MultiMátriX
A MultiMátriX a GPS-es pontkereső játékokon használatos ellenőrző rendszer. Használata esetén nincs szükség pontonként egyedi pecsétre, lyukasztóra vagy hasonló "fizikai" hitelesítésre, és jóval biztonságosabb, mintha pontonként egy-egy jelszót kellene leolvasni.
MultiMatriX részlet
A MultiMátriX lényege, hogy a pontokon egy-egy táblázat fogadja a magtalálót (innen a "mátrix" kifejezés), ebből tudja meg azt a kódot, amellyel érvényesítheti a megtalálást. A táblázat oszlopait betűk, a sorait számok azonosítják (a táblázatkezelő programokhoz hasonlóan), így a bal felső cella jele A1, tőle jobbra B1, stb. A versenyzők a startnál egy cella-azonosítót kapnak, amelyet a versenylapra a rendezők felírnak. Az első megtalált pontnál a startnál kapott indulókód által megadott cella értékét kell a versenyzőnek kiolvasnia és saját versenylapjára feljegyeznie. A táblázat elemei ismét cella-azonosítók (pl. A1), a következő pontnál már ez határozza meg a kiolvasandó cellát, ahol azután újabb cella-azonosítót kap, és ez így meg tovább pontról pontra.
A kódok kiolvasása a MultiMatriX-ból
Az ábrán látható esetben a startnál kapott indulókód E4, amit a versenyző az elsőként megtalált 5. számú ponton használ fel: kiolvassa az E oszlop 4. sorát, itt F15-öt kap, ezt a versenylapjára feljegyzi. Továbbmegy a 2. számú ponthoz, ahol az F15 cellából az F6-ot olvassa ki, és ezzel megy tovább a 8. ponthoz, ahol az F6 cellában a C11-et találja.
A pontok felkeresésének sorrendje tetszőleges, tehát mindenki a számára optimálisnak tűnő útvonalat választhatja, és akkor sem borul fel a rendszer, ha egy pontot nem talál meg. Minden pontnál más-más táblázat található, a startnál mindenki más kezdőkódot kap, és mivel az útvonalat mindenki magának választja, ezért szinte minimális az esélye annak, hogy valaki felhasználhassa egy másik versenyző leolvasását, hiszen ahhoz ugyanazon ponthoz ugyanazzal a kóddal kellene érkezniük. Ha a versenyzők száma meghaladja a táblázat celláinak számát (8x15-ös kis táblázat esetén 120), akkor nyilván nem kaphat mindenki más-más kezdőkódot, de erről még jól működik a rendszer, mert nem lehet tudni, hogyan ismétlődnek a kódok, és a szabad útvonalválasztás miatt 1-2 pont után úgyis más-más kódhoz jutnak azok, akik azonos kóddal indultak.
A célba érkezéskor a leadott versenylapokról számítógéppel pillanatok alatt ellenőrizhető a bejárt pontok sorozata a melléjük írt kódok alapján. Amennyiben hibás leolvasás miatt egy-két pontnál megszakad a kódsor, a hibás pontoknál a sorozat "javítható", és ha onnantól ismét folyamatos, akkor nem kell a hiba után következő összes pontot hibásnak tekinteni. A verseny rendezőinek méltányosságán múlik, hogy a leolvasási hibákat hogyan fogadják el, amelyek oka egyébként általában az, hogy a táblázat közepén 1-2 sorral vagy oszloppal odébb levő cellát olvassák le, vagy csapatmunkában dolgozva a leolvasó H8-at mond, de A8-nak értik és írják fel.
A számítógépes kiértékelés kiegészíthető az időpontok ellenőrzésével is, a pontok koordinátáit a verseny kezdetén a programba töltve az egyes állomások közti távolságok számíthatók, amelyeket a versenylapra írt időpontok különbségével elosztva megkapjuk a pontok közötti elméleti sebességet.
A MultiMátriX rendszert először 2002. május 11-én, az Első Magyar Geocaching Fesztivál és Verseny használta, itt nagy sikert aratott, a legtöbb versenyző hibátlan versenylapot adott be, az elvétve előforduló leolvasási hibák nem jelentettek pontlevonást. Azóta több hazai versenyen is eredményesen alkalmazták. Konkrét fizikai megvalósítása: A/5 formátumú papírlapra nyomtatva, a terep és az időjárás viszontagságai ellen védő műanyag (átlátszó, ásványvizes) flakonba zárva (írással kifelé, henger alakban), stabil tereptárgyhoz (bokor, fa, kerítés) rögzítve, így nem ázik el, épségben kibírja a verseny végéig.
Egy valós példa:
