A Luther tér jelentős épületei közül várostörténetileg is értékes az evangélikus templom, Nyíregyháza egyetlen műemlék jellegű épülete. Az utcasorban szabadon álló, reprezentatív, eredetileg késő barokk stílusú templom a régi Nyíregyháza legmagasabb pontján épült. A 22,8 méteres főhomlokzat széles főpárkánya felett, a két törtíves pártafal között torny szökik az égbe: magassága a lépcsőteraszos főbejárat küszöbétől a sisak gombjáig 50 méter. Az apszissal együtt 47,3 méter oldalhosszúságú templom a városalapítás jelképe. A városalapító evangélikusok az egykori kuruc temető helyén 1784-ben tették le templomuk alapkövét. A templomot Juseppe Aprilis építőművész tervezte, ám a megítélés szerint túldíszítette, ezért az egyház az építéssel Kriechbaum Ignác vármegyei mérnököt bízta meg, ő 1786-ban elkészült a munkával. Az eredetileg a főbejáratnál lévő, de 1886-ban a hátsó sekrestye kapuja fölé helyezett márványtábla a város legrégibb kronosztikonja. Latin felirata a kiemelt római számok összegéven azt is tudatja, hogy a templomot 1788-ra be is rendezték.
A templom belső falait 1910-ben Benczúr Gyula tervei szerint neobarokk stílusban kifestették, a főhomlokzatra 1928-ban 12 harangból álló harangjátékot szereltek. Barokk főoltárának építménye a máriapócsi görög katolikus templomból származik. A XVIII. század végén készült, jó minőségű, késő barokk orgonája és a kiváló belső akusztikája révén már a XX. század fordulója után tartottak, s jelenleg is tartanak benne orgona- és egyéb hangversenyeket.
Forrás: Varázsos tájak - Az ezerarcú Nyírség (2000)
