Somogyszentimre egyike az elnéptelenedett falvaknak. Pár évtizeddel előtt még Kadarkút külterületi lakott helyeként vasútállomása is volt az azóta megszűnt Kaposvár-Barcs vasútvonal mellett. Ma már csak egy horgásztó és útmenti vendéglő jelzi élniakarását.
A Zselic nyugati határán
A Zselic nyugaton a Belső-Somogyi sík vidékkel határos. A sík vidék nagyjából a tengerszint feletti 120-130 m-es szinten fekszik. Ebből emelkedik ki 250-300 méteres átlagos magassággal a Zselic dombos vidéke, amely eredeti formájában a Pannon tenger homokos-agyagos üledékeiből álló, a felszínén lösszel fedett táblás vidék volt. A kisebb geológiai törésvonalak mentén a felszín alakítását a lejtőkön lerohanó csapadékvíz és kisebb-nagyobb földcsuszamlások végezték, amelyek eredményeképpen a táj változatos formájú dombok és U-keresztmetszetű völgyek hálózataként alakult ki. A dombok hosszan elnyúló gerincei ma is jelzik az egykori felszín magasságát. A mocsaras völgytalpakból kiemelkedő nehezen megközelíthető meredek falú dombok a középkorban sok helyen szolgáltak erődítmények, várak vagy erődített egyházi építmények helyeként. A tájat formáló erők ma is munkálnak, és nyomukban váratlan szépségű löszformák fedezhetők fel.
A Zselic nyugati határát gyakorlatilag a Bárdi-patak völgye jelöli ki, amelyben Kaposmérőtől Somogyszentimréig haladt egykor a Kaposvár-Barcs vasútvonal.
A Szentimrei földvár egyike a török korban a déli végeken nagy számban újonnan épített vagy sebtében megerősített kis költségű kerített földváraknak. Ezek az iszlám invázió kezdeti időszakában alkalmasak voltak rabló török hordák ellen, de reguláris hadsereg ellen nem jelentettek védelmet. Szigetvár eleste után jelentőségük megszűnt; a Szentimrei földvár is szinte nyomtalanul elpusztult, emléke is elhalványult. Részletes feltárása még várat magára.
Hogy mégis tudok róla, az annak köszönhető. hogy a Somogyi Várak Jelvényszerző Túramozgalom egyik szabadon választható helyeként szerepel.
A vár romlott földsáncait egy keskeny, hosszan elnyúló domb végén találhatjuk. Kőfalakat, bástyákat ne keress; a vár inkább a hely szellemében és szívünkben él. Annak idején a földmunkák során a kecskehát formájú domb lankás végződését meredekre faragták. Ilyenformán az erődítmény három oldalról meredek oldalon volt megközelíthető. A negyedik oldalról a megközelítést úgy nehezítették meg, hogy a keskeny dombnyelvet a külső és belső falak felvonóhidas kapui előtt bevágásokkal szakították meg. A talajmozgások következtében ezek ma már csak U keresztmetszetű mélyedésként azonosíthatók.
A várrom megközelítése
Az ajánlott parkoló az útmenti vendéglőnél található. Az országúton délre indulva, kétszáz méter után balra induló földúton éred el az erdő szélén a felhagyott vasút nyomvonalát. Ezen haladsz északkelet felé majdnem addig, amíg a nyomvonal egy mély patakvölgyet keresztez. Még ezelőtt le kell térned délkeletre, be az erdőbe egy balra kanyarodó, később eltűnő ösvényen. A mocsaras, vizenyős völgytalpon egészen száraz időt kivéve csak úgy tudsz haladni, ha a dombvonulat lábánál vagy oldalában gyalogolsz. A völgytalp enyhén emelkedik, és amikor a GPS a várromot teljesen balra mutatja, akkor már száraz lábbal át tudsz kelni rajta.
Egy legendával kevesebb A régebbi és legutóbbi Zselic turistatérképen is barlangjelet találsz errefelé. Nyilván a sárgaföld-övezetben természetes barlang nagy ritkaság lenne, ezért az én képzeletemet is erősen megragadta ez a lehetőség. De hiába kerestük. Végül annyit sikerült megtudnunk, hogy betyárok rejtekeként szolgált valaha egy mesterséges barlangegyüttes, de idők múltán a bejárat beomlott, és ma már csak idősek emlékezetében él. Ha arra jársz, és mégis találsz valamit, kérlek értesíts!
Közeli települések: Bárdudvarnok-Bánya K felé 1.81 km, Kadarkút-Vótapuszta DK felé 1.97 km, Bárdudvarnok-Nagypuszta É felé 2.21 km (2015/01/12 set by MapAudit, OEye)
