Típus:
várturistautak.hu-n
Név:Hangony-Birinyivár
Szélesség (lat):N 48° 15,219'
Hosszúság (lon):E 20° 8,870'
Magasság:335 m
Település:Hangony
Megye:Borsod-Abaúj-Zemplén
Térképen: TuHu - OSM - GMaps
Bejelentő:19izsi73
Felhasználó:19izsi73
Dátum:2010.08.03 12:36
túramozgalom neveegyéb

Fekvése. Hangonytól északnyugatra, kb. 5 km-re fekszik Birínyvár, a 3.51 m-es magaslaton A vár területe füves, míg körülötte közepes korú tölgy- és cserfaerdő fedi a hegyvonulatot. A várhegy északi irányban lankásan ereszkedik alá a Rima völgyébe. Nyugatra egy kis nyereggel kapcsolódik a 357 m-es magaslathoz. Déli irányban kevésbé meredeken, keletre igen meredeken ereszkedik a hegyoldal. A hegykúp a hegyvonulattal egyezően, agyagos homolk. A keleti oldalán több helyen növényzet nélküli homokkő padkát látni. A várhegy keleti oldalán kb. 60 m mély, meredek hegyoldalakkal határolt nyeregben vezető út köti össze a Hangony völgyét a Rima völgyével. Ez a földút vezetett Hangonyból Hármáéba. Ma már bokrokkal teljesen benőtt, de egyes helyeken még kétméteres útbevágódást is látni.
RÖVID TÖRTÉNET:
A vár eredeti neve Berény volt, melyet elõször Soós Elelmér kéziratos munkája említ. A Borovszky-féle megyei monográfiában Vende Alaldár, mint Harmachoz tartozó várhelyként utal "Birinyvárra", amelynek már nincs nyoma és szerinte - tévesen - helyén a XVI. században pálos kolostor létesült. A monográfia adatát Gerecze is átveszi. Késõbb Ila Bálint a várra és a várhegyre vonatkozó helyneveket gyûjtötte össze, melyek szerint a várat elõször 1297-ben említik és a várat építõ Hangonyi-nemzetség korai, X. század közepére tehetõ itteni megtelepedése alapján azt a következtetést vonja le, hogy a vár a X. század második felében keletkezhetett, eredetileg azonban csak õrhely volt, amely a Rima-völgy felõl nyújtott védelmet.
Dobosy László a helyszínen járva részletes leírást ad a várról és a rá vonatkozó adatok összegyûjtésével annak vázlatos alaprajzát is közölte.
Fügedi Erik a "mentsvár" építését 1285 elõttre téve Hangonyi Péternek tulajdonította, míg Sándorfi György szintén a XIII. század második felére valószínûsítette keletkezésést. 1987-ben Györffy György Gömör megyét is tárgyaló történeti földrajza foglalta össze a vár adatait. A késõbbi munkák már a korábban ismert adatok újraközlését tartalmazzák.
Hangony községtõl ÉNy-ra kb. 3,8 km-re közvetlenül az országhatáron húzódó hegygerincen találjuk a 364 m tengerszint feletti magasságú Birinyvár nevû hegyet. Ugyanezen a gerincen K-re 1,4 km-re helyezkedik el a Pogányvár õskori sáncvára is.
A vár az É-D-i irányú, hosszan elnyúló hegytetõt foglalja magába, körös-körül igen meredek hegyoldalakkal. Területét jól felismerhetõ perem jelzi, platójának területe 70 x 25 m. A K-i oldalon különösen meredek a hegyoldal, ezért itt nincs nyoma mesterséges erõdítésnek. A valamivel lankásabb Ny-i oldalát elmosódott terasz, feltehetõen betemetõdött árok védi, a felsõ plató alatt 5 - 6 méterrrel alacsonyabb szinten. Mindkét vége bekanyarodik az É-i, illetve a D-i oldal alá. Utóbbi helyen alacsony sánc is látszik. A várhegy É-i és D-i végéhez egy-egy meredek, de járható természetes gerinc vezet fel és mindkét irányból további, rövidebb sánc is védte a várat. Dobosy a vár középsõ, legmagasabb részén mészhabarcsot és téglatörmeléket talált. A vár területe füves, jól áttekinthetõ, a hegyoldalt erdõ borítja.
A várra vonatkozóan mindössze egyetlen hiteles korabeli okleveles adatot ismerünk 1297-bõl, amikor egy per során elmondják, hogy Hangonyi Péter fia Máté várát /castrum Beren/ a második tatárjáráskor (1285-ben) a szomszédos birtokos, a Rimaszécset is birtokló (Balogi) Ivánka fia Miklós ispán megrohanta és elfoglalta, mindent elrabolva belõle 40 Márka értékben, Pétert megölte és Mátét fogságban láncra verve sanyargatta. A perben Máté 140 nemest sorakoztatott fel tanúként maga mellett, akik eskü alatt vallottak a Balogiak hatalmaskodásáról és kártételérõl.



free counters

Közeli települések: Hangony DK felé 4.64 km, Ózd-Szentsimon DK felé 6.11 km, Kissikátor D felé 6.75 km (2013/02/25 set by MapAudit, O'Eye)
vár-lista
vár-térkép
közeli ládák
közeli pontok
közeli települések
megjegyzés hozzáfűzése

Bejelentkezés név:  jelszó:   [regisztráció]