WAP

Új ládánkat a vár belsejében, a várfallal szemben valahol rejtettük el a megadott koordináták szerint - a képek a megtaláláshoz segitséget nyujtanak.'

---

---

Ládakarbantartás:

2016.10.08. Egyesület csereláda került ki az elveszett láda helyett. Nagy köszönet Dr.Ladá-nak és dzoli1-nek
2016.05,14. Új láda került ki a régi szétázott helyett, köszönet érte GYEZEGZUG-nak dobozipatikus-nak és Tarsolyos-nak

---

Az ártándi határátkelőhelytől mintegy 70 km-re levő Sebesvár ma Kalotaszeg nyugati végvára, a Sebes-Körösről kapta nevét. A vár körül kialakult falu Sebesváralja, román neve Bologa.

A vár első irásos emlitése 1319-ben történik Sebesvár (Sebuswar) néven, a XIV.század végétől olykor "Sebesvár, más néven Hunyadvár" elnevezéssel is találkozunk, egy 1522-ben kelt oklevél "Sebesvár, más néven Kalotaszeg" néven emliti.

Hajdan a Nagyváradról Erdélybe vezető utat felügyelte, ide futottak be a havasok aranymosóiból, a Zalatna környéki aranybányákból az aranyszállitmányok.

A XIII.században valószinüleg királyi várként épült vár a XIV.században királyi birtok: az erdélyi vajdai tisztség tartozéka.

Zsigmond király 1399-ben Mircea havasalföldi vajdának adományozza, akit - miután alattvalói hüséget esküdött - 1355-ben ültetett vissza trónjára. Az erdélyi birtok azt a célt szolgálta, hogy ha a törökök elüznék országából, legyen hová menekülnie.

1410-ben a vár ismét királyi birtok, viszont 1424-ben Losonczi Zsigmond a zálogbirtokosa. 1433-ban Zsigmond a Tomaj nemzetségből származó losonci Bánffyaknak adta a Győr megyei Gönyüért cserébe, s 1519-ben Bánffyhunyadon kivül 19 falu és kiterjedt havasi erdőségek tartoztak hozzá.

A vár és környéke 1944-ig a család grófi ágának birtokában maradt, zendülések, lázadások, felkelések és háboruk idején (1437, 1468, 1514,1668-1701) a család Bánffyhunyadon, Zentelkén és máshol lakó ágainak szolgált menedékül.

A vár katonai jelentőségea XVII.század utolsó harmadában nőtt meg, Nagyvárad török kézre kerülése (1660) után.

Várad ostromának és elestének oka II.Rákóczi György erdélyi fejedelem kalandor politikája. Kolozsvártól nem messze, Szászfenes határában ütközött meg a török hadakkal 1660. május 22-én, és döntő vereséget szenvedett. Maga Rákóczi is halálos sebet kapott, a testőrségét alkotó ónodi lovasok Sebes várába menekitették a csata utáni estén a haldoklót, innen vitték tovább Váradra, ahol két héttel később meghalt.

Sebesvár a törökök rabló és adóbehajtó utjait jelentősen megnehezitette, ezért 1669-ben rákényszeritették Apafi Mihály fejedelmet a vár lerontására. Valójában ezt a szultáni parancsot sohasem hajtották végre, legfeljebb imitálták.

A Bánffyak nem sokat törödtek a várral, mely főuri lakóhelynek alkalmatlan volt: ugy-ahogy rendben tartották, hogy össze ne dőljön. Volt benne őrség is, 1687-ben például a Bánffyak emberein kivül Apafi Mihály fejedelem 11 gyalogost és egy pattantyust tartott benne.

A Rákóczi-szabadságharc kitörésekor volt némi katonaság a várban, de ezek első felszólitásra megadták magukat Bóné András kuruc ezredeskapitánynak. 1709-ben ujra német őrséget találunk benne.

Végleges pusztulását 1711-ben érte meg, amikor a labancok felrobbantották, de megmaradt a belső várfal egyik sarka, tornyával együtt, mely azóta is áll. A megmaradt rész 80 méter hosszu és 20 méter széles, a falak magassága néhol még ma is eléri a 10 métert.

1910-ben a jónevü, fiatal, tehetséges épitésznek számitó Kós Károly, aki életét Kalotaszeg vidékéhez kötötte, elkészitette a vár felmérését, helyreállitási tervét, melyből azonban csak a déli kerek öregtorony befedése valósult meg, azonban az utóbbi évtizetekben ez is tönkrement.

Bár müvészien faragott kőrészletei nincsenek, festői fekvéséért, az innen nyiló szép kilátásért a kirándulók szivesen keresik fel, mivel mind vasuton, mind országuton könnyen elérthető.

Uj ládánkat a vár belsejében, a várfallal szemben valahol rejtettük el a megadott koordináták szerint - a képek a megtaláláshoz segitséget nyujtanak.'