Előzmények
 Silver | hozzászólásai | válasz erre | 2005.04.27 09:52:06 (1466) |
|---|
Ati, kulisz:
nem tudtok ilyen koordináta párt és pontos magasság értéket Esztergom környékén és a Pilis/Gerecse viszonylatban?[ előzmény: (1141) kulisz, 2005.04.11 12:43:17] |
|
| kulisz | hozzászólásai | válasz erre | 2005.04.11 12:43:17 (1141) |
|---|
7-630 kereszteződésnél (szögek DMS-ben) 47-13-25.6808 / 18-24-55.2635 / 183.50 (WGS84 ellipszoid feletti magasság), Hgps (cca. tengerszint feletti magasság) 139.12 m, geoid-unduláció: 44.38 méter.
Zámolyi út mellett: 47-09-01.8869 / 18-23-49.9557 / 165.20 teng.szint.f. 120.85 m, unduláció: 44.35 méter.
Érdekességképpen, az OGPSH pontok alapján Magyarországon az unduláció 38.77 méter és 46.37 méter között változik.[ előzmény: (1129) kulisz, 2005.04.10 18:29:23] |
|
| kulisz | hozzászólásai | válasz erre | 2005.04.10 18:29:23 (1129) |
|---|
Igazán szivesen. A DTA50-en szereplő magasságok jók, használhatod. De mondok ill. ajánlok neked egy jobbat, ahol ellipszoidi / tengerszint feletti magasságot (és ezekből geoid-undulációt) is tudsz nézegetni ahhoz a fránya PDA-hoz:)
Holnap nézek neked egy OGPS-pontot Fehérvár környékén, ahol mindezek rendelkezésre állnak, és tiszta a kilátás az égboltra is. Ennek segítségével már biztos össze tudod lőni/tapasztalni a dolgokat.
Kis kiegészítés: DTA50 jelentése Digitális Topográfiai (nem topológiai) Alaptérkép, az M=1:50000-es analóg térképmű alapján készült. [ előzmény: (1126) Peter68, 2005.04.10 11:22:57] |
|
| Peter68 | hozzászólásai | válasz erre | 2005.04.10 11:22:57 (1126) |
|---|
Köszönöm, így már teljesen világos.
Az alapadatokhoz van egy DTA50 térképem, amin rengeteg alappont szerepel. Ezt vehetem kiindulási alapnak?
Földmérők biztosan ismerik ezt a topológiai alaptérképet, kérdezném, hogy mennyire jók rajta az alappontok magasság adatai.
Egyébként bejött ma rendesen az időjárás változás hatása, 30 mbar-ral változott a légnyomás rögtön 20 m-t süllyedt Fehérvár. :-)[ előzmény: (1116) kulisz, 2005.04.09 19:37:46] |
|
| kulisz | hozzászólásai | válasz erre | 2005.04.09 19:37:46 (1116) |
|---|
Azért hangsúlyoztam ezt, mert a műholdas és a barométeres magasságmérés kb. gizike és gőzeke: az egyik (a műholdas) geometriai elven működik, a másik tehát a barométeres pedig fizikain. Nem szerettem volna hogy a kettő egy hozzászólásban összekeveredjen:)
Apropó: szerintetek a ládászok hány százaléka olyan kütyüt, amiben barométer is van? Sacc/kb, fele, harmada?
A barométeres mérésről nagyjából azt kell tudni, amit a többiek is írtak: először is kalibrálni kell ismert magassághoz. Ha nagyon nagyon fontos neked a jó abszolut barométeres magasság, akkor nemcsak naponta, hanem egy hosszú napon belül is. Itt a gondot az szokta okozni, hogy honnan veszel kalibrálási pontot (praktice ismert magasságot).
Tehát kalibrálni kell, utána relatíve jó lesz, de a módszer az elvből adódóan érzékeny az idő - hőmérséklet - változásra. Az pedig napon belül is változhat jelentősen. Egyszóval a barométeres magasság értelmezésével, összehasonlítgatásával is vigyázni kell. Lehet egyformán rossz, egyformán jó a műholdassal, és lehet önmagában is rossz, vagy éppen jó, nincs recept.
Sűrű kalibrálással mint említettem lehet jó eredményeket elérni, csak az adott esetben körülményes lehet. [ előzmény: (1105) Peter68, 2005.04.09 13:31:17] |
|
| Peter68 | hozzászólásai | válasz erre | 2005.04.09 13:31:17 (1105) |
|---|
Mindig azt mondod, hogy a barometrikus magasság mérőt azt hagyjuk.
Mennyire jó műszer ez? Lehet köztük különbség, vagy ha ilyen van egy GPS-ben, akkor azok kb. egyformán jók vagy rosszak?[ előzmény: (1103) kulisz, 2005.04.09 12:50:34] |
|
| kulisz | hozzászólásai | válasz erre | 2005.04.09 12:50:34 (1103) |
|---|
Erre a kérdésre nehéz röviden válaszolni, pontosabban a korrekt rövid válasz az, hogy attól függ:)
És hogy mitől - mi mindentől - azt Kjr vázolta tömören:)
Az biztos, hogy abszolut pontosságviszgálatot ott érdemes végezni, ahol tiszta kilátással rendelkezünk az égboltra, mondjuk hegytetőn, vagy a préri közepén:)
Én mindkét helyen szoktam nézegetni a megadott magasság és a GPS által mutatott magasság viszonyát, és ugyanazt tapasztalom, amit te, pár méteres vagy éppen 0-1 méteres eltérést. Ez az esetek nagy többségében bejön, és már akkor lepődök meg, ha nem jön össze. Ha pedig bármilyen kitakarás van, fák, épületek, sziklafal akkor már óvatosan bánjunk a kijelzett magassággal! Még akkor is, ha 6-7-8 műholdat lát a kütyü. Ilyenkor még a külső antenna valamennyit segíthet, vagy a barométeres magasságmérő (de azzal is óvatosan kell bánni!!) ha van. Ha pedig éppen elegendő műhold van, azaz 4-5 akkor már talán nem is érdemes nézni a magasságot. Én legalábbis nem szoktam. Ilyenkor megbízhatóbb ha mondjuk erdőben, nem sík terepen vagy és van Topoguide-od, akkor azt figyelni, hogy a nyíl melyik szintvonalon van - azaz melyiken vagy épp.
Ja, és mindezt EGNOS nélkül, azt sosem szoktam bekapcsolni, majd ha azt mondják hogy oké, most már élesben megy, megbízhatóan a rendszer. Addig a tesztüzem alatt nincs értelme, főleg annak nincs, hogy az éppen tapasztaltakból bármilyen messzebbható következtetést vonjunk le. Nagyon remek cikk volt erről nemrégiben a GPS-magazinban, ahhoz nincs mit hozzátenni.
De ennek ellenére nem olyan triviális a magasság-meghatározás nyílt terepen sem. A gyakorlati tapasztalat tehát az, hogy a pár méteres eltérés általában összejön. A gyártók a kézi GPS-ek pontosságára +/- 15 métert adnak meg, ez egy jó középérték, és biztonságos az ő szempontjukból, mert ez össze szokott jönni általában, ha nem is a magasságban, de vízszintes értelemben igen:)
Egyébként a turistatérképeken megadott magasságok földi úton, általában ún. tirgonometriai magasságméréssel meghatározott magasságok, amelyek elméletileg pár deciméterre pontosak. Gyakorlatban ez elmehet 1 méterig is, különféle okok miatt:) Ha megnézel egy tájegységről többféle térképet, akár egy 25000-es topográfiait, vagy turistatérképet más-más térképesz cég kiadásában, láthatod hogy ugyanazon kótált pont magassága is eltér akár 1-2 méterre is. De: az ilyen magasságok ennyire biztosan jók, azaz jobbak mint amit a kézi GPS-el elméletileg elérhetsz. Ezért ha netán hegycsúcs közelében rejtek ládát, akkor én nem is a GPS által kijelzett magasságot adom meg, hanem megsaccolom hogy hány méterrel van lentebb a láda a hegy csúcsától, és azt levonom a térképi magasságból. Így nem fordulhat elő, hogy magasabban van a láda, mint a hegycsúcs:) Ez persze csak tényleg akkor működik, ha a csúcs közelében, ahol a szemmérték még nem tud nagyon becsapni.
Egyébként a térképi (szintezett, trig. mag. egyszóval adott) tengerszint feletti (azt hogy melyik tengerszinjte felett, ebben a pontossági kategóriában mindegy, de Kjr ezt is leírta) magasságok és a GPS-ből származó ún. műholdas magasság között a legfőbb eltérés az a geoid-unduláció, amiről Kjr is írt. A kézi GPS-ekben (a barométeres magasságmérést hagyjuk most) ez a korrekció szerepel, vagyis amit kijelez az a tengerszint feletti magasság, ezért van az hogy a kopasz hegycsúcson, ideális körülmények között összejöhet a csekély, pár méteres eltérés.
Minden más esetben a kijelzett magasság ennél csak rosszabb lehet, a mérési körülményektől, a műholdálástól stb.. függően.[ előzmény: (1101) BiharyG, 2005.04.08 22:28:05] |
|
| BiharyG | hozzászólásai | válasz erre | 2005.04.08 22:28:05 (1101) |
|---|
A GPS magasságmérője mennyire pontos?
Hány méteres a pontossága?
Hegycsúcsokon szoktam megnézni, mert ott van viszonyítási alapom (turistatérkép): a legutóbbi 5 mérésből 4 alkalommal méter pontosan(!!!) mutatta az eMap, egyszer pedig 2 méter eltéréssel. Az Index GPS-es topicjára fotókat is tettem fel erről úgy 3 hete.
Mondjuk az hozzá tartozik, hogy a csúcsokon semmi nem zavarja a kilátást, ideálisak a vételi körülmények. Máshol már nem biztos, hogy akár csak közelítőleg is ilyen jó eredményt kapsz...
G.
[ előzmény: (1097) zsoooc, 2005.04.08 18:50:19] |
|
|
|