Egy csendes, erdei pihenövel, esöbeállóval, nyársalóhellyel együtttalálhatunk rá, melyet igényesen foglaltak.
A Kanta-vári romoktól északnyugatra, a völgy keleti oldalában futó turistaút mentén, a völgyoldal aljában található közismert, sok évtizede foglalt forrás, mely faragott, kötéssel összerakott kőtömbökkel kiépített, kifolyócsővel ellátott és így védett vízjelentkezés. Viszonylagosan bővizű, támfalából kiálló csövén huzamosan nagyobb vízhozamok is észlelhetők (néha meghaladták a 300 liter/perces értéket). Alacsonyabb hozamok jelentkezésekor - a kifolyócső szárazsága esetén - a forrásvíz a cső alatt, a támfal lábánál jelenik meg. A forrás a felső triász homokkő, aleurolit és agyagkő rétegek hasadékaiból utánpótlódik, nagyobb esők után és tavaszi hóolvadást követően esetenként kiugróan magas vízhozamok is ismertek. A forrást a Természetbarátok Turista Egyesülete Pécsi Csoportja foglalta 1922-ben.
