madarat, kuruttyoló békát, vadkacsa-csapatot, hattyút (ami tulajdonképpen hét tyú volt: hat kis tyú meg a mamatyú - és mindegyik alját két-két evezőként is funkciónáló foganTYÚ :D ) Jártunk autópályán (na jó, alatta), átcsorogtunk hidak alatt, haladtunk növényekkel beszőtt mellékágon, és széles főágon, limbóztunk egy fordított U alakú, ú, de alacsony csőben, ahol csak a csónakba feküdve tudtuk elérni, hogy a teteje ne szakítsa le a fejünket... Kalandpark az egész! :)
A fifikás második pont meglelése után előszedtük minden matektudásunkat, és újra nekiestünk: köbgyökre emeltünk és deriváltunk a négyzeten. Ennek eredményeként kaptunk egy olyan pozíciót, ami nem a víz közepén, se nem a szomszéd utca magánházainak tetejére, hanem egész logikusan az útvonalra jött ki. Mentünk, mint a rakéta, és hamarosan be is söpörtük a találatot. A sikeren felbuzdulva rábeszéltem a csapatot, hogy nézzük meg az ajánlott madárvártát, ha már amúgy is útba esik visszafelé... A bejárat simán meglett, viszont ahogy kiértünk volna a nád-folyosóról a nyílt vízre, rájöttünk, hogy a víz nem nyílt, hanem csukott: annyira benőtte a vízinövény, hogy képtelenség volt tovább haladni. A csónak felfeküdt a hínáros szutymák tetejére, nekünk meg guvadt a szemünk, de nem tudtunk haladni - így sajna vissza kellett fordulni. Most már tudom, miért madárvárta a neve: a sok-sok madár várta, hogy benéz oda valaki, de sajnos még nincs harminc centi átmérőjű bicepszem, hogy be tudjam küzdeni magam...
Hazafelé a fiúk bátran és hősiesen bevállalták tőlem a kétfős kenut, így én is kivigyorogtam magam, ahogy ott köröztek - szlalomoztak a vízen. Hozzá képest a négyfős ladikot játék kormányozni... Szerintem a csapat minden tagja jól érezte magát a másnap bekopogtató izomláz, bőrpír és kimerültség ellenére is.
Szóval jó kis kaland volt, köszönjük a rejtőnek!!! :)
Még egy kis jótanács uncsitesóm tollából annak, aki hezitálna, hogy belevágjon-e a kalandba:
A hajó kezelés egyszerű szabályai:
1, Te mindig legyél a víz felett!
2, Az összes veled együtt evező embertársad (nem is beszélve a házikedvencekről) is legyen a víz felett!
3, A hajó, amiben ülsz, pedig lehetőség szerint legyen közted és a víz között.
Zsotie szervezésében eveztünk egy jót a Soroksári-Duna ágban. Csapat nélkül sosem lett volna meg! Köszönet a rejtésért, a szervezésért, a társaságért. Láttam érdekes és szép dolgokat, de ma a fotózás elmaradt.
Az utolsó 500 méteren egy küzdelem volt megközelíteni az 1. pontot kenuval, de tovább északnak már nem is jutottunk.
Így a .com-os ládák, és a szigetkerülés egy mások alkalomra maradt.
Sajnos mivel Dunaharaszti Sportszigetén a HÉV-híd lábánál kölcsönöztük a kenut, és onnan kezdtük a ládázás, most megint ugyan azon az ágon kellett visszafelé is mennünk, mint amin jöttünk.
Ha előre tudjuk a pontok helyét, változatosabb útvonalat tervezünk.
De így is nagyon szép volt a környezet, a rengeteg takonyszínű, és állagú hinártól eltekintve a mellékágakban, és szuper időt fogtunk ki!
Köszönjük a 'rejtést'!
Megtaláltuk! A Gubacsi-hídnál a Kalóztanyán béreltünk kismotoros gumicsónakot és ezzel vágtunk neki a délutáni programnak. A főágban nagyon jól mentünk, azonban a Molnárszigetnél a kis oldalág annyira tele volt hínárral és egyéb növényzettel, hogy ott inkább délről közelítettük a pontot és azt is csak evezve sikerült nagy nehezen megközelíteni.
Ugyanez volt a helyzet a Czuczorsziget melletti oldalágban is, bár itt már voltak tisztább vízfelületek is. Itt jó sokáig közvetlenül egy héttagú hattyúcsapatot követve haladtunk, amíg végre méltóztattak kitérni és onnantól kezdve ők követtek bennünket. Úgy terveztük, hogy a sziget déli oldalán visszatérünk a főágba és ott már motorral hajózunk fel, azonban már a déli részen van egy autós átjáró, ami alatt éppen nem fért már el a csónakunk széltében, így visszaeveztünk a leírásban is szereplő északi bejárathoz, majd onnan már motorral jutottunk vissza a kiindulóponthoz. Összesen 4,5 óra volt a kör.
Nagyon nagy élmény volt a ládakeresés a nagy meleg ellenére is. A rejtés maga nem annyira nyerte el a tetszésünket, sem a matekozás, sem a feliratok kivitelezése és az sem, hogy nem volt valós láda. A helyszín viszont maximálisan megérte. Jó kis kaland volt.
Mi az ELTE Vízisporttelepről (Gubacsi-híd közelében a Vízisport utcában) béreltünk kenut, mert ez itt van a lakásunk mellett, igaz a ládától kicsit távol, de így is 5 óra alatt megjártuk a túrát oda-vissza. Még 3 éve bejártuk a régi pontokat is, csak akkor beteg volt még a láda, szerencsére a megújulásról csak pozitívat tudok elmondani. Gyönyörű környezetben van a 2-es és a 3-as pont. Sajnálom, hogy csak leolvasós a láda, cserébe kevesebb a karbantartási igénye is. Köszönöm a rejtést!
Az első pont a hínár miatt járhatatlan. A környezet gyönyörű, a táv teljesíthető, én tovább mentem Szigetszentmiklósig egy sörre. Megéri. A jelszó is meglett Bl4st3r segítségével. Köszi a rejtést!
Egy fantasztikus napot tölthettünk ma el nagyon jó társaságban!
A láda: nem tudom finomabban megfogalmazni. MIÉRT??? A környezet hibátlan. Tényleg, az igazi romantikus-vadregényes, fényképezős-elmélázgatós az egész útvonal. A környezet leírása jó, lehet olvasgatni. Az ötlet is nagyszerű, büszke pont lesz ez is nekünk. De a kivitelezés... Most komolyan, mi van az embernél egy kenuban? Evező, kaja, kessereknél max gps. Erre álljon neki az ember találgatni, számolgatni, rejtett mezős pontokat felkutatni, és ha véletlenül valami ici-picit elszámolódik akkor magyarázkodni a kert-tulajdonosoknak hogy mégis mit túrkálnak a kertje végében. Értem én hogy vizi-multi és ne lehessen szárazföldről megtalálni de minek ez a tökfelesleges hercehurca? Nem lehet így előre felkészülni rá, esetleg tényleg kellemetlen helyzetbe kerülhet a rejtő, és csak felesleges teher ez az egész multira. Nyílt koordinátákkal sokkal élvezetesebb és egyszerűbb lenne ez a rejtés. Nagyon jót eveztünk ma, megéri amúgy teljesíteni az útvonalat, valóban különleges. Köszönjük a lehetőséget!
A mai evezésre 21 fő jött össze, így szuper társaságban, kissé borongós, de kellemes időben eveztük végig Ramgab .com-os rowing sorozatát, megspékelve a GCUTUT ládával.
Többször szentségeltem... Számolgatós, rejtett pontos multit vízen, hát..
Ettől függetlenül remek nap volt!
17,8 km-t eveztük, 12 .com-os ládát és 1 .hu-s ládát találtunk.
Köszi, Ancs
Nagyon-nagyon szuper!
Három napos Soroksár-Dömsöd vízitúra során vadásztuk le Istvánnal.
A Szivárvány csónakháznál tettük vízre a (saját) kenut. (Megengedik, csak meg kell kérdezni, különben elhajtanak.) Ha nincs ez a láda, valószínűleg megyünk végig a főágon, és sokkal kevesebbet látunk. Így viszont rengeteg kacsát, szárcsát, szürke gémet láttunk, méghozzá közelről. Hattyút is, de annak annyira nem örültünk. Sokkal érdekesebb volt a keskeny ágakban barangolni. A vége pedig a térképen úgy néz ki, mintha le lenne zárva (pedig dehogy!), oda biztos nem merészkedtünk volna.
Szóval nagyon tetszett, sok ilyen ládát szeretnénk!
Amióta újra kereshető itt a közelemben egy láda, azóta arra vártam mikor lehet végre vízre szállni. Ma végre elindulhattam és kiderült pont ezen az útvonalon szoktam járni, csak korábban navigáció és különösebb cél nélkül. Reméltem, hogy ha nem is a láda történetében, de legalább a felújítás után én leszek az első megtaláló.
Megvan. Köszönöm a lehetőséget.
okay!
tobb utemben, de vegre sikerult!
ezuton is koszi a segitseget vicanak!
kernem a rejtot, hogy a ladat allitsa "betegre" mert az egesz kornyeket epitesi terulette nyilvanitottak!
ugy tudtam bemenni a celhoz, h ket or vegig a sarkamban volt.
a ladat kulonben nagy valoszinuseggel a munkagepek mar regebben bedozeroltak.
koszi feri65
Kalandos megközelítés volt. Kb 40-50 centi víz hiányzik a ráckevei Dunából, így kissé dagonyás lett. A mikro nincs meg csak a madzag. A felírt jelszót nem találtam, korábbi megtaláló segítségét kértem.
A víz néhol járható, néhol úszható volt. Szerencsém volt, nekem csak egy bokám és egy karom kapott a büdös latyakból. :-) A végponton nem találtuk a ládát. A rejtő javaslatára felírtuk a jelszót filctollal oda ahova mutat a koordináta.
Már égen terveztem ennek a ládának a felkutatását. Sokkal merészebb a jégen való megközelítés - véltem. Sokáig vártam, hogy kellő vastagságú legyen a jég és most jött el az idő. Néhol recsegett, néhol beszakadt a légbuborékok körül, de sikerült becserkésznem a ládát, illetve annak környékét. A GPS kordináta helyén nem találtam semmit, pedig még a havat is feltúrtam. Nem baj gondoltam és megkerestem a törött ágú fát. A madzag is a helyén volt. A gyökereknél szé nagy üreg tátongott, de a mikroláda sehol. Rejtői segítséggel azonban meglett a jelszó. Szerintem kenuval nem biztos, hogy megtaláltam volna, mindenesetre nem szokványos hely...
Köszönjük a rejtést!
Még augusztusban gondoltunk egyet, kenut béreltünk és nekiláttunk, hogy megcsináljuk ezt a cachet! Odafele viszont nem igazán értettük, hogy tudunk a rejtés helyéhez jutni! (Aki majd odamegy, tudni fogja mire gondoltunk!) De aztán visszafelé jövet próbálkoztunk másmerre és nagy kerülővel, de sikerült eljutni a pontos helyig, azaz ne adja fel senki! :-)
Sajnos a microcache-t nem találtuk meg, pedig átnéztük az összes fát! Úgyhogy végül a fotók alapján a rejtő segítségével lett érvényesítve a megtalálás!
Az utolsó képen lévő rengeteg üres öngyújtótöltésre való gázsprayk igazi szipus tanyára utalnak!
Az időjósok gyönyörű időt prognosztizáltak a hétvégére, így már a hét közepétől dörzsölgettük a tenyerünket, felkészülve egy jó kis vasárnapi lapátolós ládavadászatra. Nem vagyunk gyakorlott hajós népek, így a biztonság kedvéért a közelebbi csónakkölcsönzőtől rajtoltunk. Rövid bemelegítés, híd alatti koordinátavadászat és számtan házi feladat megoldása után a zsákmány után vetettük magunkat. Gyönyörű időben, kacsák, szárcsák, néhány búbos vöcsök no és további hajósok társaságában remekül telt az idő a kincsig vezető úton. Nagyon élveztük a megközelítési zóna labirintusát. Gyors kikötés után a zsákmány után vetettük magunkat, de sajnos se égen, se földön nem találtuk. Se a ládát, se a mikrót, pedig mindkettőnek ott kellett volna lennie. A láda utolsó megtalálása még januárban volt, lehet azóta történt valami a ládával? Sajnos szipusok nyomaira, eldobált üres gázpalackok tömegére, találtunk a szigeten. De, az is lehet, hogy mi voltunk ügyetlenek. Talán az utánunk jövők sikeresebbek lesznek. Minden esetre egy órai keresgélés, és telefonos segítségkérés után feladtuk a kutatást, és visszaindultunk a bázisra. A nap egyenlege: 5 óra evezés, 10,5 km megtett út, sok-sok élmény és jó hangulat. A napot egy soroksári halászlével és csülkös sztrapacskával, némi jófajta búzasörrel no meg békalimonádéval koronáztuk meg a közeli Zöld Béka Vendéglőben.
Köszönjük a szép napot és jelszóban nyújtott segítséget a rejtőnek!
Nem vagyok egy csónakos, de élveztem! A kölcsönző tulajdonosa kicsit furcsán nézett, amikor kérdezte, hogy használtunk-e már kajakot. A válaszunk az volt, hogy nem nagyon, de olvastuk gyerekkorunkban a Tüskevárat, és abban Matula bácsi nagyon jól elmagyarázta, hogy hogyan kell evezni egy lapáttal. Jó volt a leírás, 5 perc tanulás elég volt......na azért néha nem arra ment a ladik, amerre szerettük volna....
A rejtés annyira tökéletes volt, hogy nem is találtuk meg a ládá(ka)t. A rejtő segítségét kérve sem.... remélem, csak mi voltunk bénák, és nem veszett el megint.
Az evezés után nagyon jól esett a soroksári halászlé, csülkös sztrapacskával, és a béka limonádé :-)
A Cic és Pityulínó logbejegyzések közti időben keresgéltük a ládát, azona a néhány négyzetméteren :-)
SirLes-vel közösen mentünk, hogy ki tudjuk egymást húzni a jégalól, ha vékony lenne a jég :-) De szerencsére nem volt rá szükség. A jeget hitelesítettem 100 kg fölé :-)
Előljáróban jegyzem meg DR LADÁÉ az érdem aki a mentorunk ebben a játékban,így őt illetei meg az ezévi 2009-es eső megtalálás joga!!!Ez elvitathatatlan érdem tőle,úgy hogy a legnagyobb köszönetem illet meg őt a türelméért,segítségéért,önzetlenségéért!Amúgy kíváló téli fagyos megtalálás jellemzi egy kis,fagyos segítséggel de,megoldódott a rejtély.
Ebben az évben elsőként találtuk meg a ládikát!
Leporoltuk, mivel már jó régen nem nyitotta ki senki. :-)
Mivel jégtörőhajót nem tudtunk kölcsönözni, így megtanultunk vizen járni. :-)
Nagyon szuper élmény volt, bár tervezem nyáron a csónakos megtalálást is, mivel fiatal koromban eveztem,meg érdekel az alpin módszer is, bár ahoz még kell szereznem valakit akinek van kötele, mászógépe.
Mindent összevetve érdekes,ötletes rejtés.
-Mike-al megtaláltuk.
A cél közelében én a legrövidebbnek látszó utat kerestem, de úgy száraz lábbal nem jött volna össze a dolog. Meleg időben (vagy horgász gumicsizmával) lehet ugyan próbálkozni, de kár lenne kihagyni vizi út utolsó szakaszát. -Mike- loggolt előbb, így ő lett a 99. megtaláló...
Nagyon tetszett, köszi a rejtést.
Napok óta figyeltem az időárást, és vasárnap reggel úgy döntöttünk Lórival, érdemes belevágni a kalandba. Még nyáron szerettük volna begyüjteni ezt a ládát, de most is megérte becserkészni. A Hősök teréig mentünk kocsival, onnan gyalog a kölcsönzőig. Az első pont hamar meglett, utána úgy gondoltuk elevezünk a kanyarig és meglátjuk milyen messze van a láda, mert odalátni:). Ránézésre nem vészes, rögtön el is indultunk, bár szemerkélt az eső. Kb. fél óra alatt odaértünk s először persze ott szálltunk partra ahol (gondolom) a nagy többség, mert a segédpontokkal nem foglalkoztunk. (speciel én nem is nagyon értettem, hogy mit kell kiszámolni, meg hogyan) Azután leesett, hogy merre kell menni! A kis mellékág az nagy kaland ám! Tiszta Amazonas. Én biztosra vettem, hogy nem is arra kell menni, de követtük a gps-t és meglett! Időközben a szemerkélő esőnek nyomaveszett (igy is gondoltuk). Nem tudom egyébként, hogy itt nyáron mennyi a szúnyog, de most nem volt egy darab se' :)
Véleményem szerint a helyszín nyugodtan elbirna egy hagyományos ládát is (itt még egy ruhásládát is el lehetne rejteni:) vagy akár az első ponton is nyugodtan lehetne láda. Ettől függetlenül mindenre max pontszámot adtam! Köszi a rejtést! Zsiradék!
UI: Most olvasom, hogy van itt egy hagyományos láda is. Két láda egy helyen? Mi a mikrót találtuk meg (nem sütőt, ládát:)
UI: Ma olyan 13 fok volt. Ha nincs szél vagy eső, ilyenkor is nyugodtan neki lehet vágni a viziútnak, csak ne boruljatok bele :)
Lóri a SZÁZADIK megtalálója a ládának, csak szerénykedik és nem irja oda!
Megtaláltuk.
Népes csapatunk (4 felnőtt és 2 gyerek) egy csónakkal vágott neki az "úttalan utaknak". Akkor még nem sejtettük, hogy nem ússzuk meg szárazon:)
Szerencsére a csónakot biztosító kessertársaink (woncsi) már rutunosan navigáltak ezen a területen.
A vízállás pont akkora volt, hogy csónakkal nem volt megközelíthető a célpont, gyalogosan meg némi áldozatot kellett hozni...
Szerencsére, Feri és Kriszta - kicsit nekivezkőzve - de megkaparintották a ládát. Én akkor adtam fel amikor az iszap véglegesen elszakított a lábbelimtől.
Nagyon élveztül és a veszteségeket leszámítva - egy papucs :) - mindenkinek nagyon-nagy élményt nyújtott!
Köszönjük.
Nagy élmény volt ez az egész!Szerencsére sikerült megúszni beborulás nélkül,amit egyáltalán nem bántunk.A ládákból kettőt is találtunk.A mikrot majdnem a helyén,most a köteles fán lóg.A másik ládát átellenben,de egy egész hangyakolonia kellős közepén.Nem tudtuk mi legyen,ezért hívtuk a rejtőt,de sajnos nem tudtunk vele beszélni.A hangyák közt semmiképpen nem akartuk hagyni,így átraktuk a köteles fa mellé.
Ez tetszett. 17 km evezés...6 óra
Kis variálás után, elindultunk a Hullám csónakházból. Odafelé, nem volt nehéz evezni, vitt minket a folyó magával. Természetesen, oda-vissza megálltunk a kocsmánál, kipihentük és egy kicsit felfrissítettük magunkat. Az első ponton bénáztunk egy kicsit a híd alatt(más is megjegyezte), de koo olvasás után, tovább indultunk a 2. ponthoz. Ott a 2. partraszállás után lett meg a láda, akkor viszont egész hamar. Logoltunk, lihegtünk, és indultunk vissza, mert tudtuk, hogy a visszaút húzósabb lesz. Hát az volt. Húztuk ahogy lehetett, mert ha abbahagytuk, elindultunk visszafelé.:)
Köszönöm mindenkinek, mi nagyon jól éreztük magunkat.
Ja és külön köszönet a rejtőnek!!
Kíváló vizítúrát tettünk ma meg, remélem lesz még alkalmam ilyen jó ládaelrelytéssel talákozni! köszönöm mindenkinek, hogy eljőtt és Dzsozy-nak a szervezést!
Ez a rejtés is meghatározó élmény lesz ládász pályafutásunk alatt.
A legelső vízitúra élményünk volt, soha eddig ilyen módon nem közelítettünk ládához, mint most. Ezért is jött kapóra, hogy Dzsozy-ék szerveztek egy evezést pontosan ide!
:))
Lefelé nem is volt igazából megerőltető, inkább a visszaút folyásiránnyal szemben volt számunkra húzós egy kicsit, hiszen itt már bizony keményebben kellett evezni, hogy haladhassunk is! Jó volt így csapatosan végigjárni az utat, igen nagy biztonságérzetet adott a valóban kissé labilis csónak ellenére!
:)
A ládika hamar meglett és a hídpillérnél történő partraszállást is megúsztuk borulás nélkül. Egy kicsit Amazonas-feelinges volt a sűrű vízinövények közt evezni. Ma is egy igazán nagy élménnyel lettünk gazdagabbak, köszönjük a rejtést!
Bubuka, Dzsozy, Detty, Pyxis, Szab, Teente köszönjük a kiváló társaságot, jótanácsokat és azt, hogy Veletek tölthettük ezt a szuper napot, remélem lesz még rá alkalom szárazföldön és talán még vizen is újra!!!
Ez a kis evezés nagyon jól sikerült. Néha kicsit aggódtam, mikor billegett a kenu, de megúsztuk borulás nélkül. Dzsozy még az időt is megrendelte:-) Köszönöm a szervezést!
Az ötlet és a megvalósítás nagyon jó!
Vízre csalogatja az embert.
Különösebb vizi jártasság nélkül vágtunk neki a túrának, természetesen vízen közelítve a célhoz. Probléma semmi nem volt, az irányítás sem okozott gondot. A bemért pontok egyértelműen jelölik az út fontos elemeit.
A kincset könnyen jól megtaláltuk.
Fontos szabály _nem tréfa...:
- A kenu befagyott vízen stabil és biztonságos.
- A kenu hosszanti tengelyére kell belépni, oda kell ülni és semmi esetre sem izegni mozogni!
- A kenuban ülve nyújtózkodhatunk előre vagy hátra, semmi estre se próbáljuk meg ezt a mutatványt jobbra vagy balra, pláne ne ketten egyszerre.
- A kenu könnyen kibillen egyensúlyi helyzetéből, ennek következtében a hosszanti tengelyén 180 fokot fordul, köznyelven felborúl.
- A kenu képes ezt a mutatványt 0,1 mp idő alatt bemutatni akár térdig érő vízben is.
Velünk ez meg is történt a láda közvetlen közelében. :-(
Az esetnek tanúi voltak kedves cacher társaink (szaboist) akik az esemény után különösen óvatosan manővereztek eme vizi járművel. A mellékelt fotókat is Ők készítették.
Ezzel együtt és ettől eltekintve felejthetetlen élmény volt.
Nagy kaland! Ajánlom mindenkinek! (megmártózás nélkül)
Első "5"-ös ládánk! Úgy, hogy 15 éve nem eveztünk, kenut meg most először :P Hát megérte!
Köszönet lelcache-nek és persze a rejtőnek a pontos információkért, minden szuper jól sikerült, kivéve azt a körülményt, hogy kedvenc kessertársaink, cicapapa51 (akikkel szintén első közös ládázásunk volt ez), kipróbálták az "eszkimóforduló"-t. Szerencse: a víz, a híd alatt csak térdig ér, szerencsétlenség: az összes műszaki cikkük is megnézte a Dunát alulról!
Az hajókat a Buch Tibor féle kölcsönzőből béreltük. Tibor nagyon kedves, segítőkész! A viziút 9,4 km volt, odafelé 3 km/h-s visszafelé 2 km/h-s csúcssebességgel szeltük a folyót. Összesen (a borulás-szárítkozás-rossz helyen kikötés - át a jó hídlábhoz- nézelődés együttessel) 4 órát töltöttünk el az UTUT-on. A ládából kiszemeteltünk egy halom HÉV jegyet és az alsó "bugyit" újra cseréltük. Köszönjük Dávid, szuper élmény volt!
Az eddigi leghosszabb megtalálásunk. Pontosan 1232 napja (3 év, 4 hónap, 16 nap) találtuk meg az első pontot. Akkor még Lili nem is létezett, de a második pontnál már velünk volt. :-) Egy jó kis kenuzás keretében akartam már végre letudni ezt a ládát. Kisgyerekkel a megadott kölcsönző helytől egy kicsit hosszúnak tűnt az út. Mivel Lili még soha nem ült kenuban, ezért egy rövidebb túrát terveztem. Sikerült a neten találnom egy közelebbi kenuhoz jutási lehetőséget. Ez az első ponttól mindössze 640 m-nyire van légvonalban a Molnár-szigeten. Így rövidebb idő alatt is abszolválható a láda, és mindent látni is lehet, amit be akar mutatni. Megadom a kölcsönző elérhetőségét, hátha másnak is hasznos lehet. Buch Tibor, 20/942-6679, N47° 24.166' E19° 06.334'
Bérlés: 800 Ft/óra.
Szóval mi innen indultunk hármasban. Lefelé nagyon egyszerű volt az út. Sehol egy hajó, lágy szellő, és a Duna is lefelé folydogált. Az első segédpontnál jól vettük a jobb kanyart, de a második segédpontnál nem hittük el, hogy ott be lehet menni balra, ezért tovább mentünk. Kikötöttünk a betonpilléreknél. Innen 180 m-re volt a láda. Gondoltuk, ez gyalog gyerekjáték lesz. Aztán a ládától 80m-re elakadtunk, mert víz állta utunkat. Ezek szerint mégis be kellett volna a 2. segédpontnál fordulni. Visszamentünk, befordultunk. Jó nagy dzsumbuj van itt. Alig tudtunk evezni a növényzettől. Keveset forgolódtunk, meg vacilláltunk, hogy melyik földdarabon lehet a láda. Aztán kimásztam az egyikre, és itt már gyorsan megtaláltam. A leírásban mintha mikro ládáról olvastam volna, de mi rendes ládát találtunk. Mivel Lili már fáradt volt, nem mentünk tovább a Dunaharaszti - Sport sziget ládához, mint azt előre terveztem, hanem visszaindultunk. Utóbb kiderült, hogy nagyon jó döntés volt, mert a szél egyre erősebb lett. Ráadásul szembe is fújt, így a visszaút elég nehézkesre sikeredett. A végén már annyira fújt, hogy egy-egy nagyobb széllökés majdnem kitett minket a partra. Alig tudtam irányban tartani a kenut, mert nem volt nagyon leterhelve, a lányok sem az orrában ültek, így a kiálló orrészt a szél jobbra-balra forgatta. Ráadásul visszafelé a motoros hajó forgalom is megerősödött, így a szél mellett még a hullámokkal is meg kellett küzdeni. De csak révbe értünk. Összesen 2,5 órát hajókáztunk (9,1 km). Nagyon kellemes volt, sok szépet láttunk. Köszönjük a rejtést!
GCSSR láda 1. pontja egybeesett a híddal. Már több, mint 4 km volt a hátunk mögött, így megelepetésként szolgált, hogy majdnem ennyi hátravan még. (igaz, így jár, aki nem olvassal el figyelmesen a leírást...) Persze ez egyáltalán nem vette el a kedvünket az út folytatásától, egyetlen probléma az volt, hogy mindenkinek korgott a gyomra. Gyorsan kiszámoltuk a segédpontokat - nekem ilyenkor mindig idegem van, hogy jók lettek-e? Elindultunk hát a hídtól tovább lefelé. Útközben kétszer is mecsillant a remény, hogy esetleg mégis jut valami betevőnk, de a valamilyen csárdában csak halak számára árulnak ételt, a kicsit lejjebb lévő Zöld béka vendéglőben pedig még nekik sem, csak friss házasoknak. :( Az út további részét nem szeretném részletezni, legyen mindenkinek meglepetés, mert valóban megérdemli az 5-ös terepet! Mindenesetre eljutottunk a ládáig, bár nem túl egyszerűen. A kis Geko nem nagyon fogott jelet a környéken, így többször rossz helyen álltunk meg (még a kenut sem restelltünk átemelni egy "szigeten"), és bár a koordináták kiszámolása jól sikerült, beütésük a gépbe már kevésbé. A láda egyáltalán nem volt rejtve, ki járna ezen a helyen. Ki? Találtunk vagy 30 flakon öngyújtógázt a ládától 5 méterre és nem hinném, hogy mobil töltőállomás üzemelt volna ott korábban. :) Jutalmunk nem akármi volt a megpróbáltatásokért, hanem Geo-Batze VIIII svájci geoérme. Ezenkívül kivettük a korábbi képeken látható kis tálkát - jól jön picike-új lakásunkba, de cserébe az összes nálunk lévő jándékot beletettük.
Az éhhalál kerülgetve indultunk tovább fáradtan, naptól égetten, árral szemben. Valószínűleg életünket mentette meg a Hollan Drink pizzéria. Jó háromnegyed órás pihenő után még várt ránk pár kilométer a csónakházig, de szerencsére időben érkeztünk vissza.
Majd 16 km-t magunk után hagyva, fárdatan, de büszkén szálltunk ki geokenunkból, amiben életünkben most ültünk először.
Útközben nagyon sok látnivalóval és érdekességgel találkoztunk, egy egészen új Dunát ismertünk meg, köszönjük a rejtést, fantasztikus volt!
Nagyon jó tracket készítettem, de a láda helyének titkát megőrizve ezt nem közlöm, csak egy kis statisztikát:
Csónakháztól GCSSR ládáig: 2,07 km
GCSSR ládától GCUTUT+hídig: 2,12 km
GCUTUT+hídtoól Zöld Béka vendéglőig: 1,75 km
Zöld Béka vendéglőtől GCUTUT ládáig: 2,05 km
GCUTUT ládától Hollan Drink pizzériáig: 3,71 km
Hollan Drink pizzériától Csónakházig: 3,76 km Összesen: 15,46 km
Sokáig halogatott láda, de ma az északi vizesek (Gcomsz, Gckenu) leküzdése után sorra került. Csepelen a komp alatt parkoltunk és a deszant gumicsónak vízrebocsátása után átküzdöttük magunkat a horgászokon a hídig. Az adatok megszerzése után némi számolgatás, és esélylatolgatás, hogy elkap-e az esedékes zivatar. (Nem sikerült neki.) Miután a csónak nem alkalmas hosszú túrákhoz, elautóztunk a tetthely közelébe és ismét vízre szálltunk (mai harmadik fújás). A 2. segédpontnál hősiesen átvágtunk a nádason és sikeresen partra szálltunk. A mikrodobozt nem találtam, bár megvolt a törött fa, a madzag, a nyomok. Szerencsére a láda néhány szakadt és vizes szatyorban épen meglett a túlvégen, így a siker nem maradt el. Visszafelé még kieveztünk a főágra megcsodálni tájat.
Meglett. Az első tavaszi beevezés. Nem a jégen mentem! Teljes csend, csak a vízityúkok lent, az autók fent, a vízcsobogás alattam. A víz nem volt közfürdői hőfokon, (de legalább folyóvíz), a pesti hídláb ismerős helyen volt, mert pont itt volt a Sportkörünk horgásztelepe.
Nogáék voltak olyan kedvesek, hogy a múlt heti fára mászatásért cserébe ma csónakba ültettek. Még nem ültem ilyen alkalmatosságban, meglepően stabil és kényelmes volt.
Jó kis móka volt! Köszönet mindekinek érte.
UPDATE: A kötszercsomagért cserébe beraktam az utolsó képen látható RSA SecurID SID800-as token+smartkártyaolvasó eszközt. Akit érdekel, annak elmondom mire jó...
Mai 2. ládikánk volt.
A csésze becserkészéséhez PeterPan kolegát hívtuk segítségül, együtt is jártunk a végére.
Kellőképpen előkészülve és felszerelkezve érkeztünk a célterületre:
a. melles csizma, b. gumicsónak, c. kötéltechnika.
Végül a gumicsónakot választottuk, mindkét pontnál ez jött be, bár az átszállítása kissé nehezítette a dolgot. A lélekvesztővel nem igazán vállaltuk be a több km evezést. Sebaj, nyáron majd visszajövünk, rendes hajóval is! Az 1. pont leolvasgatása után gyorsan megkerestük a GCSSR ládikát is, hisz éppen itt kínálgatta magát... Innen a kábelkompos megoldás, majd a végpontnál csónakfújás és ismét evezgetés. Megtaláltuk a rendes ládikát is, ebbe logoltunk.
Miután elpakoltuk a motyót, eszegettünk, teázgattunk, érzékeny búcsút vettünk PeterPan -tól (jó volt együtt mászkálni), és indultunk tovább a többi, mára betervezett pontunkhoz.
Ajándékot nem cseréltünk.
Hosszú kihagyás után ismét egy remek láda. Talán az év utolsó olyan napján, amikor még lehetett evezni. Gyönyörű az őszbe forduló időben a természet. Hasznosak a segédpontok és tényleg ott kell beevezni, ahol a GPS mutatja - bár ösvénynek semmi nyoma. Köszönöm a rejtést!
Nagyon élveztem. Mathau talán kevésbé. :) Odafele mindig rámszólt, hogy ne billegtessem a kenut, visszafele, meg hogy evezzek már. Mondtam is neki: vagy nem billegtetek, vagy evezek.
Hazafelé majdnem elaludt a buszon. :))
Másodszor kenuztam. Azt hiszem lesz még folytatása... :)
Geoládázó karrierem első vizes ládája:)
Hárman indultunk neki, Povyagi, Csapi, és Én. A szivárávány csónakház hamar meglett, reméltem ilyen könnyű lesz a láda is. Nem az volt:)
Ja, a csónakházban állítólag, már mindig lesz valaki, tehát nem olyan fontos előre egyeztetni. Szóval nekiindultunk. Úszótudásom nagymértékben fejlődött az idén nyáron, ami azt jelenti, hogy elvileg nem fulladok meg, ezért nagy bátran nem kértem mentőmellényt:) Amikor beszáltunk a kenuba már kezdtek kétségeim támadni az instabilság miatt, amikor elindultunk akkor már biztos voltam benne, hogy hatalmas hülyeséget csinálunk:)
Buta módon a Molnár-szigetet jobbról kerültük, ezért lett egy kis oda-vissza, no nem baj, itt már kezdtem belejönni, nem tűnt annyira instabilnak a csónak. A híd alatt a koo hamar meglett, már "száguldottunk" is tovább. Sajnos nem volt túl nagy a sodrás, tehát nem haladtunk nagyon. A láda felé közeledve elgondolkodtunk, hogy kell-e a segédpont, és lemondtunk róla. Aztán miután bepötyögtük őket és visszafordultunk, már hamar meglett a bejárat a láda felé. Sajnos itt egy hejen megfeneklett kicsiny hajónk és ki kellett szálnom, hogy áthúzzam a kritikus ponton. Ezt követően lassan meglett e megfelelő "sziget" is és a mikro. Nem adtuk fel, hamarosan megtaláltuk a rendes "nagy" geoládát is.
Ebbe is logoltunk, a biztonság kedvéért. Visszafelé már gyakorlottan pattantam ki a csónakból a kritikus ponton és ha mar kiértünk a nyílt vízre. Haladtunk, haladtunk, de közeledett a vihar. Még a Molnár-sziget 2 pontját megkerestük, és rettentő lassan haladtunk a feltámadt széllel szemben. Nagynehezen visszaértünk a csónakházhoz, de már nagyon fáradtak voltunk. 16 órára értünk vissza. Most kissé hullámozva és hulla fáradtan logolok:) Viszont bátran állíthatom, hogy MEGÉRTE!
A mikroládát is megtaláltuk a "szigeten" átellenben. Gyanús volt, hogy Gyros óta nem írtak bele a megtalálók. [wapon beküldött szöveg]
Összahasonlítva a láda bejegyzéseit a wapon található megtalálásokkal vált furcsává, hogy hol is van a többi megtalálás. Ekkor vettem észre, hogy valószínűleg maga az Elrejtő sem találta meg a saját ládáját, s ezért egy új mikroládát telepített. Most két láda van a "szigeten": egy mikro (ez az új) és egy hagyományos (a régi). Az ügyesebbek kettőbe is bejegyezhetnek! Biztos, ami biztos.
A két láda a nagy sziget átellenes oldalán található, eltérő magasságban.
Nagyon alacsony vízállás mellett tologattuk be magunkat vagy 120 m-en. A kordináták is kicsit mellé mutattak, de Zsozsó egyből megtalálta. A hely nem valami nyugalmas. Az út valóban szép volt. Kösz a rejtést. Peti bä' és a länyok (Eszter, Anna és Zs?fi) [wapon beküldött szöveg]
Az ajánlott kölcsönzőből indultunk - amit már nem Szivárványnak, hanem Kis-Duna KFT-nek hívnak, s a folyó felőli oldalról kiabálva lehet bejutni. Nagyon kedves és segítőkész a Mester, s tetszőleges visszahozási idővel, 2000 Ft-ért béreltük a hajót négy személyre. Különben a nyitvatartási idő is megváltozott: minden nap lehet menni!
A beígért állandóvízállás nem jött be, s a láposabb részen nagyon nehezen jutottunk előre: húztuk a növényekkel magunkat, kiszálltunk, mocsaraztunk, ...
A hely - talán a nagy zúgás miatt - nem túl nyugalmas nekünk, nem tetszett. Az odavezető út (kivéve a szenvedésekkel teli pár métert) viszont nagyon szép volt, s sokféle récét, bukót, sirályt láttunk.
Végül mi vagy 22 km-t eveztünk, hiszen csak légvonalban 7 km a táv, s mi kiváncsiak voltunk pl. a "csőre" is.
Köszönjük a rejtést!
Nekiveseledtünk ennek a ládának is, magunkhoz ragadva a gumicsónakot és a lapátokat. Az első koordinátnál még lanyha szellő, majd a további időben elég viharos szélben eveztünk a Dunán a többi közeli csónakos ládához. Ehhez képest a végső megközelítése ennek a ládának gyerekjáték volt.
Kellemes meleg időben, remek és nagyon vidám csapattal, pocsék kenuval /lila/ egy borulással lettem 100-as ) Köszönöm a rejtést a csapatnak a szép napot !
Újra itt, de most nem jégen-járva, hanem kajakkal, kenuval és részben úszva! :o)
Remek csapattal, jó hangulatban lapátoltuk végig az ajánlott csónakkölcsönzőtől a ládáig és vissza. Kajakkal kezdtem, majd félúton cseréltünk. Elkenuztunk a ládáig, majd visszafelé megborultunk vele - szerencsére nem a zöld trutymóban, hanem már nyilt vízen - (ezért úsztunk egy kicsit) és félúttól újra visszacseréltem a kajakra. Nagyszerűen éreztük magunkat és még a borulás is jól esett, kellemesen lehűtött Minket. :o)
Jótanács: Az ajánlott kölcsönzőből a lila aljú kenut és a piros tetejű kajakot ne hozzátok ki! A lila kenu iszonyúan instabil, a piros (eszkimó) kajakkal pedig lehetetlen egyenesen menni. A két másik kenu rendben volt.
Nagy Gratula Liának a 100. megtaláláshoz!
Méltó ládával ünnepelte! :o)
VHJLL (azaz vizihullajelöltekládaladikolása) 2. felvonás - továbbra is bohózat :)
A vízreszállás előtt 1/2 perccel kiderült, hogy akad közöttünk olyan, aki látott már kajakot. De nem túl sok :)
A többit majd leírják mások (csak nem arra számítottatok, hogy majd kisregényt írok helyettetek? Jelentem, a grafománia múlandó...)
Summ.: hááát, ez is egy láda, maradjunk ennyiben :)
Köszönöm a rejtést
Ui.: induláskor a legifjabb kesser-apát, Scelét ünnepeltük, érkezéskor Liát, aki UTközben megszázasodott :)
Kellemes kerekezéssel közelítettük meg a helyeket, volt újdonság is, mert a soroksári oldalon még nem jártam. A kötéltechnika a gyerekeimet lenyűgözte, szerintem lesz még folytatása. Visszafelé a GCKDO multit megint letekertük. Köszönjük a lehetőséget, hogy részt vehettünk az újrarejtésben.
Mi Pajkossal a komppal érkeztünk a multi első pontjához, itt beszéltük meg @davidal a találkozót. Nem úsztam meg szárazon, pedig nézegettem minden irányból a híd alját, de nem lehet sehonnan látni, pont a híd közepe alatt van és nem a falon, ahonnan esetleg le lehetne lesni. Szerencsére nem mély a víz és a híd aljába is lehet kapaszkodni. Innen elindult a csapat a végládához, de a parton természetesen kerékpárral. A környezet erősen Molnár-szigeti, egymást váltogatják a luxustelkek és a kajibák. Mivel a ládát víz veszi körül és mi bicajjal voltunk, a ládakrabantartást @david egy kötélel az M0-ásról leereszkedve végezte el. Közben türelmesen válaszolt a gyerekek összes kérdésére és csomót kötni is megtanultunk :) Visszafelé a csepeli oldalon mentünk és végigjártuk az új csepeli multit visszafelé. A Nyuszi dombon (így hívják a 2.pontot) elköszöntünk mi tekertünk vissza a komp felé, @david meg célbavette a multi 1-es ponját. Élmény volt, de mint a ládaleírásben is szerepel ez hajóval az igazi. Szerintem mi is végig fogjuk csinálni egyszer hajóval is.
Köszönjük, hogy részt vehettünk az újrarejtésben, élmény volt!
bigz, bigcs, Fruzsi
Sajnos úgy tűnik, a láda megint eltűnt. Több, mint fél órán keresztül kerestük, több pillérnél is megnéztük, bár a GPS elég egyértelműen jelezte, hogy hol kéne lennie. Próbáltam telefonon @Davidot is és Gyrost is elérni, de egyikőjük sem vette fel.
A ládát nagy csapattal (18 fő) szabályosan a leírás szerint hajóval közelítettük meg. Valamivel följebbről indultunk, mint az ajánlott kiindulópont (Hullám csónakház) és a láda helyétől is még mintegy másfél km-el lejjebb csurogtunk, és a teniszpályáknál kötöttünk ki, ahol egy jót lubickoltunk, röplabdáztunk (na azért egy két sör is legurult).
Visszafelé kicsit keményebb volt, mert zárásig vissza kellett érni, ráadásul egy elég komoly vihart is kifogtunk.
Mindenesetre nagyon jól érezte magát az egész csapat, nekem különösen a ládához vezető keskeny "ösvény" tetszett. Kellemesen elfáradtunk, leégtünk... :)
Ha a rejtő elfogadja a megtalálást, akkor ezennel az utolsó fekete pötty is kiszürkül a Budapest térképen!
Sajnálom, hogy Bugár-orienteering logját csak a láda helyénél olvastam a wapon (tegnap este még nem volt fenn), eljöhetett volna velünk, korát tekintve is abszolut belefért volna a csapatba...
hát ott voltam. evezni nem igazán van kedvem egyedül, így fürdőruhát vittem. a hídnál három osztálynyi gyerek kavart, nem volt kedvem az orruk előtt bemászni a híd alá. a ládához a cucor-szigetről indultam, elmentem egész a falig, minden szigeten körbejártam minden oszlopot, de nem találtam. a képek alapján szeretném, ha elfogadnád.
egyben szeretnék valakihez betársulni esetleg egy igazi ládakeresésbe.
[Jóváhagyta: @david, 2007.05.28 19:44]
köszönöm.
egyébként én az anya vagyok, (enyémek a budapesti ládák). esetleges értesítést a jeneimargit@yahoo.com -ra kérek. inkább hétközben mennék.
Bár mi horgász gumicsizmával próbáltuk megtalálni a ládát még áprilisban, de ezek szerint nem a mi hibánk volt, hogy nem találtuk meg, sajnos beigazolódott, hogy a láda eltűnt. :-(
bemutatkozik a vizesblokk tarsulat Hz-Oz-Gyros szemelyeben 2/3 :)
A GCISLA-nal leket kapott vizijarmuvel indultunk neki a kovetkezo vizes projektnek. Ez semmi hatrannyal nem jart, csupan evezes kozben neha pumpalni is kellett kicsit :) A ladat megutaztattam egy kicsit a szerencsetlenul jart tutajunkkal :)
Gyros-Hz-Ozeki vizesblokk 2/3.
Mai hosszabbra tervezett "vizes"-csónakázós ládázásunk már az első ponton szó szerint léket kapott, ezt a pontot már csak komoly kompromisszumokkal terhelve látogattuk. Az első pont után, a félig leeresztett gumicsónakkal (ami jött a tetőn a GCISLA óta), elmentünk a ládaközelbe, valszeg a rosszabbik oldalra. Itt Gyros ment csak át a folyamatosan eresztő hajóval. Nem kis élmény volt ez így se, de az egyértelmű, hogy ezt a ládát újra meglátogatom rendes körülmények között is, rendes útvonalon.
GPS nélkül. Judit 15 évet lakott a láda környékén, így a korábbi logokból többé-kevésbé kiderült hol lehet. Elővettük narancssárga gumicsónakunkat és a feltételezett helyre eveztünk. A megtalálást segítette, hogy a láda mindenféle rejtés nélkül feküdt a földön, így 15-20 m-ről kiszúrtuk. Mivel az újrarejtés óta - legalábbis a logbook bejegyzései alapján - nem volt megtalálás, úgyhogy nem tudjuk, hogy került oda. Mivel a rejtő nem vette fel a telefont, így egy facsoport aljába rejtettük, száraz falevelekkel álcázva.
Első tavaszi kajakozásunk során indultunk neki ennek a ládának, GCSSR-rel összekötve. A keresés végül a rejtő módszeres zaklatásává fajult, melyért ezúton kérünk elnézést! :)
Ugyanis: az első pont hídját felújítják, fel van állványozva, és egy cölöpverőgép működik rajta. Az az igazság, h a szörnyű hangzavar okán a közelébe sem mertünk menni, bár petiba korabbi logja alapjan valószínűleg felesleges is lett volna. Itt telefon a rejtőnek, aki egzakt útleírást adott a köv. ponthoz. Szépen odalapátoltunk, addigra koo. is érkezett SMS-ben. A láda - általunk feltételezett helyén - egy láthatóan mesterséges kis üregben egy nagy kő alatt egy üres nejlonzacskót találtunk csak. (Volt benne egy úszó, úgyhogy lehet h hal a gyanúsított... :) ) Alaposan átkutattuk a környéket, újabb konzultáció rejtővel, de láda sehol. Vagy nagyon elszúrtuk a dolgok, vagy lába kelt a ládának. Ezúton kérjük a rejtőt fogadja el a megtalálásunkat! Egyébként nagyon szép helyeken visz az út, nagyon megéri végiglapátolni ezt a multit!
Ma szerettük volna a láda keresését megkezdeni, hisz olyan szép idő volt. Sajnos a megadott kezdő-koordinátákon a hidat éppen átépítik, s így semmiféle feliratot nem tudtunk fellelni. (Van még egyáltalán?)
Sajnáljuk.
Peti bá' és a lányok
Hajóm sajnos nincs, és most nem is járható vele, így más módon csináltuk. Nem volt könnyű így se, de sikerült. :)
Itt az elején még kicsit féltem a jégtől... mert az 1-es ponton abszolut olvadt volt a víz, kacsák úszkáltak benne.
Egyébként szívesen megcsinálnám majd egyszer a leírt módon is, bár nem tudom, mikor lesz rá lehetőségem...
Köszönöm Mr. Zergének, hogy elvitt ehhez és a ma még hátralévő 3 ládához!
Egy közös jeges kessing túra Mr. Zerge szervezésében Szabbal és KelemenGy-vel.
Az idő enyhülése miatt valószínűleg ez volt az utolsó alkalom jeges megtalálásra.
AZ első pontnál már nekünk sem volt esélyünk a pont normális megközelítésére,
vízbe nem volt kedvünk bemenni, nem csak mert elég hideg lehetett a víz, de jókora
patkányok is úszkáltak benne. Szerencsére Szab bevetette akrobatikus tudását.
Az első pont meglátogatása és a kacsáktól táplálékot csoró patkányokra csodálkozás után csúszkálva közelítettük meg a ládát.
Ajándékcsere, feljegyzés után már majdnem sötétben menekültünk a nagyokat roppanó jég hátáról.
Elhoztuk a megfagyás szélén álló ANNIVERSARY TRAVEL BUG-ot, amelyet megfelelő gondoskodás és felmelegedés után elutaztatunk majd valami, számára megfelelő helyre.
Köszönjük a rejtést. (fotók később)
Nyáron készültem egy kajakos Csepel-sziget kerülésre, de aztán elmaradt. (A GPS-idők előtt jóval, kb. 20 éve már körbekajakoztam a szigetet, Római partról indulva-érkezve, Lórévi, Angyal-szigeti és Molnár-szigeti sátrazással.)
Az első pontnál már régebben jártam a Molnár-szigeti "láda" kapcsán (de nem tudtam leolvasni a koordinátákat), most a sok információ alapján egyből a ládához: Csepeli gyorsvasút, 71-es busszal Budapest határáig (Szigetszentmiklós), onnan már nincs messze. Sima megközelítés és találat.
Utána időhiány miatt (és egy kis adrenalin-szint növelésért) át a főág már kicsit vízes jegén Dunaharasztira. Teljesen átlátszó volt, sok repedéssel - de nem recsegett. Azért jó volt átérni. Dunaharaszti felsőről HÉV-vel vissza a városba.
A pontszámba belegondoltam a kajakos kalandot is. Bár ezekbe a kis ágakba annak idején nem eveztem be, sok hasonlón jártam (Tisza-tó, Szigetköz, Rába-ágak, ...)
Hát erre már régóta vártam, hiszen tavaly már megvolt az első pont. A vékony jég azonban beszakadt alattam, így ma halálfélelemmel mentem csak rá a jégre. Mikor láttam, hogy ketten korcsolyáznak rajta, megnyugodtam. Az előző logok alapján vettem ma az irányt ide. Aki még el akarja kapni a jég-kessinget, siessen, mert melegszik az idő!
O.K! [wapon beküldött szöveg]
Tavaly már Lelcache-ékkel levadásztuk az első pontot, de akkor idő hiányában nem mentünk el a ládához.
Most Dc3, SagiK és Saladin9 társaságában megkerestük a ládát is!
Ezúton is köszönöm Dc3-nak a szállítmányozást, a Többieknek meg a társaságot! :o)
Becserkelve! TB in! [wapon beküldött szöveg]
Csigabiga, SagiK és Saladin9 társaságában.
Az első pontot böcsületből kerestük fel, de így legalább láttunk a víz alatt úszkáló patkányokat. Átkompoltunk Csepelre, majd le a ládáig.
Számtalanszor áthaladtam már e nagy hídon, sosem gondoltam volna, hogy ilyen az "alvilág". Anno, még mikor nem állt e híd, többször evezgettem erre. Szép volt.
TB-t beraktam, remélem nem kallódik el.
Jégkessing. :) Az első pontra csak a becsület miatt mentünk el, a láda koordinátáját már tudtam néhány figyelmetlen ládász jóvoltából. (A doboztetőn olvasható a koordináta!)
Csigabiga, Saladin9, DC3 mindent elkövettek hogy beszakítsák a jeget, és mikor megreccsent alattuk elég gyorsan elindultak kifelé. Mivel nem sikerült beszakítani a jeget, továbbra is kereshető. A láda mellett azon elmélkedtünk, vajon hányszor száguldottunk el a láda felett pár méterrrel.
Jégkessing 4/1. Már tavaly szerettük volna megejteni ezt a túrát, de az idöjárás megelözött. Most szerencsére minden összejött. A végén még a társak is: indulni készültünk, mikor Tototo-ék parkoltak le mögénk, akik aztán követtek minket dél felé GCANGY-hoz is. Ami az elözményeket illeti: magam már jártam párszor a környéken nyáron a vízen is még geoládák elötti idökben. Most direkt a ládához jöttünk GPS nélkül, föképp a jeges Duna tesztelése miatt. [wapon beküldött szöveg]
Az első pontot még december elején kerestük fel, most a végpontot. A nádason keresztül nem bolyongtunk, de műszer nélkül igazán izgalmas lehet egy kenuval nyáron. Két kajakos csemeténk erről sokat mesélhetne. A fiunk kajakosként többször is megcsinálta a Csepel-sziget kerülést, egyesben és párosban is, mikor a Ráckevei ágon fel, a Nagydunán lejönnek és valamelyik csónakházban alszanak. Legutoljára egyhuzamban óránként 10 perc pihenőt beiktatva teljesítették ketten 18 évesen, 15 óra alatt, ezzel bejegyzett szigetkerülő csúcsot felállítva. [gps nélkül]
befi
Végre eljutottam ehhez a ládához. Az első ponton sikerült felfedeznem a felírást de a hajnali borongós időben nem tudtam jól elolvasni a számokat. A fényképek és leírás alapján sikerült azonosítani a második pontot. Egy jót sétáltam a hídon majd rövid keresés után megtaláltam a dobozt. A jég biztonságos mivel a szigetek között alacsony a víz. Nyáron biztosan sokkal szebb de nekem így is tetszett. Köszönet a rejtésért.
GCISLA után jöttünk. A láda környezete nem tetszett az összefirkált oszlopokkal. Elég félelmetes volt a jégen mászkálni. Köszönjük Feri60 segítségét. Egy patkány előttünk is elszaladt.
A Cucor Sziget jó 5letnek bizonyult! Drivein. A jég stabil, igaz, ha nem, akkor sincs semmi, az alatta lévő víz mélysége nem éri el a 10cm-t.
Tényleg megkereshető GPS nélkül, és a többi pont felkeresése nélkül.
Nyáron - talán - visszajövünk, és "becsületesen" felkeressük az összes pontot.
Egész héten maradt a hideg, tehát a délelőtt a vízen járásé. Én tegnap nem tudtam jönni, Jani70 vakmerően, egyedül kereste meg :) A GCISLA-t egyedül ő sem vállalta be, ezért ma mentünk a jégre.
A logfüzet szerint mai harmadikként, voltunk itt, egyenesen GCISLA-tól, "kis" kerülővel. Attibati 10 perccel előzött meg, szerintem Őt láttuk az M0 felé ballagni.
Lehet , ha csónakkal megyek végig, többet mutatott volna a láda, így csak az összefirkált oszlopokban "gyönyörködhettem". Mindenesetre az önbizalmamat növelte az első pont ahol - mint a végén kiderült - hibátlanul sikerült segédeszköz nélkül leolvasni a koordinátát, pedig a hosszúság perc értékén kívül egyik számjegyben sem voltam biztos.
Érdekes , hogy az első ponton a híd körül nem fagyott be a víz , pedig nemláttam csatorna beömlést a környéken. Lányoknak nem ajálatos a hídláb környékén mászkálni; én is találkoztam a patkánnyal.
A kocsit a rejtekadó objektum pesti oldalán hagytam, majd átsétáltam a szigetre és minimális jégjárással sikerült megtalálnom a végpontot.
A héten már egyszer voltunk itt Feri60-al de akkor még nem mertük megkockáztatni. Szipeti logját elolvasva már alig vártam, hogy indulhassak. Tetszett ez a jeges kess.
A hídnál még 2005. március 6-án olvastuk le a koordinátákat. Akkor már nem volt megfelelő a jég vastagsága az átkeléshez, így maradt az idei évre.
Ma reggel a Czuczor-szigetre bementünk autóval. Innen néhány méter vízen járás. Majd logolás.
A logok és a leírás elemzése után az első két pont kihagyható, irány a láda! Az utolsó 10 méterig drive-in, onnan 5 méter vízen járás. Erre sajnos még várni kell, nem elég vastag a jég. Szerintem ha marad a hideg, akkor a hét végén, jövő hét elején már menni fog.
Hát ez eltartott egy darabig. Még hártyavékony jég volt a Dunán (talán február) amikor egy Ráckevei tanítás felé félúton, egy távcső segítségével, és egy elázott bőrcipő árán megszereztem a második pont koordinátáját. Aztán egészen addig semmi, amíg a gyerek egyik osztálytársával egy péntek délutáni lelazító kesselés során be nem cserkésztük a Lápi Pócot, és hazafelé meg nem kíséreltük a szárazlábas begyűjtést. Kerültünk balfelé egy hatalmasat, egyre szűkülő ösvényeken, zsombékok között ugrálva, a végén már zseblámpával világítva és szegény rettegő Vikit ijesztgetve talán 80 méternyire sikerült megközelíteni, de egy öt méter széles árok minden reményünket szertefoszlatta.
Egészen mostanáig. A két másik szigeti vizes láda felemás eredménnyel záruló felkeresése után váratlan döntéssel sikerélménynek még be akartam gyűjteni ezt a trófeát. Itt már elő kellett szednünk és fel kellett pumpálnunk a gumicsónakot (az előző helyeken kölcsön hajó vagy szállítás segített). Vízre szálltunk és kemény háromméternyi evezés után kikötöttünk a túlsó parton. Terepszemle, hajócipelés, újabb evezés, dagonyázás az iszapban, birkózás a hínárral és törtetés a nádban, és máris ott álltunk a főpillér tövében. Mert hogy sem leírás, sem a koordináta pár nem volt nálunk, és úgy emlékeztem, hogy a képeken a nagy, széles pillér látszik. Miután sehol semmit nem találtunk őrült wapolásba és telefonálgatásba kezdtem, még adavidnak is küldtem egy SMS-t, hogy küldje el nekünk a koo.-kat. (Most, hogy este kilenc után írom a logokat, meg is kapta szegény.) Végül aztán a rendkívül álmos flektogonnal tudtam beszélni, hogy a hengeres oszlopok a nyerők. Szigetről szigetre haladva végigmolyoltuk a környéket, hol a gyereke szálltak ki, hol Krisz' (szegényt az egyik alkalommal derékig megmártóztattam, amikor kiszállás közben hátraengedtem a csónakot) mígnem néhány további kikötés és vízreszállás és keresgélés után végre felfedezte Krisz' a rejteket. Köszönet minden segítőnknek!
Visszafelé egyszer csak egészen komoly tűz lobbant fel az utolsó szigeten, alig azután, hogy elhagytuk. Egy biciklizős család távozott éppen, de hogy ők gyújtották-e, vagy még előző éjjel a horgászok nem tudni, a lényeg, hogy méteres lángnyelvek kezdtek terjedni hirtelen a nádas felé: egy ledőlt ág lombkoronája kapott lángot. Gerivel gyorsan visszaeveztünk, és a bőséggel eldobált pillepalackokkal elkezdtük hordani a vizet. Szerencsénk volt, a száraz levelek elégése után a lobogás alábbhagyott, a parázsló ágakat pedig sikerült kioltanunk.
Viki, Geri, Krisz', TZ
Extrém caching. Harmadik próbálkozás után végre megvan:-)) Az első pontnál már hetekkel ezelőtt jártunk, ide a végéhez is elzarándokoltunk már korábban, de a ládát nem tudtuk megközelíteni. Most viszont...... Vízen járni nem tudunk, a jég pedig nem bírta, így jeges fürdőt kellett venni. Ákos nagy áldozatot hozott, nélküle jövő nyárig nem jutottunk volna el a ládához. Köszönet Freddynek a jótanácsokért! Gyakorlott evezősök vagyunk, úgy nem lett volna nagy szám megkeresni, de így... örök emlék marad:-)))
.
zsorzs, keva, ákos
Lelcaheékkel közösen, a többi "jeges" láda után!
Az első ponton kalandosra sikeredett a koordináta leolvasása!
Miután Lelcache kimászott az általa készített lékből :o) és elkezdte lerázni a vizet magáról, alattam is elkezdett hullámzani a jég! Pedig én azt hittem, a parton állok! Gyorsan még kijjebb mentem és szóltam Lelcachenek, hogy másszon vissza a lékbe, mert nem tudtam lefotózni - de nem aratott sikert az ötletem :o) ! Ezután elkezdtünk gondolkodni, hogyan jussunk hozzá a számokhoz. Lelcachenek volt zseblámpája (már erősen sötétedett), nekem volt távcsövem, így adott volt a lehetőség. Némi szem-meresztgetés után valamit sikerült is leolvasni, de tovább már nem keresgéltünk. Majd legközelebb!
Az első pontot sikerült megtalálni. Sajnos a folytatásra már nem maradt időnk. Látom, tetszeni fog ez a láda. Már az első pont is kalandosra sikeredett. Többen mondták, hogy a hídnál nagyon kell vigyázni a befagyott vízzel, mert itt igen labilis a jég. Ezt sajnos saját tapasztalatból tudom megerősíteni. Ahogy a koordinátát próbáltam fellelni a part mellől, beszakadt alattam a jég. Szerencsére itt még nagyon sekély a víz, és csak a bakancsom, és a nadrágom szára lett kicsit vizes. Aztán változtattunk a taktikán. A nálunk lévő erős fényű zseblámpával bogarásztuk a híd lábát, és közben a Csigabiga által a helyszínre transzportált látcsővel próbáltuk leolvasni távolról az adatokat. Az akciót siker koronázta. Hamarosan folytatjuk a kalandot.
Nakérem, itt már erősen lejtőn voltunk, csak még nem tudtunk róla. Csatlakozott hozzánk Mudman, a barnamártások koronázatlan királya, és segített előtúrni a csészét. Ennek örömére elhaladtunk Ronaldhoz, aki ugyan nem ült a padon, úgy ahogy illene, de azért sikerült rondán viselkedni. Zacskós sör lóburger, etttől hízik a netkesser.
Hálószoba-padló lerakós hétvégét terveztünk, ám Tél Úr olyan kitartóan ült még nyakunkon, hogy muszáj volt felkeresnünk néhány jégre tervezett ládikát...
Az első állomáson egészen sajátságos techinkával fotóztunk koordinátát: túrabotra rögzítettük a kisebbik fényképező gépet, Csuhás így leengedte a híd alá az önkioldót élesre állítva, Imi pedig a partról navigálta a manővert:o)...
A ládikakeresést Csuhás kötéllel tervezte, a hídról akart beereszkedni, persze most is - mint mindig - Imcsi vétózott, féltve Mindjárt-urát:o))) ... azt követően próbálkoztunk lentről gyalogosan, de a GPS egészen megszédített minket... éppen faladtuk már a keresést, mikor Csuhi utolsó ötletként rácsörgött Mihulra, Aki - mint mindig - ezúttal is készségesen a segítségünkre volt. Visszafelé vettük az irányt, de akkorra már Csasziék kedves csapata is aktív keresésben volt. A széles jégre nem akaródzott egyikünknek sem rálépni, szegény Csaszi pechjére megpróbálta a nádason keresztül - jégrobajos sikert aratott... A horgászok bátrabb nép lévén minden teketória nélkül átsétáltak a jégen, így mi is felbátorodtunk.
Könnyű ládalelés következett - ifjabb Csaszi jóvoltából:o) -, majd közös log és logfotó.
Örülünk, hogy megismerhettük ezt a kedves Családot, igazán kellemes élmény volt, hidegtől, szagoktól és mindentől függetlenül:o)))) Reméljük, összehoz még minket a jósors máskor is...
Köszönjük, Imik
Az első pontot fényképezőgép segítségével vadásztuk le. A jégre azért bementünk egy darabig, de a híd közelében recsegett alattunk. Azért a bátor (vagy vakmerő?) kesserek a jégre mentek a mellékelt kép tanúsága szerint.
A láda:
Nagy nehezen sikerült a láda közelébe érni. Itt összefutottunk Csuhás és Imelda kesserrel, akik a jégre lépés fortélyával ismerkedtek. Együtt indultunk a láda irányába.
Legalábbis próbáltuk, de a jég nem tűnt biztonságosnak.
- No majd én megmutatom - és indultam a nádason keresztül. Egy darabig jó volt, de utána......
R E C S ! - szólt a jég hangja.
..... és a lábam elsüllyedt a nádas sűrűjében (kb 20 centit).
Fordultam vissza, léptem egyet......... és a másik lábam is vizes lett. Ekkor hasast próbáltam, de nehezen haladtam kifelé. Megpróbáltam felállni........ újabb recs, térdig ért az iszapos talajban a jobb lábam.
Kijöttem, illetve kihúzott Imelda, a jelképes megmentőm.
Kedves "Csuhás": Az Imelda név ettől a naptól kezdve a szótáramból sűrűn lesz emlegetve.
Vizes voltam nagyon, meg büdös is. Szó szerint: a sötétben is megtaláltak volna, olyan jó szagom volt a nádasból felhozott anyagminta által.
A láda sikeres megtalálása után uzsgyi haza. Átöltöztem és már mentünk is a GCISLA ládához. Csuhásék 35 percet vertek rám a láda megtalálásával. Sebaj. Azt sajnálom csak, hogy így kellett velük megismerkedni. Így viszont emlékezetes lesz.
A láda rejtéséhez:
Valóban csónakkal kell teljesíteni ennek megkeresését. Jó ötlet a koordináta helye. A láda rejtése is tetszett, melyet Gabóka talált meg.
Vártam ezt a hétvégét nagyon, hogy végre rendet teremthessek a Duna menti "vizes ládák" sorában. A GCUTUT volt az első áldozat. Kb. 300 m-re álltam meg a ládától az 50-es út mellett és onnan sétáltam be a Soroksári Dunán keresztül a ládához. A jeget, bár néha furcsa hangokat adott, azért biztonságosnak itéltem és sikeresen bejutottam a ládáig és vissza. Jó rejtés, tetszett. Nyáron kajakkal vagy kenuval biztos, hogy szuper kis kaland lehet. Ki kellene próbálni...
Jégkess 3.
Tegnap már kóstolgattuk karrimorral a ládát (a pont első fele sikerült a koordinátával), de nem keltünk át a nagy jégen.
Köszönet @davidnek, meg a jégpróbázóknak, ma a túloldalról meglett!
Most is sok idegen zümmögött, bár elég szomorkásan ködös, jégdarás volt az idő.
Szerintem ilyen jégviszonyoknál a megfelelő helyre, a híd alá ki lehetne tenni a P csak kessereknek - jelzőtáblát! Azért a matematikán változtatnék..
A tegnap-tegnapelőtti jégkessingből ez a láda kimaradt, mert a leírás alapján komplikáltnak tartottam (pedig tegnapelőtt @daviddal ládáztam, igazán rákérdezhettem volna). Tegnap azért hazafelé tettem egy kört az első ponthoz, le is mentem a híd Soroksár felőli oldalán a jégre, de megreccsent, és nekem inamba szállt a bátorságom. Este azonban kl-től kaptam egy kis bátorítást: "Látom megetted az Aprót is. Javaslom az Úttalant. (...) Ne hagyd ki!". Ezek után nem tehettem meg, hogy ma ne tegyek még egy kísérletet. A naplóbejegyzéseket is jobban elolvastam, és most már a jó oldalon léptem rá egy kicsit a jégre, ahonnan némi szemmereszgetés és szemüveg-igazgatás után sikerült a koordinátákat leolvasni (előzetesen egy kis MapSource játékkal az is kijött, hogy milyen koordináták várhatók... azok is lettek).
Sajnos addig tollászkodtam, amíg a komp elment (hétköznap minden egész órában indul a Molnár-szigetről), így inkább tettem egy kerülőt a Gubacsi híd felé. A második pontnál a parkolásra kiszemelt helyen már állt egy kocsi, amelyhez éppen egy kessergyanús személy közeledett. Togo volt, akivel szívélyesen üdvözöltük egymást. Felajánlotta, hogy visszajön velem a láda helyszínére - az ajánlatot a biztonság kedvéért örömmel és köszönettel elfogadtam.
Nagyon jó ötletnek tartom ezt a csónakos multit és kissé röstellem is, hogy a fagyot kihasználva elpotyáztam. Egyszer, alkalmas időben és alkalmas társsal végigcsónakázom majd az útvonalat.
Köszönet @davidnak, kl-nek és Togónak: Gyuri
Még tegnap vadásztam le az első pontot. A jég nem volt valami bizalomgerjesztő az első pontnál. Probálkoztam vale jobbról, balról, de sehogy se találtam olyan helyet, ahol bizalommal odamentem volna a híd alá. Már éppen feladtam volna, amikor észrevettem a feliratot. És éppen volt egy darabka keményebb jég, amiről látni lehetett a koordinátát. Szemmeresztgetés, csendes káromkodás, hoy erősebb szemüveg kell, aztán előkaptam a fotomasinát. Rákuldtem a 300-as obit, és egy gyors fotót eresztettem a felirat felé. Közben egy termetes barna patkány szaladt át a két pillér között. Itthon kielemeztem a fotót, bevéstem a GPS-be a megismert koordinátákat, majd a NaviGuidon elemzés alá vettem, hogy honnan lehet megközeliteni. A mai napon egyenest ide jöttem. Az autót leparkoltam majd a tegnap már bevált modszerrel egyenest irányba vettem a jeget. Az első lépésre rögtön reccsent egyet. Na léptem is vissza. Ezután a parton fel alá sétálva próbáltam elemezni a jeget, hogy hol bir ki. A közelben volt egy stég ami mellett a jégen láttam korinyomokat, és a befagyott buborékok alapján is vastagabbnak tünt a jég. Na ott rámerészkedtem és valóban recsegés nélkül át is jutottam a másik oldalra. Továbbmentem , csak a híd miatt a GPS elvesztete a jelet . Kimentem a hid alól és mikor ujbol magára talált egy ujabb jeges átkelés felé terelt. na itt se volt tul vastag a jég. ujabb átkelési pont keresgélés. Ahol a két part között legkeskenyebb volt a táv egész jónak tünt. Gyorsan átrongyoltam, csak közben a GPS megint elhagyta a müholdjelet. Fotókészités célzattal leraktam a kütyüt , hogy addig magára találjon. Csináltam pár képet. Mikor lenéztem, hogy na lát-e valamit a müszer feltünt egy gyanus kupac. Ott vigyorogtam, hogy ha egy fél méterrel arébb rakom le akkor pont a rejtek tetejére rakom rá. Logltam, majd elindultam vissza a kocsihoz. Mikor már majdnem odaértem láttam hogy leparkol egy másik auto az enyém mögött. Gyorsan előkaptam a GPS-t, hogy ha kesser akkor felismerjen. Fölösleges volt, mert ismerős ember bukkant fel az autóból. Hangos "Tiszteletem Jalsó úr" felkiáltással köszöntem. Gyors élménybeszámolót tartottam az átjutásról, aztán mondtam, hogy egyszerübb ha megmutatom, hogy hol találtam átjárót. Hát a második átkelésnél a máshova léphettem mint előtte mert kis reccsenés volt és éreztem hogy hullámzik alattam a jég. Némi ráutaló magatartással megvártam míg Jalsó megtalálja a ládát. Miután logolt visszasétáltunk az autóhoz. Még egy kis beszélgetés után elbúcsuztunk, és ment mindenki a maga utjára tovább.
A két nappal ezelőtti egész napos jégkessing alkalmával már megszereztem a második pont koordinátáit, de ott inamba szállt a bátorságom. Az azóta odalátogatókon felbuzdulva ma reggel újrapróbálkoztam. Az utca végén rálépve a jégre, akkora recsegés, ropogás hallatszott, hogy rögtön partra ugrottam. Majd egy kicsit feljebb megismételve a produkciót csendben átsétáltam a nádashoz a parton kutyát sétáltatók nagy megrökönyödésére. A ládikát egy kicsit keresni kellett, mert "valami" leárnyékolta a GPS-t és közben majd ráfagyott a kezem a műszerre. Izgalmas volt!
Most könnyű [wapon beküldött szöveg] Az első pontnál nem kell jégre menni, ne is menj!. A végén ne menjetek át a nagy vizen. Ha jó oldalon közelítesz, akkor két kisebb jégen át 50 m drive-in.
Az első ponton a jelszót a vízszintes felületre írtam volna, úgy tényleg csak a híd alól lenne olvasható. Jelen esetben egy teleobjektívvel a partról (persze, ha tudjuk hol keressük :) ) is elolvasható. Én fejjel lefelé belógtam a cső és a híd között és úgy lestem le a kordinátákat.
A jég felszínén víz volt és bár a jég elég vastagnak tűnt, mégsem vállalkoztunk odamerészkedni.
A második pontnál nem túl igényes a rejtek. Jégkessing2.
Galád módon kihasználtuk, hogy minden tiszta jég, így nagyban leegyszerűsítettük a túrát. Kis lelkiismeret furdalásunk van, hogy kihagytuk a közbenső szépségeket, de ezt a ziccert nem tudtuk kihagyni. :-)
A Sárkány mára kapott időpontot a páncélautó-gyártó gurutól, így előtte volt időm bonyolult geocsészék keresgélésére.
Jó korán keltünk, a hidat hamar megleltük. Sajnon a víz hideg, a patkányok pedig csúnyák voltak, ezért a fürdőzés elmaradt. Így hát nekiiramodtunk csónakot kunyerálni.
Utána már gyerekjáték volt az egész. A második pont felé tartva a földúton jókat lehet ugratni, bár erről talán Freddy tudna többet mesélni. Szegénynek nem jutott kormány. :o)
Loggolás után irány a Mágus. Ott is szerencsével jártam, kaptam tőle mindenféle randa fémeket és egy Trockij-reset segédeszközt a kocsira.
Mudman
[wapon beküldött szöveg]
Eredetileg este szándékoztunk kimenni, de valahogy reggelre halasztottuk a dolgot. Igazi strandidő volt. Vittem fürdőruhát, szandált, sőt még egy felfújható iQue-t is :-)
Úgy terveztem, hogy besétálok a hideg vízbe. Legalább felrissültem volna...
De ahogy megérkeztünk a helyszínre, kicsit elbizonytalanodtam. Ez részben a vízen úszó patkánynak meg a horgásznak köszönhető. Ő nem tanácsolta, hogy belemenjek a vízbe, mert tele van szeméttel. Egy széttört tv-képcsőbe meg tényleg nem lett volna humorom belesétálni. Meg a kis rágcsálókat se szeretem...
Gondolkoztunk Mudmannel, hogy honnan szerezhetnénk eszközt. Végül a kompnál megpillantottunk egy aranyos kis csónakot. Próbáltuk kölcsönkérni, de nem adták. :-(
Továbbmentünk. A horgásztanyánál újból reménykedni kezdtünk, de ott azt mondták, hogy nincs csónak. A legközelebbi kölcsönző meg 5-6km.
Nem akartam ebbe beletörődni, és végül megszólalt az öreg, hogy van neki egy kenuja (most értesültem róla, hogy ez kajak volt, thx to Pupu :) ) . Kicsit ugyan lyukas, de jó könnyű. Hurrá!! Ez kellett nekünk!! Lazán odaadta, felpakoltuk a kocsi tetejére, és repesztettünk vissza az első ponthoz.
Azt azért még hozzátette a horgász, hogy nagyon könnyen borul ez a kenu, de hát kit érdekel az? :-)
Mellesleg soha életemben nem ültem ilyenben, épp itt volt az ideje kipróbálni. Kicsit féltem, talán nem így kéne megismerni a kenuzás rejtelmeit, de nem volt más lehetőség :-)
A nádason keresztülcipeltük és vízreraktuk az eszközt. Nem volt könnyű beleszállni, de elindulni még ennél is nehezebb volt... Kicsit remegtem, mi lesz ha belefordulok a vízbe és nem tudok kimászni a kenuból, ezért a lábaimat nem is raktam be a helyére, hanem kilógattam szép kényelmesen. A víz valóban dermesztően hideg volt, a nadrágom szárát meg elfelejtettem felhúzni... :-)
Rendkívül megörültem mikor megpillantottam a koordinátákat! Megjegyeztük őket, és miután sikeresen partot értem elindultunk a második állomás irányába.
Jó sokat kellett tekeregni, mire megérkeztünk a helyszínre.
Itt már óriási rutinnal szálltam be a vizijárgányba, de előbb meg kellett tisztítani a vizet az útbanlevő akadályoktól. Itt nagy buli lett volna begyalogolni, tuti beleragadtam volna... Az evezőt is alíg bírtam kicibálni a trutyiból.
A láda meglett az öröm nagy volt :-)
Már csak a suliba kellett beérni, csupán két órát késtem :-)
Korán kelt ma a bölcs bagoly, hogy szárnyait feledve kajakba üljön és lapátra kapjon. A nap első sugarai már a hídnál találták, ahol jól belakmározott az ott élő számtalan nyolclábúból. Ezt a pontot el is nevezte anachrofóbia terápiás-kezelőállomásnak. Megtalálta az ellentmondásos feliratokat a két oldalfalon. Dél felől közelítve a bal oldali megmérettetett és könnyűnek találtatott, míg a jobb oldali kiállta a próbát. Bölcsessége mellett a döntésben nagy szerepet játszott petika logja is. Fölfelé nem tudott tekinteni, mert csak alázatos fejjel fért be a szűk résen és nem kockáztathatta meg a borulást. A második pontig mért 3,2 km-es távot gyorsan megtette és hamar meglelte a keresett kincset. Mivel kajakját szelíd vizek sebes átszelésére fejlesztették ki, rövid nézelődés után elhagyta a dús faunájú környéket és még a reggeli csúcsforgalom előtt egy nagyszerű élménnyel gazdagodva tért vissza fészkébe.
Ahhoz képest, hogy közel van a lakott terület a rejtekhely teljesen nyugis. A hidépitö munkások óta senki nem járt arra, csak a kesserek.
A megközelités jó. Kicsit vizes lesz az ember a megközelitéskor ha a vizbe sétál de megoldhato a találat (csak 180cm feletti ember probalkozzon a vizisétával vagy ha tud a vizen járni). A mühold térerö miatt a koo. kicsit pontatlan volt az én GPS-emel, ezért egy átjároval tul is mentem.
a Leirásbol kikénne szedni a ellentmondást, hogy a kisebb a jo a kookbol. a 12 re végzödö!!!
A hidat, ahol a láda koordinátái találhatók GPS nélkül sikerült megtalálni. (Innen kb. 300 méterre található a GCSSR ládám, ami szárazföldön megközelíthető! :) A két legközelebbi csónak vízrebocsátási helyet horgászok foglalták el, ezért gondolkodni kezdtem, eközben felfigyeltem egy közeledő kajakra. A hídhoz rohantam, és megkértem a kajakost, hogy olvassa le a híd aljáról a koordinátákat. (Tüdőhöz hasonlóan Ő is kétféle koordinátát olvasott le, ezek közül az a jó, amelyikben az N és az E koordináták számjegyeinek összege 51.) A koordináták birtokában kocsival sikerült a ládától kb. 250 méterre egy kellemes csónakleeresztő helyet találni, innen néhány kisérlet után eljutottunk a ládát rejtő szigethez. A szomszéd szigeten állva épp a telefonos segítség igénybevételére készültem, amikor felismertem az egyik képen látható objektumot. Innen már könnyű volt.
A webes megjelenítésre adott 2-es a gyászkeretnek szól. Petika, Atos
Mintegy 2 hete voltunk itt fiaimmal először. Akkor gumitutajunkat akartuk bevetni GCISLA-nál már bevált módon. A tutaj azonban az első vízre bocsátáskor azonnal széthasadt, mert a fű alól egy betonvas állt ki, amit sajnos nem láttunk. Akkor olyan ideges lettem, hogy csak a tutaj megjavításával foglalkoztam, nem is jutott eszembe, hogy folytassuk a ládát. Pedig egyszerűen megoldható tutaj nélkül is. Mihulék tegnapelőtti logját olvasva ma simán kerékpárral indultam el azzal, hogy szükség esetén úszok. Az 1. ponton hasig érő vízben olvashatók az adatok, inkább az volt a bosszantó, hogy 4 helyen találtam adatot, abból 2-2 különböző volt (vagy 2-2 egyforma volt, ahogy tetszik). Visszaöltöztem, eltekertem a megadott pont(ok) közelébe. Világos volt, hogy itt már úszni kell. Kerékpáromat egy telken hagytam: láttam, hogy egy telek gazdája éppen a kerítését festi, és megkértem, hogy a beúszás ideje alatt hadd maradjon nála a canga a kertben. Ő készségesen kötélnek állt, így hát a már megszokott módon 3 végtaggal (a 4.-ben a GPS-szel) beúsztam. Néhány percig tartó keresgélés után meglett a láda. Felmerült bennem, hogy ha a vízszint emelkedik, akkor a láda nem lesz-e víz alatt. Mindenesetre az álcázó köveket visszahelyezve hagytam a helyén a ládát.
Ez a megtalálás nem jött volna létra, ha nem lett volna Mihulnak az Omegája, amely az Alfától juttatott ide minket.
A hídnál jobbról, balról és felülről háromféle koordináta olvasható le, bár nekem a csolnakban az Arachnophobiammal kellett küzdenem, mindeközben hajammal az összes kéglit (hálót) és a benne lévő tulajt leszedve.
A következő pontnál először is meghatároztuk a a pont fölött 50 méterrel kószálva a cache helyét, ami majdnem felesleges volt, mert ugyanezt a mesterséges árnyékolók miatt alant nem volt érdemes ujrapróbálni, mert szegény GPS egy hódat, de még egy szegény gekkót sem, csak döglött patkányt látott.
Adavid telefonos segítsége után már egyszerű volt azt a néhány négyzetkilométernyi déli(!) csúcsot végigvizsgálni.
Mindenkinek ajánlom a helyet, aki egy kis kalandra vágyik, de a végső pontnál hajlandó kétszer 15 métert, akár úszva, megtenni! (A csónak majdnem felesleges!)
Krisz&ÖregTom
Már csak megnézem, miben sántikál ez a Gekko -- mondta Pupu, a geoteve. Mindenképpen első akart lenni ezen a pont neki való helyen, ezért péntek hajnalban a soroksári kis hídnál fel is fújta, majd vízre bocsátotta a sivatag hajójának hajóját, a Grabner Adventure kenut. Egy centin múlt, hogy átfért a híd alatt! Nagyon jól eligazodott a talányosnak tűnő, de találónak bizonyuló leíráson, és másfél óra (valamint némi nádrágás) után célba is ért. Szúnyog csak egy-kettő volt, vadkacsa és szárcsa meg búbos vöcsök annál több. Pompás a hely, elismerés a rejtőnek!
A láda megjelenése után rögtön felderitő utra indultam a hidföhoz de nem volt nálam merölö eszköz, másrész pont a megadott helyen horgász állt. Már akkor volt egy provizorikus végpont kordinátánk Öregtommal közös elmemozgás eredményeként. Tüdöék léket kapott csonakja csak segitett hogy dobogos helyre pályázzunk Pupu után. Már egy hete bevetésre kész Omega-1 orosz desszant gumicsonakunk ami már a Hidlábnál sikres akciót hajtott végre. A ládát azért a többet ésszel mint erővel alapján közelitettük meg részletek Szigoruan titkosak! A gps sem sokat segitett a végén. De a siker nem maradt el. A feladat kicsit misztifikált .