A jelszó az egyes célpontokon (összesen 8) leolvasott feliratok karakterszáma egybeírva (9 számjegy). Figyelem: a mondat eleji "A" kezdőszócska után következő szó számít az elsőnek). Nyomtassátok ki a leírást, no wap:)
Szolnok környéki ládasorozatom záró tagjával egy belvárosi sétára invitálom a kincsvadászokat. A legtöbb munkával ez a láda járt, nem volt könnyű jó és értelmes útvonalat találni. A városnéző séta érinti a belvárosban található szobrokat, emlékműveket, építészeti örökségeket, természeti értékeket, múzeumokat, tartalmaz néhány "kötelező" helyszínt, a többi megtekintése tetszőleges, érdeklődés és szabadidő függvényében. Előre is bocs a hosszú láda-leírásért, de a bőség zavarával nem könnyű megküzdeni:)
Szolnokot nevezik az Alföld kapujának, szívének, a vizek városának, de nézzük mit is ír a Révai Nagylexikon:
Szolnok: rend. tan. város Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében, a Zagyvának a Tiszába való torkolatán alul, utóbbinak jobbpartján fekszik, s egyike az Alföld legszebben fejlődő városainak. Legcsinosabb utcája a várost egyenes irányban szelő Baross-utca a Kossuth-térrel és Gorove-utcával, melyen a város főépületei (vár megyeház, városház, törvényház, pénzügyigazgatóság stb.) csoportosulnak, továbbá a Szapáry-utca és a Templom-utca (a csinos ref. templommal és zsinagógával, közelében az új színházzal). Szolnok a vármegye törvényhatóságának, kir. törvényszéknek, járásbíróságnak, kir. közjegyzőségnek, pénzügyigazgatóságnak, államépítészeti hivatalnak, kir. tanfelügyelőségnek, csendőrszárnyparancsnokságnak székhelye; van dohánybeváltó felügyelősége és hivatala, sóhivatala, magyar kir. folyammérnöki hivatala, adóhivatala; van továbbá áll. főgimnáziuma, áll. polg. leányiskolája, egyesületi polgári fiúiskolája, kereskedelmi iskolája, több pénzintézete, több nagy gyári vállalata (nagy malmok, gőzfűrészek, mechanikai asztalosműhelyek, villamostelepe, magyar államvasúti műhely), vasúti és gőzhajóállomása, posta- és távíróhivatala és telefonállomása. Lakóinak száma 1850-ben csak 10617 volt, 1870. már 15847 és 1920-ban 32539 magyar lak.; a lakosok közt van 27475 római katolikus, 2425 ref. és 2103 izraelita. A házak száma 4333. Lakói nemcsak földmíveléssel, baromtenyésztéssel és halászattal foglalkoznak, de nagymértékben kereskedelemmel és iparral is; forgalma úgy a vasutakon, mint a gőzhajón igen élénk, fa-, búza- és szarvasmarha kereskedése igen nagy. Van itt számos közművelődési, közhasznú s emberbaráti egyesület és ipartársulat. Szolnok újabban a festészet terén játszik szerepet az itt 1902. létesített művésztelep révén (l. Szolnoki művésztelep), melynek kertjében 1912-ben Damjanich János impozáns lovasszobrát (Radnai Bélától) állították fel. Szolnok már az Árpádok korában, sőt a rómaiak korában is (sal = só, innen neve), sólerakó- és árusítóhely volt, azért a XIX. sz. -ig állandóan koronaváros volt, melyet később a kincstár jogán bírtak egyes főúri családok, mint donációt vagy bérleményt. A tatárjárás alatt teljesen elpusztult, de csakhamar újjá épült. 1422-ben Zsigmond király a harmincad és vám alól felmentette. Régi földvára helyén I. Ferdinánd 1550-ben (részben Dobó István terve szerint) várat épített, melyet a törökök 1552. szept. 4.-én az idegen zsoldosaitól elhagyott s csak 50 magyar vitéztől támogatott bedeghi Nyéry Lőrinc várnagytól elfoglaltak és 1685-ig megszállva tartottak, amidőn Heister és Mercz tábornokok visszafoglalták. Caraffa Antal fővezér a várat kijavíttatta, de 1697-ben Thököly Imre, majd 1706-ben Rákóczi vezére, Deák Ferenc felgyújtotta, mire Rabutin császári hadvezér a romladozó várat széthányatta, 1710-ben újra hatalmukba kerítették, de Cusani Jakab csász. vezér elől okt. 10-én kiürítették. 1849 márc. 5-én Damjanics János és Vécsey gróf itt Karger osztr. tábornok dandárét szétverték. Szolnok 1880 óta rohamosan fejlődik. Tájképi és néprajzi érdekességeit a művészet részére Pettenkofen Ágost osztrák festő fedezte föl. 1919 májusban többszörös harc folyt a Tiszáig nyomult román sereg és a vörös hadsereg közt; e közben a város az ágyúlövésektől tetemes kárt szenvedett. A vörös hadsereg tiszántúli veresége után 1919 júliusában a románok átkeltek a Tiszán és megszállották a várost. A megszállás csak 1920 febr. 25-én ért véget. A harcok alkalmával felrobbantott vasúti híd helyreállítását csak 1923-ban fejezték be. Újabb időben Szolnok közelében keserűvízforrást fedeztek föl.
Egy későbbi kiadásban a leírást az alábbiakkal egészítették ki:
Szolnok, megyei város Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében, (1930) 38764 lakosú, tényleges szaporodása a múlt népszámlálás óta 6225 lakos (19. 1 %). Magasabb fokú tanintézetei: áll. polg. fiú- és áll. polg. leányiskola, áll. reálgimnázium, áll. leányliceum, közs. felsőkereskedelmi fiúiskola, áll. fa- és fémipari szakiskola, közs. női keresk. szaktanfolyam, áll. bábaképzőintézet. Üzemei: lakatosáru- és mérleg-, tükör-, bútor-, ecetszesz-, rum- és likőr-, jég-, vatta-, gőztégla-, cukorgyár, ércöntőde és fémárugyár, gépgyár és vasöntőde, 2 áramelosztó, négy fűrésztelep, 4 gőzmalom, vízmű.
Egyéb leírások a városról olvashatóak
Szolnok város honlapján vagy a
Vendégváró oldalain is.
A városnéző körsétára a Kárpátokból érdemes elindulni:
N 47° 10,416' E 20° 12,405' 88 m [GCSZBV+Kárpátok]
Ez hogy lehetséges? Nos, a körséta javasolt kiinduló helye a Szent István tér, ahol 2000. augusztus 20.-án lett átadva a milleniumi emlékpark, amely a Kárpát-medencét ábrázolja, a Kárpátok vonulatától az Alpokaljáig, középhegységeinkkel, az Alfölddel, folyóinkkal. Többet nem árulok le róla, egy különleges látványosság, ami geo-vonatkozása miatt lett a láda indulópontja, és azt hiszem egy geocaching-játékosnak érdekes tanulmányoznia. Ha ez megtörtént, készíts elő papírt, íróeszközt és rajta...
Az első célpont: Szent István emlékműve
N 47° 10,406' E 20° 12,326' 88 m [GCSZBV-1]
A városnak ezen a részén és a környéken terült el hajdanán a szolnoki vár, melynek mára csak halovány nyomai fedezhetők fel. Az emlékpark mellett található a klasszicista Vártemplom (a park felőli végében Nepomuki Szent-János szobrát látható). A Vártemplom előtt egy dombon álló államalapító királyunk bal kezében egy templomot tart, amellyel azt jelképezi, hogy ő vezette be Magyarországot a keresztény Európába, a keresztény kultúrkörbe. Jobb kezével a talapzat felé mutat, ahol fekete márványba vésve Szent István fiához, Imre herceghez intézett intelmei olvashatók.
Felírandó: a latin szöveg utolsó szava
Az emlékmű közelében egy török időkből származó kút mellett visz utunk, a jobb oldalon a felújított Szolnoki Művésztelep fekszik, parkjának (be lehet menni) Zagyva melletti részén a néhai vár egy bástyája megtalálható. A Művésztelep mellett a Damjanich emlékmű látható. A Zagyva-hídon átkelve és egyenesen továbbhaladva a Szabadság-térre jutunk, ahol az útkereszteződésben a Szolnoki csata emlékműve áll. A hídról balra letérve a Zagyva-torkolat látható, itt a vízállásoktól függően a Zagyva vize színezi sötétre a szőke Tiszát, vagy épp fordítva a Tisza vize nyomul fel a Zagyván.
A második célpont: Tiszai hajósok emlékműve
N 47° 10,343' E 20° 12,078' 88 m [GCSZBV-2]
Az emlékmű a torkolat alatti Tisza-híd oldalában található. A folyó felőli oldalon és a hídlábon lettek elhelyezve az 1999-2000 években bekövetkezett, a várost fenyegető rekord árvizekre emlékeztető táblák. Elgondolkodtató és érzékletes egy kicsit nézegetni a szinteket.
Felírandó: az emlékmű melletti kisebb emléktáblán található vezetéknév
A híd után a Tisza-parti sétányon folytatódik a városnézés, jobb oldalon a szépen gondozott Verseghy-park található (a park mellett pedig a Damjanich-uszoda), a Verseghy-szoborral. A sétányon a Tisza szálló és gyógyfürdő hátsó részéhez érkezünk, a Tisza-fagyizó és a Kis-Tisza szomszédságában Nemes Gerzson vízépítő mérnök, az ártézi kút mellett pedig Pávai Vajna Ferenc geológus emléktáblája látható.
A harmadik célpont: Zounok ispán emlékműve
N 47° 10,309' E 20° 11,759' 88 m [GCSZBV-3]
Az emlékmű a Tisza-park mellett található, szomszédságában található a Tisza-szálló és gyógyfürdő, amelynek tornyából évente pár alkalommal egy szép hangszer, a tárogató muzsikája élvezhető. Az emlékművel átellenben van a Szigligeti színház épülete:
N 47° 10,341' E 20° 11,789' 88 m [GCSZBV+Szigligeti színház] és mellette a névadó Szigligeti Ede szobra. A parknál található továbbá a Verseghy Gimnázium és a református templom.
Felírandó: annak az embernek a neve, aki előbb megmentette, majd később megölte az ispánt
A negyedik célpont: az egykori Ferences templom
N 47° 10,290' E 20° 11,391' 88 m [GCSZBV-4]
A Templom utcán, a TISZApART Mozi, és egy általános iskola után érkezünk a Belvárosi (Szentháromság - régebben Ferences) templomhoz.
Felírandó: a templom előtti szobron található latin szöveg első szava
Az ötödik célpont: Magyar Golgota
N 47° 10,560' E 20° 11,431' 88 m [GCSZBV-5]
A Ferences templomtól a hangulatos Mária utcán végigsétálva érkezünk meg a Hősök terére, ahol a második világháború áldozatainak emlékműve áll.
Felírandó: az emlékműn található első latin szó
A hatodik célpont: Kossuth-tér
N 47° 10,494' E 20° 11,810' 88 m [GCSZBV-6]
A Kossuth tér felé tartva a város főbb rendezvényeinek helyt adó Hild Viktor tér mellett haladunk el. A Kossuth-téren található a Damjanich János múzeum:
N 47° 10,509' E 20° 11,791' 88 m [GCSZBV+Damjanich múzeum] és a Verseghy Ferenc megyei könyvtár. A már ismert Szabadság-tér felé esik az egykori városi kaszinó (ma Technika háza) és a megyeháza épülete.
Felírandó: a térrel szemben lévő Polgármesteri Hivatal falán található Kossuth-emléktábla második sorának második szava
A hetedik célpont: molnárfecske-telep
N 47° 10,709' E 20° 11,757' 88 m [GCSZBV-7]
A Kossuth-tértől a Tófenék utca, Piac-tér irányából közelíthető meg legegyszerűbben. Különleges látványosság a város szívében nyüzsgő fecskék oda-vissza cikázása. Nem is sikerült lekapnom egy fecskét sem:)
Felírandó: a tábla szöveges (fecskék alatti) részéből a második sor első szava
A nyolcadik célpont: Aradi vértanúk emlékműve
N 47° 10,808' E 20° 12,041' 88 m [GCSZBV-8]
A fecsketelep után sétáljunk a körforgalom felé, majd menjünk a híd irányába.
Felírandó: a Zagyvától legtávolabb lévő vértanú neve
Az emlékmű után azt javaslom, hogy a Zagyva-parton sétáljatok el a Tabánig, a város legrégibb részéig. Érdemes benézni a zegzugos utcákra, valamint megtekinteni az itt található a Tabáni tájházat:
N 47° 10,558' E 20° 12,230' 88 m [GCSZBV+Tabáni tájház]
Ezután a gyaloghídon átsétálva juthattok vissza a kiindulóponthoz, a Kárpátokhoz az 1956-os emlékmű irányában:
N 47° 10,434' E 20° 12,357' 88 m [GCSZBV+56-os emlékmű]
A szövegben található pontok közül párat megtaláltok a POI-adatbázisban is, íme:
Szigligeti színház
Damjanich János múzeum
Tabáni tájház
Remélem kellemes sétában lesz részetek, jó szórakozást!
LÁDATÖRTÉNELEM
2003.08.22.: Ellenőrzés: a láda megvan, Zsiráf 1 méteren belül volt tőle.
2003.10.08.: A ládát a rejtéskor nem túl felemelő helyre sikerült elhelyeznem sajna, így 2003.09.26.-án visszavontam. Az újabb helykeresések során nem találtam láda elhelyezésére megfelelő helyet, így mától a láda virtuálissá alakult.
2005.06.30.: Túl sok segítséget adó térkép lecserélve ortofotóra:)
2010.05.24.: Gyaloghíd építése miatt a 4-es pont ideiglenesen nem kereshető, a multit addig 8 pontosra alakítottam.
