Dombóvár történeti központjában, a római katolikus templomtól K-re, az Arany János tér, Baross utca és Kossuth Lajos utca által határolt kiteresedésben áll az L alaprajzú, kétszintes, részben alápincézett, kontyolt nyeregtetővel fedett épület. Az 1810-ben épült Korona Szálló a település legrégebbi épületei közé tartozik. A több mint 25 éve használaton kívül álló épület állapota folyamatosan romlik.
Dombóvár történeti központjában, a római katolikus templomtól K-re, az Arany János tér, Baross utca és Kossuth Lajos utca által határolt kiteresedésben áll az U alaprajzú, kétszintes, részben alápincézett, kontyolt nyeregtetővel fedett épület, amelynek Ny-i homlokzatához egy L alaprajzú, kétszintes, kontyolt nyeregtetős bővítmény csatlakozik. Arany János térre néző, K-i, bejárati homlokzata közepén háromtengelyes, a főpárkány fölé magasodó, háromszög-timpanonnal záródó rizalit, ennek földszintjén, a középtengelyben nyílik a szegmentíves, kőkeretes, kerékvetős kapu. A rizalit emeletén a fejezetes pilaszterek között magas, keskeny, szegmentíves, keretezetlen ablakok ülnek a homlokzaton végigfutó övpárkányon. A homlokzat többi nyílászárója nagyrészt egyenes záródású, keretezetlen, alsó-felső nyílószárnyas illetve T osztású.
Az épület ma egyértelműen a teljes elhanyagoltság állapotát mutatja. A Művelődési Ház kiköltözése óta, több mint 25 éve semmilyen állagmegóvás vagy arra való törekvés nem történt az épületen.
A jelenleg hatályban lévő, és 2004-ben elfogadott Dombóvár Város Helyi Építési Szabályzata a tárgyi épületet országos védelemre terjesztendő műemléki épületként jelöli, meghatározott műemléki környezettel. Ezen túl a Dombóvár Város Helyi Építési Szabályzatának I. számú melléklete helyi védelmet alá sorolja az ingatlant, mely a 32377/2000.05.04. számon bejegyzésre került az ingatlan tulajdoni lapján is.
A városnak, mind tulajdonosnak, az elmúlt évtizedek során minden eddigi próbálkozása az épület felújítására, hasznosítására kudarcot vallott. Dombóvár Város Képviselő Testülete végső megoldásként életveszélyesnek minősítette az épület, és a lebontása mellett szavazott. 2005. november 7- én az Örökségvédelmi Hivatalhoz szakhatósági állásfoglalás céljából megküldték a Korona Szálló bontási engedélyének kérelmét. A 2005. november 29-én tartott helyszíni szemle során megállapításra került, hogy az emeleti helységekben falfestés található a málló vakolatok alatt, valamint az épület jelenlegi állapota igen rossz. A tetőfedés több helyen pontszerűen hiányzik, és az alatta lévő fagerendás födém a beázások miatt komolyan károsodott, beomlott. Az észak-keleti oldal teherhordó falazata megroskadt, sűrűn repedezett. Az évtizedek óta üresen álló épületet teljesen kipucolták, minden mozdítható értéket elvittek belőle.
id=11708
