Szerencse? vagy ennyire jobbak az utak?
griffs! Minden elismerésem!
Felülök a bicajra, de félek. A leghosszabb táv, amit megtettem, öt km volt, amikor hazahoztam a járgányt az eladótól... amúgy csak boltba járásra használom... de mindig benézek ebbe a fórumba, tetszik világotok, lelkességetek, ügyszeretetek.
Egyszer kerültem közel hozzátok. 1995 augusztusában egy tucatnyi huszonéves egyetemista barátomat kÃsértem kocsimmal egy héten át az osztrák Alpokban. Minden nap déltájban vártam valahol Å‘ket egy kondér forró teával, estékre kerestem egy rétet, tanyát szállásra. Napközben csak szorongtam, ne legyen bajuk, most is, amikor indultok egy kiadós túrára :-)
Vigyázzatok magatokra! További szép emlékezetes utakat!!! |