Bérbaltavár falu Baltavár és Hegyhát-Kisbér egyesítésével jött létre 1935-ban. A Vasi-Hegyhát délkeleti csücskében, egy kis patak völgyében fekszik. Kevesebb, mint 700 lakosa van.
Mindkét alkotó település középkori eredetű. Baltavár (Byr) nevét a XV. században említette először oklevél, egykori várának ma már nyoma sincs. Régi temploma egy tűzvészben elpusztult, helyére 1754-ben gróf Festetich József tábornok felépítette a ma is meglevő templomot. A templom alatti kriptában nyugszik gróf Festetich József. Később ide temették Turn und Taxis herceget is. Mária Terézia uralkodása idején a baltavári település földesura gróf Festetich Pál volt, a kisebb földeken pedig kisebb birtokosok osztoztak. Herceg Turn und Taxis Miksa Egon felvirágoztatta a falu mezőgazdaságát. A 3000 holdas birtokon intenzív gazdálkodás folyt, a hercegi uradalom híres volt telivér és félvér lótenyésztéséről. Kisbér már ekkor híres volt boráról, búzájáról. 1911-ben Úri Kaszinó alakult, a helybelieken kívül szombathelyi, vasvári és zalaegerszegi urak is tagjai voltak.
Az eredeti, tornyos hercegi kastélyt 1911-ben eladták, majd néhány év múlva lebontották. Az Úri Kaszinó üresen áll, a szőlőtermesztés is visszaszorult. A falunak kereskedelmi szálláshely nincs.
A falu határában 1856-ban a Buda-Graz közötti postaút építése során több millió évvel ezelőtt élt ősállatok csontjai (kardfogú tigris, hiéna, kapafogú őselefánt, orrszarvú, kihalt disznóféle, antilop, őszsiráf és háromujjú ősló) kerültek elő a település szélén fekvő, a későbbi Kancsal-kocsmáról nevezetes homokdomb átvágásából. Az alsó homok-rétegben talált tömérdek csontot a homokkal együtt egy mély szakadékba hordatták, ahol később házakat is építettek. Brunner útmester néhány különleges fogat mégis félretett magának, s ezek vezettek később a lelőhely továbbkutatására.
