A ládába TravelBug helyezhető.
650 ml-es négyfülű dobozt keress a szikláknál!
A 246 m magas Havi-hegy Pécs egyik jellegzetes városképi látványossága és nemcsak lentről ide felnézni szép, hanem innen le is! Az itt álló Havas Boldogasszony kegytemplom és környéke, a valaha főleg bosnyákok lakta Zidina és Puturluk apró utcácskáival, mediterrán környezetével a régi Pécs ódon hangulatát idézi
A Havi-hegyi templom
A török hódoltság alól épp hogy felszabadult Pécs lakosságát 1690-91-ben pestisjárvány tizedelte. A polgárság ünnepélyesen fogadalmat tett, hogy amennyiben a ragály elmúlik, úgy a város keleti részén magasodó fehér mészkősziklákon - melyet akkor még Kokas-dombnak neveztek - hálából Havas Boldogasszony tiszteletére kápolnát emelnek, emlékezve Rómában a VI-VII. század fordulóján történt csodás járványelűzésre és magukat Mári oltalmába ajánlva.
Az építkezést a helyi német hitszónok, P. Ullmann domonkosrendi szerzetespap irányította. A szájhagyomány szerint a város lakossága élő láncot alkotott az Ágoston tér és a hegytető között. Kézről-kézre adogatták, vagy hátukon, vállukon cipelték fel az építőanyagot a meredek dombra, miközben szent énekeket daloltak és imádkoztak. (Érdekes, hogy miért kellett nekik köveket hozniuk lentről, amikor a kőbánya itt volt fent.) Erre emlékezve hoznak fel egy-egy követ a búcsúsok mind a mai napig és helyezik el a Fájdalmas Szűzanya szobrának talapzata köré.
A parasztbarokk stílusú, fatornyos kápolna 1697-re készült el: Megépítésétől kezdve zarándokhely, ahova özönlött a jámbor katolikus nép a Havas Boldogasszonyhoz gyógyulásért könyörögni. A csodás gyógyulások eredményeként 1844-ben XVI. Gergely pápa búcsúkiváltságot adományozott a kápolnának Szűz Mária ünnepeire.
A kis szentegyház lelkipásztori szolgálatát a pécsi domonkos szerzetespapok végezték, akik szombatonként szentmisét mondtak itt a járványos betegségek távoltartásáért. Az augusztus 5-ei Havas Boldogasszony búcsún pedig magyarul, horvátul és németül prédikáltak az összegyűlt zarándokoknak és ezt így teszik most is a búcsú vasárnapján tartott szentmisén.
A Havas Boldogasszony kultusz mellett 1985 óta a Fatimai Szűzanya tisztelet is kialakult a Havihegyen. Búcsúja minden hónap 13-án van.
1710-ben a templomot tűzvész károsította. Felújítása után 1713-ban kapott egy harangot, majd 1724-ben orgonát is. A templom tornyában jelenleg két harang lakik. A kisebbik öntésének éve 1738, az első pécsi harangöntőmester, Michael Weingarten egyetlen megmaradt harangja. A nagyobbik harang 1954-ben Szlezák Ferenc rákospalotai műhelyében készült.
A kápolnát 1780-ban ismét tűz rongálta, ezt követően építették át a ma látható formájára. A fatorony helyett zömök kőtornyot emeltek.
A szentély barokk főoltárán látható olajfestmény a római Santa Maria Maggiore bazilika - Szent Lukács evangelistának tulajdonított - oltárképének hiteles másolata, melyet elkészülte után hozzáérintettek az eredeti kegyképhez. Ezt tanúsítja a festmény jobb alsó sarkában lévő, bíborszínű pecsét is. Az olajképet gróf Zichy Gyula pécsi megyéspüspök adományozta a XX. század elején a kápolnának.
Az oltár jobb és bal oldalán Szent Rókus pestis ellen védő szent, és compostellai Szent Jakab, a zarándokok védőszentjének XVIII. századi festett faszobra áll. Fölöttük egy falitárlóban azok az ezüstözött fogadalmi tárgyak láthatók, melyeket az imameghallgatások utáni gyógyulások örömére helyeztek el itt hálás elődeink.
A jobb oldali mellékoltáron Szent Flórián, a bal oldalin Szent Sebestyén mártíromságát ábrázoló festett faszobor áll.
A bal oldali mellékoltárnál lévő falfülkében álló Fatimai Szent Szűz ébenfa-szobrát Cserháti József pécsi megyéspüspök hozta 1985-ben a portugáliai kegyhelyen végzett zarándoklatáról. Mária díszes koronája a svájci Bázelből való, melyet az 1993. évi búcsún Mayer Mihály püspök ünnepélyesen helyezett a szoborra.
Valamikor a környező magyar, horvát és német falvakból a lakosok gyalog jöttek processzióval, kezükben templomi zászlókkal, keresztekkel, Havas Boldogasszony ünnepére. Az Ágoston térről indultak fel a nyári kánikulában a meredek Felsőhavi utcán. Három helyen álltak meg vezeklő szívvel énekelni, imádkozni. A Felsőhavi utca és a Majtényi Ferenc utca kereszteződésében álló keresztnél, a Hegyalja utca kereszteződésében lévő keresztnél, valamint a Felsőhavi utca végén álló Magyarok Nagyasszonya szobornál. A vásáros sátrak nemcsak a Havihegyi úton álltak a templom körül - mint ma -, hanem végig kétoldalt a meredek Felsőhavi utcán is.
Havi-hegyi feszületek
Figyelemreméltó a Havi-hegyen álló három feszület. A kegytemplom melletti az 1878-ban felállított "Piéta-kereszt", melyet Bartalits Mihály készített. Ettől nem messze egy sziklán a "Kereszten függő Krisztus" Kiss György 1900-ban készült alkotása. Kicsit messzebb, a legmagasabb sziklán állt a hegy első ismert feszülete, egy barokk kőkereszt, Horváth János alkotása 1745-ből. Ezt a keresztet 1964-ben egy átmulatott éjszaka után 3 részeg fiatalember az erejét fitogtatandó a szakadékba döntötte. Helyén emelkedik Rétfalvi Sándor 1969-ben készült modern műalkotása. Drámai hatású a T-alakú kereszten ábrázolt, görcsbe rándult, szenvedéstől elgyötört test.
Az év fája
A kegytemplom előtt álló több mint 135 éves mandulfa az 2018-as év magyarországi fája cím elnyerése után 2019-ben az európai internetes szavazáson is győzedelmeskedett. Tizenöt ország 311 érvényes jelölésből kiválasztott 15 fája versengett egymással a 2019-es Európai Év Fája címért. A pécsi fa 45 132 szavazatot kapott, maga mögé utasítva az elegáns oroszországi abramcevói tölgyet (39 538 szavazat) és a csodaszép portugáliai Monte Barbeiro magyal tölgyét (32 630 szavazat).
Magyarország immáron negyedik alkalommal nyerte el valamely különleges történetű fájával a kilencedik alkalommal meghirdetett
Európai Év Fája kitüntető címet.
A győzelem inkább Janus Pannonius versének és az internetes összefogásnak, mintsem a fa szépségének, méretének vagy korának köszönhető.
"S íme virágzik a mandulafácska merészen a télben,
Ám csodaszép rügyeit zuzmara fogja be majd!
Mandulafám, kicsi Phyllis, nincs még fecske e tájon,
Vagy hát oly nehezen vártad az ifju Tavaszt?"
(Egy dunántúli mandulafáról - részlet)
Forrás:
Dr. v. Bőgner Miklós: Havihegyi búcsúskönyv
Régi Pécs blog
Ládatörténet:
Köszönöm, hogy gazdája lehetek ennek a ládának, amit 2003-ban, még a moderáció előtti hőskorban, lepke és nagyerzsi rejtettek. Tőlük vette át a gondoskodást aroland, majd 2015. február 3-án én.
Fontos számomra ez a rejtés és környék. Egyrészt azért, mert ez volt az első normál méretű geoláda amit megtaláltunk. Itt kattantunk rá a fiaimmal a játékra. Másrészt, mert gyerekkoromban rengeteget sétáltunk errefelé: én a "nagy" 6-7 éves kísérve édesanyámat, aki az ikerbabakocsiban hugaimat tolta. Aztán elrepült pár év és és én is erre tologattam későbbi kessertársamat, Márton24-et. :-)
2015.10.28. Ládakarbantartást. A terepszínét vesztett tetőt kicseréltem, a megfogyatkozott kincseket pótoltam.
2016. 02. 06. : Ládakarbantartás. Minden rendben. Ajándékkészletet frissítettem, gazdagítottam.
2016. 03. 31. : A ládát nem találtam a szokott helyén. Elkezdtem új helyet keresni egy új ládának. 10 perc alatt meg is találtam a megfelelőt. Amikor lehajoltam, hogy alaposabban szemügyre vegyem, mit látok? A ládám vigyorog rám! Nemcsak az az érdekes, hogy valaki önhatalmúlag áthelyezte, hanem az is, hogy a láda eredeti rejteke, amit én 2009-ben találtam meg, kb. itt volt. Hát, ha ide vágyik vissza, én nem ellenkezem! Doboz kisebbre cserélve, koordináták, segítség javítva.
2019. 02. 28.: Nagy öröm, amikor elöregedés miatt szorul cserére egy doboz. Még nagyobb, amikor kincsekkel tele, tisztán találja az ember a kicsit összekarcolódott, füleit dobáló öreget. Köszönöm mindenkinek, aki vigyázott rá. Kérlek, az újjal is bánjatok szépen!
2021. 05. 30. Az eltűnt ládát pótoltam. A rejtőszínű doboz kellett csak nekik, a logbookot otthagyták.
2021. 10. 15. Az eltűnt ládát pótoltam.
2023. 07. 23. Az eltűnt ládát pótoltam.
2024. 03. 03. Ismét pótoltam.