geocaching.hu geocaching.hu FAQ/cachikett
   + geoládák ~  |  + megtalálások ~  |  + felhasználók ~  |  + poi ~   |   fórum    |   belépés
  
  
  
 
FAQ


Típus:
községturistautak.hu-n
Név:Pátka
Szélesség (lat):N 47° 16,509'
Hosszúság (lon):E 18° 29,421'
Magasság:123 m
Település:Pátka
Megye:Fejér
Térképen: TuHu - OSM - GMaps
Bejelentő:Reggel
Felhasználó:Reggel
Dátum:2007.01.21 11:44

A község már a bronzkorban lakott hely volt, amiről feltárt leletek tanúskodnak, többek közt a Szűzvár magaslatán lévő bronzkori földvár sáncai is.
A Dunántúlt megszállták a kelták és ezen időszak alatt Pátka a keltaság főhelyeként szerepel a történelemben.
A község határában elterülő Kőrakáspusztán maradt fenn a római kori Pannónia egyik különleges emléke, a Császár-víz duzzasztógátja. Az építmény egykor halastóvá duzzasztotta a patak vizét, és a tavaszi árvizek ellen védte a völgy déli kijáratánál (Kisfalud környékén) létrejött római villagazdaságokat.

Az első írásos említés 1192-ből származik Patca, illetve Pathka néven. A település nevének eredete az ősi magyar „Paty” személynévnek –ka képző bokros származéka. A település mai névrokonai Páty, Pátyod és Rábapaty.

A XV. századi források a falu (possessio Pathka) említése mellett preadium Opathka-ról is szólnak, bizonyságául annak, hogy a mai Pátka átellenében a tó jobb partján Ópátka is létezett. 1426-ban a település és térsége a tatai vár, 1430-ban már a csókakői váruradalom tartozéka.

Székesfehérvár török elfoglalásával (1543) Fejér megyében is több mint 150 évre állandósult a török uralom. Súlyos megpróbáltatásokat élt át a lakosság a török hódoltság évtizedei alatt, a falu teljesen elpusztult és átmenetileg elnéptelenedett. A jelenlegi falu 1640-ben létesült betelepített lakosokkal. Az új község teljesen református lett. A település gazdasági megerősödése a török kiűzése után következett be.
1692-ben Pátka a Hochburg család kezébe került és ennek a családnak az örökösei birtokolták 1945-ig (Trauttenberg, Tallián, Ivánka családok).

1707. augusztus 28-án, a Rákóczi vezette szabadságharc egyik jelentős eseménye zajlott le Pátkán. A szabadságharc egyik legdicsőbb vezetője, Bottyán János kuruc generális – vagy ahogy a nép nyelvén máig is fennmaradt, Vak Bottyán – Pátka községben tartja meg a dunántúli haditanácsot. Itt határozták meg a követendő eljárást, itt dolgozták ki a haditervet, amelynek alapján megindul a dicsőséges dunántúli hadjárat. Ennek emlékét örökíti meg a Polgármesteri Hivatal falán elhelyezett emléktábla.

1725-ben a falu gondatlanság következtében leégett.
A földesurak támogatták a katolikus egyházat, így a tiszta református község vegyessé vált.

1898-ban több település összefogásával vasútvonal épült Székesfehérvár és Bicske között. A vonalat november 23-án adták át a forgalomnak. Az új vasút nyújtotta lehetőségek kihasználásával soha nem tapasztalt ütemű fejlődés indult meg a faluban.

Az első világháborúban harci cselekmények nem folytak a község területén, mégis lényeges károk keletkeztek. A harctérre kerültek közül 92 személy vesztette életét. Ennek állít emléket a község főterén elhelyezett, csúcsán turulmadárral ékesített emlékoszlop. Ezzel szemközt áll a második világháborúban elesett 64 pátkai hősnek és 75 polgári áldozatnak állított emlékmű is.

1979-ben azonban egy szomorú esemény következett be: a festői környezetben kanyargó síneken megszűnt a vasúti személyszállítás. A pályatestet Lovasberény és Bicske között felszedték, ma csupán teherforgalom zajlik a vonalon Lovasberényig.


http://www.patka.hu/index.html
község-lista
község-térkép
közeli ládák
közeli pontok
közeli települések
megjegyzés hozzáfűzése


Bejelentkezés név:  jelszó:   [regisztráció]

Felhasználónevedet és jelszavadat a turistautak.hu oldalon is használhatod!

[fejlesztési ötletek] [grafikonok] [szavazások] [jogi tudnivalók] [e-mail]

[impresszum]

A geocaching.hu megnevezés és a kapcsolódó logo bejegyzett védjegy.
Kereskedelmi célú felhasználásuk csak a tulajdonosok hozzájárulásával lehetséges.
turistautak.hu