Tábla + festés. Tábla oszlopa eldőlve odatámasztva egy fához.
A Várak a Börzsönyben túramozgalom egyik állomása a 26 közül. A GCJELV jelvényszerző geoláda 3. állomása.
Földsánc gyűrű a csúcs körül.
A közelben van a GCkmor geoláda.
Képeket az erős havazás és a viharos szél miatt nem tudtam készíteni.
Közeli települések: Diósjenő DK felé 4.67 km, Nagyoroszi ÉK felé 5.93 km, Borsosberény K felé 6.79 km (2014/10/16 set by MapAudit, O'Eye)
A jelvényszerző ládáért indultunk ide, de zsorzs megelőzött minket. Sebaj, ha már itt vagyunk felmásztunk ide, bár pontot nem kaptunk érte. Valahogy majd feldolgozzuk ezt a szörnyű igazságtalanságot. :o)
Csodaszép, napos időnk volt. Benéztünk a Hugó-villába is és készítettünk félelmetes, GPS vezérelt farakétát is. Környezetbarát tömegpusztító fegyver. :o)
A Várak a Börzsönyben jelvényszerző mozgalom 26 felkeresendő pontja közül az egyik.
A Kámor a Jelvényszerző geoláda harmadik célpontja volt ezen a túrán. A láda 2005.01.26-án érkezett ide a Salgóvárról VP túrázott vele kb. 20 km-t. Egészségére:-)
Nem volt itt sem sokáig, 3 nap múlva keva és zsorzs a Csehvárra vitte tovább.
Amit a Kámorról tudni illik:
" A várat oklevél nem említi, történetét, építési idejét nem ismerjük, a földsáncok maradványai még láthatók a környéken. A hegy oldala kelet felé rendkívül meredek, helyenként sziklás, szakadékos, többi oldala valamivel lankásabb.
A vár pusztulásának időpontját sem ismerjük, de a XVI. század közepén kezdődő török időket már aligha érte meg. A vár kétrészes: a felső, kisebbik rész a hegycsúcson van, alsó, nagyobbik rész pedig ettől északkeletre, a hegyoldalban.
A felső vár alakja megközelítően téglalap, mérete 58x22 m. Felszíne kissé domború. Délkeleti oldalát rendkívül meredek hegyoldal jelenti, az alsó vár felé eső északkeleti oldal pedig meredekre levágott. Délnyugat és északnyugat felől aránylag lankásabb a hegyoldal, itt 2-3 m-rel lejjebb átlagosan 6 m széles árok övezi, mely egyenesen folytatódik az alsó vár északnyugati sáncárkában. Az alsó vár az északkeleti hegyoldal enyhén lejtő, ellaposodó részét foglalja magába. Északnyugati részét a hegyoldal folytatása felől alacsony, alig észrevehető sánc és előtte széles árok védi, utóbbi a felső vár árkának egyenes folytatása. Ez a védelmi vonal 150 m hosszúságban erősen lejt, majd a hegyoldal hirtelen meredekké váló részénél megszakad.
A vár korára csak a felszínen gyűjtött késő középkori cserepek adnak kevés felvilágosítást.
Az északnyugati letörés peremén a keményebb kőzet alól kiporló réteget hajdan mesterségesen mélyítették tovább, az így kialakított üreget ma Hugó-villa néven jelöli a térkép.
A felső várban, csúcstól déli irányban kb. 10 m-re 4-5 m mély szikla hasadék található, melybe a néphagyomány szerint Kámor vitéz rejtette rabolt kincseit.
Diósjenőről a Kemencére vezető sárga turistajelzésen juthatunk fel a Kámor-hegy 661 m magas csúcsára.
A táblát a csúcson faoszlopra helyeztük el.
A csúcstól D-DK-i irányban 400 méterre, a Kurtabérc oldalában Csepegőkő néven szintén barlangot jelöl a térkép. A kb 18-20 méter széles, 3-5 méter mély és magas természetes kiporlású sziklaereszt legkönnyebben a Felsőrét felől tudjuk megközelíteni."
forrás: "Várak a Börzsönyben" útikalauz (egyben a jelvényszerző túramozgalom igazolófüzete)
